Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-05-27 / 709. szám
3. oldal 1978 m4Jas 27. * MENÖRA Al Faq közti terulet szämit nagyvilagnak, s ha van Egyiptomnak kormänya. kik es mik alkotjäk azt. Egyetlen vägya az volt, hogy haläla elött Mekkäba vagy Medinäba zarändokolhasson es megcsökolhassa a Pröfeta ereklyeit. Imaszönyegere borulva a regi bagdadi, modernizälästöl mentes Koränt idezte: "Äldassek Allah es a Pröfeta neve, hogy az ö kegyük fenyeben sütkerezhessenek az ö hiveik es az eltäntorodott hitetlenek". Fogalma sem volt arröl, hogy nem messze töle egy zsidö ällam letezik. s hogy ezzel az ällammal az ö nevevel is visszaelö Egyiptom rövid idövel azelött häborüt viselt. Bücsüzäskor szeliden megerintette homlokomat es a "teritö" ima refrenjet mormölta: “S majdan te is visszatersz az elhagyott nyäjhoz". Szökincse nem volt több ezer szönäl, abböl ötszäz Allah dicsöitesere es a valläsos kegyelet kihangsülyozäsara volt. 2.) A függetlensegi mozgalmak öta formälödö arab ertelmiseg (a hadsereg es a kormänyzat bürokratäi kivetelevel) a szuezi häborü utän döbbent rä, hogy Izrael erös. felkeszült es eltökelt, s hogy a nasszeri demagögia a zsidök tengerbe fojtäsära vonatkozölag irreälis, keresztülvihetetlen es — ez a legfontosabb konklüziö — nem feltetlenül elönyös a terseg jövöjet illetöen. Tudösok, egyetemi tanarok es közgazdäszok ketelkedni kezdtek az arab nacionalizmus zagyva jelszavaiban. Ez az a reteg, amely leginkäbb kivänta az Izraellel valö kiegyezest, ha nem masert, legaläbb a practicum modi alapjän, s ez a reteg ereztette befolyäsät Szädätra emlekezetes bekemissziöja elött. Nasszer idejeben a nacionalizmus, ma a terrorszervezetektöl valö felelem tartja csendben ezt a reteget. LOSONCZY LÄSZLÖ (Folytatäs a következö szämban.) LETJOGOSULTSÄG. Elvälaszthatö az izraeli probl^ma az u.n. arab problemahSl? ällamot epiteni es erösiteni häborük es gyülölködesek közepette. Az arab törtenelem es az Iszläm területen vegzett tanulmänyaim sok olyan arab ajtajät is megnyitottäk elöttem, akik ältaläban elzärköztak a külviläg, s föleg a “gyaurok” eiöl. Mig az eszakafrikai orszägokban — a nyugtalansägokkal bajlödö Algeria kivetelevel — egy független Izräel letezesenek gondolata nem okozott fejfäjäst (Marokko es Tunezia az Arab Legiö felällitasa elött hajlandö volt Izräel elismeresere), addig a közep-keleti arabokat sülyos velemenykülönbseg välasztotta el egymästöl. Akärcsak manapsäg. 1.) Az Arab Felsziget es Eszakkelet-Afrika rendkivül alacsony eletszinvonalon elö arabjai (1957- ben az összlakossäg mintegy nyolcvanöt szäzaleka) ugyanazt a nomäd eletmödot folytattäk, mint öseik Halef Aszid, Omar Rush vagy Musztafa Oszko idejeben. A civilizäciö es iparosodäs hiänyäban többnyire analfabetäk maradtak. s az ätlag beduin erdeklödese az oäzisok keresese, birkäi es felesegei problemäi mellett vältozatlanul Allah feie iränyult. Khäjjäm definiciöja a XX. szäzad egyszerü eletmödot folytatö muzulmänjära vonatkoztatva is idöszerü; “Az igazhivö földi elete a tülvilägra valö felkeszüles", s ez kisertetiesen hasonlit az öskori keresztenyek hitvalläsähoz. Amikor Gizeh közeleben egy beduin törzs fönökenek vendege voltam, elsö benyomäsom az volt, hogy ez a fönök boldog es elegedett ket tevejevel, tizennyolc birkäjäval es negy