Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-04-29 / 704. szám
Benedek Pál: IICCHÁK NÁVON, IZRAEL ÚJ ELNÖKE Izráel és a zsidó nép az ország függetlenségének harmincadik évfordulójára készül, s az ünnepségek sorozata egybeesik egy közjogi, mégis általános érvényű ünneppel, az új államelnök megválasztásával. Jicchák Návon Kneszet-képviseló, a Munkapárt egyik vezető politikusa kerül a magas tisztségbe és megválasztása egyszersmind az izráeli demokrácia pirosbetűs ünnepe is. ifibb mint reprezentatív személyiség. Az izráeli elnök funkciója nélkülözi annak lehetőségét, hogy aki betölti azt, a politikai életben is tényező lehessen. Pusztán reprezentatív személylyiség, de éppen az ország1 jellege — tehát törzsi sokszínűsége — és a szétszóratásban éló zsidó szórványoknak az ország iránti kapcsolata, annak megnyilatkozási formái mégis jelentős tartalommal töltik meg az elnöki méltóságnak a törvény által meghatározott kereteit. Az elnök végső fokon a zsidó nemzet I. számú embere, s ezért fontos, hogy a megválasztásakor minél egységesebb vélemény nyilatkozzék meg a szavazásban. Návon méltó a megtiszteltetésre és ez kifejezésre jut abban í is, hogy ezúttal ellenjelölt nem lesz a Kneszet-szavazáson, noha Izráel leendő elnöke az ellenzék padsoraiban foglal helyet, a Munkapárt egyik vezető korifeusának számit. Jelenlegi parlamenti tisztségét is természetesen pártja bizalmából tölti be. Ő a parlament legfontosabb bizottsága, a hadügyi és külügyi, bizottság helyettes elnöke. A korábbi rezsimben — amely a tavaly május 17.-én rendezett választások eredménye által dőlt meg, — e bizottság elnöke volt. Öt évvel ezelőtt — tehát amikor még a Munkapárt tartotta kezében a kormányrudat, | — komoly formában vetődött fel, hogy ót jelölik erre a tisztségre, de nem lett semmi a dologból, mert Golda Méir dühös volt Návonra. Egy korábbi „bűne” miatt. Akik ismerik Izráel újabbkori történetét, emlékeznek Ben Gurion és pártja, az akkori nevén Mápáj közti mély ellentétekre, s a „skizmára” vagyis a pártszakadásra is. A vezér hátat fordított nyájának és külön utakon — pontosabban a politikai élet úttalan utain — indult el. Megalapította saját kis pártját, a Ráfit, s csak a leghívebb emberei tartottak vele. Köztük volt Návon is. Később e szűk ben-gurionista kör megszűkült, mert a legtöbben — még az „öreg” életében — visszakanyarodtak a politikai élet ösvényéről a főútra, vagyis a Mápájba, a mai Munkapártba, — köztük Jicchák Návon is; együtt sok mással, pl. Dájánnal. De Dájánnak megbocsátott Golda Méir, Návonnal szemben engesztelhetetlen volt. Efrájim Kácir professzort, a kiváló tudóst állították vele szemben, aki korábban nem szerepelt a közéletben és elnök lett belőle. A jóslat bevált Ben Gurion akkor levelet írt Návonnak. „Nagyon sajnálom, hogy így történt, de megjósolom neked, hogy belőled még Izrael elnöke lesz...” — írta a volt miniszterelnök kedves emberének, aki hosszú időn át politikai titkára és bizalmas embere volt. Akinek személyiségét és politikai tudatvilágát kicsit a magáéhoz hasonlóra formálta. Ben Gurion próféciája most megvalósul. Annak ellenére, hogy már nincs hatalmon a Munkapárt. Hogy miként történik, ez önmagában fényes bizonyítéka az izráeli demokráciának. Begin miniszterelnök, aki nem szereti, ha ellentmondanak neki és a kudarcokért sem rajong, ezúttal melléfogott. Az elnökválasztás előkészítését kezdettől balkezesen intézte. Az ország közvéleménye nem értett egyett a ténykedéseivel. Először Niszim Gáont, egy Svájcban élő, szefárd származású filantrópot akart megtisztelni az elnöki méltósággal, de szándékát nem