Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-06-17 / 712. szám
A Nagy Imreek elleni veres leszämoläs a Szovjetuniö es magyarorszägi lakäjainak tajtekzö dühere jellemzö. ök jobban megertettek, mint a nyugati viläg es jobban, mint a nyugatra menekült emigränsok zöme, hogy a kommunista ideolögia bukäsänak utolsö fäzisa Nagy Imre kivegzesevel teljesedett be. Ekkor derült ki, hogy a kommunizmus nem kijavithatö. nem ' egyes vezetök ältal eltorzitott formäja a rossz. hanem alapvetöen. ügy, ahogy van erett meg a törtenelem szemetdombjära. Nagy Imre es tärsai lehettek talän az utolsö olyan kommunistak. akiknek tisztesseges szändekät el lehetett hinni. el lehetett fogadni. Ma mär rendelkezesünkre all a titkos per szämos elhangzott vallomäsa. nyilatkozata; tudjuk azt is, amit Nagy Imre az utolsö szö jogän mondott. ‘‘Ketszer pröbäitam megmenteni a szocializmus becsületet a Duna-völgyeben... az oroszok megakadälyoztäk. Ha most az en eletemre van szükseg azt bizonyitani, hogy a kommunistak nem mind a nep ellensegei, nagyon szivesen odaadom. ezekutän ugysem er mär semmit. Tudom, hogy lesz majd meg egyszer egy Nagy Imre per, amelyen rehabilitälnak. Csak attöl felek, hogy azok mondjäk majd el a gyäszbeszedet, akik elärultak.” Nagy Imre nagyon ismerte elvtärsait. Ennel tömörebben meg soha senki nem foglalta össze a bolsevizmus törtenetet. Amit nem tudott az az, hogy haläla utän hüsz ewel meg a magyar nep köreben is lesznek sokan, akik elfelejtik. Persze inkäbb az orszäg hatärain kiviil, mert bent, a magyar hazäban rä is ismet a Jözsef Attilai sorok vonatkoznak: 1 "־ "A televeny titokzatos hondban izgat lovdbb, nem nyugszik, nem feled eke hasit bardzdat üj büsdban ' mert virdgzds, mert eiet es örök...” A NATO Izr^tel mellett Epp mikor e sorokat irjuk, ül össze az izraeli kabinet, hogy döntest hozzon egy kerdesben, amely a vilägsajtö velemenye szerint sorsdöntöen fontos. Mi ugyan nem hiszünk a fontossägäban, de megis közöljük: a Carter adminiszträciö arra vonatkozöan követel välaszt Beginektöl, hogy mi lenne a szändekuk a megszällt egykori jordäniai területekkel, öt ev utän, ha elfogadnäk azt az izraeli tervet, hogy öt even keresztiil arab belsö közigazgatäs müködik izraeli katonai felügyelettel. Az izraeli kormäny erre a jelenlegi helyzetben egyszerüen nem adhat välaszt.Hiszen az elmült het folyamän ket terrorkiserletre is sor került, s a mäsodik esetben a katasztröfät csak az izraeli telepesek ebersege elözte meg. Vagyis, katonai ellenörzes nelkül az egesz közel-kelet rövidesen ugyanolyan anarchiäba hullana. mint peldäul Angola, vagy Shaba. Egyre vilägosabb, hogy Carter-ek Izraelre gyakorolt nyomäsa nemcsak a beke lehetösegeit tävolitja. de megnyitja az utat egy ujabb szovjet benyomuläs elött. Nem veletlen, hogy az euröpai szövetsegesek. akik sokkal kevesbe älltak eddig Izrael oldalän. mint az Egyesült Ällamok, most egy hirtelen fordulatot tettek. Lundt, volt belga külügyminiszter, a NATO fötitkära figyelmeztette Carter-ekat arra. hogy csökkentsek az Izraelre gyakorolt nyomäst, mert az egyetlen erö, amire a Szovjetuniö eilen a közel-keleten epiteni lehet. az Begin kormanya. Milyen jö lenne viszont, ha egyszer az Egyesült Ällamok es a nyugat-euröpai orszägok egyidöben ällnänak ki barätaik mellett. Emlekezes