Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-05-27 / 709. szám

11. oidal 1978 m*jos 27. * MENÖRA csit ütödött: üri ember kis gvari hibäval. Csak a penzen jar az esze. A dollar a fizetesi eszköz. az a merce, amihez mindent iränyit. Szämokban gondolkodik. A kocsi problema? Meg mindig nines megoldva, meg sokäig nem is lesz. Hiäba mondom: csak üj, “egesz­­seges" kocsit vegyen. Az nem lesz beteg. asztmas. nem fog kohögni. csörögni, csörömpölni, hüsegesen kiszolgälja majd elete vegeig. Hasznält kocsit fog venni. ege­­szen biztosan. S az a hasznält kocsi lesz a dräga kocsi. mert a fösveny ember duplän fizet. per­­sze, nem egyszerre, reszletekben, amikor majd az alig hasznält. "urasägoktöl levetett" masinäba üjra es üjra — eletet keil pum­­pälni. De Jözsi bäcsinak büvös, nagy kezei vannak es remekül vezet. addig büvöli majd azt a ko­­csit is, amig "parirozni" fog, akär­­csak az elhunyt. jö öreg Berta — es gurulö valosäggä büvöl-varäzsol — egy Berta II.-L GEBLE GIZELLA l J g rs g — 3־ *r .3״g A ”BERTA“ szorul: kedves Jözsi bätyäm, ne lepödjön meg, ha legközelebb Napoleon is ellätogat az egyesület­­be es elkiältja magät: “tagtärsaim, ezer ev tekint le Rätok”. Jözsi bä­­csi nem erti: "de hiszen Napoleon mär regen meghalt!" “Tudom, tudom, de higyje el, ebben a mai bolond vilägban sok bolond dolog megtörtenhet, nem lätom be, miert volna lehetetlen egy ilyen kivälö, nevezetes, törtenelmi had­­vezer lätogatäsa?" Jözsi bäcsi nem szereti az ilyen trefäkat, gyanak­­szik. “Isten tudja, miben töri mär megint a fejet ez a huncut Gizi?" Csak ül a pamlag sarkäban es — cigarettäzik. Ostoba ez a Jözsi bäcsi — gondolom — mi rossz is van egy kis humorban? A leg­­ujabb teöria szerint, akinek nin - esen humorerzeke, a — beteg, s ez igy is van. Ez az en dräga Jözsi bätyäm — igazän nagyon szeretem — egy ki­leveliräs fontossägät csökkentse, különben, ki tudja? Gyanakvö ter­­meszet Jözsi bätyäm: ettöl a frä­­nya Gizitol minden kitelik. Talän stoppolja az idöt, kiszämitja, med­­dig tartott a leveliräs, ätszämitja dollärra es — benyüjtja a szämlät. Boldog lenne, ha a leveliräsnak olyan szinezetet adhatna, mintha ö tenne szivesseget nekem azzal, hogy en segithetek — nekj. A leveliräs meg csak hagyjän. De ha jegyzökönyvet diktäl, az äm a kapitälis szörakozäs. Eieinte csak hallgattam, szörnyülködtem: Jözsi bäcsi dräga, igazän, ne haragud­­jon, de ez mind ügy hangzik, mint egy gitt-egylet. Es kik a tagok? Kezdi felsorolni. Ne färadjon, hiszen ügysem ismerem öket, csak arra vagyok kiväncsi, milyen fiatalok a tagtärsai? Nehäny ev­­szäm, gyorsan összeadom es együtt van az — ezer ev. Ez az ezer ev egy kis magyaräzatra nem szereti, ideges lesz es — süket, mint az ägyü. Jözsi bäcsi sokszor hetekig feiern sem nez. Elöfordul azonban, hogy hetenkent vagy häromszor is eljön. A lätogatas ritka — vagy gyakori — volta attöl függ, van-e megvälaszolandö levele. Aki is­­meri Jözsi bäcsit, az nem csodäl­­kozik ezen a furcsasagon. Ö nem - csak az idejevel, hanem a mai nehez , olajos idökben, ter­­meszetesen a benzinnel is nagyon takarekosan gazdälkodik. Szivesen segitek, de van egy kis baj: kicsit nehezen forog az agya. Amig 6 egy mondatot megfogalmaz, en mär hetedhet-orszägon is tül vagyok. Pröbältam segiteni, men­­teni a veszett idö nyelet, nem lehet. Ahogyan en megfogal­­mazom, ügy sohasem jö. Üjra- es üjra elolvastatja velem a “szöveget". Belejavit, de ez csak taktika. Mindent elkövet, hogy a el). Jözsi bäcsi nagyon szereti a magyar ujsägokat. Ha csak szeret! ejtheti es nem veszem eszre, “veletlenül” mindig magäval visz egyet a sok szana-szet heverö uj­­sägokböl. Hiäba magyaräztam mär nem is egyszer: tizennyolc dollärert ötvenket "Menörät" kap evente, häzhoz szällitva, berment­­ve. Azt ö is tudja — es csak hüm­­mög. Megis, legszivesebben a mäset olvassa. En meg csak foly­­tatom, mert rendszerint eppen az az ujsäg tünik el Jözsi bätyäm zsebeben, amire szüksegem lett volna. Tizennyolc dollärral majd kevesebbet tesznek a feje alä, ha meghal — szoktam mondani. Tudom, tudom, nem valami kegyes beszed, különösen olyan valakivel szemben, aki mär nem - Osaka hatvant, de — Miskolcot is elhagyta. Szerencsere Jözsi bäcsi nem sertödik meg mindaddig, amig penzt nem kernek töle. Azt Ket dolläros zaköt visel, ingeit is “second hand store’böl szerzi be. Kedvence a szürke-feher csikos, hacsak lehet, ezt viseli. Multkor eszre vettern, mintha valami bama csipkezett fol “ekesitene” a jöl ismert szürke-feher csikokat Hat egy szep, kerek lyuk volt amit cigarettäval egetett ki. Hiäba mondtam: Jözsi bäcsi, azert mär megsem kellene lyukas ingben jär­­nia-kelnie, valaki — ne adj Isten — összeteveszti egy koldussal, es egy kis könyöradomännyal segiti egy folytonossägi-hiäny-nelküli inghez... Meg mindig dolgozik. Ne törje magät mär annyira, kedves jö Jözsi bätyäm. Meddig kergeti meg azt a fränya dollärt? Ügyis elviszi a tözsde, (mär elvitte) vagy az or­­vos, orvossäg, körhäz (az is elvitte) vagy, ami meg megmarad, azt el­­viszi az ördög (az meg nem vitte A venseges Berta meg egyet­­kettöt szuszogott, köhögött egy kicsit csörömpölt, zörgött — a nagyobb nyomatek kedveert — azutän esend lett. Ez a rozzant, äsatag Noe Bärkäja — kimült. Ha volt “valami”, ami megerdemelte az örök beket es nyugalmat, ez a kocsi volt az. Mert Berta, a hüseges közlekedesi eszköz: baj­­tärs, pajtäs, ügyszölvän jobbik feie volt Jözsi bätyänknak. Sokäig harcolt, bizonyära gazdäja kedveert, az elkerülhetetlen el­­müläs fenyegetö remevel, de ügy ! lätszik, betelt a keserü pohär, nem birta mär toväbb szusszal es letette a lantot, amiböl különben is csak fülsiketitö, reszelö hangokat tudott kicsalni. Jözsi bäcsi valösäggal gyäszolta hüseges barätjät, mert ez a valamikor autöformäjü köz­­lekedesi eszköz ügy hozzätartozott, mint betyärhoz a lova. Üj kocsi utän kellett nezni. Persze, csak kellett volna, ha Jözsi bäcsi nem lenne egy ven zsugori, fösveny. Döglött szamärböl könnyebb a söhajt kipreselni, mint beiöle — egy pennyt. Margit lassan megsokallta Tony ferfi barätait. Erröl a temäröl azonban tapin­­tatosan irok. — Nem fei attöl, vagy nem remeli esetleg, hogy pert akasztanak a nyakä­­ba a könyve miatt? Olyan biztos mindenben, amit le­­irt? — Ami a könyvemben all, csak a jeghegy csücsa. Sok mindent elmor.dhatnök meg Margit magäneleteröl es a kirälyi csalädröl. Ren* geteg bizonyitökom van, levelek, magnöszalagok, különfele dokumentumok. Ha megtämadnak, vedeke­­zem: 1'rok mög egy köny­­vet. talälkozott Armstrong- Jones fenykepesszel is, aki nagyon megfelelt Margit akkori ktvänalmainak: kü­­lönc es hohem, de azert kifogästalan tärsasägi üri­­ember. Tony elöször mo­­toron vitte haza Margitot, a hereegnö bukösisakot vi­­seit, senki sem ismerhette fei. Tony maga rendezte be