Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-01-28 / 692. szám
1978 Január 28. * MENORA 9. oldal ÉTTEREM * CUKRÁSZDA * DELICATESSEN 1394 Eglinton Ave. W. rei Cukrászda: keddtől vasárnapig 10-től 10-ig Étterem: Nyitvatartás: keddtől péntekig 5-töl 10-ig szombat, vasárnap ...... . 12-töl 10-ig hétfőn zarva e Több mint ezer markás kép közöl válogathat Toronto kornyékének legnagyobb művészi kiállításán. SUNOIAL Gallery ORILLIA Őri11iától 1 mérföldre északra a 11-es Highway-n a SUNDIAL HOTELBEN Ismert magyar mesterek, kanadai es európai festó'k képei mindenki által elerhetó' árakon. EGESZ HETEN NYITVA Tulajdonos FRIEDMAN ANDI LORANT L. MEGYERI Management and tax consultant Accounting services Vállalati könyvelés és adóügyek INCOME TAX NAPPAL 1867 Yonge st. Suite 600 ESTE 14S Marlee Ave. 1018 Toronto, Tel.: 783-0577 ___________________ 410 Bloor St. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete.Ha jó, ízletes magyar készítésű FELVÁGOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeretne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, 1 szeretettel várjuk a B A LÉG A család Parkolás az üzlet mögött Kanada,területére C.O.l). szállítunk. Költözködni akar? Hívja bizalommal 223-5248 is minden igényt kielégítő szervizünkkel állunk a torontói magyarság szolgálatában Ingyenes árajánlat TELJES BIZTOSÍTÁS * Hétnapos service m ' ■ Prof. Mose Carmilly-Wein bergen ' EGY MAGYARORSZÁGRA ELVETŐDÖTT BAR-KOCHBA ÉREM Izrael népe hősiességének és Jeruzsálem szabadságának egy jelképe 18 évszázaddal ezélőtt egy eldugott paimoniai faluba, a Dunántúl déli részén fekvő Szőny falvába vetődött, amit a rómaiak Brigetionak neveztek. Ott ástak ki 1940-ben egy Bár-Kochba, talmudi névvel Bár-Koziba érmét, amit Simeon Bár-Koziba Bár-Kochba a 191—135. években a rómaiak fölött aratott győzelmének emlékére veretett. Ebben a háborúban a római birodalom első, Adiutrix nevű légiója is résztvett: a felkelés leveretése ntán a légiót Szőny <tn falvába, Pannóniába helyezték át, a légionáriusok magukkal vittek „Koziba“-érmeket, s ezek egyikét lelték meg a régészek a római katonák szőnyi közős sírjában. Az érme egyik oldalán a katonatetemek elhamvasztásának a tüze olvashatatlanná tette a „Jeruzsálem felszabadításáért” szöveget, de a másik oldalon világosan kidomborodik a pálmafa egyéb „Roziba“-érmékről is ismert rajza. ♦ Ez ünnepélyes alkalommal, amikor a Fettman Margitról és Józsefről elnevezett, az osztrák—-magyar zsidóság történelmi tanszékét avatjfak, 1800 év messzeségéből, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumtól bennünket elválasztó nagy távolságból is idehallik az érme hangja, mely ezeket mondja: A magyar zsidóság sorsa, miként népünk sorsa Európa többi részében is, az elnyomás, a száműzetés volt. Magyarország zsidói olykor-olvkor rövid időre viszonylagos nyugalomnak örvendtek; valahányszor eöv-eqv király, vagv herceg rájuk szorult Általában az állam érdekeinek megfelelően elnvomták, kizsákmánv'^t-ík őket; csúcspontját érte el azután a zsidógyűlölet 1944-ben, amikor alig másfél hónap alatt e zsidóság túlnyomó többsége, szám szerint 600 ezer zsidó pusztult el Európa kemencéiben. A „Koziba”-érmén, mint mondottuk, elmosódtak a héber betűk: „Jeruzsálem felszabadításáért“. Magyarország