Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-10-14 / 728. szám
august J . K 0 1 n a r P.O.Box 1084 '׳6" ’“‘"‘י".!" Jer33v ׳יי^__________________ Second class mail registration No. 1373. HZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDOSAGIAPJA ÄRA 50 cent OCT. 14, 197b VOL.17. 72$ roham-tempöban. de aränylag rövid idö alatt ätvezetnek Rhodäsiät egy olyan többsegi uralomba, amely együttal a feher kisebbseg gazdasägi jogait is tiszteletben tartanä. A viläg szimpätiäja azonban nem ezek feie iränyul, hanem azok feie, akik kizärölag csak ügy tudnak elkepzelni többsegi fekete uralmat, ha az együttal megtagadja a feher kisebbseg elethez valö jogät. Nyilvänvalöan igazak azok a jelentesek, melyek szerint a demoralizält feher lakossäg es a teljes konfüziöba szoritott feketek ällandö visszavonuläsban vannak, s a hare esetleg heteken belül veglegesen eldöl. Nos. eppen ezert okozott zürzavart Washingtonban Smith-nek a megjelenese. Az derült ugyanis ki. hogy nem vaiami fälelmetes fenevad ärkezett, aki fogai xöze szoritott jatagännal harci täncot kivän järni mindenkinek hasän. akinek bore szine sötätebb, mint az öve. Smith kultürältan viselkedik. märtäktartöan nyilatkozik es azt mondja. hogy cälja a faji különbsegek fokozatos eltüntetäse. Fekete koliägäja ebben egyetert vele. A meghivö 27 konzervativ beällitottsägü szenätor mindenkeppen erkölcsi gyözelmet aratott, s talän, ha az alapfeltetelek nem lennenek ilyen remänytelenek, meg meg is tudnäk forditani az Egyesült Ällamok lakossagänak közhangulatat. Vegeredmenyben miärt keil halälra itälendö fenevadnak minösiteni azt, aki fokozatosan meg akarja szüntetni a faji megkülönböztetäseket, csak azärt, mert halälät követelik olyan emberek, akiknek celjuk, hogy megszüntessäk a faji megkülönböztetäst. Smith washingtoni meghiväsa tehät meg akkor is a jözan esz gyözelme, ha elfogadjuk — mint ahogy elfogadjuk —. azt a feltätelezäst, hogy a rhodesiai miniszterelnök nem öszinte. Bizony nem az. Mint minden politikus, ö is hamiskärtyäs, ö is hazug; mint minden politikus, ö is megbizöi, a välasztök erdekeit igyekszik kiszolgälni. De a politikai realitasok mägis engedmänyekre kesztetik, söt kenyszeritik, tehät ügy lätszik, hogy Rhodäsiäban lehetne mäs megoldäs is, mint a szälsöseges erök hatalomra juttatäsa. Bizony felmerül itt egy ärdekes problema. Smith-äket a Nyugat nem tämogatja, mert nem öszinten demokratäk. Az ellenük harcolö fekete guerilläkröl viszont senki, önmaguk sem ällitjäk, hogy demokratäk, igy tehät Amerikänak ötölük nem keil megkövetelni a demokratikus jätekszabälyok betartäsät. Az egesz nagyon älesen hüzza alä a Carter elnök ältal nagy hühöval meghirdetett programot, az emberi jogok tiszteletbentartäsät. Gyakorlati keresztülvitele ügy näz ki, hogy az emberi jogok tiszteletbentartäsät csak azoktöl keil megkövetelni. akik hajlandök tiszteletben tartani az emberi jogokat. Akik viszont nem hajlandök. azok hivatalosan mentesülnek eme kötelezettseg alöl, s a mäs or• szägok eletebe valö be nem avatkozäs elve alapjän pontosan azt az elbiräläst älvezik, mint a jogot betartök täbora. Persze, egy orszäg