felesegevel. Ötven eves kora ellertere nem zavarta, hogy irästudatlan, hogy csupän a Gizeh es egyik fei kärära biztositanänak elönyt a mäsik fei szämära. A hagyomänyok äpoläsät es tiszteletbentartäsät nem lehet a “mi volt elöbb, tyuk vagy a tojäs?" darwini formäjära leegyszerüsiteni; a hagyomänyok tiszteletbentartäsära valö utaläs nem vältoztathatja jogi problemävä a letjogosultsägot. Nem tunne elkepzelhetetlen ostobasagnak, ha egy — esetleges — magyarorszägi felszabaduläs utän azt mondanänk, hogy “miutän a Felvidek, a Bacska, Erdely es a Delvidek a mi tulajdonunk volt, csakis nekünk van letjogosultsägunk ezeken a területeken!”. (E pelda felhozäsa kapcsän hadd jegyezzük meg, hogy vannak olyan elvakult magyar jobboldali szervezetek, melyek az un. “hagyomänyokra alapulö letjogosultsäg” szeliemeben ezt eröszakoljäk. Mint, ahogy vannak olyan arab szervezetek is, melyek a zsidök elpusztitäsäban lätjäk a hagyomänyok “äpoläsät".) Mint mär elözöleg emlitettem, 1957-ben hosszabb idöt töltöttem a közel- es közep-keleti tersegben. Ennek sorän szämos izräelivel es arabbal volt alkalmam beszdgetni. Annak dienere, hogy közvetlenül a szuezi häborü utän voltunk — vagy eppen azert — a beszelgetesek zömet nem tulfütött, erzelmi fellobbanäson alapulö elfogultsäg, ha nem meglepö jözansäg es megfontoltsäg jellemezte. Izraeli ismeröseim ugyanazt hangoztattäk mint 1948 öta bärmikor: a függdlen zsidö ällam öszinten hisz a bekes egymäs mellett eles szel- Iemeben. S ez nemcsak bizalom volt, hanem meggyözödes is: elvegre jözan esszel elkepzelhetetlen blokk között folytatott hintapolitika, es a “tengerbe üzni minden zsidöt” habzöszäjü propagandäja alapozta meg a häborükat, honositotta meg a terrorizmust, s vältaztatta ällandö robbanässal fenyegetö puskaporos hordövä a terseget. Izrael har mine eves törtenelme nem egyeb. mint a különbözö iränyböl vegrehajtott tämadäsok kivedese; az ezzel järö csillagäszati költsegek lelassitottäk a gazdasägi fejlödes termeszetes menetet. A szilasi kerdes: “Ki a letjogosult es ki a halälraitelt?” megräzö kepet fest a rideg valösägröl. Jöerzesü emberek szämära elfogadhatatlan egy olyan megoidäs, amely az egyik feiet halälra iteli, a mäsikat letjogosultnak nyilvänitja, megis minden jel arra mutat, hogy nemcsak az Arab Liga es a palesztin terrorizmus, hanem a tersegen kivuli nagyviläg is hajlamos a durvän megfogalmazott. kerdes szellemeben älläst foglalni. Ha a szädäti terv, melyet nyilvänvalöan az Egyesült Allamok is tämogat, valöra välna es Izräel lenne a halälraitelt es Arafät bandäja a letre jogosult. Megdöbbentö. hogy alig akad egy nyugati ällamferfi, aki vegzetes es konfrontäciös megoldäsok helyett az egyetemes beke szellemeben keresne kivezetö utat, s anelkül, hogy az egyik fdnek — akärmelyik fdnek — a halälraitelt szerepet kellene jätszania. Az emberi elniakaräs, vagy ha ügy tetszik: letjogosultsäg, nem lehet eröpolitikai jätszmäk függvenye: az izräeli polgärnak ugyanolyan privilegiuma, mint akärmelyik arab orszäg polgäränak, függetlenül attöl, hogy törtenelmi esemenyek vagy területi felsegjogok (elsödlegessegi uralmak) az “Ami nekem jö, az mdsnak is jö; ami szdmomra fdjdalmas, az mdsok szdmdra is fdjdalmas". — Mohamed: “Az imdk eneke", 9, IV. 16. ■* /Folytatäs az elözö szämunkböl.) Az ad hoc, gyökerek nelkül letrehozott es eröszakolt arab nacionalizmus minden bekes kiserletet elnyomott. Csak kevesen tudjäk, hogy a negyvenes evek vegen felmerült egy arab terv, amely egy Algir-Tunisz- Khartum- Bagdad- Jetuzsälem-Damaszkusz-Kairo-Am. !man-Beirut tengely felällitäsäval akarta elösegiteni a terseg gazdasägi fejlödeset es bekes együttmüködeset. 