zsidósága ngy próbálta életét menteni, hogy közben bizonyos mértékben elmosódott az azonossága, de nem lépett a teljes beolvadás, asszimiláció útjára, hiszen egvetlen nép sem választja az öngyilkosságot. De mindenestre hasonulta átvette a magyar nyelvet és műveltséget, sőt ennek zászlóvivője is lett a Magyarországot akkor benépesítő kisebbségek között. Igyekezett szivvel-lélekkel bizonyítani államhfiségé; gazdagította az állam életét; részt vállalt az ország gazdasági talnraállitácában, nem is egy ízben. Magyarországi zsidók kiemelkedő tudományos munkát végeztek az orvos- és természettudományban, a filozófiában, a nevelésügyben, a nyelvtudományokban és a magyar törté,nelemirásban. Hatalmas szerepük volt a magyar irodalomban: nemrégiben jelent meg William O. McCagg nem-zsidó történész műve: Zsidó nemesek és lángelmék a modern Magyarországon, New York, 1972, amely részletesen taglalja a zsidók ebbeli szerepét az utóbbi nemzedékek évtizedeiben és rámutat a magyar állami életben vitt hatalmas, áldásos tevékenységükre. Mint minden kisebbség, a z$Hó«ág is ívvékezett azonosulni állama nemzeti érdekeivel s kész volt minden erejét és energiáját új „hazája” javának szenteli. Uttalan utakon botor kált a magyar zsidóság a Duna völgyében, ahol nemcsak Európa keletét és nyugatát összekötő kereskedelmi ütőerek, hanem különböző szellemi, kulturális és vallási áramlatok is találkoznak. Iít keresztezte eovmá/s u“á‘#a c^a'zidizoius és a felvilágosodás áramlata is, itt ütközött össze a reformmozgalom a hagyományos vrlágfelfogással, oly drámai módon, mely példátlanul áll népünk történelmében. A gyökeres szétszakadás is ezt tanúsítja: Magyarország hitközségei bárom vaH^si szakadtak az ortodoxokra, neológokra, és a s*alusquo ante csoportjára, amely a két első között a kiegyezés állásponjára helyezkedett. Ez a bár-kochbai érme egyik oldala. De a másik oldalán a pálmafa, a gyümölcshozó, hétágű datolyanálmafa rajza domborodik ki a szemünk előtt. A magyar zsidóság mindennek ellenére sem feledkezett meg a bölcsőiéről. Az asszimiláció hullámveréséből is kihallott a Tóra hangja, mely a városokban és falvakban létrehozott kisebb-nagvobb jesivákhól csapott fel. A jesivák vezetőinek, a Tóra gáonjainak a fénye Magyarország határain túlra is kisugárzott. Dús termése volt a rabbinikus irodalomnak, Rabbiképző működött az országban, mely a napokban ünnepli alapításának századik évfordulóiát, mi pedig innen küldjük neki jókívánságainkat, hogy adassák meg neki a világnak ama részében, hogy folytathassa áldásos munkásságát, mert ez az intézmény a Tóra és a zsidóságtudomány fellegvára lett. Nem egy növendéke kerül Nyugat-Európa zsidó főiskolái élére. Nem egy magyarországi születésű zsidó tudós került el Erec Jiszráelbe, hogy tudását ennek a héber egyetemnek a falai között hasznosítsa; hadd említsük itt meg egynéhányuk nevét: Prof. Smnel Kleint, aki értékes hozzájárulásaival gazdagította az ország és történelme ismeretét; prof. Michael Fe• Scheiber Sándor: Magyarországi zsidó feliratok Reifenberg A.: Matbeot Hajehudim kefét, aki itt megvetette a matematikai kutatás alapját és 1955-ben Izráel-dijban részesült; prof. Fodor Andort, akit maga Chájim Weizmarni államelnök hívott meg és a Hár Hácofimon a vegyészeti fakultást