Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-06-10 / 711. szám
3. oldal Optikai csalödäs Az äszakamerikai magvar-zsidö olvasönak, aki ärdeldödik az izräeli esemänyek iränt, könnyen ärthetö okokböl ältaläban nincsen sem mödja, sem ideje ahhoz, hogv az onnan ärkezö hireket alaposan kianalizälja. Ezärt arra a következtetäsre juthat, hogy a jelenlegi izräeli kormäny kisebb tämogatäst älvez sajät orszägäban, mint elödjei, fökänt a külpoiitikai äs biztonsägi kärdäsekben. Meggyözödäsem szerint, amennyiben valaki igy lätja a helyzetet, az optikai csalödäs äldozata lett. Az a tämogatäs, amelyben az izräeliek a Begin-kormänyt räszesitik nein kisebb, hanem inkäbb nagyobb, mint amiben az elözö kormänyok jelentös räszänek volt räsze. A valösägos heiyzet az, hogy a vele szemben ällö körök ellenälläsa hangosabb äs agresszivabb, mint azt ältaläban megszoktuk. j Izräel demokratikus ällam, amelyben minden kormänynak volt ellenzäke, ügy külpolitikäja, mint belpolitikäja terän. A jelenlegi kormäny a Kneszet csaknem kätharmadära tämaszkodik. Ennäl nagyobb többsägre csak 1967-70-ben volt pälda, a nemzeti egysäg kormänya idejän. Igaz persze az, bogy a kormänyon beliil is vannak ellentätek äs välemänykiilönbsägek. Az angolszäsz ällamokban älö olvasö megszokta azt, hogy azokat az orszägokat amelyben äl homogän kormänyok vezetik. A koaliciö ezekben az orszägokban megiehetösen ismeretlen fogalom. Ezzel szemben Izräelben mäg soha semmilyen pärtnak nem volt abszolut többsäge a parlamentben äs kivätel nälkül minden eddigi izräeli kormäny koalfciön aiapuit. Egv koaliciös kormänyon beliil a dolgok termäszetänäl fogva keil, hogy legyenek ellentätek, hiszen olyan szemälyek iilnek benne akik különbözö programok äs felfogäsok alapjän mentek a välasztäsokra. Ez azonban nem üjsäg. Olyan izräeli koaliciö, amelyen beliil csendälet uralkodott, mäg nem voh, söt ältaläban a belsö eilentätek inkäbb nagyobbak voltak, mint Begin kormänyänäl. Miärt az a lätszat mägis, hogy az ellenzäk länyegesen nagyobb mint a valösägban? Ez a jelensäg csak a politikai tärkäp eltolödäsäval magyaräzhatö. A Munkapärt vezette kormänyoknak is voltak nem egyszer sülyos ellentätei az amerikai kormänyzattal. Az izräeli-amerikai viszony az ällam fennälläsa öta äletünk közäppontjäban äll. Volt olyan idö amikor az ellentätek csaknem välsäggä fokozödtak, mint päldäul a szinäji hadjärat idejän. Akärki is ällt az izräeli Kprmäny älän, az izräeli politika soha nem volt eläggä märsäkelt az amerikai kormänyzat szemäben. Aki olvasta päldäul Ben Gurion emläkiratait, tudja, hogy mennyi oldalt foglalnak el benne az amerikai tiltakozäsok különbözö izräeli läpäsek eilen, amelyek nem nyertäk el Truman, Eisenhower, vagy bärmely mäs amerikai elnök tetszäsät. Ilyen tären nem volt különbsäg az amerikai elnökök között. Olyan eset, hogy az amerikaiak az izräeli politikät tülsägosan märsäkeltnek talältäk volna mäg nem volt. A munkapärti, vagy Mäpäj kormänyok länyeges ellenzäke azonban mindig jobbra volt töle. A Likud, vagy különbözö nevü jogelödjei nagyon sokszor sülyosan kifogäsoltäk a kormäny küläs bitonsägi politikäjät. Azonban, miutän sohasem voltak ilyen tären märsäkeltebbek näla, az esetben ha näzeteltäräsre került sor az amerikaiakkal, az izräeli kormäny mindig csaknem automatikusan szämithatott arra, hogy ezen a tären az ellenzäk nemcsak, hogy felsorakozik a kormäny mögä, de mäg meg is követeli töle, hogy ne adja be a derekät. Ma egäszen mäs a heiyzet. Jobbra a kormänytöl nines ellenzäk, vagy ha van is, nem szämottevö. Ezzel szemben a jelenlegi eilenzäk, programja alapjän nagyobb engedmänyekre hajlandö mint a kormäny äs igy tanüi lehetünk olyan helyzetnek, amikor ellenzäki politikusok az amerikaiakkal valö näzeteltäräsek sorän olyan älläspontokat hangoztatnak, amelyek közelebb ällnak az amerikai älläsponthoz, mint a kormänyähoz. Az ellenzäk vezäre huszonkilenc även keresztül Menächem Begin volt. Begin nagyon sokszor a legelkeseredettebb hareban ällt a különbözö kormänyokkal. Azonban külföldi lätogatäsai idejän soha nem gyakorolt nyilvänosan bfrälatot a kormäny fölött. Begin felfogäsa ez: nem szabad tämadni izräeli politikusnak az izräeli kormänyt külföldön, csak Izräel területän. Ezt a politikai erkölcs-ködexet többször lättam amerikai szenätoroknäi is, akik izräeli lätogatäsaik idejän kijelentettäk, hogy nem akarjäk az elnököt äs a kormänyzatot külföldön birälni, ezt a feladatot ök Amerikäban töltik be. A jelenlegi ellenzäk vezäreii nem tartjäk magukat ehhez a felfogäshoz, äs nem egy alkalommal külföldi lätogatäsaik sorän a legälesebb birälatot gyakoroljäk Begin äs kormänya felett. Joguk kätsägtelenül van erre. Begin politikai erkölcs-ködexe nem kötelezi öket. Hogy ez esztätikus-e, vagy ami mäg fontosabb. hasznäl-e Izräel ügyänek az mäs kärdäs äs ennek eldöntäsät az 01- vasöra bizom. Itt azonban sajnos inkäbb pszicholögiai kärdäsröl van s/ö. Begin megszokta, hogy ö az ellenzäk vezäre äs nem tekintettc ezt särtö dolognak. Söt, ellensägei azt suttogtäk a häta mögött, hogy annyira elägedett ezzel a szereppel, hogy nem is akar vältoztatni rajta. Tävedtek. A Munkapärt vezetöi mäg most, egy ävvel välasztäsi veresägük utän is ügy järnak-kelnek mint a särtet vadak, vagy mint valaki, akit jogtalanul megraboltak atyai öröksägätöl. Az ö szemükben egyszerüen a termäszet törvänvei eilen van, hogy nem ök vannak kormänyon, hiszen az Isten is kormänvra teremtette öket — szerintük. Ebben a lelkiällapotban ärthetö, sajnos, hogy mäg külföldi lätogatäsaik idejän sem hagynak ki egyetlen alkalmat sem arra, hogy tämadjäk Begint äs kormänyät. —INVESTMENT— Biyth, Eastman Di Ion, Union Securities A Co Inc., Ne« York-i tözsde tag!a STOCKS. BONDS. MUTUAL FUNDS LIFE INSURAN6 Telefonäljon. «uy keresse fei Norman N. Gati VICE PRESIDEN TET 1221 Avenue of the Americas N.Y. 10020. — Tet (212) 730 - 6916 1978 jünius 10 * MENÖRA kommunista part vezere. meg nem jelenti azt, hogy Afganisztän a Szovjetuniö csatlös ällama lesz. Az afgän kommunista part ugyanis sohasem kapott tämogatäst Moszkvätöl földalatti tevekenysege sorän. s nem is kert. Elsösorban azert, mert a kommunizmus Afganisztänban ugyanügy az Iszläm befolyäsa alatt äll, mint minden mäs politikai pärt, mäsodsorban, pedig azert, mert az afgän kommunista pärt sokkal szakadärabb, mint a nyugat-euröpai kommunista pärtok, s negyven eves fennälläsa öta egyetlen 12- ben sem ismerte el a szovjet pärt vezetö szerepet. Hruscsov egyszer "szalon-kommunizmusnak" nevezte az afgän pärtot, s a wiengrubi idezet, amely szerint a Szovjetuniönak több fejtörest okoz a Szovjetuniön kivüli kommunizmus, mint a kapitalizmus, többek között az afgän kommunista pärt szegregäciöjära is vonatkozik. Az az öröm, amely Tarrakhi gyözedelmes puccsa utän tört ki a Kremiben, könnyen krokodil• ׳Jconnyekke vältozhat. v.' Az amerikai külpolitika szämära az afgän puccs üj eröpröbät jelent. Ha Washingtonban a törtenelmi esemenyek, helyi adottsägok es hintapolitikai kenyszerüsegek fenyeben ertekelik ki a jelenlegi afgän helyzetet, akkor az Egyesült Ällamokat egyältalän nem erinti az a teny, hogy egy kommunista vezer jutott hatalomra Kabulban. Ettöl a kommunistätöj ugyanis legaläbb annyi együttmüködest remelhet, mint koräbban Daoud-töl. Tarrakhi puccsa peldäul egyältalän nem jelentett veszelyt a Kabulban ällomäsozö nyugati követsegekre; a forradalmi erök a harcok sorän erös kordont vontak a követsegek körül, s a puccs utän ket nappal Tarrakhi barätsägos tärgyaläsokat folytatott az angol es nyugat-nemet• nagykövetekkel az orszäg olaj- es szenbänyäszatät illetöen, mig Korshojev szovjet nagykövet meg ma is hiäba värja az üj miniszterelnök meghiväsät. Tarrakhi hatalomra kerülesevel kapcsolatban ugyanazt mondom, mint öt ewel ezelött, amikor Daoud jutott a nyeregbe: Afganisztän toväbbra is a “hintaszekben“ marad, s nem lesz lenyeges vältozäs Afganisztän külpolitikäjäban. (Arafät peldäul ugyanügy nem fog beutazäsi engedelyt kapni Terrakhi-töl, mint ahogy Kourbal-töl es Daoud-töl sem kapott. Az afgän Iszlämra annyi hatäsa sines az arab hökusz-pökusznak, mint egy tevenek.) A tarrakhi-i örsegvältäsnak Daoud korrupeiöja es nepotizmusa volt az oka, de semmiesetre sem politikai szüksegszerüseg. Losonczy Läszlö Afganisztän a hintaszekben MI VOLT A HÄTTERE A KABULI PUCCSNAK? meghaladta a negyszäzmilliö dollärt; ugyanakkor azonban az Egyesült Ällamok ketszäzharmine, Anglia ketszäz, mig Nyugat-Nemetorszäg szäzötvenmilliö dolläros segelyt adott Kabulnak. Kourbal es Daoud ugyanezt az övatos külpolitikät folytattäk, mint elödeik. Bär ketsegtelenül kommunista rokonszenvükkel Moszkva szekertolöinak tartottäk öket nyugaton, mindketten kinosan ügyeltek arra, hogy ne vägjäk el a nyugathoz füzödö jöviszonyukat A hideghäborüs evekben Afganisztän Jugoszläviäval, Svedorszäggal, Sväjccal es Ausztriäval az ün. “harmadik blokk" sorait erösitette, minek következteben Johnson amerikai elnök az "äzsiai hintapolitika bajnokänak" nevezte Afganisztänt. S ennek a hintapolitikänak volt köszönhetö, hogy az oroszok. angolok, amerikaiak es nyugat-nemetek s egymässal versenyeztek az afgän olaj, szen es nemesercek felszinre valö hozataläban. Daoud elsösorban azert forditott hätat a Szovjetuniönak, hogy megnyerje Irän tämogatäsät. Perzsiänak mindig nagy befolyäsa volt Afganisztänra: nemcsak a lakossäg jelentös resze perzsa szärmazäsü, de a pashtü mellett perzsa a hivatalos nyelv is, mig a ket legismertebb afgän költö perzsa szärmazäsü volt: Abdur- Rahman es Khushhal Khan. Irän azonban az eröteljes szovjet nyomäsra valö hivatkozässal megtagadta a gazdasägi segelyt Kabultöl. s nem valöszinü. hogy most, a kommunista mültü Nur Mohammad Tarrakhi hatalomra jutäsa utän. megnyitnä bukszäjät. Jelentesek szerint a Jaldak, Girishk es Kandahar tersegeben szervezkedett Nur puccsänak mintegy tizezer ember esett äldozatäul. Daoud-ot es csalädjät lemeszäroltäk. A szovjet hatär közeleben Jevö Sari-Pul es Maimana värosok ugyancsak erös kommunista fellegvärak; az ott ällomäsozö hadsereg es legierö felhiväs nelkül csat- ■ lakozott Nur puccsähoz. Az orszäg deli es nyugati tersege azonban kifejezetten kommunista-ellenes. Shindand es Chahar-Burjak az iräni hatär, mig Rudbar es Spinbaldak a pakisztäni hatär menten jelkepezi az antikommunizmust es az ortodox Iszlämot. Nur-nak nem lesz könnyü dolga a Szovjetuniöval valö kizärölagos paktäläsra a gazdag es befolyäsos nyugati es deli területek ellenszegülese miatt. Maga az a teny, hogy Nur Mohammad Terrakhi az afgän . Fhishing-ban 41-40 Main St(a Fopostäval szemben, a Samford es _ 41. utcäk között) megnyilt az üj magyar hentesiizlet I I I I I I I ■ EUROPEAN MEAT CORP. neven Könnyü parkoläsi lehetösög 3 nagy ärühäz mellett Mindenföle hüsok, häzi köszitös'ü felvägottak hatalmas välasztökban Telefon: 358-7459 Nyitva; 7-7-ig. ganisztännak. A beerkezö “ajänlatok” közül Anglia, Franciaorszäg es reszben az Egyesült Ällamok vittek el a dijat, a Szovjetuniö — harmadizben alig tiz ev alatt — a "nesze semmi, fogd meg jöl" bänäsmödot kapta Kabul-töl. Erthetö, hogy a legüjabb afgän puccsot kitörö örömmel! fogadtäk Moszkväban. I Különöskeppen azert, mert egy veterän kommunistänak tartott afgän tiszt. Nur Mohammad Tarrakhi hajtotta azt vegre. Nur annak a kommunista pärtnak a vezetöje, melyet elöször Kourbal, majd Daoud nyilvänitott illegälisnak. s kenyszeritett föld alä. A Szovjetuniö a puccsot követö napon sietett elismerni az üj kormänyt. A fentieket — nagy vonalakban — a vilägsajtö is közölte. Azt azonban nem. hogy mi ment vegbe a kulisszäk mögött a puccs elött es alatt. Az Egyesült Nemzetek evi jelenteseiben Afganisztänt a viläg legszegenyebb orszägai köze soroljäk. A ketszäzötvenezer negyzetmerföldnyi területen alig tizennyolcmilliö ember eit; härommilliö värosokban, a többi a hegyek között. a Hari Rud es Kash Rud folyök közti viszonylag termekeny völgyben es a Hindu Kush fennsikjain. A nomäd törzsek szäma meg ma is ötszöröse a letelepedett es földet müvelö parasztsägnak. Bär a lakossäg nyolcvan szäzaleka mohamedän, az Iszläm koräbbi es mai kalifätusai — Bagdad. Damaszkusz, Mekka. Isfahan, stb. — nem tudtak befolyäst gyakorolni az afgän mohamedanizmusra. A fehperzsa, fel-päria eredetü afgänok mindig sikeresen tartottäk tävol magukat nemzetközi konfliktusoktöl. Miutän az orszäg ügy van beekelve Pakisztän, Irän es a Szovjetuniö köze, mint a szardinia az olajosdobozba. az afgän külpolitika mindig kenyesen ügyelt a mindenkivel valöjöviszony fenntartäsära. A tizennyolcadik szäzadban Ahmad Shah meghöditotta fei Äzsiät; az afgän birodalom az Atrek folyötöl az indiai Delhi-ig es Tibettöl az Indiai öceänig terjedt ki. Az elsö viläghäborü utän azonban egyre jobban erzödött az orosz es perzsa befolyäs, mig a kashmiri välsäg idejen Amanullah meg szorosabbra füzte a Szovjetuniöval valö viszonyt. 1964-ben peldäul az Afganisztännak kiutalt szovjet segely es hitel New York központjdban. a viUg U/.leti 6let6nek centrumiban, pont a Broadway közepdn van ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51st ST. TELEFON: CI 6-9400 Szdlioddnkat a magyar szivelyessäg äs az elözekenyseg jellemzi. A viläg minden reszeröl Amerikdba ärkezö magvarnk központi taldlkozöhelye. DÄVID TIBOR FESTOMUVESZ KIALLITASA Junius 2.-töl 18.-ig GUILD GALLERY 1145 Madison Ave. (85. utca sarok) Nyitva naponta 11-tdl däiutän 5-ia. zsa szärmazäsü agitätor hosszü eveken ät a Kreml feie kacsintgatott. Annäl nagyobb volt a csalödäs. amikor Kourbal — hatalomra jutva — egyszerüen megtagadta orosz radar-ällomäsok felällitäsät Kandahar közeleben, s a panaszkodö szovjet nagykövetet kiebrudalta Kabul-böl. Daoud, akärcsak Kourbal, lätvänyos keretek között udvarolt Moszkvänak, — mig csak hatalomra nem jutott. Elsö elnöki tevekenysege az Rplt. hogy “pälyäzatot" hirdetett: melyik nagyhatalom hajlandö gazdasägi segitseget adni Af"A kommunista Szovjetuniönak nem annyira a nyugati kapitalizmus okoz fejtörest. mint inkäbb a Szovjetuniön kivüli kommunizmus". — Karl Weingrub, a Kelet-Nämetorszägböl nyugatra disszidält ideolögus. Amikor Mohammed Daoud öt ewel ezelött egy ärtatlannak indulö puccs segitsegevel kiüzte Kourbal-t a hatalomböl, s önmagät kiältotta ki Afganisztän clnökeve. a Szovjetuniö ismerte el elöszor Daoud kormänyät. Kourbal-hoz sok remenyt füztek Moszkväban. el vegre a fel-per-Nagyobbitottunk äs ____fei men tü nk a 9. emeletrt Ne mulassza el megtekinteni gyönyöru üj raktärunkat. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGÖRZEST £S JAVITÄST VÄLLAL0K Mink jacket, stola, kabdt, bunda es mindenfeie szdrme keszen es mdrtek utän kaphatö, jutdnyos dron 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 10001 HU N NI A HOUSE TRAVEL Inc. 1592 Second Ave at 82nd St. N.Y.C.N.Y. 10028 ׳Tel:(212) 734-6900 BECSBEN MEGÄLLUNK!... A HUNNIA ABORTION— PAP TEST vizelet es vervizsgälat magyarul beszeld orvosok 215 East 64nd St ( 23־ Avenuek között ) (212) RE7 - 7900 es PL2 - 3313 Magyar ügyfeleknek engedmeny MAGYAR SIRKÖRAKTÄR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Elonyös dron kiszlt minden kivdnsdgnak megfelelo SIRZ&VEKET