Nagy Imrere Jünius 16-a ugyanolyan gyäsznapkent fog ätmenni a magyar nep törtenelmebe, mint Oktober 6. Pontosan hüsz esztendövel ezelött, 1958. jünius 16-än hirdettek ki az iteletet Nagy Imre, a törvenyes magyar miniszterelnök es tarsai pereben es egy nappal kesöbb Nagy Imren, Maleter Pälon es Gimes Miklöson az iteletet vegrehajtottak. Szilägyi Jözsef neve is a kivegzesre jelöltek között szerepelt. öröla a Kädärrendszer verbiroi meg azt sem mertek bevallani. hogy ekkor mar nem elt. A halälos iteletet ebben a perben ibäsodszor mondtak ki fölötte, de a kivegzest mär honapokkal elöbb vegrehajtottak. Nemregiben levelet kaptam Europäban elö barätomtöl. ‘‘Europa minden nagyobb värosäban, Becsben. Münchenben.. Londonban, Pärisban, Zürichben a magyar emigräciö gyäszünnepelyen emlekezik rneg Nagy Imreekröl. Gondolom, nälatok, Amerikäban is lesznek ünnepsegek." Figyelemmel kiserem a magyar nyelvü amerikai ujsägokat. Az persze lehet, söt valöszinü, hogy ezen a beten a többi lap is megemlekezik Nagy Imreekröl, de emigräciös magyar szervezet — ezt hatärozottan ällithatom — nem hirdetett megemlekezest. Idönkent elhangzanak ugyan meglehetösen üres sablonok a kivegzett miniszterelnökre vonatkozöan. de azert szemelyevel kapcsolatban buzgön folyik a törtenelemhamisitäs. Sokä lesz meg. amig valamelyik budapesti teren ugyanügy, örökmecses vagy egyeb jelkep fogja örizni emleket, mint tragikus sorstärsäet, Batthyäny-et, az 1848-as forradalom kivegzett miniszterelnöket.Es ugyanügy nines megnyugväs, legaläbbis egyelöre a szivekben sem. Mintha a magyarorszägi rendszer meg az amerikai emigräciö vezetöi egyetertenenek abban, hogy a magyar forradalom vezere Mindszenty biboros volt. Az ö nevet emlegetik rendszeresen, ö a jelkep. Nagy Imre nevet a Lajtätöl keletre es az Oceäntöl nyugatra egyaränt szeretnek kitörölni az emlekezetböl. Ez persze nem sikerülhet. Az egykor hivö kommunistänak indulö földosztö miniszter. mint a forradalom miniszterelnöke a tisztesseges magyarsäg es a magyar tisztesseg megtestesitöjekent vält jelkeppe. Emleke nem elalkudhatö, es ö maga sem alkuszik, mint ahogy Jözsef Attila irta meg költö elödjeröl, Ady Endreröl: “Földön a magyar es földben a költö, dühödt markdban rögöket szorit, melleröl egre libbent fei a felhö, de tovdbb viyja forradalmait. ” A MONTREÄLI MAGYARNYELVÜ ZSIDÖK MÄRTIR TEMPLOMA Az elpusztitott 600 ezer magyarnyelvü zsidö, valamint az Izräel6rt hösi halält halt testvöreink emlököre G YÄSZ ÜNNEPSEGETREN DEZ _ 1978 jünius 25-ön. ^ ÜNNEPI PROGRAM: d.e. 9 öra Shachrit ima d.e. 10 öra Gyäszünnepseg ÜNNEPI SZÖNOKOK: Schnürmacher Miklös, Rabbi Dr.Somlö Ferenc, föorvos KÖZREMÜKÖDNEK: Biro Bela, käntor Dr.Arje Bela, tärselnök Römer Iren, nöegyleti elnök GYERTYAGYÜJTÖK: A hiteleti esoport nötagjai AZ ÜNNEPSEGET LEVEZETI: Domänyi Magda, nöegyleti alelnök. Merre mutat a 13-as javaslat? toväbbra is az adöfizetök penzen el. Toväbbra sem csinäl semmit, mint ahogy lenyegeben nem csinält semmit a mültban sem, legfeijebb eletszinvonala csökken le köztisztviselöböl eltartottä. Viszont eppen ez a lenyeg. Tudniillik nem hiszem. hogy az adöfizetö polgär magän az ällamapparätus puszta tenyen lenne felhäborodva. Inkäbb csak a tülburjänzäson״ es azt mondja, hogy meg keil ugyan elni mindenkinek, de hogy ki eljen