Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-04-22 / 703. szám
1978 április 22. * MENÓRA 13 oldal PESZACH ALKALMÁBÓL sziből kívánjuk, hogy bárhol a világon élő magyar származású zsidó testvéreink egységbe tömörüljenek Izráel javára I Mr. & Mrs. WALDMAN ÉVA és TIBOR BREUER DÁVID: PESZACH MEGBOLDOGULT FÉRJEM a zsidóságért harcoló ANTL ÖDÖN emlékére MINDEN BARÁTOMNAK ÉS ROKONOMNAK KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET KIVAN ANTL BÖZSI MINDEN BARÁTJÁNAK, ISMERŐSÉNEK ÉS AZ EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁN CAROLE és JOSEPH ROTH A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TAGOZATÁNAK DSZELNÖKE BARÁTAINKNAK és a világon szétszórtan élő MINDEN ZSIDÓ TESTVÉRÜNKNEK NAGYON BOLDOG, MR. & MRS. PAUL FRIED A három zarándok ünnep közül Feszi eh az az ünnep, mely évezredek után Is változatlan frisseségben fennáll és népszerűségében a legelterjedtebb. Akiben csak egy szlkrányl zsidó érzés pislog, Peszách eljövetelével a széderestén részt kfván venni, mldOn a zsidó családi élet és a múltba való kapcsolódás oly élénken mutatkozik. Minden résztvevőben gyermekkori emlékek ébredeznek; 0 volt a család, a társaság központja és izgatott érzelmekkel, hangosan elmondta a “ Minis tané' -t Ez életének elsO komoly szereplése, midón az Idősebbek Is meghallgatják, és tudomásulvételüket azztl Igazolják, hogy utána ők Is elmondják szórol-szóra. Ez az élmény, ha hosszú ideig el is felejti, újraéled, ha a széderestén résztvesz. Peszich ünnepének megfelelő értékeléséhez fontosnak tartom, ha rövid .'onajkban Ismertetem a korai előzi, énj 4ket A Biblia részletesen elemzi József sorsát E- gylptomban. Mint rabszolga került az országba és pozíciójában gyors iramban emelkedett, amíg végül a legmagasabb polcra került és E- gylptom királyának helyettese lett. Előrelátó tanácsaival megmentette az egyiptomi népet az éhhaláltöl és egészen bizonyos, hogy az állam politikáját erősen befolyásolta. Érthetetlen tehát, hogy mi lehetett az oka annak, hogy szolgálatait olyhirtelen és annyira teljesen elfelejtették, hogy nevét a Biblián kívül, egyiptomi papirusz iratokban nem találjuk megemlítve, A Biblia elmondja, hogy egy ÚJ király került a trónra, aki nem Ismerte Józsefet, és a zsidókat súlyos rabszolga-munkával sanyargatta. A magyarázat erre kétféle.Uj király alatt azt értjük, hogy valóban más király került a trónra, vagy pedig a régi maradt, csak politikáját változtatta a zsidókkal szemben. A valószínűség szerint az első magyarázat a helyes. Hogy ezt megértsük, el kell mondanunk, hogy a degenerált egyiptomi dinasztia és a nép meghátrált az északról betörő friss és erős hlkszosz pásztor nép elől, és ez a létszámban kisebb, de energiában erősebb nép teljesen leigázta az ország öslakóit A hódító hikszoszok ha/rtrosar. átvették az egyiptomi -civilizációt és az ÚJ hlkszosz fáraó mint despota uralkodott a nép felett és a fontos pozíciókat Is a hlkszoszok foglalták eL A régi egyiptomlak, ahogy Hérodotosz híres görög krónikás írásaiból is kitűnik, nem kedvelték őket, sőt gyűlölték és bizalmatlanok voltak az Idegenekkel szemben. Arra, hogy idegen állami tisztviselő lehetett volna, gondolni sem lehetett. Azonban, midőn József egyiptomba került, ott akkor már a hlkszoszok uralkodtok, akiknél az idegengyűlölet Ismeretlen fogalom volt és így érthető, hogy a kiváló képességekkel rendelkező Józsefet elismerték és magas pozícióba juttatták. Ez a hlkszoszl uralom aránylag nem tartott sokáig és újra a régi, egyiptomi fáraó dinasztia került a trónra, kinek idegengyűlölete fokozottabban érvényesült. A zsidók a hlkszoszok uralma alatt, József pártfogása révén az ország legzsfrosabb földjét, Gosent kapták, ott jólétben szaporodtak, gazdagodtok és szereplésükkel klvlYtik a benszülött lakosság ellenszenvét De amikor a régl-ÜJ uralom Ismét felszínre került, érthető, hogy mindez egy csapásra megváltozón. Gondoskodtak róla, hogy József és annak emléke süllyesztőbe kerüljön és az Idegen zsidó népet rabszolga munkába fogták. Az üj uralom valamelyik Rámszeaz fáraója minden hlkszoszl emléket megsemmisített és aztls megtették, hogy a hlkszoszl fáraók győzelmi obeliszkjeln vésett fáraók nevét lekaparták és saját nevükkel pótolták. Megsemmisítettek minden nyomot mely a hlkszoszl korra emlékeztetett és ezzel együtt József emléke Is feledésbe merült Ez a történelmi folyamat alátámasztja és valószínűsíti azt a nézetet, mely szerint tényleg új fáraó került a trónra, aki Józsefet nem akarta Ismerne és vele együtt az Idegengyűlölet került minden téren felszínre. Hogy miért nem maradt majdnem semmi nyoma a zsidó életnek annak az is az oka, hogy Gosen földje, ahol őseink annyi ideig éltek még ma is E- gyiptom legtermékneyebb vidéke, úgy hogy ott alig folytattak ásatásokat. A Biblia súlyt fektet arra, hogy a felszabadulás ünnepe, Peszách, a tavasz Időszakára essék, miért Is ' Chág Hiáviv", a tavasz ünnepének la nevezik. Az időközönként megismétlődő szökőév, melynek folyamán két Adár hónapot Iktatunk a kalendáriumba, azt acélt szolgálja,hogy holdévi számításunk eltérése a napévtől ezzel kiegyenlítődjék és az egyes ünnepek az előírt évszakra essenek. A tavasz jelképezi a természet újraéledését és Peszách az az ünnep, mely emlékezetünkbe juttatja, hogy akkor menekültünk meg a végleges és végzetes asszimilációtól, mely népünk teljes megsemmisülését jelentette volna, ha nem lép közbe Isten akaratából Mózes. Bölcseink hangoztatják, hogy a testi sanyargatásnál súlyosabb volt erkölcsi és szellemi elesettségünk, melynek 50 fokából már a 49,-lk fokot elértük. Csak a Mindenható közbelépésének köszönhetjük, hogy a legmélyebb erkölcsi süllyedésből aránylag oly rövid időn belül anynyira felemelkedhettünk, hogy a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás útján, minden erkölcsi fogalom alapját, a Tízparancsolatot megkaphattuk. Szigorú és könyörtelen rendelkezések és törvények voltak hivatva arra, ‘hogy bennünket, illetve elődeinket abból a sötét ideológiából kitépjék, mely hosszú egyiptomi fogságunk Idején akaratlanul is ránk ragadt El sem képzelhető más válasz mint "Náászp Venlsmá', véghez visszük és meghallgatjuk a parancsolatokat, mert csakis a parancsolatok feltétlen betartása érlelt bennünket arra, hogy azok indokát, hátterétnagy- Jában megérthessük. Ezért intézte Mózes az Örökkévaló szavalt először a nőkhöz, akik inkább hajlamosak arra hogy vakon kövessék a parancsolatokat, és csak azután a férfiakhoz, akik inkább megértésükön át irányítják érzelmeiket. peszách ünnepe Mszán hó 14-Ikére van megállapítva és csak azoknak, akik akkor tlsztátlanok voltak vagy távoli úton tartózkodtak volt egy későbbi terminus, vagyis Ijjár hó 14-lke megszabva, mert az ereded dátumon nem vehettek részt az áldozásban. Egylzben történt, hogy főünnepként IJJar hó 14-ikét állapították meg, Chlzkijáhu király Idejében, akinek áldásos uralkodása 19 évig tartott Uralkodása előtt az egész zsidó nép a legszörnyfibb bálványimádásba süllyedt és ö volt az, aki ebből a fertőből kiemelte a népet, és mert az egész nép tísztátlan volt; elhatározta az ünnep 4 héttel való kitolását. Ennek a királynak hat tettéről tesz a Talmud említést. Azok közül hármat helyeseltek és hármat elítéltek Bölcseink. Végighurcoltatta gonosz apja, Acház csontjait; széttörte a Mózes Idejéből ereklyeként elhelyezett érckfgyót, mely annak Idején megmentette a mérgeskfgyók által megmartakat az életnek, mert bálványként imádták, és "genlzába", süllyesztőbe helyezte a " gyógykönyvet" mely minden betegségre gyógyító receptet tartalmazott. Ezt a három tettét helyeselték Bölcseink. A következő hármat Ítélték el; Letörette a Szentély aranydfszelt és assziria királyának küldte, hogy ezért kibéküljön és ne indítson háborút, betömte Gichon forrását, hogy a Jeruzsálem ostromára készülő ellenséges csapatoknak ne legyen vizük, végül, hogy elhalasztotta egy hónappal. Peszich ünnepét. pészách ünnepének leghatásosabb Jelenete a Széder-est, melynek útmutatója a Hagada. A Jeruzsáleml Becilél szépművészeti múzeuma többízben rendezett Hagada-kiállftást, annak keretében bemutatta a legkülönbözőbb régi és üj kiadványokat. A Hagada eredeti szövegét, mely tulajdonképpen csak magja az általunk használt Hagadának, a Nagy Gyülekezet (Ansé kneszet hágdolá ) szerkesztette és abba különböző Időszakokban pótlások kerültek. A Thlmud és később a Rámbám is idézi a szöveget, majd spanyol és áskenáz szövegek kerültek használatba. Kétségtelen, hogy a Hagada bevezető, úgyszólván invitáló része babyloni eredetű, amire nyelvezete és az vall, hogy kifejezésre van benne juttatva a vágy, hogy a jövő évben Jeruzsálemben tölthessék a Peszáchot,mfg a második rész poétlkus számai újabb keletűek, mert egyrészüka 15.ik, másrészük a 17.-lk században íródott. Az Ismert legrégibb kiadások közül nevezetes a szarajevói képes Hagada, a Livomoban, Darmstadtban, Fürthben és Velencében megjelentek, melye^nagyrésze művész! illusztrációkkal van ellátva. Híres a budapesti Kaufmann-gyfljtemény Hagadája, melynek fotómásolata nemrég lett kiadva. Üjabb kiadások; az ugyancsak Budapesten megjelent remekszép Omzsa Hagada és egy különösen ízléses, színesen illusztrált Hagada, amelyet Káhán Frankelné iparművész festett és Amerikában jelent meg. Izraelben majdnem évente jelennek meg új, remek Hagadák. Spanyolországban a maranusok tiniket veszélyeztetve. Heinrich Heine a nagy német-zsidó költő egyiknagyszerfl novellája "Der Rabbi von Bacharab" hűen írja le egy német rabbi szederestjét családja körében, mely azonban tragikus motívummal fejeződik be. Gyermekkori emlékeinkben az általánosan ismert Schleslnger-féle Hagada él. Primitív illusztrációi még ma is szeme előtt lebegnek, Ahogy Mózes vastag furkosbottal leüti a gonosz egyiptomi felügyelőt, ahogy sorjában áll a négyféle fiú és ahogy az angyalok megjelennek Abrahám sátrában és végül ahogy a koronázott Dávid óriási lanttal kezében pengeti a kíséretet zsoltáraihoz. A Hagada egyik’kltétele így hangzik; " És mondta Rábán Gamlél, aki pészáchkor nem mondja azt a három szót; Peszách, Mácá és Maror, az nem teljesítette kötelességét". A kérdés erre kézenfekvő. Elég a mondás, hiszen fontos a kivitel. Aki a három szót csak kiejti, az semmiképpen sem teljesítette kötelességét. Az értelme Rábán Gámlél mondásának talán az lehet; az ő idejében kezdett terjeszkedni a keresztény vallás és Ismert dolog, hogy annak első hívei zsidók voltak. Az is ismeretes, hogy eleinte ezek az új keresztények a zsidó szokásokat megtartották, csak éppen más értelmet tulajdonítottak azoknak. Mármost nem volt elég ha csak a ceremóniát elvégezték, mert az maga távolról sem bizonyította, hogy becsületes, hlthfl szándékkal teszik. Ezért volt fontos, hogy annak szavakban való bevallását, magyarázatát Is elmondják. Csodálatosan szépek a Szeder második részének poétikus énekei és azok melódiái, melyek generációkon át folytatódnak és nemzedékről nemzedékre szállnak. Könnyen megállapítható ezeknél a melódiáknál a vendéglátó' nép folklórja, áthatva zsidó melankóllávaL Megállapítható, hogy a család orosz származású, vagy német, vagy magyar, az alapmelódián, de mindegyik át van hatva zsidó motívumokkal. Pészáchhal kapcsolatban Ismert Händel oratóriuma, Johann Sebastian Bachfiának ” A zsidók a sivatagban" című oratóriuma. Rossini is írt egy Mózes című operát, akárcsak Berlioz, Anton Rublnstefn és a modern zene megalapítójának, Arnold Schönbergnek ” Mose és Áron” című operája. A széderestek a zsidó családi élet páratlan harmóniáját jelképezik. Többnyire három, esetleg négy generáció ül az asztal körül áhltatos hangulatban. Ami ezüst csak van a hófehér abrosszal terített asztalra kerül , . , Lobogó gyertyák emelik az ünnepélyes hangulatot. Az asztalfön párnázott karosszékben a családfő vezeti le a ceremóniát, hófehér köpenyben (halotti ruha )és fején ezüsthimzésseldíszftett selyem sapkával. Magyarázatok kíséretében felváltva mondják a Hagada szövegét és mire az egyiptomi tíz csapáshoz érnek, a gyermekek izgalma magasra hág, mert ősi szokás szerint ldsujjunkat az előttünk levő borosserlegbe mártjuk és minden egyes csapásnál egy-egy cseppet kilocscsantunk, és utána háromszor, midőn a csapások nevét három szóban rövidítve mondjuk. Utána komplikált számítások következnek a tíz csapással kapcsolatban, ezeken átsuhanunk és máris mindenki serlegével kezében állva egy komoly áldást mond, mely hangoztatja, hogy minden korban ellenünk támadtak, de az Örökkévaló mindig megmentett bennünket. Már érezzük a frissen reszelt torma csípős illatát, készülünk annak körülményes elfogyasztására. Azt megelőzi az áldás a Macera, melyből mindenki köteles az előírt adagot megenni, A fáradt háziasszony az asztal végén foglal helyet, hogy tálalásnál minél közelebb legyen a konyhaajtőhoz, és máris hozza a párolgó, illatos levest a gombócokkal, melyek különösen Ízletesek. De a levest megelőzi a meleg föttojás. Az ételek különösen Ízletesek, sokkal jobbak, mint máskor, mert az ünnep zamatja és hangulata ízesíti. Valamikor a háziasszony a fáradságtól alig bírta a tálalást Hiszen már harminc nappal husvét előtt takarítással és készülődéssel volt elfoglalva. Voltak szigorúan vallásos anyák, akik gyermekeik zsebeit harminc nappal Peszách előtt bevarrták, nehogy chámec morzsák maradjanak a zsebekben, Minden egyes Máce alaposan meg lett vizsgálva és a szedertálba csak a "Smurá”, különleges felügyelet alatt készült Mácá került Az Af lkomont nem oly könnyen adják ki a gyermekek a háziúrnak. Alkudozásba bocsátkoznak, hogy minek ellenében szolgáltassák ki. Kisfiam annak Idején nem kért kevesebbet, mint egy valődi repülőgépet... Az Aflkomon szétosztásával befejeződik a Széder-est első része és kezdődik annak második része, mely szebbnél szebb dalokból és énekekből áll, amíg mint végső akkordot az egész társaság háromszor elmondja; ” Jövő évre a teljesen felépült Jeruzsálemben töjthessük a Szeder-estet", Mi, akik abban a szerencsében részesültünk, hogymegértük Jeruzsálem egyesítését azért fohászkodunk, hogy azt továbbra Is fenntarthassuk, a harmadik Szentély felépítéséig.