alapította meg. Még hosszú névsor következhetne. Magyarország zsidósága nem feledkezett meg a szülőhazájáról, ősi kultúrájáról. Már Binjamin Zeév, Herzl előtt is, áld Budapest szülötte volt és tanulmányait ott végezte, számos rabbi tűzte ki a Cionba való vissza^-és zászlaját: Joszéf Natonek a nyilvánosság előtt jelentette ki és könyvet is irt „A Messiás” elmen arról, hogy Magyarország nem az ő hazája, egyáltalán nem érdekli az emancipáció, mert hazája Erec Jiszráél; tucatnyi költő írt hébernyelvű verseket Cion nyelvéről és szeretetéről; irodalmi — kulturális kapcsolatok állottak fenn Magyarország zsidósága és Jeruzsálem között; komoly szerepük volt Petach Tikva megalapításában és mindmáig résztvesznek az országépitésben az állam életének minden területén, bü«vk»»i é* ''daadóan. Van miről mesélnie ma a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzött Bár-Kochba érmének. A magyar zsidóság történelme egyelőre még nem csak a héberül beszélők, hanem a magyarafkuak számára is Ismeretlen. Még nem írták meg hosszas, drámai történelmét, még mindig megváltóiára vár, aki a magyar zsidóság muWát a modern tör^énetHís szabályai szerint rekonstruálta. A tények ismeretlen volta nem az jelenti, hn^v Izrael nénének történelme során ereken a tá’skon nem történtek volna nagy, jelentős események. A történelem nem ismer fehér lanokat, csak mi nem irm»rliil[ a szőve«?** Még azon nének múltjának helyes felgöngyölítése is nehéz feladat, amelyek e múltat saiát hazájukban élték át, hát még Izráel hi«tórlá*át mily nehéz napírra vetni, hiszen 2000 éven át e nép szétszórtságban élt idegen népek között. Hiába keresnénk az összekötő fonalat, amelv elváron szőttesbe fogná a szétszóratásfoan élt nép törzseinek a történelmét, mert h;«zen minden egyes országban más-más politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási köriUn-énwek között zajlott az. .életükképpen ezért, külön -külön k<*ll megírnunk minden egyes ország zsidóságának' a krónikáját. Ezért tehát nagyon is ésszerű, hógy meg keli irnnnk a magyarországi zsidóság múltját is, amely számos nemzedéken keresztül az ottani saiátos körülmények között küzdött a fennmaradásáért. Miért lenne rosszabb másoknál? Sorsa és szenvedése elválaszthatatlan része az általános zsidó történelemnek, márpedig a történelmet kutatni, tanulni és tanítani kell! Arra a kérdésre, bogv ..ki a zidó?“, a Háláchá ad választ, de arra a kérdésre, hogy „mit jelent zsidónak lenni, hol a helyünk, mi a szerepünk“ a zsidó néu világtörténelmében — világos a válasz. Történe’emkönwünk lapjai feltárják zsidósági tudatunkat, tükrözik lelkünket, egybefonódnak ralhik azok a nemes ideálok és eszmék, amelyekért a zsidó mindig Is kész volt akár é!e*ét is feláldozni. Minden néo c*ak a szivéhez köze'álló értékekért hajlandó kockára tenni életét, mert tudja, ho«y ezek nélkül kénte'en fennmaradni; bármily fontos Is a számtan és az élettan, a vegytan és a fizika, nem ezek mutatnak rá a lényegünkre, az azonosságunkra .arra. ami bennünk saiátos, hanem csakis Izráel népének hosszú, véráztatta tcHíncln'- figyelmeztet bennünket ma is, minden előző időszaknál ts jobban, hogy nem élhet haza nélkül, nincs jövője sajátos szellemisége és kulturáia nélkül. Erre a két oszlóra épít1 minden néo jövőle, f<rv a miénk is: ha e két os»»on v^lamcMVe kidől, maga a nép léte kerül veszélybe. Kétlábon is nehéz a létért való küzdelem, hát még ha sántit is az ember! Amely népnek nincs hazáía, vagy van ugyan neki, de nem becsülik meg benne a n*n s«;á*«s érákéi* és elhanyagolják szellemét és műveltségét, az a nép a lelkét és intőiét veszélyezteti. örökké időszerű marad Mose Rábénu figyelmeztetése: „Emlékezz a letűnt Időkre, értsd meg a nemzedékek éveit, kérdezd atyádat, s ö elmondja neked, véneidet, s ők elbeszélik!“ Vagyis hát nem elég a törénelemre emlékezni, fel kell fogni annak jelentőidét is. Nem halt meg a mait! Elkísér bennünket a jelenben Is, és nem szakadhatunk tőle el. Magyarország zsidóságának, mint a száműzetés rtiínden más országa zsidóságának a történelmében sok mély tanulság rejlik. A Fettman Margitról és Józsefről elnevezett tanszék feladata, hogy az országban nevelkedő ifin nemzedék—'<• » tanulságot kifejtse. Feladata kutatni, oktatni és leszögezni a történelem e vá’torotos és dús fejezetét, mint külön egységet a zsidó történelem általános keretében. Politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, szellemi, vallási és művészeti szempontból kell, a történetírás módszertana szabályai szerint tanulmányoznunk e zsidó törzs történelmét. E tanszék felállításával egyben visszahozzuk ide t- hacsak jelképesen is — a Bár-Kochba érmét, amelyet 1800 évvel ezelőtt vittek el innen. MAGYAROK Találkozóhelye! Torontó legszebb magyar vendéglője a TEUES ITALMERES! 7 NAPON ÁT NYITVA! A zongoránál: FALVAY VERA régi és új magyarnótakkal. slágerekkel szórakoztatja kedves vendégeinket Minden nap: Borjúláb Halászlé Rántott hal Töltött borjú Vadas marhahús. Fatányéros és sok más finom ételek. Espresso, gesztenyepüré, Goundel palacsinta EGY JÓ PESTI HANGULATÉRT ÉRDEMES A WOODENPLATE-BE MENNI 200 BLOOR STREET, WEST Asztalfoglalás 923 6599 Mindenkit szeretettel vár Ladányi Artúr ás családja Parkoláshoz beiárat a Bedford Koadról ( City Parking) & Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött í 566 Bloor St. W. • 533-3453 A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA «0 SMDINII »VE. TORONTO. ONT. msi egz Már 2 üzlettel állunk a magyar vásérlók szolgálatában BUDAPEST DEBRECEN Meat Markét & Delicatessen 5 I 7 Bloor St. W. Tel: 53 1-5202 Parkolás az üzlet mögött 590 Bloor St. W. Tel: 534-1353 (Szemben a Honest Ed cukrászdával) Fogyasztott-e már a saját üzemünkben __ készült csabai- gyulai kolbászból, <*- -‘fjtt B ^ .szalámiból, töltött borjúból, felvágottból 15^* flESHp*1 csemege áruinkból? __ _ Figyelmes kiszolgáló személyzet Jelszavunk: minőség — friss áru! Alacsony árak Árjegyzékünk ellenőrizhető! króti üdvözlettel a BUDAPEST és a DEBRECEN Meat Markét tulajdonosai: Varga Gyula es felesége A konyhánk, mint régen magyarosan készít mindent. Heti különlegességek, töltött paprika, töltött káposzta, borsos tokány, töltött kacsa, gombásborjú, töltött borjú, vadas — zsemlyegombóccal, debreceni ludaskása, bab — csülökkel, t székelykáposzta, borsó, gomba, zöldbab és karfiol'* Business lunch 12—3-ig. Teljes italmérés, esküvőkre külön terem. Zongoránál ismét Juhász Bandi Asztalfoglalás: 531-6063 Tulajdonos: Frank Keller 603 MARKHAM STREET Közel a Bloor-hoz Parkolás az étterem mögött.