jöl es ki eljen rosszul, azt megiscsak ö akarja eldönteni, megpedig sajät erdekeinek megfelelöen. Persze, a problema igy csak ätmenetileg vetödik fei. Nehäny. evtized alatt ki fog alakulni valamilyen üjfajta termelesi möd; valami olyannak kitermelese, amit most meg elkepzelni sem tudunk, s ez nagyobb esoportoknak az aktiv termelesbe valö beilleszkedeset teszi majd lehetöve. A kaliforniai välasztö bizonyära nem tudnä ezt ilyen szepen f: ■1agyaräzni; 6 csak erzi, hogy mi a követendö üt. Különbözö gazdasägi iskoläk, gazdasägi teöriäk ätkäval öntöttek nyakon korunkat. Az elöbb emlitettem az angol Keynes nevet. Milyen erdekes. hogy a liberal is kapital izmus e tipikus ideolögusa most együtt bukik egy marxi teöriäval. A kaliforniai proletäroknak ugyanis ninesenek veszteni valö läncaik, nekik veszteni valö csalädi häzaik vannak. es ezek vedelmeben hajiandök harebaszällni, hajiandök a maguk mödjän forradalmat csinälni. Hol van ugyanis az, hogy a munkäsnak termelt erteke teljesseget keil megkapnia. es meg keil akadälyozni, hogy valaki az ö munkaerejet kizsäkmänyolja? A munkäs a teljes kitermelt ertekkel mär nem is tudna mit kezdeni, hiszen a mai termelesi fok messze tülhaladja a fogyasztäsi lehetösegek fokät. A problema a modern kapital ista tärsadalmakban az, hogy ugyan mit lehet meg kitalälni, amit a dolgozö reteg egyältalän megväsärolhat, miutän lenyegeben mär mindene megvan. Az tehät, hogy nem hajlandö egyre növekvö retegeket adöpenzeböl eltartani, nem döntöen anyagi, hanem erkölcsi, vagy mondjuk inkäbb ügy: erzelmi kerdes. Viszont egy ilyen erzelmi szempont pontosan olyan gyakorlati tenyezö, mint a materiälis. A megoldäs remelhetöleg valahol a jövöben rejlik. Ha ugyanis a mäban rejlik, csak olyan keserü megoldäsok mutatkoznak, mint a fegyverkezes toväbbi novelese. (E sorok iröja különben az amerikai fegyverkezes tenyleges novelese mellett van, de ezt kenyszernek tekinti, nem pedig ideälis ällapotnak.) Erröl viszont az jut eszembe, hogy Amerika vedelmi felkeszültsegenek legnagyobb ellenzöi eppen ez az eltartott közeptisztviselö es akademikus reteg. Lehetseges, hogy ök mär felfedeztek a kapcsolatot, ami a fegyverkezes novelese es a bürokräcia csökkentese között fennäll? EGRIGYORGY szäzaleka federälis alkalmazott. Itt több. mint a häztartäsok feie evi 25.000 dolläron felüli jövedelemmel rendelkezik. Nem az a baj — legaläbbis Washingtonban nem —, hogy tül sok a közhivatalnok, hanem az, hogy tül jöl fizetik öket. Ügy lätszik, az amerikai välasztö most elerkezett oda. hogy minderre ne met mond. Kevesebb kormänyzatot akar. A szakertök ijesztgetik, hogy az ällam jövedelmenek megnyirbäläsa sülyos veszelyekke! jär. Nem lesz penz utak epitesere, iskoläk fenntartäsära, szemetelhordäsra es csatornäzäsra. A välasztö a vällät vonogatja. Reg megtanulta mär, hogy adöpenzböl csak teljesen jelentektelen összeget fizetnek ki az ütepitesre; az összeg nagyresze annak a tisztviselönek fenntartäsära megy, aki eilenörzi, hogy az ütepitö munkäsok berelszämolöjänak ellenörzesi mödszere nincs-e ellentetben az orszägos szabvänyügyi hivatal föbirösägänak megfelelö döntvenyeivel. Mister välasztöpolgär nyilvän nem tudja ezt pontosan önmagäban megfogalmazni, de azt mondja: ״Egyszer valahol el keil kezdeni a gazdasägi rendcsinäläst”. Mert valö igaz, kevesebb lesz a közszolgältatäs meg annäl is, ami most van. Az iskolabizottsägi elnök, akinek az evi költsegveteset a jelenleginek 40 szäzalekära szällitjäk le, nem a teljesen fölösleges alkalmazottat fogja elbocsätani, aki vegrehajthatatlan terveket keszit. Az ilyen alkalmazott ugyanis a szomszed iröasztalnäl ül, es ha esetleg nem is a fönök szeretöje, de a fönök unokaöccse együtt golfozik az alkalmazott häzastarsäval. Elöször tehät a videki tanitöt fogjäk elbocsätani, aki nem golfozik senkivel, nem is ismeri senki mäs, csak a kis falu gyerekei. Ugyanügy, az elsö idökben esetleg több häz fog leegni, mint eddig. Elsönek ugyanis a hiäny miatt a tüzoltöt fogjäk elbocsätani, nem pedig a tüzesetek okainak kianalizäsära szerzödtetett különleges szaktanäesadöt. Termeszetesen, ez a dolgok rendje, illetve ha nem is rendje, de termeszete. Elöbb-utöbb azonban megis eljut a megszigoritott ällamhäztartäs hatäsa azokhoz is. akik tenyleg gazdalkodnak fölötte, s akkor el fog kezdödni egy olyan folyamat, amely visszäjära forditja az elmült evtizedek gazdasägpolitikäjät. Ne remeljük, ן hogy ez nehäny even belül I következik be. Nem revolüciö, hanem evolüciö lesz ez, annäl is i inkäbb, mert menetközben na- 1 gyon sülyos kerdeseket keil ' megoldani. De a vegeredmeny ,י megis az lesz, hogy az utolsö I pillanatban a polgärnak I sikerülni fog meggätolni a minden hatö ällamapparätus, a ״big brother” elburjänzäsät. Mik az ezzel järö veszelyek? Az, hogy aki költsegvetesi takarekoskodäs ürügyen kiesik az ällamigazgatäs soräböl, az ettöl meg nem välik termelömunkässä, söt, mint irtuk, termelö munkäsra (az eddigi formäk közt) nines is szükseg.j Az 1'röasztalät veszitö köz-j hivatalnokböl korai nyugdijas,, munkanelküli segelyen elö,! vagy jöleti eltartott lesz. Tehät Ez egyelöre csak a kaliforniai helyhatösägokkal szemben nyilvänul meg. De legyünk meggyözödve: egyelöre csupän a jeghegy csücsat lätjuk. A melysegben olyan hatalmas meretü elegedetlenseg hüzödik meg. amely rövidesen el fogja erni nemesak az ällam, de a federälis hatösägok hajöjät is, es aztan kapitany legyen a talpän, aki a jeghegyek között el tud majd kormänyozni. Persze, különben sem art, ha egy hajöskapitany jöl tud kormänyozni. Kire vonatkozik az adö-nemfizetes vägya? Termeszetesen mindenkire. Vagyis itt nem a gazdag emberek, a tökesek läzadäsäröl van szö, hanem a kisemberekeröl. gyäri munkäsokeröl, stb. Ma a häzadöt tagadja meg, illetve korlätozza, holnap mas adönemekre kerül sor. S az ö szempontjäböl igaza van. Adöjät evtizedek öta rosszul hasznäljäk fei, a rossz felhasznäläs üjabb követeleseket idez elö, s igy adöjät ismet es ismet emelik. Az amerikai 1 polgär erre igy välaszol: ״Tül sok nekem ennyi kormänyzat, hagyjanak engem egyedül gazdälkodni s a magam dolgait intezni". A dolog persze koräntsem j ilyen egyszerü. Valö igaz, hogy az Egyesült Ällamokban, mint mäshol is, az ällamapparätus — az uralkodö bürokräcia — elviselhetetlenül tehenkedik rä az emberekre. Az elsö viläghäborü utän, egy zseniälis angol közgazdäsz, George Keynes megalkotta az ü.n. monetarizmus elmeletet, amely evtizedeken keresztül a nyugati kapitalista viläg alapjakent szolgält es hosszü idön ät jöl müködött. Ennek lenyege az volt, hogy az infläciö eilen iränyitott munkanelküliseggel. segitö ällami beavatkozässal es könnyü kamatü penzkölcsönökkel lehet harcolni. Egy idö utän azonban megmutatkoztak az elmelet hibäi. Az törtent. hogy a termelöiparokban fölöslegesse välö munkaeröt egyre inkäbb az ällamapparätus szippantotta fei. Egyre csökkent a tenylegesen termelök szäma (nem volt es nines is szükseg több tenyleges termelöre,) es egyre növekedett az ällami fizetesi listän es a jöleti eltartottak listäjän szereplök mennyisege. Amerikai statisztikäk szerint, a legjobb anyagi helyzetben levö häztartäsokat Washingtonban taläljuk, ahoi a lakossäg 70 Az ätlagos kaliforniai välasztö, aki mült kedden ügy döntött, hogy a 13-as szämü j javaslatot elfogadva, a jövöben csak kevesebb häz- es telekadöt hajlandö fizetni, mint eddig, valöszinüleg nem volt tisztäban azzal, hogy üj fejezetet nyitott a gazdasäg-törtenetben, söt valöszinüleg az emberiseg ältalänos! törtenelmeben is. Az Egyesült i Ällamok alkotmänya lehetöve teszi, hogy a polgärok egy esoportja bärmifele javaslatot a szavazök eie terjeszthessen es igy alkalmankent elvegezheti azt a munkät, amit velemenye szerint az ältala megvälasztott kepviselök elmulasztottak. Azt hiszem, ez Amerikäban egyedülällö dolog; nem tudok arröl, hogy mäs orszägokban is lenne a polgärnak ilyen közvetlen beavatkozäsi lehetösege. De mindenesetre nagyon hasznos. Hangoskodö, szelsöbaloldali esoportok az elmült ket evtizedben ällandöan a ״reszveteli demokräciäröl” papoltak, s ezen azt ertettek, hogy a kisebbsegi velemeny is gyözedelmesse välik, ha nagyon hangosan mondjäk. Most viszont valöban egy räszveteli demokräciänak voltunk tanüi, csakhogy ez pontosan ellenkezö eredmenyt hozott, mint a radikälisok es ultra-liberälisok remenyei. Az amerikai ätlagvälasztö visszakanyarodott az erös konzervativizmus iränyäba. Mi az a 13-as javaslat? Ez a nep többsegenek döntese arröl, hogy a häzaik utän flzetendö adö nem lehet több, mint az ertek egy szäzaleka. A kaliforniai szavazök több mint ketharmada tämogatta ezt a javaslatot, eilentetben az ällam vezetö politikusaival. Jerry Brown, kaliforniai kormänyzö peldäul eröteljesen ellenezte, s eppen ezert ez a vereseg hätränyosan befolyäsolja — nem annyira a következö kormänyzöi megvälasztäsät, mint inkäbb — jövöbeni elnökjelölti eselyeit. Brown azonban volt annyira ügyes politikus, hogy a välasztäs mäsnapjän kijelentette: magäevä teszi es vegrehajtja a többseg akaratät. A közgazdasägban es lelektanban järatlan ember esetleg könnyen intezi el a dolgot azzal, hogy: ״Ugyan kerem, senki sem szeret sok adöt fizetni". Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerü. Mert itt nem adöremfizetesi vägyröl. hanem gazdasagi forradalomröl van szö. MEG HIVÖ A VOLT DEPORTALTAK ES MUNKASZOLGÄLATOSOK SZÖVETSEGE A BNAI ZION MAGYARNYELVÜ CSOPORTJAI ES A MAGYAR ZSIDÖK VILÄGSZÖVETSEGE Jünius 25־en vasarnap delutan fei 3 örakor rendezi ezevi MÄRTIR EMLEKÜNNEPELYET 1 Schneier Arthur förabbi ür templomäban 163 East 67 Street Manhattanban Magy ar zsidö testvereinket elvdrjuk a Märtir ünnepelyre. MEN ם EH *,* fl י v f k 9 h U. 211 f —/ , , ׳.״ ז ־ u 3 u 0 1 n aV 1■»-•Box !034 u . S . A . ' ׳ 2 1' ־ Us':! *zrzzy 0 noZ Second clot* ■Mil registration No. 1373. AZ (SZAKAMERIKAI MA6YAR ZSI0ÖSÄG LAPJA VOL. 17. 712 | Hthhsnt JUNE‘ 171978 ־