letet vagy nem-lätät valöban nem erkölcsi meggondoläsok döntik el. S ha igy vizsgäljuk, Rhodesiänak valöban nines meg a fennmaradäshoz valö joga. Hogy majdani utödjänak, Zimbabwe-nek sem lesz meg, az mäs kärdäs. Rhodesiänak azert nines meg a joga, mert tenyleg nem orszäg. Mit ertünk ezalatt? Azt, hogy Rhodesiät nem lakja egyseges nep. söt nem lakja semilyen nemzet sem. Rhodesia laköinak nines hazäja csak laköhelye van. A feher telepesek, akik ma meg bätran harcolnak a hatäron ättörö ellenseg eilen, nem hazäjukat. hanem földbirtokaikat vedik. Abban a pillanatban, ahogy a földbirtokot nem lehet toväbb vedeni, az orszäg räszükre elvesztette az erteket, nem erdemes toväbb ottmaradniok. A földbirtok pedig szüksegkeppen elvesziti erteket akkor, ha a fekete munkaerö ära jelentösen megdrägul. Ebben van a nagy ellentmondäs, ezert remenytelen a helyzet. A tanulsäg ebböl az, hogy hagyomänyok es ösi gyökerek nelkül nem lehet nemzetet epiteni. Egy pillanatra erdemes elgondolkodni valamin, ami ebben a kärdäsben melläktämänak tünik. Egy idöben a cionizmus egyik ägazata komolyan foglalkozott azzal a terwel, hogy a zsidösägot Madagaszkär szigeten keil összegyüjteni es letelepiteni. A tervet Herzl vetette el, a mostani rhodesiai käpböl is lätszik, mennyire igaza volt. A mai Izrael häborük, gyülölködesek, szenvedesek közepette is a zsidösäg hazäjävä vält, Madagaszkär szigete meg ha ott maximälis gazdasägi sikereket lehetett is volna elerni, csupän laköhely maradt volna az ösi öröksäg, a hagyomänyok hiänyäban. Talän nem is veletlen, hogy eppen azokban a hetekben. amikor azt ünnepeljük, hogy Izraelnek sikerült biztositania a nyugalmat egy öt körülvevö idegen tengerben, akkor mondunk büesüt egy mäsik orszägnak, amely idegen tengerben született, eit äs elpusztult azert, mert az orszäg näpe nem tudta a földteruletet a hazäval azonositani. A haza 4s a lakdhely Ian Smith, a rhodesiai miniszterelnök Egyesült Ällamok-beli lätogatäsa rendkivül kenyes helyzetet teremtett. Igaz ugyan, hogy a feher kisebbseg vezeret es legügyesebb politikusät nem hivatalosan hivtäk meg Washingtonba. Mivel azonban a vizit 27 szenätor (az un. konzervativ beällitottsägüak) kezdemenyezesere jött letre, a Carter adminiszträciö nem engedhette meg magänak azt a luxust, hogy legaläbbis Vance külügyminiszter ne tärgyaljon Smith-el s az öt kisärö es vele alkotmänyjogilag egyenrangü neger politikustärsäval, Siphole tiszteletessel. Köztudomäsü, hogy a Feher Häz es a State Department ugyanügy, mint az angol külügyek intäzöi, igyekeznek magukat a lehetö legelesebben elvälasztani a ma meg Rhodesiäban uralmon lävö rezsimtöl. Erthetö tehät, hogy kisse fintorogtak akkor, amikor Smith-ekkel ie keil ülniök tärgyalni, holott ma mär egyre vilägosabb. hogy a jelenlegi feher faji fejsöbb-Ian Smith rendüsegen alapulö rendszernek, csupän hönapjai, ha ugyan nem hetei vannak hätra. Bärmilyen ügyesen politizäljon is Smith es az a härom neger politikus, akik vele együtt megosztjäk pilianatnyilag a hatalmat az orszägban, az idö azoknak a Moszkva ältal felberelt es kikepzett terroristäknak dolgozik, akiket London es Washington is tämogat. A dolog meglehetösen zavaros. Egy felevvel ezelött meg meg lehetett erteni, ha a nyugati hatalmak vezetöi nem kiväntäk azonositani magukat egy olyan orszäggal, amely läzadässzerüen szakadt el Nagy-Britanniätöl, s aztän olyan politikät vezetett, ahoi kevesebb, mint häromszäzezer feher ember összehasonlithatatlanul jobb es elönyösebb körülmänyek között eit, mint sok milliö neger. Persze meg akkor is lehetett erveket felhozni. Peldäul azt, hogy a feherekhez viszonyitva rosszul elö negerek remekül eltek a mäs ״szabad” fekete orszägokban elö, tehät uralmon levö negerekhez viszonyitva. De azert el lehetett fogadni a washingtoni älläspontot, hogy az emberi jogok tiszteletben tartäsät követeli meg legaläbb azoktöl, akik segitsegert örä kivännak tämaszkodni. Közben azonban nemesak a vilägpolitikäban es nemesak a rhodesiai belpolitikäban, de a rhodesiai lakossäg hangulatäban es ideolögiäjäban is jelentös vältozäs ällt be. Nehäny hönappal ezelött Smith kormänya megällapodäst kötött a neger lakossäg märsekeltebb vezetöivel, es talän nem tülzunk, ha feltätelezzük, hogy ezek a mersekelt vezetök kepviseltek az orszägon belüli fekete lakossäg többseget. Azok a politikusok. akik a fehärekkel semmifäle kiegyezesre nem hajlandök. azok nemesak sajät szemelyükben elnek Rhodesia hatärain kivül, de guerilla csapataik is a szomszedos orszägokböl ät-ättörve vivjäk ällitölagos szabadsäghareukat, aminek legnagyobb hibäja az, hogy mostani müködäsüket figyelve, nehez röluk feltetelezni: valöban szabadsägöt hoz majd harcuk gyözelme. Ez a härom politikus, Ian Smith-el együtt egy kormänyzötanäcsot hozott össze, melynek elnöksäge havonkent vältakozik közöttük es azt irta programjära, hogy meg ebben az evben megteremtik Rhodesiäban szabad välasztäsok ütjän a többsegi fekete uralmat. Tagadhatatlan, hogy e pillanatban a tänyleges hatalom meg Smith-nek a kezeben van, de az is biztos, hogy ezek a neger politikusok ha nem is EZER HALOTT BEIRUTBAN ben kiadott jelentäs szerint a tämadäsnak katonai cälja volt, a valösäg azonban az, hogy ezzel akartäk figyelmeztetni Sziriät, hogy Izrael mäg a bäke eltolödäsänak kockäzatät is hajlandö vällalni, ha a szirek nem hagyjäk abba a szövetsägesek elleni tämadäst. Ez volt-e az oka vagy Franciaorszäg követeläse a sziriai csapatok teljes kivonäsära, hogy Beirutban vasärnap hajnalra mägis elcsöndesültek a fegyverek — ezt nem lehet tudni. Täny, hogy pilianatnyilag fegyvernyugväs van. Fegyverszünetnek mäg nem mernä senki nevezni. Ilyen esetben nemesak a nagy politika, de mäg a harcosok idegällapota is szerepet jätszik. Eläg egyetlen elhamarkodott puskalöväs äs a most is längokban ällö värost mäg toväbb pusztitjäk. A jelentäsek szerint Beirutban az elmült kät hät alatt mindenkäppen több mint ezer halälos äldozata volt a polgärhäborünak, älelmiszerellätäs nines, a körhäzak zsüfolva vannak, az äram äs a vizszolgältatäs nem müködik. Hogy a füstölgö mäszetes szövetsäg alakult ki, s a faiang izräeli fegyverekkel van felszerelve. A szirek abban remänykedtek, hogy az izraeli csapatok esetleg ismät ätläpik a libanoni hatärt. Ha ez sikerül, ügy