Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-10-07 / 727. szám
kl (SZAKAMEIIKM MAGYAR ZS1D0SA6 LAPJA ÄRA 50 cent OCT.7, 1978• VOL.17. 727 Luciaru egyszerüsege, sallangmentessege szimpatikus es szeretetremültö volt. Kär erte. Somoza a bukas elott Aligha hissziik, hogy igazak azok a hirek, hogy Nicaraguäban befejezödtek az ältalänos polgärhäborü remet felidäzö harcok. Inkabb: arröl lehet szö, hogy a del-amerikai kis ällam diktatoranak ellenzeke sülyos vesztesegek elszenvedese utän ismet a föld alä vonult, de csak azärt, hogy erejet összeszedje es üjböl kezdje a tämadäst. Vaiöszinütlen. hogy hosszü tavon; mas legyen az eredmeny. mint a jelenlegi diktätor Somoza bukäsa. A Somoza-csaläd negyven eve tartja csizmaja talpa alatt a szerencsetlen kis orszagot. A jelenlegi vezer, Anastasio Somoza apja meg könyörtelen. vereskezü tirannus volt, fia idejeben a rendszer mär nemileg megszelidült. Na persze nem nagyon, csak mondjuk ügy, mint a hogy Sztälin utän üdüläsnek szämitott Hruscsov äs Brezsnyev is. Igazän nines szändekunkban elmarasztalni a nicaraguai ellenzeket, amely kemenyen harcol a Somozäk eltävolitäsäürt. ANASTASIO SOMOZA A väratlan fordulat nehäny hettel ezelött következett be. Augusztus utolso napjaiban egy guerilla-csoport megtämadta az orszäg fövärosänak kormänyzati palotäjät. Vagy 1500 tüszt ejtettek. s azt követeltek a diktätortöl, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, olvastassa fel a rädiöban a forradalmärok kiältvänyät, a felszabaditott foglyokat a tämadökkal együtt egy repülögüpen engedje ki az orszägböl es räadäsul fülmilliö dollärt is flzessen ki nekik. Nagy volt a meglepetes. Kiderült, hogy a tüszok között Somozänak nehäny rokona is van. s igy az eddig könyörtelen diktätor elöbb alkuba boesätkozott a tämadökkal, majd beadta a derekät. Nyilvän nem gondolt arra, hogy az alkudozö diktätor politikai käpletät eddig mäg nem talältäk ki. Ahogy az orszägban elterjedt a hire, hogy Somoza nem olyan hajthatatlan es hajlithatatlan, mint koräbban, jönühäny värosban fegyveres läzadäs robbant ki. Akkor mär Somoza hiäba vetette be az ügynevezett nemzeti gärdät es hiäba fojtotta verbe fiatal diäkok es suhancok läzadäsät, az esemünyeket nem lehetett megällitani. A diktatüränak is megvan a maga lelektana. Az ingadozö diktätor bukott diktätor akkor is, ha egy ideig meg ingadozva tartja magät. Egy diktatürät lehet könyörtelenül vezetni, aztän lehet rajta enyhiteni, de az enyhitettböl ismet visszavinni veresbe teljesen lehetetlen. Akärhogy is nezziik, Anastasio Somoza napjai meg vannak szämlälva. Nem mintha sajnälnänk. Egyike jelenleg a viläg leggusztustalanabb ällamföinek. Ezzel az ertekj'teletünkkel alighanem egyetert a washingtoni politika is, amely koräbban a Somoza rendszer fö tämogatöja volt de a legutolsö evben a Kongresszus a nyolcmilliärd dolläros nemzetközi segelyalapböl összesen 150.000 dollärt juttatott a nicaraguai kormänynak. Es az sem veletlen, hogy Carter elnök eppen akkor jelentette be egy közvetitö küldäsät a közep-amerikai ällamba, amikor Somoza a läzadäs teljes letörüsüröl es gyözelmeröl adott hirt. Ügy tünik Washington is szivesen