Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-08-20 / 670. szám

12. oldal. MENORA * 1977 augusztus 20. Székely Molnár Imre: MEDVELESEN A hőség olyan pokoli, ami­lyen csak a Szaharában lehet. Kanada történetében nem for­dult még elő ilyen rettenetes forróság. A levegő szinte mozdulatlan, a motel-szoba, ahol lakom, kibírhatatlanul forró, léghűtés nincsen, mert a jobb helyeken már hetekkel előre lefoglalták az összes férőhelyeket. Viszont abban reménykedem, hogy talán az éjszaka hoz valami kibírha­­tóbb enyhületet. GutaUtötten ténfergek a fák árnyékában, amennyire ár­nyéknak lehet nevezni ezt a kibírhatatlan fülledtséget, a­­melyben csorog rólam a víz, az ing ragadósan tapad a bő­römhöz, az idő viszontagsá­gaihoz hozzáedzett tüdő is li­heg, kapkodja a levegőt, mint­ha ki akarna fogyni belőle. Az irodában arról érdeklő­döm az asszonynál, hogy hol találnék valami olyan helyre, ahol mégis kibírhatóbb a hely­zet?! — Az errefelé, nálunk nincsen — mondja és arcán neki is végigcsorog a veríték. Szemmel láthatóan szenved ettől a rettenetes időjárástól. Az irodában vizes lepedőket terít a falakra, s mikor meg­száradnak, újakat rak a he­lyükbe. Nem sokat javítanak a helyzeten, de mégis vala­mi csekélységgel lejjebb ereszkedik a hőmérő. Mikor megtudja, hogy magyar va­gyok, lelkesedéssel kezd el beszélni: “Ezelőtt két évvel voltam Budapesten. Gyönyörű nagy város. A Margitszigeten, a Nagyszállóban laktunk, reg­gel mindig madárcsicsergés­re ébredtünk. Mennyi dalos madaruk is van maguknak!” — és sóhajt. Aztán elmond­ja, hogy azért szeret bennün­ket, mert egyforma a törté­nelmünk. 6 ugyanis ír szár­mazású, s az írek is egész életükben szabadságharcot folytatnak. Innen hát a vonzó­dás a magyarokhoz. Panasz természetesen ezen a helyen is bőven akad. Eddig a kör­nyék lakossága a közeli Algonquin Park-ból élt. Be­jártak oda dolgozni, erdőir­táshoz kellett a munkás. A nagy bútorgyárak még Euró­pából is innen, Algonquin Parkból szerezték be a desz­kákat. Bútorkészítéshez ez az anyag a legjobb, s most ezek­nek a munkaalkalmaknak is hamarosan befellegzik. Az Algonquin Park olyan hatal­mas terület, hogy nagyobb, mint fél Svájc. S aki az er­dőkitermelésnél akart dolgoz­ni, az mindig kapott munkát. De hát még itt sincs olyan sok fa, amiből ki ne lehetne fogyni, ha mohó étvággyal pusztítják. Az ontariói kor­mánynak nagy fejfájást jelent az erdészet jelentése, amely figyelmeztette a minisztert, hogy vigyázzon a fakiterme­léssel és nyújtson nagyobb vé­delmet a még meglévő faál­lományra. Ezért aztán már rendelet készül arról, hogy a fakitermelést be kell tiltani. A környék lakossága persze lázong ellene, de a kormány hajthatatlannak mutatkozik. Azzal utasítja el őket, hogy menjenek másfelé dolgozni. Erdő van itt, errefelé, renge­teg. Kapnak ott bizonyára al­kalmazást. A környék teli van ugyanis erdővel, a környék né­pe mégsem akar belenyugod­ni a miniszter döntésébe, mert félnek a költözködéstől. Az új munkahelyen, ahová majd dolgozni járnak, házat kell építeni, s félnek nagyon at­tól, hogy nehéz lesz majd min­dent újra kezdeni. Itt, ezen a helyen, az Algonquin Park kö­zelében valódi paradicsomi állapotok uralkodtak. Rengeteg turista jött át ide Amerikából. Ezeknek nem is tellett mindig helyet adni. Szállásra sokszor máshová kellett menni, mert itt még a magánházak is zsúfolva vol­tak emberekkel. Sokan abból éltek, hogy segítettek nekik halászni, vadászni, különösen a szezonban, májusban, októ­ber végén és november ele­jén medvelesre