Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-03-11 / 698. szám
Sccond cián Mii rtfitintiM No. 1373. MENDRH ÁZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 17. 698. Ára: 40 cent MARCH. 11. 1978 BENEDEK PÁL: Évekkel ezelőtt olvastam egy tanulmányt arról, hogy télidében nem melegen, hanem rétegesen kell öltözködnünk. A bundánál is többet ér, ha négyöt ruhadarabot öltünk, tehát meleg alsó. gyapjúing. pullover, zakó — no meg a télikabát. Valahogy ilyenformán folynak az utóbbi hónapokban a közelkeleti béketárgyalások is. A bunda — mikor Begin és Szádát közvetlenül tárgyal. Ez eddig kétszer történt meg. A zakó — a politikai és a katonai bizottságok tanácskozásai. Az ing — a diplomáciai szinten folyó érintkezések különböző formája. Begin csomagol... De hol marad a meleg alsónemű? Hogy a hasonlat teljes legyen, ebben a keretben foglalkozom minden olyan tanácskozással, amelyben Jimmy Carter, az amerikai elnök és az izraeli kormányfő, illetve Szádát összeveti a nézeteit. Ebbe a kategóriába tartozik természetesen az amerikai közvetíté: valamennyi formája, tehát £ Vance-küldetés, illetve a helyettes külügyi államtitkár legutóbbi — mérsékelt sikerű — ingajárata a jeruzsálemi és kairói kormánytényezők között. A réteges módszer új állomása a napokban lesz időszerű. Mikor e sorokat írjuk, Begin miniszterelnök már csomagol és az amerikai fővárosba készül. Nem egyedül utazik. Dáján külügyminisztert és Weizman hadügyminisztert is viszi magával. Az izráeli politikai élet új jelensége előtt állunk. A korábbi kormányfők, de maga Begin sem vitt magával soha tárcaminisztert az amerikai elnökhöz, legfeljebb egy-két magasrangú tanácsadóját és Izráel amerikai nagykövetét. Mi az új jelenség magyarázata? Csak nem a kollektív vezetés gyakorlatának első jeléről van szó? Aligha. Nincs két ellentétesebb fogalom. mint Begin — és a kollektív vezetés. Izráel miniszterelnöke úgy áll Izráel hajójának parancsnoki hídján, mint egy kapitány, de olyan méltósággal, mintha ó volna az admiralitás első lordja is. Belül baj van Kifelé ez a helyzet. Mást mutat a kép belülről. Begin tekintélyét saját házatáján. pontosabban a pártján belül igyekeznek megtépázni egyesek. Azelőtt, amig ellenzéki párt volt a Chérut. szinte soha nem mutatkozott hiba az ideológiai és taktikai egység krétája körül. Gyökeres a változás, mióta hatalmon vannak. Kialakult a belső ellenzék, amely — záróiéi ben legyen mondva — nem W A S H IN G T O N B A K É N E M E N N I Ezer Weizman már a héten Washingtonba érkezik egységes. Polarizációs erők léptek működésbe. Begint jobbról és balról is támadják —vagy mondjuk talán így: ma már vannak sólymok és galambok is a Chéruton belül és Begin a centrista. Úgy tűnik, ő képviseli az arany középutat. Jobbról a legélesebben Geula Kohén Kneszet-képviselőnő támadja Begin programját. Ő aztán valóban hajlíthatatlanul képviseli a ..földet vissza nem adunk” elvet, s rémüldözik még a területi engedmények gondolatától is. Miért kell küldöttség? Ő tehát a sólyom. És ki a galamb? Az izráeli közélet nagy meglepetése, hogy a korábban szélsőségesnek ismert Ézer Weizmann pengeti az engedékenység húrjait. Nos. úgy látszik, Begin megelégelte a vitát, nem akarja, hogy marakodássá fajuljon, és elejét akarja venni az újabb ellentétek kialakulásának. ezért határozta el minden bizonnyal, hogy