szabadulna meg nemkivänatos szövetsügesütöl. Persze a välasztäs nem könnyü. A nicaraguai nep szabadsäg-törek vese jogos. Meg a fegyveres harccal is szimpatizälnänk, ha nem tudnänk, hogy a jogosan läzadö tömegek mögött feibujtökünt olyan szelsöbaloldali körök ällnak, akik gyözelmük eseten legfeljebb a külpolitikai orientäciöt kivänjäk megvältoztatni, de különben ugyanolyan veres elnyomäsban fogjäk tartani a nepet, mint azt a most buköfülben levö' diktätor. Anastasio Somoza tette. Meghalt IJanos Pal papa A katolikus viläg ismet gyäszol. 34 napi uralkodäs utän elhunyt Albino Luciani, az augusztusban velencei patriärkäböl megvälasztott römai papa. A reszveten, az egyutterzesen kivül többet nem lehet mondani a 65 eves koraban tävozott egyhäzföröl, hiszen ennyi idö alatt nem hagyhatta kezenyomät a viläg legjobban szervezett egyhäzänak elen. Meg arra sem volt ideje. hogy kinevezze közvetlen környezetet, akiket sajät elkepzeleseinek keresztülvitelere alkalmasnak tartott volna. flyen röyid ideig utoljära nem egeszen 400 evvel ezeiött uralkodott päpa. XI. Leonak hivtäk, s neve csupan azert maradt fenn, mert csalädja. a Medicik ( azon feliil, hogy Firenze uralkodö hercegi csalädja volt es neve összekapcsolödott a renaissance-szal) elözöleg mär ket päpät — megpedig jelentös päpät — adott a vilägnak, X. Leöt es VII. Kelement. A XV.-XVI. szäzadban az ilyen rövid uralkodäsok mögött mindig rejtelyt kerestek, nem is egeszen ok nelkül. 1590-ben VII. Urbän ugyancsak egy hönapig ült a päpai trönon. aztän megmergeztek. A szenzäciöra ehes üjsägirök most is megpröbältak felelötlenül ilyenfajta hirt bedobni — nyilvänvalöan alaptalanul. Szent Peter trönusänak ugyan ma is megvan meg a komoly jelentösege, ilyenfajta megoldäsoktöl azonban mär eltävolodott az Egyhäz es az egyhäzatyäk. Jänos Päl päpa sorsa inkäbb a sienai Piccolomini biborosähoz hasonlö, aki 1503-ban volt päpa ket hönapig, III. Pius neven, de a koronäzäskor tüdögyulladäst kapott, mely nem sokkal utöbb a sirba vitte. Ha mär törtenelmi analögiänäl tartunk, hadd jegyezzük meg, hogy a römai katolikus egyhäznak nagy hasznära välna, ha a törtenelem toväbbra is ismetlödne. III. Pius utän ugyanis a konkiäve az emberiseg törtenetenek egyik legnagyobb humanistäjät, Deila Rovere biborost, II. Gyula päpät välasztotta meg, aki többek között Michelangelöt es Donatellöt emelte magähoz udvari müveszkent. Most megismetlödik az öt hettel ezelötti szertartäs-sorozat, a temetes es a konkiäve. Augusztusban hosszü päpavälasztäsi idöszakra szämitottak, s a törtenelem legrövidebbje lett beiöle. Ezüttal azt kellene feltetelezni, hogy a biborosok csak igen rövid ideig fognak együtt ülni. Hiszen a välasztäs nemcsak a szemelyt jelöli ki, de a politikai iränyvonalat is meghatärozza. Ez pedig nyilvänvalöan nem szorul egy hönap utän reviziöra. Räadäsul az ismet összegyüiö biborosok ismerik is egymäst, lenyegeben ugyanazokat a szemelyi problemäkat tärgyaljäk üjra, mint koräbban. Es ennek ellenere sem biztos, hogy nagyon rövid idö alatt megvälasztjäk az üj päpät. Ha igazak a konkläveröl utölag kiszivärgott hirek, ügy Jänos Päl päpa megvälasztäsa kompromisszum