Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-03-04 / 697. szám

dial MENORA * 1978 március 4. Kis hírek A legújabb nyugat-európai női divatcikk: a bajusz. A New Sfork-i Candy Jones Carcer jirls nevű fotóvállalat manö­kenjeinek példáját követve, ígyre több londoni, amszterda­mi, párizsi manöken visel ba­juszt. A műanyagból készült bajuszokhoz a nagy kozmetikai vállalatok — igaz, egyelőre még kis tételben —, megkezd­ték a csókálló ragasztók és rög­zítők gyártását. Henry Foncla, aki mostaná­ban sokat betegeskedik, egyre kevesebbet filmez. Hogy ott­hon elfoglalja magát, festeget­­ni kezdett. Képei — a szakértők szerint — kitűnőek, s egy-egy művéért pillanatnyilag 25 000— 50 000 dollár közötti összeget fizetnek. (Az összegbe azért „kalkuláljuk bele” a Fonda név népszerűségét is ...) A svájci posta páncélozott telefonkészülékeket hozott for­galomba. Rongálási kísérlet esetén a készülékbe épített be­rendezés egy fényképezőgépet hoz működésbe, amely a fül­kében tartózkodóról fotót ké­szít. Eddig több tucat notórius ;elefonrongálót tettek ártal­matlanná segítségével. GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 C0TE DES NEICES — MOTREAL 733-1161 ---- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING Elsőrendű munka, Férfi és női szabó, javításokat is vállalok méret után készítek öltönyt SOLTI KÁROLY legfinomabb ANGOL ÉS OLASZ SZÖVETEKBŐL 5210 Bourret-Tel: 739-8380 pEfjELjErrri FOGSORJAVITO KLINIKATM! g Azonnal megjavítjuk fogsorát e's megvárhatja | Appointment nélkül hétfőtől—péntekig, reggel 9-től este 8-ig. & g $ Nyugdíjasok és Welfaren lévök részére mérsékelt árak jtj £ 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) □ ^ 733-7011 — 733-4142TMTM“* 484-1259 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST B0URRET PASTRY S DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. 733 8462 Finom külföldi es kanadai csemegea'rúk és sajtok. Az ismert legfinomabb magyar hentesárúk. Magyar es európai cukrászsütemények. Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. SZABAD PARKOLÁS Egyperces részvétem! Az Egyesült Államok­­bán. megint felbukkant egy ötlet, amelyet a kissé körülményes „autós rész­vétnyilvánítás” néven kez­denek emlegetni. Egy loui­­sianai temetkezési vállalat merőben újfajta „szolgál­tatást” kínál ügyfeleinek: az elhunyt hozzátartozói és ismerősei egy perc alatt leróhatják kegyeletüket — mégpedig, és ez a fő,, autóból. íme, a menet­rend : a gyászoló ügyfél gépkocsival a temetkezési vállalat nagy ablaka elé hajt, amely mögött, neon­fénnyel megvilágítva, nyi­tott koporsóban ott fék- ■ szik a megboldogult. A gépkocsi az ablaknál egy pillanatra megáll, a temet­kezési cég ügynöke oda­nyújtja az autó ablakából kihajoló gyászolónak a részvétnyilvánítási könyvet, az ügyfél aláírja, Ugyanakkor, mint az igaz­gató mondja: „az együtt­érzés oly szép dolog”. Ve­rette temetkezési intézeté­nél egyébként nemcsak ez az egy újítás létezik: az alkalmazottak ruhája, csakúgy, mint a halottas­kocsi, fehér és arany szí­nekben pompázik, mert az igazgató rájött, hogy „a fekete szín nyomasztóan hat az emberre”. KELENY HENRIK UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawrence Blvd. (Sherbrooke sarok) Tel.: 845-3111 tafiaaaaofiaaaaaeri METROPOLITAN NEWS 1248 Peel St. St. Catherine St sarok