termäszetesen löttek a különbäkänek, legaläbbis egy idöre. Szädät, egyiptomi elnök ugyan mült häten mäg azt hangoztatta, hogy a bäkeszerzödäs aläiräsät külsö esemänyek nem akadälyozhatjäk meg. de ügy lätszik, orrot kapott bizonyos arab barätaitöl, mert mült vasärnapra älläspontjät mödositotta. ,,Izraelnek semmikäpp sem szabad beavatkoznia a libanoni harcokba” — mondotta. Szerencsäre erre nem is került sor, illetöleg csak olyan korlätozott märtäkben, amit mäg mindenki lenyelhetett. Mült hät közepän, mikor Beirutban a legvadabb harcok folytak, härom izraeli törpecirkälö jelent meg a libanoni föväros partjainäl äs ägyütüzzel ärasztotta el a Fatah egy partmenti katonai bäzisät. Körülbelül fälöräs tüzharc utän azonban visszavonult. A Jeruzsälem-Mire a lap elkerül olvasöinkhoz, mär folynak Washingtonban a hivatalos bäketärgyaläsok. amin Izraelt Mose Dajan äs Haim Weizman, Egyiptomot pedig Gamassy hadügyminiszter. s az üjonnan kinevezett külügyminiszter käpviseli. Az egyiptomi küldöttsäg vezetöje Kairöböl valö elinduläsa elött kijelentette: välemänye szerint a szerzödäs aläiräsära kät häten belül sor kerül. Az optimista nyilatkozatok el lenere mäg az utolsö pillanatig is sikerül a tärgyaläsok sikerät kätsägessä tenni. Ne felejtsük el, hogy igen jelentös nemzetközi erök ällnak azok mögött, akik a Camp David-i szerzödäst megtorpedözni kivänjäk. Tulajdonkäppen a Beirutban az elmült kät hätben ismät feilängolt libanoni polgärhäborü is az Egyiptom äs Izrael közt lätrejövö bäkeszerzödäs megakadälyozäsät cälozza. Libanonban az elmült hönapok sorän a viszonylagos nyugalmat arab nemzetközi rendfenntartö erökre biztäk, de ez csupän nävleges volt. Valösägban az orszägban nem nemzetközi, hanem sziriai katonasäg ällomäsozott äs ällomäsozik jelenleg is. Bär Äszädläknak hosszütävü politikäjäba is beleitlik hogy megtizedelje, söt, akär kiirtsa a Libanonban älö keresztäny arabokat, a mostani harcok kitöräsänek mägsem a ״Nagy Sziria” megvalösitäsa volt a cälja, hanem az, hogy Izraelt egy — katonailag ugyar nem, de diplomäciailag annäl inkäbb — kockäzatos kalandba ugrassa be. A libanoni keresztänyek äs Izrael között egy ter-SztM he/yzet elosztäsi mödszerünket nem läptetjük äletbe, nem teszünk le üjsägokat az elosztöhelyeken. Remäljük ugyanis, hogy ha kis käsässel is, de mindenki meg fogja kapni az üjsägokat Ha a szträjk a feltätelezettnäl mägis toväbb hüzödna, ügy az Oktober 28.-i szämot mär a koräbban ismertetett mödszerek szerint fogjuk szätosztani. Mikor eheti lapunk nyomdäba kerül, ügy tünik, hogy Oktober 16-töl kezdve ismät postaszträjk lesz Kanadäban. A jelek szerint azonban csupän 3-4 napig fog tartani, s utäna a kormäny törvänyhozäsi üton visszarendeli munkäba a szträjkoiö postai szortirozökat. Ezärt a koräbbi szträjk esetäre ismertetett I I I I I I I I I I I L MEGHIVÖ A MAGYAR ZSIDÖK VILÄGSZÖVETSEGE äs a KISHEGYI ÄRPÄD EMLEKBIZOTTSÄG szeretettel meghivja Önt äs barätait 1978 november 5-än, Vasärnap d.u.4 örai kezdettel a JULIA RICHMAN HIGHSCHOOL SZINHÄZTERMEBEN (317 East 67th Street Second Ave. sarok.) M o-neha visszoternek.... Forgdcs Julia Simdndy Zsuzsa Carelli Gabor Hontvary Mihdly cimü elöaddsra Közremdködnek Fodor Györgyi Richmond Stella Bogdthy Mihdly Herddn Tibor Zenei vezetö: Zordndy Zoltdn Dukdsz Anna Krencsey Marianne Apatini Gyula Dekdny Ldszlö Helyärak: $12.