küldöttségileg jelenik meg a Carterral való tárgyaláson; itt igy juttatja majd kifejezésre, hogy a nemzet álláspontját képviseli. s nem kell majd otthon vitatkoznia — legalábbis nem a kelleténél többet. — miután visszatér Washingtonból Jeruzsálembe. És Dáján? Az egykor legendás, de ma is1 népszerű, külföldön is nagy tekintélynek örvendő külügyminiszter bonyolultabb egyéniség. mintsem hogy a sólyomgalamb keretek közé beszorítható volna. Ő realista politikus, akinek utóbbi nyilatkozatait úgy kell megfejteni, mint valami keresztrejtvényt. illetve a MF.NÓRA és az izráeli ÚJ KELET kiemelkedő munkatársa Dr.BENEDEK PÁL kanadai előadói körútra érkezik. Március 12-én d.u. 2 órakor MONTREALBAN a hitközség előadótermében 3910 Courtrai Ave. tartja előadását. Mindenkit ezúton hiv meg a rendezőség! a dodonai jóshelyről származó megnyilatkozást. Ami érdekes, hogy néha egyértelműen galambnak tűnik és dühíti a hazai sólymokat, máskor meg — esetleg napok múlva már — egészen ellentétes hangszerelésü nyilatkozatot tesz. Hogy miért'.’ O azzal indokolja. hogy gyűlöli a dogmatikus magatartást, és a pillanatnyi hely/etlől teszi függővé, mit nyilatkozik és hogyan. A kapcsolat kitűnő Megjegyzendő, hogy Dáján és Begin között nagyszerű a viszony. noha nem mindenben értenek egyet. A miniszterelnök nagyra becsüli és Dáján is megkülönböztetett tiszteletet tanúsít a kormányfő iránt. A Washingtonba tartó három izráeli politikus nemzeti válogatottnak számít. Nagy kérdés, hogy mit tudnak intézni a legújabban kialakult helyzetben, amelynek kettős jellemzője, hogy az izráeli kormány leállította pár nappal ezelőtt a letelepítések fejlesztési, illetve szélesítési politikáját, s ennek jó visszhangja volt az amerikai fővárosban. másrészt Szádát és a palesztinok — a terrorista szervezetek — között nyílt összeütközésre került sor a larnacai konfliktus nyomán. Ebben az ügyben a terroristák túllőttek a célon, és újra bebizonyosodott a teljes felelőtlenségük. A nemzetközi arénában csak alacsony színvonalú. tájékoztatási, illetve dobverősdire épülő sikerek elérésére képesek, de lépten-4- nyomon kiderül, hogy az államalapításhoz szükséges mérlegelő képességgel, bölcsességgel és felelősségtudattal nem rendelkeznek. „Felelőtlen söpredék” Mi történt valójában? Orvul meggyilkolták Nicosiában Szibáit. aki az egyiptomi értelmiség egyik vezető személyisége volt; de ennél is fontosabb, hogy Szádát szőkébb baráti körének tagja volt. Szádát keményen és igazi államfőhöz méltó módon csapott oda. Nem fontolgató nyilatkozatot tett, de egészen egyértelmű módon „felelőtlen söpredéknek” nevezte őket. Legyünk nagyon óvatosak. Az arab világban nem minden nyilatkozat érvénye állja ki a történelem próbáját, mert lehet, hogy akik ma szembeköpik egymást. holnap mar közéleti cvikipusz.it váltanak. Erre lobb példa volt. Izráel szempontjából nem mindig jó előjelű példák. Most talán más a helyzet. Szadat elindult egv úton. s további lépéseinek nem Begin konoksága. hanem a palesztinok féktelen gyűlölködése képezi az. akadályát. Ha elmA-yul az ellentét Szádat és a PI.O között, ez a folyamat szerencsés módon befolyásolhatja Izráel és az egyiptomiak álláspontjának egymáshoz való közeledését. És megkönnyíti majd Amerika dolgát is. ami a közvetítést illeti. Általános optimizmus Mit vár az izráeli közvélemény a kormányfő és a külugy-, illetve hadügyminiszter washingtoni látogatásától? Csak annyit, hogy ismét megteremti a bizalom légkörét, s a Begin- Szádát találkozó újabb lehetőségét. Szerencsés esetben elképzelhető. hogy belátható időn belül — még a tavaszi hónapokban — találkozni fognak harmadízben. Mivel az iszmailiai csúcskonferencia munkaértekezlet volt. s nem a Szádátlátogatás hivatalos viszonzása Begin részéről —. lehet, hogy ismét az. izráeli miniszterelnök utazik Egyiptomba, ezúttal annak fővárosába. Ezt megelőzően ismét össze kell ülnie a politikai és katonai bizottságnak, hogy ország-világ lássa; ismét jó mederben folytatódik a két ország közti érintkezés. Derült idő várható Lehet, hogy mindez a kelleténél optimistább véleménynek tűnik? Nos, az elképzelhető, hogy esetleg csak valamivel később rendeződnek azok a problémák, amelyek miatt kis felhősödésl jelzett a közelkeleti politikai meteorológiai intézet. Tudnunk kell azonban, hogy a komolyabb meteorológiai intézetek kétféle jelentést szoktak kiadni. Egyet másnapra, egyet hosszútávra. Az utóbbit meteorológiai előrejelzésnek hívják. Ha a közelkeleti politikai időjárás előrejelzését vizsgáljuk, az előttünk fekvő adatok egymásutánjából, illetve összefüggésrendszeréből ez olvasható ki; A felhők felszakadoznak, lassú felmelegedés várható, a körzet kikerül a viharzónából. Ehhez persze vízállásjelentésre is szükség van. Azért, hogy megtudjuk: milyen sok víz folyik le a Jordánon, amíg e sorok Írója megírhatja a Menóra hasábjain: Ügye, hogy nekem volt igazam? DÁN OFFRY A “CIONISTÁK VÉDELMÉBEN (( Az ötvenes években maró önguunyal kérdezték Izraelben: „Ki a cionista?“ A választ igy adták meg: „Cionista az, aki másnak a pénzén egy harmadik zsidót küld Izraelbe .. Volt ebben sok igazság. De, mint minden jól hangzó mondással, ezzel is az volt a baj, hogy csak féligazságot, pontosabban részletigazságot tartalmazott. Nem felelt meg a 'valóságnak, hogy a cionisták csak másokat buzdítanak alijjára. Sok cionista, sőt a többségük — igenis aüjjázott. Megvalósította a mozgalom, az eszme legfelsőbb parancsát. És azok, akik maradtak a gálutban, de folytatták tevékenységüket Izrael érdekében, lényegében szintén íó szolgálatot tettek a zsidó állam ügyének Akkor is, ha személyükben nem valósították meg azonnal és maradéktalanul a herzli tanokat. Ma már minden gyerek tisztában van azzal, hogy helytelen volt kipellengérezni a nem alijjázó külföldi „cionistákat“. Ma már az állam és a Cionista Világszervezet minden nyilteszű vezetője megérti és felfogja, hogy a türelmetlen magatartás nem hoz közel ügyünkhöz egyetlen arra érdemes zsidót sem, de ugyanakkor alkalmas arra, hogy eltávolitson, elriasszon, passzivitásba kényszerítsen jószándékn becsületes zsidókat, akiknek egyetlen „bűne”, hogy még nem alijjáztak. Sóba sem volt, s ma sem lehet a cionizmus, tehát Izrael érdeke, hogy oktalanul elrúgjon magától hűséges zsidókat. Ezért helytelen az alijját a cionizmus ismérvének sine qua non-jaként beállítani. Az az egymillió kétszázezer zsidó, aki ma a szabad világ 40 államában cionistának vallja magát és maradéktalanul, fenntartás nélkül azonosítja magát a cionizmus célkitűzéseivel és Izrael államának létjogosultságával, felmérhetetlen erőt és értéket jelent, amelyet tilos kikezdeni okvetetlenkedő, rövidlátó, szűk mozgalmi perspektívára való kicsinyes követelésekkel. Nemcsak aifyagi szempontból van szükségünk ezekre, a ma még gálutban élő cionistákra. Politikailag, erkölcsileg is nagyhorderejű ennek a cionista tábornak a létezése és — működése. Ők képezik a zsidó nép legjobbjainak élgárdáját. Azoknak a csoportosulását, akik minden körülmények között kiállnak Izrael mellett. Akkor is, ba esetleg szivük mélyén néha talán kétségeik vannak a jeruzsálemi kormány egyik, vagy másik lépésének, taktikai húzásának a bölcsességében. A csak egyszerűen „jó zsidók“, akik részt vállalnak az Izráel-centrikus pénzmozgósitási munkában és jegyeznek Bond-kötvényeket, mert. szívülk szintén Izraellel dobog, — rendkívül fontos szerepet töltenek be a zsidó nép mai felsorakozásában. Körükben azonban vannak, és a dolgok természetéből kifolyólag lehetnek eretnek gondolatok Izráel alapvető utjának helyessége és támogatása körül. A cionistáknál ez nincs és nem létezik. Ez is a különbség közöttük és a többi zsidó között. Nehogy félreértés legyen. A gáluti cionista tábor fontossága nem abban jut kifejezésre, hogy fejbólmtó-jánosokként magáévá teszi az izráeli kormány mindén intézkedését. Senki sem akarja a bírálat, az Önálló vélemény elfojtását. Ellenkezőleg. Szükséges a velünk mindig és minden körülmények között lojális külföldi cionista tábor építő hozzászólása sorsunk és létkérdéseink megvitatásánál. Ezeknek a cionistáknak a védelmében íródnak e sorok. Annak ellenére, hogy természetesen szívesebben látnánk őket is már véglegesen körünkben. Az a tény azonban, hogy még nem alijjáztak, nem lejiet ok és ürügy arra, hogy belemarjunk a zsidóság elitjébe, amely magasra tartja — és lassú ütemben ugyan r—, de meg is valósítja Herzl Tivadar látomásának, életet és népet mentő történelmi üzenetét. Legyünk türelmesebbek és elnézőbbek ezekkel a „cionistákkal” szemben. Annál is inkább, mert ezek legalább soha nem ártottak, soha nem, vétkeztek a zsidó nép államalkotó- műve ellen. Ha Izráel állama tágra nyitotta kapuit és lehetőséget adott minden zsidónak, hogy a hazatérési törvény alapján uj életet kezdjen ebben az országban, akkor lényegesen könnyebb és indokoltabb „megbocsátani“ azok mulasztásait, akikben még nem volt meg a belső érő és elhatározás, hogy uj ölekként nyissanak uj fejezetet életükben. Azért fontos mindennek kidomboritása, mert a Jeruzsálemben folyó 29. Cionista Világkongresszuson több olyan vélemény hangzott el, amely ahelyett, hogy erősítené az Izráel számára ma létfontosságú gáluti zsidó szövetségesek falát, csak arra alkalmas, hogy felesleges réseket üssön azon. Izraelnek. minden zsidóra szüksége van. Azokra, akik meggyőződésből alijjáztak és azokra is, akik érdekből jöttek. Államérdekünk ellen szól tehát minden gunyoros és politikailag divatos kirohanás a most Jeruzsálemben kongiesz* szusozó, de utána New Yorkba1'} és Los Angelesben, Londonban és Bécsben, mindennapi éle tűkhöz visszatérő »„cionisták számlájára. Nemcsak adományozókra, de most, harminc évvel az állam megszületése után is, még sok-sok jóindulatú, a zsidó nép újjászületés: mozgalmához. t$~ retlenül hűséges cionistákra Is szükségünk van. Akkor is, ha netán „régimódinak“ és „unalmasnak tűnik a sokat szónokló „cionisták” egész közéleti profilja és Jeruzsálemben összehívott újabb kongresszusa. A cionizmus ma is aktuális, ma is népfenntartó, életmentő nemzeti szabadságmozgalom Ezért jár a több megértés, több tisztelet azoknak, akik másoknál többet cselekedve a mozgalom és eszményének hivatott papjaiként igyekeznek szolgái- ni Izrael államát és népét. újság az izraeli belp olitikában? Szervezett bűnözés meg egyebek Hetekig-hónapokig csak a Szádát-Begin találkozó, illetve a közelkeleti békekilátások kérdései foglalkoztatták az ország közvéleményét. Más hírek iránt szinte teljesen közömbös volt az utca embere. Most befejeződött vagy legalábbis a végéhez közeledik ez a korszak, belpolitikai, illetve társadalmi kérdések tolulnak előtérbe. Első helyen a Simron-bizottság jelentését említjük. Dr. Ervin Simrori telavivi ügyvéd — volt legfőbb államügyész — megbízást kapott 5 hónappal ezelőtt, hogy egy bizottság élén vizsgálja meg a bűnözéssel összefüggő problémákat. A bizottságnak egytól-egyig alapos és szerteágazó szakmai ismeretekkel rendelkező tagjai voltak és 20 héten át szinte látástól vakulásig dolgoztak. A tanúk százait hallgatták ki, — dr. Simron egy ízben Londonba is elutazott, mert ott kapott információkat egy „nagy vad”tól, az izraeli alvilág örökös tagjától, aki az angol fővárosba tette át székhelyét, — s a munka végeztével átnyújtották a jelentést a belügyminiszternek, meg az ország nyilvánosságának. Nem sok örömet keltve a közvéleményben. Arra a következtetésre jutottak ugyanis, hogy az izraeli alvilág minden elképzelést felülmúló módon fejlődött, sót szervezett bűnözés is van az országban. A bizottság tudomása szerint, milliárdok felett rendelkezik az alvilág, amelynek élén 10—12 „nehézsúlyú” bűnöző áll, mint teljhatalmú vezetők. Nem nevezik meg őket, de utalások által mégis egyértelműnek tekinthető a Simron-bizottság jelentésének ez a része. A következtetések között az is olvasható, hogy eddig nem tettek az illetékesek eleget az alvilág felszámolása érdekébe. Ezt a kitételt nyílt keztyűodadobásnak tekintette a rendőrség vezérkara és az országos főkapitány. Távori tábornok élesen kikelt a megfogalmazás ellen. Nyilatkozott a belügyminiszter is. Azt mondta, hogy a Simron-bizottság jelentése nagyon jelentős ugyan, de nem lehet jogcím a rendőrség illetve a vezető rendőrtisztek ellen vezetett lincs-hadjáratra. A rendőrség vezetője ellentámadásba ment át. „Tudtuk mi a dolgunkat a Simron-jelentés nélkül is. — mondta. — de nem tevékenykedhetünk megfelelő módon, mert kevés anyagi eszközt bocsát rendelkezésünkre a költségvetés A rendőrség létszáma sem teljes — ugyancsak költségvetési okokból.” A vita még folyik, s mint a bevezetőben mondtuk, ma már a régi — tehát a Szádát-fesztivál előtti — érdeklődést tanúsítja iránta a közvélemény. A napokban egy páratlan érdekességű műtétre is sor került, szintén villamos áramlattal telítette az olvasókat illetve a TV nézőit. Morris Lévy professzor, a petach-tikvai Beilinson kórház sebész-főorvosa — nem először — szívátültetést hajtott végre. Egy Tájbe faluból való szívbeteg arab fiatalember életének megmentésére tett kísérletet. A műtét a Simron-bizottság jelentésével, illetve a bűn világával is kapcsolatban van. ugyanis — mint ismeretes — szívátültetéshez egy szívre is szükség van; lehetőleg fiatal ember egészséges szívére. Nos, a műtét előtt néhány órával — fényes nappal, déli 1 órakor — fegyveres rablótámafolytatás a 3. oldalon