eredmenye volt. Ällitölag a harmadik viläghoz tartozö biborosok nem akartak a vatikäni küriähoz tartozö — tisztviselö föpapot maguk föle, hanem lelkipäsztort. Azonkivül a vilägi hatalmakkal valö együttmüködes mikentje is felmerült, es ha igaz, ügy a most elhunyt päpära Willebrand holland kardinälis a konzervativ szärny vezöre volt legnagyobb befolyässai. Lehet, hogy ezek szerint megis csak välemönyelterelösekre kerül sor, amik esetleg elhüzzäk az üj päpa megvälasztäsänak idejet. Addig csupän megismetelhetjük: Albino NEM TEHETÜNK RÖLA! szerint a lovat le lehet kenyszeriteni a folyöpartra, de arra nem lehet räkünyszeriteni, hogy igyek. A kanadai postäsok visszamentek munkahelyükre, csak eppen nem dolgoznak. A nagyközönsäg mär annyira belefäradt, hogy fei sem figyel, amikor egy ügynevezett elsöosztälyü postät I6-I8 napos kesessel kap meg. Räadäsul a mi lapunk mäsodosztälyü posta — azt a luxust, hogy teljes tarifät fizessünk, nem engedhetjük meg magunknak. Ez a la bukäsät okoznä! Ilyen körülmünyek között valöban nem tehetünk mäst, mint, hogy a postai szakszervezet neveben es a tehetetlen kanadai kormänyszervek neveben olvasöink ol boesänatot kerjünk. E pillanatban ismet fenyeget Oktober közepän egy üjabb postaszträjk veszelye, de ha elöfizetöink kitartanak mellettünk, ezt is ätväszeljük majd valahogye Ismet csak a kanadai postaszolgälatröl vagyunk kenytelenek irni. Torontöi es montreäli elöfizetöink harmadik hete hiäba värjäk kedves üjsägjukat. Azt biztosan tudjuk, hogy szeptember 30-ig olvasöink nemesak az aheti, de meg a szeptember I9־ün feladott szeptember 23-i dätumu lapot sem kaptäk meg. Mi ugyan olvasöinkkal közöltük, hogy szträjk eseten hogyan juthatnak üjsäghoz, de a levelkihordök szakszervezete csavarosan tüljärt az eszünkön. Amikor Torontöban ketnapos szträjkra került sor, akkor üjsägunk meg benn volt a postahivatalban, s ha balszerenesenk van meg ma is ott fekszik, ha szerenesenk van, az elsö oktöberi heten szällitjäk ki. Ez eilen sajnos tehetetlenek vagyunk. A szträjk csupän ket napig tartott, azöta a postäsok ujra dolgoznak. De hogyan? Van egy angol közmondäs. mely Oktober 12-en Washingtonban... kezdödik Izräel gözösebb fejü elemei ugyanis mindig tiltakoztak az eilen, hogy Izräel földjen esetleg amerikai katonäk älljanak. Mi nem tartozunk a tiltakozök köze. A regi vice jut eszünkbe a rossz izräeli gazdasägi helyzetröl, aminek megoldäsära valaki azt tanäcsolja. hogy üzenjünk häborüt az Egyesült Allamoknak. Azok majd legyöznek minket.megszällnak, fölepitik az orszägot, gazdasägi segelyt nyüjtanak s utäna barätokkent eltävoznak. Az oreg rabbi haligatja a tes־vet es aztän szakäilät simogatva megszölah Jö. jö, de mi lesz, ha gyözünk? Hät valahogy igy vagyunk a negevi repülöterek ügyevel is. Mi nem bännänk, ha amerikai szemelyzet kezelne a röptereket s ha nem szäzezer embert küldenek hanem szäzötvenezret: annäl jobb. A szäzötvenezer embernek legaläbb ötvenezer häzat keil feläpiteni, szäzötvenezer amerikai böseges zsoldjät az izräeli bütorhäzakban, az izräeli füszeresnül, az izräeli vendüglökben, az izräeli utcalänyoknäi veri ei. Gazdasägi szempontböl ez körülbelül ugyanannyit jelent, mintha egyszerre szäz vagy szäzötvenezer amerikai zsidö jelentene be, hogy teljes vagyonäval együtt alijäzni akar. Gondoljunk csak vissza arra, hogyan alakult az ötvenes-hatvanas evek nemet gazdasägi esodäja s mindjärt räjövünk, hogy katonai tämaszpontok berbeadäsa Amerikänak eddig meg mindig jö üzletnek bizonyult. Visszaterve azonban a tävolabbi bäkekilätäsokra mäs arab orszägokkal. sajnälattal keil megällapitani, hogy addig remenytelen arab - izräeli bekeröl beszelni, amig az arabok egymäs közt nem tudnak beket teremteni. Libanonban az elmült napokban ismet vad tüzzel gyült ki a hare. Az egykor gyönyörü Beirut teljes romonban van, a megszällö szir csapatok ällandö ägyütüz alatt tartjäk a kereszteny lakönegyedeket. Hiäba vetette fei Cafter elnök Camp Davaid-ben, hogy egy csäcstalälkozöt keil összehozni Libanon ügyänek a megoldäsära, ez nagyon messze van, messzebb mint egy izräeli beke. Vagyis: lesz-e beke a Közelkeleten? Nem lesz. Csak eppen olyan häborü lesz a Közelkeleten, amiben Izräelnek nem keil aktivan reszt vennie. Ez is sokkal több, amint valaha is remelni mertük. Semmikeppen. Ha Szädät abban a hitben menne bele egy ilyen bekeszerzödesbe. hogy a meg nyitott kerdesek is az ö szäjaize szerint oldödnak meg, akkor ez a beke olyan ingatag alapokra epül, hogy nem er semmit. Az egyiptomi elnök maga is tudja ezt az igazsägot. s valöszinüleg elegedetten veszi tudomäsul, hogy Begin szäjäböl s az ö lätszölagos tiltakozäsa mellett hangzik el az, amit ö maga nem mondhat el, pedig szivesen tenne. Az összefüggesek nem olyan egyszerüek, mint ahogy ezt az idös hirmagyaräzö hiszi. Bär egyre több reszletet ismerünk meg a Camp David-i talälkozöröl, meg mindig vannak homälyos dolgok. Peldäul: mi van az aläirt okmänyok titkos zäradekäban. Mert a Camp David-i dokumentum aligha különbözik abban bärmely mäs törtenelmi megegyezestöl, mint hogy ne lenne titkos zäradeka. Tudniillik a betegsegre hasznälhat a szenteltviz is, csak eppen a megfelelö orvossägot keil felolvasztani benne. Mi ez az orvossäg? Tudjuk, hogy a szinäji re* pülöterek pötläsära az Egyesült Ällamok a Negevben sajät költsägen fog felepiteni kät repülöbäzist. A szövegezesböl nem vilägos, hogy kikböl äll majd ennek szemelyzete. Begin azonban közvetlenül azelött, hogy Camp David-ba utazott, ügy nyilatkozott, hogy amennyiben felvetödne egy USA-izräeli katonai szerzödäs gondolata, ügy azt ö örömmel elfogadnä. Ezzel ugyancsak elesen szembekerült az eddigi szelsöseges izräeli felfogässal. A beketärgyaläsokon az izräeli delegäciöt Däjän külügyminiszter fogja vezetni. Nem Begin, aki a mült heten rövid idöre ismet körhäzba került. Ez nem is esoda. A mült hönap munkatempöjät egeszseges szivü ember is nehezen birta volna. Szerencsere kiderült, hogy komoly baj nines, egyszerü färactsägröl van szö. Ketsegtelen, hogy Däjän ügyesebben bänik a sajtöval, mint a rriniszterelnök, s igy hasznos. ha az amerikai fövärosban teszi majd a nyiiatkozatokat. Az elmült hetek legostobäbb hirmagyaräzatät tudniillik egy amerikai rädiökommentätortöl hallottuk. aki ügy veli, hogy Begin tülsokat beszel es nyilatkozataival megneheziti