ÚJSÁGOK MAGAZINOK TÉRKÉPEK naponta érkeznek a világ minden részéről repülővel. New York, Párizs, London. A hét 7 napján nyitva: reggel 8-tól éjfélig. VICTORIA [GIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. (Bourret mellett) TEL 738-1414 HERENDI ÉS SOK MÁS KÜLFÖLDI PORCELÁN ÁLLANDÓAN KAPHATÓ Mindig mélyen leszállított áron. IKKA HÜSVETRA ____________________L-EGALKA lma s ab ba z TÜZEX vagy LEI küldés. Mielőbb juttassa el hozzánk rendelését. Minden UTAZÁSI ügyben is rendelkezésére állunk, - mint hivatalosan engedélyezett iroda - jól képzett, magyarul, is beszélő munkatársakkal. Két film a lidérckorszakról Joseph Losey filmje: “Klein úr” a németek által megszállt Franciaországban játszódik, 1942-ben. Róbert Klein a ké­nyelemben éló, jómódú 40 év körüli francia régiségkereskedő szerepét Almin Delon alakítja. Már a film kezdetén feszültséget teremt alkudozásával egy ela­dásra kínált kép ára fölött. Az eladó kénytelen elfogadni a fel­ajánlott összeget, mert zsidó és haladéktalanul el kell hagynia Franciaországot. A régiségke­reskedő kikiséri ügyfelét és a bejáratnál egy, a nevére érkezett zsidó újságot talál. Meglepődve forgatja kezében a lapot, azt hiszi félreértésről van szó, mert keresztény és a lapnak nem elő­fizetője. Ezzel a banális ese­ménnyel kezdődik emberi tragé­diája. Bár elszászi származású, római katolikus vallású francia, kételyek gyötrik. De az akkori Franciaország fülledt légköré­ben nem tudja túltenni magát a történteken, egyfajta beteges félelem vesz erőt rajta. A néző­ben is egyre erősödik a gyanú, hogy Klein úr valóban zsidó és merő számításból tagadja szár­mazását. Hogy szorongását feloldja, [pa­naszával a rendőrprefektura illetékes ügyosztályához fordul és felvilágosítást kér a névcseré- I vei kapcsolatosan. Mert mint mondja .névcseréről van szó. Sérelmét a rendőrtisztek nem orvosolják és ügye egyre bo­nyolultabbá válik. A régiségke­reskedő rájön, hogy a városban egy másik Klein Róoert él, egy jelentéktelen kis zsidócska, a |, földalatti mozgalom tagja. A megszállottak buzgóságával megkísérli felkutatni a másik Kleint, alteregóját, hogy szár­mazását tisztázza. A kisértet- Klein rendszerint egérutat nyer, kutyája is a kereskedő mellé szegődik és elkíséri útjain. Dub­­lőzének üldözése rögeszméjévé válik, bár a másik Klein soha nem jelenik meg a szinen. Mert a negyvenes évek Európájában, a németek által megszállt orszá­gokban a zsidók élete elviselhe­tetlen volt. A keresztény Klein ennek tudatában van, sejti milyen sors vár rá, ha keresz­tény mivoltát nem képes igazol­ni. Az utca népe, a középosztály nem vesz tudomást a zsidók szenvedéseiről, szemüket be­hunyják a zsidókkal zsúfolt au­tóbuszok láttán, nem akarják látni embertársaik kétségbe ejtő tragédiáját. A zsidók rovására élcelődnek a bisztrókban« tömeges deportálásuk nem sok vizet zavar. A film nem hozza ki elég élesen, hogy vesztét hon­fitársainak közömbössége, a nácikkal való cimborálása okozza. A film számos kérdésre nem ad választ. Bár látjuk, hogy a kereskedő vesztébe rohan, személye nem válik von­zóbbá, játéka lélektanilag nem mindig indokolt. Mikor a rend­őrség elkobozza műkincseit, ba­rátjának kétségbeesetten magya­rázza, hogy kihúzzák lába alól a talajt, képtelen megélni. Azt sem mutatja meg, hogy honfi­társai érzéketlensége folytán