vitték a pus­kásokat. Kifizetődő foglalko­zás ez is. Aki medvét lő, az csekély 350 dollárt fizet a puskahordozónak, aki abból 100 dollárt lead az államnak. Az asszony, akivel most be­szélgetek, rendkívül közlé­keny. Érdekel a medvevadá­szat. Tud mindent a medvék­ről, mert az Ő ura is afféle puskahordozó. Ez nem nehéz mesterség — mondja nevet­ve —, ha beesteledik, szíve­sen elviszem magát medve­lesre. — Nem fél a medvéktől? — Nem én! — és kacag. — Sokat személyesen is is­merek közülük, mert már többször találkoztam velük. — Szelídek? — érdeklődöm. — Nem mindig. A turisták­kal szívesen barátkoznak, mert azok etetik Őket. De bi­zony előfordul, hogy a vadá­szokat megkergetik. — Hány embert öltek meg? — kérdezem egy kicsit hüle­­dezve. mert én ismerem a medvevadászat izgalmait. Ná­lunk odahaza, Zabolán is vol­tak medvék, de aki vadászat­ra járt fel a hegyekbe és lőtt is medvét, azt hősnek tisztel­ték. Bizony, nem egy vadász lelte halálát azokon a bizo­nyos medveleseken. De igaz az is, hogy akkor nem vol­tak ismétlő puskák, csak olyan egycsövű golyósok, s ha az aztán csütörtököt mondott, ak­kor győzött a medve. Az asszony mosolyog, ske­zével elhárító mozdulatot tesz: Nálunk még nem for­dult elő, hogy valakit is meg­ölt volna a medve. Legfeljebb megkergeti a vadászt és ha utoléri, elpáholja. Legutóbb az egyik vadász felmászott előle a fára, a medve utána, letaszította és darabokra tör­te a fényképezőgépét. A pus­káját meg messze elhajította. Esteledett, mikor elindul­tam vele medvelesre. Biztos helyre megyünk — bíztatott útközben —, mert mi tudjuk, hogy hová járnak, s oda mé­zet, meg halat teszünk nekik. Arra rájár a medve, ezért könnyen kerül puskacső elé. A hold is feljött már, mi­kor messze, benn jártunk az erdőben és az egyik tisztá­son meg is érkeztünk a tett­helyre. Nem kellett soká vár­ni, mikor egyszer csak hal­lom, hogy nehéz, cammogó lépésekkel jön a medve. Mi­kor a tisztásra ért, megdöb­bentem: irtóztató nagy állat volt. Lehetett vagy hét mázsa. Kereste a mézet és a halat, s amikor megtalálta, nekiállt falatozni. Az asszony közben halkan meséli, hogy az urá-Japán ipari, technikai fej­lettségéről sok szó esik eb­ben az évtizedben. A közel­múlt japán belpolitikai ese­ményei közül egy ékes bizo­nyítékát adta annak, hogy a vüág ilyenféle elismerése jo­gos. Bár azt hiszem, sokan elengedték volna ezt a bizonyí­tást. Múlt hónapban — elné­zést a lassúnak tűnő hírszol­gálatért, de a japán hírügy­nökségek majdnem olyan ébe­ren őrzik belső ügyeiket, mint a Szovjet és Kína! — újabb diák-rendőr összetűzésre ke­rült sor a Tokiótól mintegy 60 kilóméternyire fekvőNari­­tában, ahol az ilyesmi közel egy évtizede ismétlődő jelen­ség. Az összetűzések oka egy repülőtér, amelyet a hatósá­gok oda szeretnének építeni, ahol néhány száz paraszt e­­gyetlen megélhetési lehetősé­ge van ebben a földművelés­re kevéssé alkalmas ország­ban. A parasztokat a kormány­­határozattal szemben a tokiói értelmiségiek, művészek és diákok támogatják. A legutol­só, múlt havi diák-rendőr Ösz­­szecsapás alkalmával a diákok harci felszerelése többek kö­zött egy lopott autó volt, a­­melyet távirányító berende­zéssel láttak el, majd gomb­nyomással egy rendőrségi te­herautó ellen irányították. Az eredmény: valamennyi rend­őr, akit a tüntetők ellen ve­zényeltek ki, megsebesült. ** Mao halálával a vörös Kí­na nemcsak egy államférfit vesztett el, hanem egy költőt is, mint tudjuk. A nem egé­szen vértelen kezű államfő széplelkű poétának tűnt lírai irományai