beszélte meg másokkal. Egyszerűen bejelentette, hogy már felajánlotta neki az elnöki széket. A közvélemény felhorkant. Hogyan? Hát így is lehet? Másnak nincs ebben az ügyben szava? Gáon okosan viselkedett. Ki-JICCHAK NAVON jelentette, hogy esze ágában sincs jelöltetni magát. Azért mondta ezt, mert őt magát is meglepte, milyen egyszólamúság hangzik ki az izráeli sajtó, illetve a közvélemény hangjából a megválasztása ellen. Ezután következett Begin második balul sikerült lépése. Kormánya egyik tagja, Landau tárca nélküli miniszter azt javasolta, hogy legyen Sávé professzor, a Weizmann intézet egyik kutatója az elnök. Nagyhírű tudós, ráadásul szefárd is. Begin ráállt, mert valóban azt akarta, hogy ezúttal szefárd jelölt legyen az elnök. Itt álljunk meg egy pillanatra. Miért van fontossága a törzsi múltnak? Az dstf szefárd elndk Szögezzük le, hogy van fontossága. Izrael egyik társadalmi célkitűzése a törzsi egység megteremtése, de ez nemzedékekre szóló feladat, amelynek ma még az elején vagyunk csupán. Nos, a keleti — szefárd — törzsek a statisztika szerint Izráel zsidó lakosságának mintegy a felét alkotják, mégis az a helyzet, hogy — bizonyos objektív okok, nem holmi megkülönböztetés miatt, — a közéletben még nem foglalták el a számarányukkal arányos pozíciókat. Hogy a konkrét példánál maradjunk, — az eddigi államelnökök, Weizmann professzor, aztán Jicchák Ben Cvi, Sázár és Efrájim Kacir — valamennyien az askenáz törzs kiváló fiai voltak, illetve Kacir elnök méltó a jelzőre ma is, hiszen jó1 erőben-egészségben adja át azj elnöki tisztet és megy vissza rechovoti kutatóintézetbe, ahol katedrája, laboratóriuma van. 1 Jicchák Návon az első szefárd származású elnök. Családja sok-sok nemzedéken át Jeruzsálemben élt. Számos rabbi, a zsidóságtudomány elismert művelői, a keleti törzs elismert tekintélyes vezetői kerültek ki a családjából, ő maga büszke a származására, és közleti pályája magasba ívelését, pontosabban az induláshoz való hatalmas kezdősebességet is ennek köszönheti. Tudnivaló, hogy a szefárd zsidók, a középkorban a Spanyolországból kiűzött testvéreink leszármazottai, ma is spanyolul beszélnek. A spanyol nyelvből egyféle zsargont alkottak maguknak — az úgynevezett ladino nyelvet. Ez a nyelv Návon anyanyelve. Az egyetemen héber és középkori spanyol irodalmat tanult, tanári oklevelet nyert. Hivatalos papírjain ma is „tanár” szerepel a foglalkozásrovatban. Nos, Ben Gurion, KISVUADI VILACTALUK020 IZRAELBAN Október 17-től 22-ig a szétszóródott Kisvárdaiak találkozni fognak Izraelben. Természetesen mindenkit és mindenhonnan szívesen várunk, sőt elvárunk. A megfelelő tervezés és szervezés úgy kívánja, hogy legkésőbb május 15-ig tudnunk kell a jelentkezők számát és ennek megfelelően próbálunk repülőt és —aki arra igényt tart — szállodát biztosítani. • Azok jelentkezését óhajtjuk akik egyénileg Azok jelentkezését is óhajtjuk, akik egyénileg fognak utazni, de a fenti időpontban jelen lesznek az izráeli találkozón. Jelenkezéseket kérjük Joseph Reisman — 70-25 Yellowstone Blvd. Fores thills» N.Y. 11375 USA. címre küldeni. akinek szellemi érdeklődése szinte határtalan volt, egyszer — jó 30 évvel ezelőtt — elhatározta, hogy eredetiben fogja ) olvasni Cervantest. Ezért megfelelő színvonalú spanyol tanárt keresett. Valaki Návont ajánlotta. Mondván, hogy bátor harcosa volt a Haganának, tehát részt vett Izráel szabadságharcában (ez alapfeltétel volt Ben Gurionnál!) — és spanyolul ki- K tűnőén tud. A tanár-tanítvány kapcsolat rövid idő alatt felmelegedett és Návon a miniszterelnök intimusa lett. Azóta is őt tekintik az izráeli szefárdok legtekintélyesebb vezető emberének. Néhány, év előtt „Spanyol liget" címmel írt egy folklorisztikus értékű színdarabot, amelyet hatalmas sikerrel adtak elő az egyik színházban, nem kevesebb, mint ötszázszor. Közel két teljes szezonon át játszották. — Átnyergelsz az írói pályára? kérdezték tőle akkoriban. — Eszemben sincs, van nekem mesterségem. Csak ennyi mondanivalóm volt, egy darabra futotta belőle — felelt Návon mosolyogva. Elnökké választása különös öröm az Izraelben élő szefárd zsidóknak. Úgy érzik, nagy megtiszteltetés ez személy szerint valamennyieknek. De túl ezen — meg kell állapítanunk, hogy Návon minden törzsi szemponttól függetlenül is méltó a tisztségre. Az égisz nép elnöke Személyében olyan ősök leszármazottja kerül az elnöki székbe, akik már századokkal ezelőtt hátat fordítottak a szétszóratásnak, a gálut húsosfazekának és a szent országba települtek, ahol Jeruzsálem újraépitésének folyamatát készítették elő. ő maga meg kora ifjúságától harcosa a zsidó nemzeti újjászületés mozgalmának. Felfogását tekintve, szociáldemokrata. Annak a pártnak tagja, amely hosszú évtizedeken át Izráel közéletének vezető ereje, az országépító erők összefogó tényezője volt. Most, hogy fordulat történt, természetesen kitart a világnézete s a mozgalom mellett, noha többször is hangsúlyozta, hogy nem egy párt, de az egész nép elnökeként foglalja el új tisztségét. Szinte hihetetlen, hogy erre sor kerül. Ha az olvasó néhány további részletet is megismer az ügyből, bizonyára osztozni fog e sorok írójának véleményében, hogy a demokrácia valóságos győzelmi fesztiválja Jicchák Návon megválasztása. Miért? Odáig már sorra vettük, hogy Niszim Gáon után Begin az ismeretlen — egyébként szakkörökben tekintélyes — Sávé professzort akarta az elnöki székben látni. A közvéleménynek Sávé nem tetszett. Ekkor a Liberális Párt — Begin első számú szövetségese — Sávé ellen döntött és elhatározta, hogy saját jelöltet állít dr. Elimelech Rimáit, volt pártvezére személyében. Rimáit miniszter is volt, kiváló megjelenésű, nyelveket beszélő ember, Galíciában született, Bécsben rabbi-Folytatás a 2. oldalon A “Vészkorszak” című film sikoltó figyelmeztetés Irta :Farkas Imre Az NBC által négy estén át bemutatott "Holocaust” (Vészkorszak) című film kísérlet a közelmúlt drámai eseményeinek rekonstruálására a tévé-nyújtotta lehetőségek maximális igénybevételével. Nem csalódtunk a filmben, mely a dokumentum-dráma eszközeit is igénybe veszi, hogy a nácik párját ritkító lelki elferdüléséről és bestialitásáról, szisztematikus emberirtásáról hiteles és reális körképet adjon. Fordulópont az NBC programjába való beiktatása azért is, mert igazolja, hogy a tévé nem csak a szórakozás, hanem a nevelés eszköze is. Azzal, hogy a közelmúlt drámáját autentikusan felidézi, tetemre hív és leleplez. Lerántja az álarcot a nácikról, akik a tömeggyilkosságot előkészitették és végrehajtották. Egyesek egybevetik a filmet a "Roots" (Gyökerek) című, a négerek szabadságharcát ábrázoló tévé-drámával. Az összehasonlítás csak részben helytálló, mert a néger rabszolgák küzdelmét siker koronázta és véget vetett a rabszolgaság intézményének. Hat millió zsidó brutális meggyilkolása viszont a nácik ördögi tervének a sikerét tanúsítja. A zsidóság fizikai megsemmisítésével egyidejűleg a vészkorszak azoknak az etikai értékeknek a szabotálását és feladását jelenti, melyekre a keresztény civilizáció épül. Érthető, hogy zsidó és keresztény egyaránt involvált ebben a filmben és a bírálatok szélsőségesek, elfogultak. A dráma résztvevői két táborra oszlanak: azokra, akik