-, 1 0.5 ,-.6 ,-.7 ,-.8 ,-.9 ,־.Szämozott heiyek. Jegyek kaphatök a VHdgszövetsägnäl (212) 728-1211 v.gy postal ldkttldäsre telefonon _________BUCHSBAUM ENTERPRISES (212)628-5771. Bdrn.lkor Wvh.tA men ם Rn romok alatt mennyien vannak meg eletben vagy älettelenül, ezt sem tudja senki. De azt. hogy a moszkvai-damaszkuszi terv Izrael beugratäsära nem sikerult. ezt mär tudjuk. Pedig Äszäd. mialatt csapatai Beirut utcäin harcoltak, közben Moszkväban, Prägäban. Kelet- Berlinben tärgyalt, s ottani partnerei nem hagytak ketseget afelol, hogy boldog örömmel szällitjäk neki a legmodernebb fegyvereket, meg azokat is. amiket egy-mäsfel evvel ezelött Egyiptomnak szantak. Pedig a kommunista vezetök is tudjäk, hogy nagy kockäzatü jätekba mennek bele, s egy szep napon esetleg Sziriaval is ugyanügy järnak. mint järtak Egyiptommal. De ezt a kockäzatot vällalniok kell. A közelkeleti sakkjätszmäban hatärozottan vesztesre ällnak, hogy sakknyelven fejezzük ki magunkat, äldozat nelkül meg döntetlenre sines remeny. Pedig nem aprösägröl van szö. A Földközi-tenger keleti medencäjänek uralma szovjet szempontböl döntö jelentösägü. Es. ha Moszkvänak le kell mondania az arab viläg megosztasäröl. ügy feladhatja összes afrikai ällamait is. Ez nemesak strategiai szemszogböl van igy, de diplomäciäbol is. Hosszü tävon az oroszok legnagyobb diplomäciai sikere az volt, hogy az ENSz nevü söhivatalban — de nagyfontossägü söhivatalban — magähoz ragadta a kezdemenyezest es a szavazatok többseget. Ezt kizärölag azzal tudta elerni. hogy nehäny rossz fiüt nevezett ki. s ezeknek elitelesere toborzott többseget. A rossz fiük közül a legfontosabb Izrael. rövidesen nyilvän kikerül ebböl a sorböl. s ezzel a Szovjetuniöt tämogatö harmadik viläg megoszlik. Ily mödon az ENSz-beli többseg visszakeriilhet a Nyugat kezebe. Most mär csak az a kerdes, hogy Washington ügyesen tudja-e keverni azokat a kärtyäkat, amit most nemi szerencsevel bär, de kiosztottak neki. Bizonyos jelek vannak, hogy Vance ezüttal helyesen politizält. Carter elnök a mült heten visszatert a Camp David-i ertekezlet utäni sajtokonferenciän felvetett temähoz; ahhoz, hogy csücstalälkozöt keil összehozni Libanon problemäjänak megoldäsära. S ez az ajänlat nem Moszkvänak, nem is az erdekelt arab orszägoknak. hanem elsösorban Pärisnak szölt, amit Libanonhoz kulturälis es nyelvi kapcsolatok füznek. Ügy lätszik a francia kormäny vette a lapot. Ilyen eles formäban evek öta nem nyilatkoztak meg közel-keleti kerdesben, mint most. Talän meg rövidesen azt is megerjük, hogy Izrael äs Franciaorszäg között ismet helyreäll az ötvenes evekben kialakult szoros barätsäg. Ez azonban mär a következö hönapok esemenyeinek törtenetehez tartozik. Egyelöre värjuk meg, amig ünnepelyesen aläirjäk a bäkät, s utäna lesz csak ärdemes reszletesen taglalni, hogy mifele vältozäsokat hoz ez majd nemesak zsidöknak äs araboknak, de az egäsz vilägnak.