1957-es afrikai es közepkeleti tartäzkodäsom sorän dr. Bourguiba, Tunezia elnökenek titkära megmutatta nekem az akkorra mär elavult terv mäsolatät, amely szerint ez a tengely lett volna hivatott bizonyos hatärkiigazitäsokra, az Izraellel valö gazdasägi együttmüködes kidolgozäsära es a diplomäciai kap - csolatok felvetelere. Bourguiba mellett a libanoni Choulouk, az iraki Husszein, az egyiptomi Nagib es a sziriai Machaud tämogattäk a tervet, amely az ötvenes evek elejere az ässzes erdekelt orszäg kormänyait keszült bevonni kozvetlen tärgyaläsokba. Az Arab Liga elödjenek szämitö Pänarab Tanäcs, amely a korai arab nacionalizmus elöfutära es szekertdqa volt, megneszelte es “äruläsnak” belyegezte a tervet, s a terror müködesbe lepett. Husszeint es Chouloukot megöltek, Machaud nyomtalanul eltünt, s Nagibot kibillentette poziciojäböl egy ambieiözus es karrierehes, külföldi — többek között orosz — katonai iskoläkon kepzett egyiptomi tiszt, Gamal Abd el bfesszer. A nasszeri nacionalizmus, a nyugati es keleti Kl ÖRÖKLIA SZOVJETUNIÖT BREZSNYEV UTÄN? grädban el es nem Moszkväban, amikor tehät Brezsnvev nyugalomba vonuläsa utän hatalmi harcra kerül sor a Politbüro különbözö frakeiöin^belül, aligha lesz jelen. Erdekes az, hogy a Politbüro legfiatalabb tagja 55 esztendös, vagyis, valöjäban nem talälkozunk fiatal, 30-40 eves emberekkel a hatalmi hareban. A Central Intelligence egyik hirelemzöjenek szarkasztikus megjegyzese: — A hatalmi küzdelem az öregek egymäs közötti harca lesz. Különleges problema az is, hogya Brezsnyev ältal kieröszakolt üj szovjet alkotmäny ertelmeben az äUamelnök es a Pärt fötitkära ugyanaz a szemely, tehät a dekorativ közeleti poziciö pärosul a valösägos hatalmi poziciöval. A problemät meg bonyolultabbä teszi az a körülmeny, hogy az üj szovjet alkotmäny megfogalmazäsäbol nem derül ki vilägosan, hogy ez csak Brezsnyevre vonatkozik-e, vagy pedig ältalänos gyakorlatnak lesz tekinthetö. Ha igen, nem lesz könnyü a Politbüronak olyan szemelyt talälnia, aki a dekorativ es a valösägos hatalmi pozieiöt egyesiti önmagäban. A Central Intelligence Agency ügy veli, hogy a hatalom ätvältäsänäl a szovjet hadsereg nem lesz jelentös tenyezö. A Szovjetuniöban a hadsereg mindig is a Pärt ellenörzese alatt ällott. S vajon, egy üj hatalmi korszakban mi lesz Kosygin miniszterelnök szerepe es egyältaläban, mi lesz a miniszterelnök szerepe? Ügy tünik, hogy a länc-cigarettäzö es francia parfümöket kedvelö Leonid Brezsnyev politikai napjai meg vannak szämlälva. Talän nem is erdektelen megemliteni. hogy ha lemond — ö lesz az elsö olyan szovjet ällam- es pärtvezetö, aki önkent tävozott poziciojäböl. Elödeit vagy kivegeztek. vagy meghallak. vagy eröszakos üton tävolitottäk el öket poziciöjukböl. Leonid Brezsnye\ tävozäsäval a szovjet törtenelem egy erdekes korszaka fog lezärulni. A pragmatikus bürokratäk korszaka er majd veget a lenini-sztalini-malenkovi-kruscsevi korszakok utän. Kreml