védteleneket lelkifurdalás nélkül lebunkóztak és azokra, akik passzívan szemlélték a példátlan arányú vérorgiát. Már az első rész bemutatása után az NBC-t a tiltakozó levelek százaival árasztották el. Nem lehet megállapítani azoknak a számát, akik retusálni szeretnék a tegnap gyalázatát. Számukra a nácizmus iszonyata 1945-ben végétért és a gazság ténye rég elévült. Gerald Green, a "Vészkorszak" szerzője, évekkel ezelőtt tervbe vette a példátlan népirtás drámai feldolgozását. A theresienstadti un. "paradicsom-gettó" művészeinek életéről készült forgatókönyvet Írni. A témát felajánlotta a tévének, de azt nem találták időszerűnek, illetve "szórakoztatónak”. A forgatókönyv megírására nem került sor. Ezt a részt Green művészien beépítette a nagysikerű filmbe. Az NBC a filmet "Két család” címmel szándékozott tévére alkalmazni. A darab rendezője, Marvin Chomsky; a "Gyökerek' nagyrészt szintén az ő szellemi terméke. A négerek küzdelméről szóló film plasztikusan érzékeltette napjaink elmaradhatatlan kellékeit: a sex-et és erőszakot. A "Vészkorszak" nem szenzáció haj hászó. Nem külső eszközökkel szimbolizálja az új barbárok embertelenségét, ehelyett a rettenet atmoszférájának a visszaadására törekszik. A film minden kockája szorongást vált ki a nézőből. Rekonstruál és leleplez. Lerántja a leplet tizenkét esztendő gyötrő rémuralmáról, melyből szerencsére nem lett ezer év. A Weiss család története a szokásos reklámok nélkül 7 és fél órát tart. Ezért mutatták be négy egymást követő estén. A darab négy részből áll: 1.) A gyülekező sötétség, 2.) A Babi Yar felé vezető út, 3.) A végső megoldás és 4.) A megmenekült maradék. Green kitűnő meseszövő. A lengyel származású Weiss doktor Berlinben az asszimilált zsidók életét éli. Praktizáló orvos. A nácik hatalomra jutása szétzúzza idillikus családi életét. A "Kristály-éjszakát" követő események után az orvost Lengyelországba deportálják. A varsói gettóba kerül, ahova később felesége követi. Egyetlen lányát német SS-ek megerőszakolják és a tbúskomor lányt az árja orvos szemrebbenés nélkül beutalja egy "ideggyógyintézetbe”, ahol több beteggel együtt elgázosítják. Festőművész fia. Kari keresztény nőt vett feleségül. Előbb Buchenwaldba, majd a teresini "kirakat-lágerbe” kerül. A verések és kínzások következtében keze megnyomorodik. Felesége csatlakozik hozzá Theresinben, ahová könnyű volt bejutni, de ahonnan nem volt kiút. A nyomorék művész végső stációja Auschwitz. Rajzolás közben, a felszabadulás napján hal meg. öccse, Rudi a menekülést választja. Prágai szerelmével megszökik a babiyari halálraítéltek transzportjából és csatlakozik az Ukrajnában harcoló zsidó partizánokhoz. Itt chupa alá vezeti szerelmét, aki egy támadás során elpusztul. Hibái ellenére Green melodrámája művészi alkotás. Az SS-eket megszemélyesítő színészek hús-vér figurák és nem a tévén gyakran látott groteszk karikatúrák. Különösen kiemelkedő Michael Moriarty játéka. Egy gátlás nélküli, törtető SS-tisztet (Erik Dorf) alakít. Ez a homo amoralis — Heidrich kegyeltje — prototípusa az elvtelen, karrierista náci bürokratának. Felettesei utasításait szemrebbenés nélkül végrehajtja és az emberírtó programot jogi szabályokba foglalja. Nehéz azonban elhinni azt, hogy ez a gátlástalan agresszív tiszt a fő mozgatója a szerteágazó náci apparátusnak. A film kitűnő keresztmetszete az általános paranoiának, a náci söpredék brutalitásának és megcáfolja azt a hazugságot, hogy a német népnek a történtekről nem volt tudomása. A film forgatása nem volt zökkenőmentes. Németországban és Ausztriában számos incidensre került sor. Berlinben