százezrek váltak földönfutókká. Az elegáns kereskedő Kafka­­szerű gyötrelmei, manipulálása a dédnagyszülők anyakönyvi kivonataival mit sem jelent a mai húsz- és harmincévesek számára, mert napjainkban a nóta másként szól, a lényeg azonban azonos, a fajvédő Izra­el üldözi az arabokat. Hibái ellenére, a film pozitiv értékű. A fény városának haj­dan büszke polgárai nyíltan e­­gyüttműködnek a német meg­szállókkal. Francia flickek fog­­dosták össze a védtelen zsidókat és a Gestapóval való együttmű­ködésük aligha díszíti a modern francia történelem lapjait. A film rendezője, az önkéntes száműzetésben élő, 68 éves Losey. A forgatókönyv Franco Sál inas munkája. Losey a maga bőrén tapasztalta a McCarthy éra tébollyal határos emberte­lenségét. 1952 óta Angliában él. A film főszereplője, Alain Delon kifejezéstelen arcával és nagypolgári gesztusaival hiteles hús-vér embert formál az ör­vénybe jutott üzletemberből, aki képtelen eligazodni a számára ismeretlen politika út­vesztőjében. A múltban több­nyire detektív szerepeket ját­szott. Pszichológiailag szerepe nem mindig hibátlan, de a néző érzi, hogy a görög sorstragédi­ákhoz hasonlóan, a végzetet képtelen feltartóztatni. Barát­nője Jeanne Moreau, a deka­dens francia arisztokrata, egyet­len gesztussal sem árulja el, hogy zsidó-e vagy keresztény., "Klein úr" témájánál fogva a nagy francia filmek közé sorol­ható. Érthetetlen, hogy nem je­lölték a külföldi filmek közt a "Golden Globe” díjra. XXX Fred Zinnemann "Juliá"­­jának két főszereplője: Jane Fonda és a vele együtt szereplő Vanessa Redgrave vitte el az év legjobb drámai színésznőjének díját. Júlia annak a gazdag amerikai nőnek állít emléket, aki életét feláldozta a nácizmus elleni harcban. A film Lillian Hellman "Pentimento” című memoárja alapján készült. Júlia szerepét Redgrave, Lillian Hell­­manét pedig Jane Fonda játssza. Barátságuk az iskolában kezdő­dött. Lillianra Júlia mély hatást gyakorolt és barátságuk érett korukban politikai színezetet ölt. Lillian az irói pályát választ­ja, Júlia orvosnak készül Ox­­fordban. Csak ritkán találkoz­nak. Júlia Oxfordból Bécsbe kerül. Egy náci-ellenes tüntetés során súlyosan megsérül. Az eszméletlen beteget Lillian a kórházban meglátogatja. Utolsó találkozásuk alkalmával Júlia megbízza barátnőjét, hogy ka­lapjában csempésszen ki 50.000 dollárt az ellenállóknak. A film elénk vetíti a két barátnő rövid találkozásait, eszmecseréit, lé­lektanilag azonban nem indo­kolt Lillian bekapcsolódása az illegális antifasiszta mozgalom­ba. Szinte bántó, ahogyan Lilli­an szolgamód, ellentmondás nélkül készpénznek veszi barát­nője nézeteit és kritika nélkül végrehajtja utasításait. Lillian (Hellman) indexre helyezett a­­merikai baloldali író volt. A film nem használja ki a cellulo­id nyújtotta lehetőséget és nem fedi fel a lelki folyamatot, mely az antifasiszta nézet elfogadásá­hoz vezet. így önfeláldozása in­kább barátnőjének tett szíves­ségnek tűnik, a baráti hűség i­­gazolásának. A hangsúly az ille­gális munkások támogatásán van és éppen a filmnek ez a központi mozzanata a leggyen­gébb. Már találkozásuk is a Ge­­stapo-figyelte berlini kávéház­ban, ahol a csempészés módoza­tait megbeszélik, dilettáns. A vonaton feltűnően viselkedik, izgatottan izeg-mozog, kalapját le- és felteszi, suta mozdulatai­val