Szädätnak a különbeke aläiräsät. Ez az amerikai hirmagyaräzö ugyan nem tudatlan, de sajnos ügy tünik, hogy mär lelassult a vercirkuläciö az agyereiben. Valahogy ügy kepzeli,; hogy itt egyedül Szädät van nehez helyzetben äs mindenkinek az ö segitsägäre keil rohannia. Pedig a dolog nem ilyen egyszerü. Nemesak azärt, mert Begin is nehäz helyzetben van. Az, hogy az izräeli közvälemäny legaläbb 70 szäzaläkban a szinäji települäsek fölszämoläsa mellett van, mäg közelröl sem jelenti azt. hogy elfogadnäk Somron äs Judea visszaadäsät is. Ha egy ältalänos bäkänek ez, äs egy palesztin ällam felällitäsa lenne az ära, akkor Izräel nem käpes ältalänos bäkät kötni, maradnak a különbäkänäl. Vajon el kell-e ezt titkolni a többi arab orszäg äs föleg Egyiptom elött? Kirobbanö szenzäciök nem jellemeztäk ugyan a közelkeleti diplomäcia alakuläsät az elmült napokban, de azärt jö hir äs föleg analizälnivalö kärdäs van eläg. Persze, van rossz hir is. A Földközi-tenger medencäje a viläg sorän sosem volt rossz hir nälkül, de most legaläbb nem Izräel fölött tornyosodnak a viharfellegek. A Camp David-i egyezmäny hatäsa ugyanis megfelelö tempöban ervänyesül. Mint az värhatö volt, a Kneszev hatalmas többsäggel, 85:17 aränyban hozzäjärult a szinäji települäsek megszüntetäsähez, s ezzel elhärult az utolsö akadäly is az egyiptomi-izräeli bäkeszerzödäs lätrehozäsa eiöl. A jeruzsälemi kormänyban csupän egyetlen ember, Jigäl Horowitz kereskedelmi miniszter különitette el magät s mondott le. Mäg a sölymok közt is sölyomnak tekintendö Arik Säron täbornok äs földmüveläsügyi miniszter is ügy lätta, hogy a värhatö nyeresäg — a büke — megäri a fölajänlott äldozatot äs kockäzatot. Ennek ellenüre sem valösult meg a legvärmesebb remäny, mely szerint a bäkekonferencia mär Ros Hasana napja utän öszszeülhet Izmailiäban.Az elökäszitö bizottsäg kifutott az idöböl, s igy a tärgyaläs hivatalosan Oktober 12-än, Jom Kipur utäni napon kezdödik Washingtonban. A kät küldöttsäg ugyanis vitäba szällt a helyszin fölött. Az egyiptomiak azt akartäk. hogy a tärgyaläsok vägig egyiptomi területen, a Szuezi-csatorna nagy värosäban follyanak, mig az izräeli kormäny vältott szinhelyet kivänt s a Negev fövärosät, Beär-Sävät is alternativ szinhelynek szänta. Ebben a nem tülzottan ägetö kärdäsben kompromisszum jött lätre. A washingtoni tärgyaläsok sikere utän, ami ma mär nem kätsäges, Carter elnök eleget tesz majd Szädät meghiväsänak, s ellätogat Kairöba; a bäkeszerzödäs aläiräsära nyilvän ott kerül majd sor. A washingtoni tärgyaläsok rövidek lesznek, de koräntsem viharmentesek. Böven akad mäg tisztäznivalö kärdäs. Egy nemzetközi megegyezäs megfogalmazäsa rendszerint olyan tiszta äs vilägos. hogy annak legfeljebb 413 különbözö ärtelmezäst lehet adni, többet nem. Nyilvänvalöan ez törtünt most is. s a bükeszerzödesnek is ez lesz a sorsa mäg hosszü äveken keresztül. Igy lätja egy kanadai karikaturista Mär annyira elszoktak a beketöl, hogy eszre se veszik amikor elejiik tälaljäk...... men ם en 1 * * • •2?וו11ו f ז .. P n מ J • 1 0•־׳ n a r ^׳.u.öox !0 34 für. s ,y! י v U q « fisif * b • •03 גל0 ־•׳“־ • ־* Second class mail registration No. 1373.