egy felháborodott német sörösüveggel dobálta meg a film forgatóit. Egy kis német városkában egy höbörödött náci így fenyegetőzött: "Egyszer öltem már zsidókat, újra megöllek benneteket!” Nem maradt el a szokásos horogkereszt mázolás sem. Az első két nap munkája kárbaveszett, mert a film előhívásával megbízott laboratórium "véletlenül" tönkretette a filmet. Számos német és osztrák technikus nem volt hajlandó a filmvállalatnak dolgozni. A vasfüggöny mögötti országok — köztük Magyarország és Jugoszlávia is — a forgatókönyv cenzúrázása után megtagadták a helyszíni felvételek engedélyezését.Indok: a forgatókönyvnek "cionista íze" van. Nemcsak Európában szabotálták a filmet. Az amerikai náci párt és más jobboldali szervezetek fenyegető levelekkel árasztották el az NBC-t és mellékállomásait. Kanadában a németek plakátokkal tüntettek a Green könyvét árusító könyvkereskedés és a filmet közvetitó tévé-állomás előtt. A Keresztény Védelmi Liga (KVL) "cionista propagandának" minősítette a filmet, melynek célja "bűntudatot kelteni az amerikai keresztények körében szegény zsidók iránt, akiket állítólag a nácik üldöztek”. Több tévéállomás egyes jelenetek kihagyását javasolta. Kifogásolták azt, hogy a nőknek, mielőtt a gázkamrába tuszkolták őket, le kellett vetkőzniük. A gázkamra ténye ellen nem tiltakoztak. Érdekesek a KVL érvei: "Több, mint 300.000 amerikai keresztény hősi halált halt a zsidók jogainak védelmében. Az amerikaiak a II. világháborúban a zsidók mellett álltak, tehát nem tekinthetők a zsidóság ellenségeinek.” Arról nem szól a krónika, hogy a náci aggresszió ellen küzdő amerikaiak között szép számmal voltak zsidók. Egyes tévé-állomások egy négy másodperces jelenet törlését követelték. A halálba induló meztelen nők szőrzete zavarta szépérzéküket. Geraldine Chaplin egy filmjében anyaszült meztelen. így áll a nézők elé premierplanban. A "jó keresztények" sem ellene, sem más tévé pornográfia ellen nem tiltakoztak. Marc Tannenbaum rabbi, a film konzultánsa, hasztalan magyarázta, hogy a zsidó nők tradicionális szégyenérzete közismert és a lemeztelenítéssel a nácik célja a megalázás és lealacsonyítás volt. A jóízlésre hivatkozó KVL vezető, bizonyos James K. Warner, közismert antiszemita, aki szoros kapcsolatban áll a Ku Klux Klánnal. A "Vészkorszak" a nácik rémtetteire, a törvénytipró terrorra emlékezteti a világot. Sokan azt hiszik, hogy öngyilkosságával Hitler bűntársait feloldozta a náci bűnök alól, melyek több. mint három évtized után amúgy is elévültek. Az emlékezés szabotálása ellen küzd a film. Álszent, gyorsan felejtő világunkban szükség van ilyen emlékeztetőre. Tannenbaum rabbi szerint a film érdeme, hogy minden eddigi könyvnél és tanulmánynál élesebben fedi fel a vészkorszak ördögi nechanizmusát és hatásosan befolyásolja a tömegek állásfoglalását. Arra ösztökél bennünket, hogy ébren tartsuk az elpusztítottak emlékét, hogy soha hasonló hidegvérű tömeggyilkosságra ne kerüljön sor. A filmet — Kanadát nem számítva — több, mint 65 millió ember nézte végig. A film másik nagy tanulsága: a rasszizmus a civilizált népeket is korrumpálja, ha lemondanak a humanista tradícióról. Himmler. Heidrich, Eichmann és társaik a nácizmus lobogója alatt az emberiség legförtelmesebb bűneit követték el. A cinikus Heidrich "objektiven” felmérte a helyzetet. Tudta, hogy a zsidóság védelmében még a kisujjukat sem mozgatják meg az emberek. Thomas Mann így ír a nácikról: "Rettenetes kor volt ez. mikor a nemzeti szocializmus pléhpofáva! állíthatta magáról, hogy ó a történelem és a világszellem felszentelt folytatás a 3. oldalon