a Gestapo kész prédája. Le­het, hogy Hellman így képzeli el az illegális mozgalom össze­kötőit és futárait. Az európai rendezőnek illett volna ismerni a tényeket. A laikus néző csak álmélkodik, hogy temérdek bal­lépése ellenére Lillian nem bukik le. Igaz, hogy a határátlé­pésnél, a legveszélyesebb pilla­natban, két illegális pártmunkás — köztük a titokzatos Maxi­mi lián Schell — ül mellette és minden léptét, mozdulatát vi­gyázza. Miért kellett ebbe a kockázatos játékba bevonni Lil­­liant, miért nem hozták maguk­kal a csempészendő összeget a kisérők? Erre csak a forgató­­könyv írója, vagy maga Lillian Hellman tudna válaszolni, talán ő sem. Az is lehet, hogy az a­­merikai kommunisták így kép­zelik el a konspirációt. Lillian. azaz Hellman akkor nem tudta még, hogy eljő az idő amikor Ribbentrop és Molotov aláirja az örök barátsági szerző­dést és a nácik ellenségeit, köz­tük kommunistákat is a szovjet titkosrendőrség megbízottjai át­adják majd náci elvbarátaiknak. I Vannak 1 ennek az igényes filmnek egyéb gyenge pontjai is. Júlia meggyilkolása után Lilli­anra hárul barátnője gyereké­nek felkutatása és hazahozatala. Erre ünnepélyes ígéretet tett. Egyetlen támpontja van. A gye­reket — így informálják — egy elszászi pék bújtatja. Lillian sorra látogatja a péküzleteket. A gyereket nem találja. Végül fel­világosítják, hogy Elszász nem egy isten háta mögötti falu. Dolga végezetienül visszatér A- merikába és Júlia szüleinek tá­mogatását kéri. hogy a gyereket felkutassa. A szülők kérése elől elzárkóznak. Erőszakos követe­lésére a rendőrséggel fenyege­tik. Hellman történelmi vissza­emlékezéséből egy vérszegény James Bond-szerű film született. Kitűnő az öregedő Jason Robards, aki a lobbanékony, láncban cigarettázó Lillian sze­retőjét alakítja. A fasizmus elleni küzdelem­nek ez a film aligha állít emlé­ket. A feministák ügyét sem szolgálja. Talán az alkohol-fo­gyasztásnak használ, Lillian ke­zéből egy pillanatra sem esik ki a pohár... Egyébként Redgrave arab barátságáról közismert. A díjkiosztásnak volt egy iz­raeli mozzanata. “Az entebbei rajtaütés" című film producere, P. Scherick megemlékezett a tragikus hirtelenséggel elhunyt Peter Fincsról és köszönetét tol­mácsolta a hős izráeli népnek, mely a film megvalósítását lehe­tővé tette. FARKAS IMRE irodaiéi 844 -6822 Lakáste|; 288 - 7 559 th.lilUH PÁL ii•mréti 10 ST.JAMES ST., Suite 902. MONTREAL £ Gondoskodjon áetében, hogy mint zsidót temessék Forduljon bizalommal !a “CHESED SHEL EMES” FUNERAL HOME-hoz 935 Beaumont Ave. Tel: 273-3211 _____________Sírhely rezerváld____________ KORDA STEVEN ügyvéd ll.l, ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 ! P.O.Box 188, Place Desjardins, Montreal, Que. H5B1B3 Telphone: 282 - 1111 Az utazáe nagy cirkusszal jár Egy gonddal kevesebb ha utazási ügyben BREUER TRAVEL CONSULTANT-hoz fordul bizalommal^ Special széles cipők bármiféle fazonban kaphatók exclusive 6HOE STORE 5791 VICTORIA AVE. Telefon: 735-2183 Ingyen parkolás az üzlet mögött. Dr. TASS Y 5INGERMAN Optometrist (Szemvizsgálat és szemüveg) 5897/A VICTORIA Ave. (Bourret és La Pettie között) MONTREAL, Tel.:737-2611 K0MLÓS TIBOR SZUCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1435 ST.ALEXANDER St.Room 200 Tel: 842-7536>|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents