Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-03-18 / 699. szám

1*7S Márdas I«. • MENORA 7. oldal Az eurókommunizmus fenyegető veszedelme (stop) GETSETW í >-----' DRIVING SCHOOL V a demokratikus útját. De megengedhetik-e, hogy miu­tán hatalomra kerültek, ugyancsak demokratikus módszerekkel bárki is megváltoztassa azt, amit ők „a történelmi haladás” elkerülhetetlen ösvényének neveznek? Hajlandók volnának megtartani a szabad­ság intézményeit, ha ez azzal a következménnyel jár­na, hogy .uralmuk egyszer véget ér? Eddig egyetlen hatalomra jutott és egyedül kormányzó kommunista párt sem volt hajlandó erre. És azok a demokratikus pártok, legalábbis nagy részük, amelyek Európában koalícióra léptek a kommunistákkal, ma nem a mi­nisztériumokban és a parlamentekben ülnek, hanem legfeljebb a történelemkönyvek lábjegyzeteiben sze­repelnek. o \ Ami az olasz kommunista pártot illeti, tudjuk, hogy ez 1948-ban megvált a kormánytól, miután a kereszténydemokrata párttal szemben végzetes vere­séget szenvedett a választáson. Csakhogy akkor a helyzet egészen más volt és a helyzet azóta nagyon is megváltozott. 1948-ban a kommunista párt sokkal kisebb volt, egészen csekély tartományi vagy községi hatalommal rendelkezett csupán. Ellenfelük akkor egy, a mainál sokkal fiatalabb és egységesebb keresz­ténydemokrata párt volt, továbbá egy erős szocialista párt, valamint az egész elszánt nyugati szövetség, amelyet felriasztott Sztálin görögországi és 1948-as csehszlovákiai kalandja. Most azonban, a hetvenes években, az olasz kommunisták már több nagyobb várost és tartományt kormányoznak, jelentős szak­­szervezetek felett rendelkeznek, értelmiségi csoportok nagymértékben támogatják, miközben a szocialisták szerepe erősen megcsappant, lényegesen kisebb, mint három évtizeddel ezelőtt volt. 1947-ben a francia kommunisták is kikerültek a kormányból, a hidegháború erősödése folytán. De, éppúgy, mint Itáliában, a kommunisták elleni népi megmozdulás az egységes Nyugat világában történt, a teljesen nyilvánvaló külső és belső fenyegetés hatá­sára, a túlélés, a fennmaradás érdekében. Ma viszont, és ebben áll a múlttal szembeni ellentét, az Atlanti­óceán mindkét partján számosán vannak olyanok, akik megengedik maguknak a luxust, hogy elhigyjék: az európai kommunizmus nem más, mint szociálde­mokrácia, lenini ábrázattal. Nem tudhatjuk minden kétséget kizáró bizonyos­sággal, hogy ezeknek a pártoknak a célja és taktikája alapvetően megváltozott-e. De belső szerkezetük és a párt egész irányítása arra vall, hogy lényeges vál­tozás nem valószínű. Nem demokratikus pluralizmus, hanem a „demokratikus centralizmus” lenini tana az, amely valamennyi európai kommunista párt belső szerkezetét meghatározza. A vasfegyelem doktrínája ez, nem pedig a szabad és nyílt párbeszéd rendszere. ^Dogmatikus rendszer, a „pártvonal” rendszere, a pa­­t'- rancsuralom és äz engedelmesség á jellémzőjé/’töváb- , bá a különvélemény elnyomása és a másként gondol­kodók kiebrudalása. Túl sok jelenség volt a közel­múltban is, erőszakosság, újságok és rádióadások megcenzúrázásának a kísérlete, számos egyetem ellen­őrzése és ehhez hasonló jelenségek, túl sok ilyesmi van ahhoz, hogy a kommunizmus jellegét illetően optimis­ták legyünk. * v • íj A kommunizmust, a kommunista pártok igazi természetét illetően ma már csak Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban táplálnak illú­ziókat. Közép-Kelet-Európában ilyesmi már nincs, ott évtizedek óta halálos unalom van, intellektuális üresség, teljes hatástalanság és bénító bürokratizmus. Országok, amelyek valaha ipari hatalmak voltak, ma középszerűségre és stagnációra vannak ítélve; nem­zetek, amelyek nagy demokratikus hagyománnyal rendelkeztek, meg lettek fosztva a polgári jogoktól és a demokratikus módszerektől. A nyugati országok elzálogosítanák, elfuserálnák a jövőjüket, ha becsuk­nák a szemüket ez előtt a valóság előtt. Azok a tár­sadalmak, amelyek megkerülik a nehéz döntéseket, s a jövőre vonatkozóan vigasztaló feltételezésekkel ámítják magukat, nem nyerik el ennek a tartózkodás­nak a jutalmát, hanem inkább csak gyorsítják ha­nyatlásukat. Mégis, ma is számosán kérdezik: ha az Egyesült Államok meg tud lenni különböző kommunista kor­mányokkal, a Szovjetunió, Kína, Kelet-Európa, sőt Kuba és Vietnam kormányaival, miért ne törődjünk bele abba és miért ne tanuljuk meg, hogy a Nyugat- Európában hatalomra törő kommunista pártokkal is ki tudjunk jönni? És, hangzik a további kérdés, nem látjuk-e, hogy magának a Szovjetuniónak is kényel­metlen volna új kommunista rendszerek kialakulása, amelyeket esetleg nem tud ellenőrizni? Ezek a kérdések azonban figyelmen kívül hagyják a lényeget, a központi problémát. Mert lényeges kü­lönbség van az ellenfelekkel támadt konfliktus keze­lése és egy baráti szövetség irányítása között; ráadá­sul a Kelet—Nyugat-kapcsolatok szilárd jövője igen nagy mértékben függ attól, hogy megmarad-e a nyu­gati szövetség kohéziója. Még ha úgy van is, hogy számos nyugat-európai kommunista párt több gondot okoz a Szovjetuniónak, mint a jobban fegyelmezett kelet-európai pártok — a helyzet még több gondot és problémát okozna a Nyugatnak. Mert a kulcskérdés nem az, hogy az eurókommu­­nisták mennyire „függetlenek”, hanem az, hogy mennyire kommunisták. Mert a kommunista pártok dinamikája, és programjuk, amelynek révén válasz-, tási győzelemre törekszenek, mindez érzékelteti, hogy kül- és belpolitikájuk nem nagyon hozható összhang­ba az Atlanti Szövetség tagjainak közös céljaival. o Mint mondottuk, a nagy ipari demokráciák szo­lidaritása 30 évre megszerezte a globális biztonságot. Kialakult a nyugati kollektív védelem, kifejlődtek az európai egység intézményei, megteremtettük a prog­resszív világgazdasági rendszert. Mindezt többszörö­sen is veszélyeztetné, ha a szövetséges kormányokba bekerülnének a kommunisták. , Lássuk ezt a veszélyt specifikusan, pontokba fog­lalva: ■ 1. A nyugati szövetség, a NATO jellege zavaros­sá éi érthetetlenné válna az amerikai nép szemében. Az Észak-Atlanti Védelmi Szövetség aláírói ugyanis 1949-ben leszögezték, hogy „el vannak tökélve a szabadság, a közös örökség és ama civilizáció védel­mére, amely a demokrácia, individuális szabadság és a jog elveire épül”. Ha a szövetséges kormányokba kommunisták kerülnének be, az a kötelezettség, hogy Európában fenntartsuk a katonai egyensúlyt, egysze­riben nélkülözné a morális alapot, amelyen nemzedé­keken át nyugodott. Ez esetben az amerikai néptől megkívánnák, hogy állja szövetségi kötelezettségeit két meglehetősen bizonytalan, ki nem próbált felté­telezés alapján; az egyik feltételezés, hogy a kommu­nizmus új iránya idővel elszakad Moszkvától; a má­sik pedig, hogy a Nyugat képes lesz a maga hasznára kihasználni ezt a kommunista megoszlást. Csakhogy mindkét feltételezés nagyon is kétséges és ingatag. Mert volt már kommunista szakadás, de ezt sohasem a Nyugat politikája idézte fel vagy tar­totta életben — sőt, például a Szovjetunió vitája Ju­goszláviával és Kínával már hónapokkal, sőt évekkel előbb megvolt, mielőtt a Nyugat akárcsak tudomást szerzett is volna róla. És az effajta szakadás aligha csökkenti a nyugati szövetségre leselkedő veszélyeket. Mert az alatt az idő alatt, amíg kifejlődik, és ez éve­kig is eltarthat, a NATO-nak annyi kárt okozna, Hogy azt később sem lehetne jóvátenni. Az Atlanti Szövetség jellege totálisan átalakulna, még akkor is, ha az Egyesült Államok a maga szempontjai miatt úgy döntene, hogy támogatja a revizionista kommu­nizmust. Mert amíg az Egyesült Államok soha nem lehet közömbös az iránt, na a szovjet hegemónia ki­terjed Nyugat-Európára, abban az esetben, ha Nyu­gat-Európában kommunista kormányok vannak, aligha képzelhető el, hogy Európában állandóan amerikai haderő állomásozzék abból a célból, hogy egyes kommunista kormányokat megvédjen más kommunista kormányokkal szemben. Az effajta fej­lődést csak a legnehezebb egyensúlypolitikával lehet­ne igazolni, de akkor is, ez összeegyeztethetetlen lenne az amerikai hagyománnyal és az amerikai közfelfo­gással. 2. A nyugati szövetség összetartó erejére kataszt­rofális következményekkel járna. A nyugati szövet­séget az tartotta össze, hogy a közös tanácskozásnak közös filozófiai alapja volt és közös céljai. Jóllehet de Gaulle elnök gyakran hangoztatta, hogy Francia­­ország mehnyire független az Egyesült Államoktól, nagyobb válságok esetén, mint Berlin vagy a szovjet rakéták miatti kubai válság, mindig szilárdan kitar­tott amerikai szövetségese mellet^. Ehhez hasonlóan, nyugat-európai kommunista kormányok, bármennyi­re függetlenek legyenek Moszkvától belső pártügyek­ben, valószínű, hogy nagyobb nemzetközi válság ide­jén demonstrálnák alapvető kommunista meggyőző­désüket — jelentős külpolitikai nézeteltéréseket okoz­va Európa és Amerika, valamint a kommunista és a nem kommunista európai kormányok között. 1976 februárjában például Berlinguer olasz kom­munista pártvezér a londoni Timesnek adott interjú­jában azt mondotta, hogy „a Szovjetunió békepoliti­kája az egész emberiség érdeke”. Az olasz kommunista párt napilapja pedig megbélyegezte a NATO-t, azt (rta, hogy ez a szervezet az amerikaiak politikai és ■ »gazdasági manipulációinak az eszköze NyugatTÉurór pa ellen ... Az olasz kommunista párt központi bizottságának egy vezető tagja, a Szabad Európa Rádió kérdésére válaszolt. A kérdés: „Ha a francia és az olasz kommunista párt hatalomra jut s nagyobb nemzetközi válság támadna a Szovjetunió és a Nyu­gat között, mit tenne ez a két párt?” A válasz: „Ter­mészetesen a Szovjetunió oldalára állnának . . .” És valóban, nehezen várhatjuk el egy leninista párttól, folytatás a következő oldalon Kanadaiak vagyunk . . Kanada a miénk KANADA A MI ORSZÁGUNK. Miénk minden megyéje, városa, falva. Magunkénak mondhatjuk az Atlanti óceán keleti partjának vidékét, a főváros lenyűgöző környékét, a felhők fölé tornyosuló Sziklás hegységet Nyugaton. A természeti szépségek földje ez, a különlegességeké, de az egyszerű vendégszereteté Is. Nincs ország, amely ennyiféle üdülési lehetőséggel tudna szolgálni. Ismerkedjék meg ezidén Kanada valamelyik még ismeretlen tájával. Canada Rengeteg látnivalót kínál. Canadian Government Otttce de tourisme ' Office of Tourism du Canada ETTEREM * CUKRÁSZDA * DELICATESSEN 1394 Eglinton Ave. W. Tel: 782-1598 Nyitvatartási Cukrászda: keddtől vasárnapig 10-től 10-ig hétfőn zárva Étterem: ^keddtől péntekig 5-töl 10-ig szombat, vasárnap 12-től 10-ig MKor/d TEL: 635-1 102 este 661-0364 HE ISSUE RUE R TIBII 6 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk RESTAURANT-&-TAVERN 3705 Chesswood Dr. Downsview,Ont Tét 635 - 8093 Tulajdonos Fekete László Február 4-töl minden este vasárnap és hétfő kivételével LILLIAN CARLE énekes és zongoraművész Szombatonként PRINCESS NATOMA Harem Party táncosnő NYITVA 12 -töl éjfélig LESLIE ARVAY notary public 456 Bloor St W. TORONTO, Ont M5S1X8 Tét 531 - 5308 Dr.CRISTA FAB1NYI Mrs ONROT a legmodernebb hollywoodi K*0 ZM E TI K AI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. Biztosítás AUTÓ — ELET — TŰZ — TÁPPÉNZ Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. TATAR PITTS LIFE INSURANCE Co. Suite 311 — 10 St. Mary Street Toronto. Ontario Telefon: 535-7101 vagy 925-5957 Költözködni akar? Hívja bizalommal 223-5248 Olcsó árainkkal ós minden igónyt kielégítő szervizünkkel állunk a to­rontói magyarság szolgálatában Ingyenes árajánlat TELJES BIZTOSÍTÁS * Hétnapos service George Interiors Kárpitos bútorok szakszerű készítése és javítása 20 éves gyakorlattal. . Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA. Oelieatessen I 557 St. Clair Ave. W. Toronto (Bill Bar berk Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros íző raktárunk változatlan. Magyar hentesérúk, sütemények, Glóbus konzervek, nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélőnk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 984 O’Connor Drive i Tel: (416) 751-9277 Tulajdonos: MOLNÁR GYÖRGY FAT ÁCSI CIPŐ SALON Magyar—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipők raktáron 6—10 számig. $ 10.99 $ 11.99 Postin IS bárhová Kanadában portokőltséggel együtt előre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import nímet gydgybetétes nfli- és íérficipok extra széles lábakra isi 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 Nem érdemes lemenni a ßloor-ra ha olcsón akar étkezni! MAGYAR TULAJDONBAN VAN A TEL A VtV bécsi-szelet RESTAURANT BORJÚPÖRHÖLT OLCSÓ TÖLTÖTTHÁPOSZTA Ádainkkai BORSOSTOHÁNY VÁrÍüÍ ém mindenmp ( KEDVES SPECIALITÁSSAL VENDÉGEINKET. Állunk vendégeink rendelkeeéeére 3520 BATHURST gT. Nyitva:! 1-11-ig. a Lawrence és a 401 között (789-4655

Next

/
Thumbnails
Contents