elsö hajlekukat, antik ägyban aludtak, fekete le­­pedön, mint akkoriban, az ötvenes evek vegen, diva­­tos volt. — Tudott üjat megälla­­pitani Margit häzassägäröl? — Räjöttem, hogy miert szakitottak valöjdban. Margit hereegnö titkai kegyeit. A vällalkozök rendszerint meg is nyertek a fogadäst. — Igy volt. Miutän Townsend elhagyta, Margit elöször kökverü barätaival szörakozott, aztän John Betjeman költö es Noel Coward 1'rö biztatäsära egyszercsak megnyitotta a Clarence Hous-t, pompäs kensingtoni häzät az 1'rök, költök, szineszek, eneke­­sek, tevecsillagok, filozöfu­­sok, üjsägirök elött. Ekkor igönybe, amelyeket most bösögesen kinälnak a kül­­földi lätogatöknak. Az olcsö mütötek jö reklämot jelen­­tenek a kormänynak, amely mär regen a legkülönbö­­zöbb propagandaeszközök­­kel pröbälja ״elmelyiteni a hazaszeretetet” a külföldön ölö 22 milliö kinai köre­­ben. Megszüntettök a lato­­gatäsokkal kapcsolatos kor­­lätozäsok tülnyomö reszet. Egyöbkönt a kinaiakon ki­­vül a nyugati turistäk is kezdik igönybe venni Hua Kuo-feng üj, ״nyitott ajtö” politikäjät. Az olcsö orvosi ellätäs következteben Kan­­ton fontos ״abortuszfövä­­rossä” välik. A väros nyolc körhäzä­­ban különleges. klinikäkat rendeztek be, amelyekben vagy kinai stilusü aku­­punktüräs abortuszokat ve­­geznek, vagy pedig a nyu­­gati stilusü mödszert ai-Abortuszok jutänyos äron egy ällami körhäzban 15 dollärert vegezzek el az abortuszt. Vögül Mai Ling ügy dön­­tött, hogy ätkel a kinai ha­­täron, ahoi azutän nyugodt legkörben, bonyodalmak nelkül ätesett a küreten. ״Az orvosok nem keltettek bennem büntudatot, es nem idegesitettek — mondta ke­­söbb lelkesen. — Az egösz 15 perc alatt lezajlott. Ke­­söbb meg egy teäsköszle­­tet is väsäroltam. 2,50 dol­­lärt fizettem a szällodäban, 1 dollärt a daueroläsert es 3 dollärt a mütetert.” Mai Ling egy a sok ezer elögedett külföldi kinai nö közül, aki elutazott Kan­­tonba, hogy ott müvi ve­­tölest vagy mäs olcsö orvo­­si szolgältatäst vegyen Mai Ling, hongkongi hä­­ziasszony, ket gyermek anyja, nagyon elögedett legutöbbi kantoni lätogatä­­säval. Heteken ät hiäba pröbälkozott azzal, hogy az angol gyarmaton müvi üton szüntesse meg terhes­­söget. Egy magänklinikän fei­­ajänlottäk neki, hogy 600 dollärert elvesziik töle a gyermeket, de Mai Ling ezt tül költsegesnek talälta. Egy ketes hirü orvos elve­­gezte volna a mutetet 150 dollärert, de az asszony ügy erezte, hogy ez viszont ״tül kockäzatos” lenne. A közegeszsegügyi hatösägok pedig ket orvos jövähagyä­­sät es egyeb okmänyokat követeltek, es ״tül sok kör­­döst tettek fei” ahhoz, hogy csolgat a förfiaknak. Per­­sze nyilvänvalö, hogy Mar­­git vonzereje csak röszben fakad a szemölyisögöböl, jöröszt a rangjäböl ered. — Tehät, ha nem volna hereegnö ...? — Könnyü nöeskönek tartanäk. — Talän kisebbrendüsögi komplexusa van növere­­vel, a kirälynövel szem­­ben? — Erröl szö sines. Er­­zsöbet egyöbkönt nagyon türelmes Margittal. Csak az anyakirälynö fäjlalja Margit viselkedösöt. Mög sirt is, amikor Margit hä­zassäga vögül zätonyra fu­­tott. — A szämos kis flörttöl eltekintve. könyveben resz­­letesen boncolgatja Margit härom nagy szerelmet. — Azt hiszem. sikerült valami üjat irnöm erröl a, härom kapcsolatröl. Pel­­däul mindig azt hangozt.it­­täk, hogy Margit az egy­­häz älläsfoglaläsa miatt nem mehetett hozzä Town­­sendhez, aki elvält ember volt. Könyvemben bebizo­­nyitottam az igazsägot: Townsend torkig volt Mar­­git termeszetevel, es fakep­­nel hagyta. Nevezetesen utolsö talälkozäsuk alkul­­mäval, 1955 oktöbereben Townsend, miutän az anyakirälynövel teäzott es beszelgetett, hüvösen es diplomatikusan közölte Margittal, hogy miert hagy­­ja el. — A romantikus Town-send-histöriäröl sokat hal­­lott a közönseg. A toväbbi esemenyekröl viszont sem­­mit. ön a könyveben Mar­­git több kiseröjet is fei­­sorolja: lord Porchester, lord Patrick Beresford, Mi­­häly romän hereeg. Azt ir­­ja, Margit arisztokrata ba­­rätai fogadäsokat kötöttek, sikerül-e elnyerni Margit polyphony Az Ontario־i Multikulturälis Törtenelmi Tärsasäg täjekoztatöja. Az Ontariö-i Multikulturälis Törtenelmi tarsasägot 1976 öszen alapitotta meg egy olyan akademikusokböl könyvtarosokböl regeszekbök, közalkalmazottakböl ällö esoport, amely meg akarja menteni az ontarioi etnikus esoportok multjänak emlekeit. E celböl együttmüködik az ontarioi leveltarakkal es a Kultuszminiszterium nemzetisegi osztälyaival, de azoktöl teljesen független. Iräsos es fotografält okmänyokat gyüjt. ugyanugy hangszalagra vesz elmondott emlekeket. Ezeket aztän lerakjäk a leveltärakban, ahoi majd a jövöben rendelkezesere ällnak azoknak, akik erdeklödnek az etnic esoportok es az emigräcio törtenete iränt. A tärsasäg täjekoztatöjänäk a Polyphony-nak elsö szäma mär megjelent. Ebböl megtudhatjuk, milyen jellegü anyagokat gyüjtenek es, hogy mi az etnikus kultüra fon­­tossäga. Benne van egy örmeny szärmazäsü amerikai levele, a holland community egyik vezetöjenek öneletrajzi reszlete es egy fenymäsolata egy kelet-indiai üjsägnak. A tärsasäg ket munkatärsa elmagyaräzta a szöbeli hagyomänyok fontossägät es resz­­leteket közöl ket ilyen interjüböl. Jö nehäny fenykepet talälunk a tärsasäg gyüjteme­­nyeböl es tömör leiräsait a tärsasäg eddigi munkäinak. Többek között egy olyan emig­­räciös listät, melynek eredetijet a zägräbi Horväth Intezetben örzik. Ha meg akarja kapni a Polyphony elsö peldänyät, irjon a következö cimre: Multicultural History Society of Ontario St.Michael’s College 81 St.Mary St., Toronto, Ontario M5S 1J4 — Miert erdekli ennyi­­re Margit? — Mint 1'rö ös üjsägirö ket temära szakosodtam: a közel-keleti kerdes ös a kirälyi csaläd ölete. Persze csak az erdekel, ami a ku­­lisszäk mögött törtönik. Margit esetöben nem volt nehez dolgom, Margit tit­­kai a viläg legrosszabbul örzött titkai. De bizonyi­­tekokat gyüjteni Margit titkos öleteröl nem volt könnyü. A Margithoz ha­­sonlö nökben van valami kirälyi pimaszsäg: biztosra veszik, hogy ha mindenki pletykälkodik is röluk, bi­­zonyitekot senki sem mer keresni. En megtettem, ez az ön nagy elegtetelem. — Milyen nehezsegei voltak? — Nines a könyvben egyetlen olyan reszlet sem, amelyet legaläbb härom forräsböl ne ellenöriztem volna. Gondolhatja, hogy az informätoraimat nem volt könnyü szöra birni. Sokszor älruhät is öltöt­­tem. — Mondhatna egy pel­­dät? — A könyvben szö esik egy meghitt kis helyröl a Temze partjän, ahoi Tony Armstrong-Jones, Margit volt ferje ferfibarätaival szokott összejärni. Beäll­­tarn ebbe a häzba köt hötre inasnak. Teljes bi­­zonyossäggal meggyözöd­­hettem Armstrong-Jones hajlamairöl, mert iräntam is ördeklödöst tanüsitott. — Margitot is jöl ismer­­te szemelyesen? — Termöszetesen, de er­­röl inkäbb nem beszölek. — Jellemezhetnö megis nöhäny szöval, miutän csaknem 300 oldalas köny­­vet irt röla? — Hogyne. Pimasz bo­­szorkäny. A csaläd fekete bäränya. — Mennyiben pimasz? — Egösz öletöben ügy vi­­selkedett, mintha rangjänäl fogva senki sem illethetne birälattal. Rögimödi, gögös arisztokrata, aki nem ve­­szi emberszämba a szol­­ganöpet. Sok szerelmi bot­­ränya volt, sohasem törö­­dött *azzal, hogy ki lätja, ki nem. Es nemesak sze­­relmi botränyok. Egyszer peldäul hajmeresztö hisz­­törikus jelenetet rendezett a Covent Garden operahäz nözöterön, egy balettelö­­adäson. — Ügy ränezösre Margit nem tünik különösebben vonzö nönek. — Hallatlanul romanti­­kus nö. A szerelem jobban ördekli, mint a szex. Na­­gyon okos, de zsarnoki ter­­möszetü. örökkö paran-HENRI KELENY UTAZÄSIIRODA 2112 St. Lawience Blvd. MONTREAL H2X 2T2 Canada. Tel.: 845-31U Sherbrooke serkon 5-en beszdünk magyarnl. Minden cz utazashoz eqy fed6l alatt. ____ mennyit költött ezekre a talälkozäsokra. Beszämol Margit ingatag kedölyöröl, csapongö hangulatairöl, gyengeiröl, szeszelyeiröl. A boträny akkorät rob­­bant, mint a bomba, bär a Buckingham Palace hall­­gatäsba burkolözik (fölhi­­vatalosan azert kiszivär­­gott. hogy odabent nagyon dühösek). A Sun cfmü nöpszerü napilap, amelyböl majd­­nem 3 milliö pöldäny fogy el naponta, röszletesen be­­szämolt a könyvröl. Kari­­katürät is közölt, amely­­ben Margit kutyakorbäcs­­csal a kezeben dühösen kergeti Simon Regant, a könyv szerzöjet. A harmincöt öves Regan foglalkozäsära nözve ״ro­­yal beat” üjsägirö — ez a kifejezös azokat az üjsäg­­irökat jelenti, akik a ki­­rälyi csaläddal kapcsolatos anyagokra specializältäk magukat. Mär köt ölet­­rajzi könyve jelent meg, az egyik Rupert Murdoch sajtömägnäsröl, a mäsik Käroly hereegröl, Bohöc hereeg cimmel. — Mennyi idö alatt irta meg Margitröl szölö köny­­vet? — Tizenöt övig tanulmä­­nyoztam a tömät. Aztän meg egy övig tartott a könyv megiräsa. OGGI A hüvös Peter Townsend, a talänyos Tony Ärmst­­rong-Jones, az opportunis­­ta Roddy Llewellyn. Mar­­git angol kirälyi hereegnö härom leghiresebb szerel­­meröl mindent megirt Si­­mon Regan üjsägirö. Es nem is csak erröl a härom­­röl. A cimlap ärta׳tlan, ha­­gyomänyos: negy portre, eiöl Margit hereegnö gye­­mant nyakökkel, diadem­­mal, mögötte a härom fer­­fi, akik a legnagyobb sze­­repet ja tszottäk eleteben: Peter Townsend, Tony Armstrong-Jones, Roddy Llewellyn. A cim is är­­tatlan: Margaret, a Love Story (Margit — Szerelmi törtenet). De az Everest kiadönäl megjelent könyv, amely mär megjelenese elött bestsellernek szämi­­tott, koräntsem ilyen ärtat­­lan dolgokat tartalmaz. _,APrölöKp5aQ״,״, rßszlgtiesen, mintha valami fontos tör­­tenelmi vagy politikai ese­­menyröl lenne szö, leirja Margit vältozatos erzelmi öletet, a ferfiakat, az egy­­mäst követö szerelmeket. Leirja. kivel, hol talälko­­zott. hol eit együtt a her­­cegnö, meg azt is, hogy 484-1259 4363־484 GREGUSIMRE DIPLOMAS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST GLASS GYÖRGY diplomäs optikus 5847 COTE DES NEIGES — NOTREAL 733-1161 ----- 733-SS76 ELLENDALE MEDICAL BUILDING CONTINENTAL MOTEL Lake Paquin Telefon: 1(819)322-6315 tulajdonosa ERENYI SÄNDOR värja regi es uj vendegeit. Fürdöszobäs szobäk, hetekre, hönapokra vagy szezonra. etkezessel, vagv anelkül. Elsörendü magyar konyha. A Lanrentian autö routon, kijärat a 80-as eximel (Yal David-hoz közel).

Next

/
Thumbnails
Contents