es Washington közötti kapcsolat egyre feszültebb, a SALT tärgyaläsok eredmenytelenek esBrezsnyevnek ügyszölvän semmi remenye sines arra, hogy Amerikätöl technolögiai tämogatäst kapjon. S ezert a 14 tagü Politbüro "galambjai” es “solymai" egyaränt, egyre elegedetlenebbek es egyre nyiltabban elegedetlenek a brezsnyevi politikäval. A “galambok" szerint Brezsnyev hatärozatlan es olykor hajlithatatlan magatartäsa ütjäban äll a SALT tärgyaläsok sikerenek es ezzel az esetleges amerikai technolögiai tämogatäsnak. A “solymok" szerint pedig mär kezdettöl fogva is hiba volt bärmifele tärgyaläsokba boesätkozni az Egyesült Ällamokkal. A Central Intelligence Agency hirelemzöi meg most sem lätjäk tisztän, hogy valöjäban milyen kritikusak a szemelyi ellentetek a Politbüron belül. A CIA becslese szerint Brezsnyev nyugalomba vonuläsa utän a következök kerülhetnek felszinre: — Andrey Kirilenko, aki B rezsnyev egyik legközelebbi es legbizalmasabb munkatärsa es a Pärt vezetöje volt azokban a hönapokban, amikor Brezsnyev beteg volt Majdnem bizonyos, hogy Kirilenko folytatnä a brezsnyevi politikät, tekintettel azonban arra, hogy 71 esztendös, nem valöszinü, hogy veglegesen az ugyancsak 71 esztendös Brezsnyev örökebe lephetne. — A 60 eves Fedor Kulakov, mezögazdasägi miniszter, aki valamikor Leonid Brezsnyev kedvence volt, ma mär azonban kegyvesztett lett, a CIA nem tudja, hogy miert. — Vladimir Scherbitsky, aki 60 esztendös es akärcsak Brezsnyev ukrajnai. A Central Intelligenee Agency velemenye szerint jelenleg ö äll legközelebb Brezsnyevhez:. Scherbitsky nek semmi egyeb pozicioja nines, mint hogy a Politbüro 14 tagjänak egyike. — Grigory Romanov, 55 eves es a Politbüro legfiatalabb tagja. A Kommunista Pärt leningrädi szervezetenek a titkära es a CIA ertesülese szerint a "solymok" között is a leg-solyomabb. Szemelyi ervenyesülesenek egyik akadälya keLsegtelenül az lehet, hogy Leninsabb deli területi pärtvezetöt, Vasily Chernyt, egyszerüen kidobtäk hivataläböl, annak ellenere, hogy a közel 70 eves Cherny nemsokära amügyis nyugalomba vonult volna. S talän a legerdekesebb az, hogy Vasily Cherny Brezsqyey egyik kedvence volt. Az utöbbi idöben a szovjet sajtö dieserö szavakkal emlekezett meg szämos alkalommal a Politbüro egyik tagjäröl, Fedor Kulakovrol, annak dienere', hogy Brezsnyev hosszü idö öta hidegen es tartözkodöan nyilatkozott felöle es nem titok. hogy nem kedveli Kulakovot. Brezsnyev tehät keptelen volt megakadälyozni Cherny eltävolitäsät es keptelen volt megakadälyozni a Kulakovra vonatkozö kedvezö sajtökommentärokat. A Central Intelligence Agency hirelemzöi ügy velik, hogy az idei nyäron Washington D.C.-ben tartandö csücsertekezlet utän, Brezsnyev mindenkeppen nyugalomba akar vonulni. Ezzel egyidejüleg egyre több jele van annak, hogy a Politbüro engedmenyekre nem hajlamos, orthodox frakeiöja erösödik. Egyre nyiltabb az a hangulat a Politbürön belül, hogy a strategiai fegyverek gyärtäscsökkentesere vonatkozö tärgyaläsok alkalmäval a Szovjetuniönak nem sza had kompromisszumot kötnie — különösen nem Jimmy Carterrel, akit a szovjet diplomatäk es hirmagyaräzök ällhatatlan es megjövendölhetetlen magatartäsü politikusnak tartanak. A Szovjetuniön belül azonban a legjelentösebb vita nem a külpolitika, hanem a belsö helyzet körül folyik. A Szotjetuniö ipari produktivitäsa csökken, a nemzetgazdasäg komoly välsägban van. A Szovjetuniö energia— välsäga lenyegesen sülyosabb a Nyugat energia-välsägänäl, az ällam es a Pärt ältal elöiränyzott termelesi terveket nem tudjäk teljesiteni. Brezsnvev arra szämitott, hogy a nyugati technolögia segiteni fogja es a honvedelmi költsegvetesi keretet csökkenteni tudja majd es több penzt lehet forditani a közszüksegleti eikkek gyärtäsära. Ez a remeny azonban nem vält valöra — a Leonid Brezsnyev a Szovjetuniö elnöke es a szovjet Kommunista Pärt fötitkära, 71 eves es beteg ember. A Central Intelligence Agency szerint Brezsnyev szivbeteg es evekkel ezelött egy mesterseges sziv-iränyitöt operältak a szivebe es a fötitkär es a Pärt mindent elkövetett, hogy ez titokban maradjon. Ezenkivül Brezsnyev egy olyan fajtäjü verräkban szenved. amely nem halälos. Miutän länc-cigarettäzö, emphysemäja is van es ha ez sem lenne eleg, köszyenyes fäjdalmak kinozzäk. A CIA szerint Leonid Brezsnyev aki a Szovjetuniö törteneteben elsö izben viseli az äUamelnök es a Pärt fötitkära cimet, meg mindig a Politbüro legbefolyäsosabb tagja, amiöta hatalmät tiz esztendövel ezelött konszolidälta. Az utöbbi nehäny hönapban azonban a beisö politikai tevekenyseg erösödött a Szovjetuniöban. Nagyon keves ketseg lehet afelöl, hogy a nagybeteg Brezsnyev elöbb-utöbb nyugalomba vonul es a kerdes ez: ki fogja “örökölni” a Szovjetuniöt Brezsnyev utän? Szämos olyan dolog törtenik jelenleg a Szovjetuniöban, amire nehäny ewel ezelött nem kerülhetett volna sor. Nehäny hettel ezelött az egyik legbefolyäso-ELÖSZÖR ESZAK-AMERIKÄBAN! PONTOZÖ ,78 magyar nöptänc fesztiväl Kanaddböl Pennsylvdnidbdl Kalifornidböl N. Y., N.J.-böl Ohio, lllinoisbdl erkezö kivdlö együllcsek idtvdnyos SZINPADI MÜSORA 1978, Junius 17-6n dölutän 3 örakor A pas said Magyar Reformdtus Egvhdz Kdlvin termehen 220 4th St. Passaic, New Jersey Adomäny $4.- L>... knak S2.-6 även aluliaknak ingvtn Müsor utän vaesora, este 8-161 fine härom kis bandätal. Jet;vf0i>laläs i s felvilägositäs (212)879-8893 <201)343-5240 (201)778-1019 I tiränv: 80-as utr6l GARI-'IKLD-RIVKR DRIVK kijärat.( ■1SvugatrOI j6\et a kijäratnäl johhra, keltlrAI jövet balra fordulni del feieI RIVKR-DRIV K-nn del feie haladia 1t mäwidik ko/lekedtsi lämpänäl jobbra fordulni a Monroe Streeten. Az elsö keresztutcänäl jobbra fordulni. amely a 4SI״ ahoi a templom a jobb oldalon talalhalö. DÄVID TIB0R PESTOMUVESZ KIALLITASA Junius 2.-töl 18.-ig Junius l.-en 3.30-töl este !0־‘S zärtkörd megnyitö, melyre a Menora olvasdit ezuton hivom meg. GUILD GALLERY 1145 Madison Ave. (85. utca sarok) Nyitva naponta 11-tcJI dölutän 5-iq. COCKTAIL PARTIE a nagyközönseg reszere. MINDENKIT SZIVESEN LATUNK■' HUNGARIAN COLO CUTG üj helvisegben 9702־ Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt lätni kell mert mindent, mi szem-szdjnak ingere ndlunk egy helyen kaphatö. Minden faj ta felvagott Importdlt sajtok * Magyar trappista * Hdsjelek, nagy vdlasztekban. * Csokolddek * Gyumölcsök * Füszerdruk * Lekvdrok * Friss mdk es dio * Re te slapok * Friss es konzerv zöldsegek Kosher felvagott is kaphatö A regi elozekeny kiszolgaläs INGYF.N HÄZHOZSZÄLLITÄS HUNNIA HOUSE TRAVEL, Inc. 1592 Second. Ave at 82nd St. N.Y.C.NY 10028 Tel:(212) 734-6900