tükrében. A hiányt, úgy látszik, .a kínai nép ne­hezen viseli. A Párt segített rajta. Új politikus-költő tűnt fel a kinai tadzebao (faliúj­ság) lapjain: a 78 éves hon­védelmi miniszter, Ye h Csien-jing. A nyugati kinoló­­gusok úgy vélik, hogy az egy­re gyakrabban publikált mi­niszteri versek a kínai poli­tikai szimbolika értelmezé­sében azt jelentik, hogy Yeh Csien-jing hatalma feltörő­ben. Véleményüket arra ala­pozzák, hogy Mao életében. Csu En-laj is írt verseket, de soha nem közölték Őket; ez a megtiszteltetés csak ő­­felségét Maót illette. A bostoni egyetem — hiva­talos nevén Massachusetts Institute of Technology — vi­lágszerte híres tudományos kutatásairól. A közelmúltban az egyetemi campus Thursday című lapja egy egészen új ku­tatási terület eredményeiről tájékoztatta a szűkebb olvasó­­közönséget. Két diligens diák­lány, RoxanneRitchieésSusan Gilbert közzétették ama ta­nulmányuk eredményeit, ame­lyet évfolyamuk 36 hímnemű hallgatójával folytattak. A tu­dományos vizsgálat azt iga­zolja, am,it kevésbé tudomá­nyos körök már jó ideje sej­tettek: amelyik férfinek túl nagy a szája, annak nem biz­tos, hogy ugyanilyen nagy a — férfiúi teljesítménye. A két önfeláldozó, tudományszom­jas kutatónő egyetemi karri­erjének úgy tűnik (egy felhá­borodott rektor vaskalapos­­sága miatt) befellegzett. A- zonban máris két hollywoodi producer invitálja őket továb­bi, országos méretű munkára, egyetemi lap helyett a milli­ókhoz eljutó filmszalagot ajánlva eredményeik regiszt­rálására. Jimmy Carter Vietnammal kapcsolatban kijelentette: “Nem hiszem, hogy elnézést kellene kérnünk Vietnamtól.” Ennek a filozófiának celluloid­ra ültetett mását készíti nap­jainkban a Godfather-rel vi­lághírűvé lett Francis F. Coppola. Az új háborús ko­­losszal-film címe APO­­CALYPSE NOW. A készülő Elsőrendű munka Legfinomabb angol és olasz szövetekből méret után készítek öltönyt SOLTI KÁROLY Férfi és női szabó Javításokat is vállalok) 52 10 Bourret - Tel:73 9-83 80' ALLIED TRAVEL BUREAU Ltd. ki ÖSSZES REPÜLŐ ES HOŐZÍSI VÁLLALATOK KÍPVÍSELETE 5300 Cote des Neiges Rd. TEL733-46U, ------------------------------737-5210 Útlevelek * Vízumok * Hotelfoglalások Forintutalványok, gyors és pontos intézése. . Mac lyarországi látogatások, olcsó csoportos IZRÁELI UTAZÁSOK Montreálból minden időben. Jegyek részletre, vagy kreditkártyára is fizethetők Részletes felvilágosításért hívja:Kissné, Klárát KOMLOS TIBOR fi fi § SZŰCSMESTER § BUNDÁK MERET UTÁN ES RAKTÁRON S ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1435 ST. ALEXANDER St.Room 200 Tét 842-7538 inak ez a foglalkozása, a halá­szat és a vadászat. Ha a ko­cavadász eltéveszti a célt, ak­kor ö durrantja le helyette a medvét. Ezért külön két­száz dollár üti a markát. Az így szerzett pénzből építet­ték fel a motelt — igaz, hogy csak fából van és az egész falu segített nekik. Az ura puskás tudományáért szállnak aztán szívesen hozzájuk az an­gol, amerikai nimródok. No­vemberben — folytatja az asz­­szony a felvilágosítást —, mi­kor leesik a hó, a mevék visszahúzódnak fel, a hegyek­be, a barlangjukba,téli álom­ra és csak április végén jön­nek megint elő, mikor a he­gyekben olvadozni kezd a hó. — Ha olyan sokan járnak ide vadászni — mondom —, akkor hamar kifogy itt a vad­állomány, nem lesz medve, mert abból sincs sohasem e­­lég. — Dehogyisnem lesz! — mondja az asszony és moso­lyog. Van elég belőlük az Algonquin Parkban, mert ott szabadon tenyésznek, nem le­het vadászni rájuk. Minden év­ben olyan sok a szaporulat, hogy a fölösleges jószágokat kitelepítik onnan. Ezt úgy csi­nálják, hogy nagy ketrecekbe csalogatják a medvéket, ab­ban találnak mézet és halat, s amikor gyanútlanul lakmá­­roznak, egy gombnyomásra az ajtók rájuk csukódnak, s aztán teherautókkal kiszállítják őket ide hozzánk, az erdőkbe. így történik az utánpótlás... Ezek után elmondhatom, hogy medvelesen is voltam, láttam közelről egy hatalmas állatot és meghűlt bennem a vér. Még egyszer nem vinne ki a kiváncsiság... 484-1259 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST filmet teljes hadititoktartás övezi, csak annyit lehet tudni róla, hogy a forgatókönyvet az a John Milius írta, aki már 1969 óta keresett pro­ducert egy ötletéhez: filmre vinni a nagy angol regényíró, Joseph Conrad egy művét, ak­tualizálva. A múlt századi el­beszélés hőse egy európai el' fántcsont kereskedő, akihata­­lomszomjtól hajtva Afrikába telepszik és ott istenként i­­mádtatja magát a bennszülöt­tekkel. Ezt a történetet akar­ta Milius a vietnami háború színterére transzponálni. fa GLASS GYÖRGY w* diplomás optikus 5847 COTE DES NEIGES — MOTREAL 733-1161 ---- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING Teljes KÖNYVELÉS, bérelszámolás, adóívek kitöltése, összes AOMINlőZTRÁCIÓS ügyek intézése. GALBOOKKEEPINGSSVICE Teld« 342-9323 Több mini 25 éve a szakmában KOSHER QUALITY BAKERY Mindenfajta kenyér, sütemény, delicatessen frissen naponta 731-3883 1/ *. •» »9 • 99 9 Kitűnő minőség Corner Bourett & Victoria Ave. Az elhunyt Dr.I.HAJDÚ FOGORVOSI gyakoridtól (praxisát) átvettem Betegeit tisztelettel várom D r.R E U B E N D. H U B A R FOGORVOS-SZÁJSEBÉSZ Diákoknak és nyugdíjasoknak speciális d íjkedvezmény! 5757 DECELLES AVE. Suite 102 Montreál Tel: 731-0921 vagy 731-1448 J.REISZ BÉLYEG SZAKÜZLET ALBUMOK. BEBAKÖS KÖNYVEK. KATALÓGUSOK Nt(y választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tel.: 843-7213 Borban az egészség! Két ottawai kutató tudományosan is alátámasztotta dédapáink felelőtlenebb kijelentését. Ál­lítják, hogy a szőlő leve — vagyis a bor, — de maga a szőlő is egyes virusokkal szemben ellenségesen visel­kedik. Felfedezésüket majd­nem véletlenül tették: egy gyermekbénulást előidéző vi­­rus-tenyészethez ötletsze - rűen szőlő extraktumot ada­goltak, és azt tapasztalták, hogy a vírus hatóképessége erősen lecsökkent. A két ku­tató — Jack Konowalchuck és Joan Speirs — antialkoholista, kutatásaikat nem a kanadai bortermelők, hanem a fede­­rális kormány finanszírozza. A virus állítólag a borban található fenolt nem kedveli. ** LÁBUJJAK KÉZEN Egy ausztráliai sebészorvos-cso­­portnak 14 órás operáció után si­került, elsőzben, lábujj-kézujj át­ültetést véghezvinnie. Dávid Fin­­layson melbournei hentes balkezét . bekapta a _húsdarálógép, amely mind az öt ujját levágta. Az or­vosok levágták a 26 éves ember 'jobblábának hüvelykujját és jobb­kezének gyűrűsujját és a sérült bal- Ikézre. mint hüvelykujjat és közép­ső’ ujjat varrták fel. A szükséges bőrt a páciens testének más ré­széről vették és ugyancsak átültet­ték. „Eleinte nem nézett ki valami gyönyörűnek, de lassan megszok­tam már” — mondta a hentes. s u FOGSORJAVITO KLINIKA p Azonnal megjavítjuk fogsorát és megvárhatja| 5 , ^ 6 Appointment nélkül hétfőtől-péntekig, reggel 9-tol este 8-ig. £ H ( £ K Nyugdíjasok és Welfaren lévök részére ^ mérsékelt árak ^ 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) fetxi.i.u-iiir 733—701 1 — 733-4142““““"1 $4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents