Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-08-20 / 670. szám

6. oldal MENORA * 1»7T augusztus 20. UJ KORSZAK KEZDETE A NEUTRON-BOMBA? Los Angeles közelében egy napsütötte Mvár tnüeten fekszik az Edwards Air Force Base, az amerikai hadirepülök id­eérted támaszpontja. Fred Friedler őrnagy, a B 1 tipusu harcirepülőgépek kilenc piló­tájának egyike, két esztendővel ezelőtt érke­zett ide. „Az aj repülőgépnél az a rendkí­vüli — mondja —, hogy a fik (magassága­iéban lehet repülni hangsebességgel. Ami­kor nem a Csendes-óceán felett gyakorla­tozunk, akkor rendkívül alacsonyan bere­püljük Utah és Arizona sivatagjait. A hegycsúcsok magasan felettünk vannak.“ A B 1, az uj szuperszonikus interkon­tinentális bombázógép több mint ezer ldlo­­tebességgel repül, 25 méterre a te­„A B 1 túlságosan drága fegyver, amelyet akkor terveztek meg, amikor még nem volt Cruise tipusu interkontinentális ra­kétánk.“ Az amerikai elnök nem csak a B 52 által szállított Cruise-rak éták mellett tört lándzsák Felsorolta a B 1 ellenfelei ál­tal említett egyéb megoldásokat is, példán! a meglévő gépek felhasználását a Cruise ld­­•lövésére, beleértve a személyszállításra hasz­nált Jumbo-Jeteket Egy 747-es Boeing száz Cruise ráállítására is alkalmas. ■ep felőtt. Lényedében egy ház magasságá­ban. Álnak értők számára ez a teljesítmény az mstriksi ekkttonika és kohászat hihe­tetlen fejlődéséről tanúskodik. Mégis, az Air Force kedvenc gyermeke, a B 1, nem kerül gyártásra. Az elnök így határo-A B 1 híveinek fő ellenérve: a repülő­gépek rendkívül sebezhetők. Hozzáfűzik, hogy a Cruise-rakéták nem vethetők be 1983 előtt A hadügyminiszter erre azt vá­laszolta, hogy a „Cruise-program eddi­gi eredményei minden' várakozást felülmúl-Azóta Washington visszatért előző hatá­rozatára és azt javasolja, =ogy az ilyen bombázókat az általános egyezménybe szá­mítsák be, anélkül hogy figyelembe ven­nék a Cruíse-rakéták kérdését. Ebben az esetben az amerikaiaknak nem kell le­mondatok egy Mirv-röl, valahányszor Cruise-rakétával szerelnek fel egy B 52-es bombázót. Az „Izvesztia“ azonnal árulás­sal vádolta az amerikaiakat A Cruise-ra­­kétákkal felszerelt bombázók nyilvántartása a Salt-tárgyalások befagyasztásának egyik fontos elemévé vált. Heves vita tárgyát képezi a Cruise ható­ságára is. A szovjetek hajlandók elfogad­ni a 2500 kilométeres hatósugarat a repü­lőgépről kilőtt rakétáknál, de azt kívánják, hogy a tengeralattjárókról, vagy a száraz-A NEUTRONBOMBA léma továbbra is i régi: a technikailag ki­finomult, bonyolult amerikai találmá­nyokkal kell egyensúlyozni az oroszok mennyiségileg elképesztő erőfeszítéseit A játék mindkét fél hatásán zajlik. a lehetetlen Egy amerikai diplomata véletlenül a Pentagon negyedik emeletén tartózkodott (a repülősök emeletén), amikor közölték az elnök határozatát: lemondanak az nj bom­bázásról. A diplomata tanúsága szerint tíz percen keresztül mindenki vadul szidal­mazta Jimmy Cartert. A washingtoni po­litikai és katonai körökben a döntés óriási meglepetést keltett. Előtte való nap a képviselők, akik az elnök igenlő válaszára számítottak, másfél milliárd dollárt szavaz­tak meg a B 1 továbbfejlesztésére. Alig négy-öt ember tudta előre, hogy C ártér megtorpedózza a B 1-tervet. Az uj bombázó sorsa elsősorban pénz­ügyi kérdés. Art Buchwald már júniusban megírta egy krokiban, hogy az amerikai­aknak sikerült iétrehozniok a világ legér­dekesebb bombázóját amelynek fö teljesít­ménye, hogy több mint százmillió dollárba kerül. A teljes program, vagyis 244 gép legyártása és az üzemeltetésükkel járó költ­ségek megközelítik a százmilliárd dollárt. A fantasztikus költségek mellett is szá­mos katonai szakértő kételkedik a gép ké­pességeiben. Két esztendeje folyik a vita a „repülöcsoda“ körül. Az elmúlt esztendő­ben egy szakintézet tanulmányt közölt a kö­vetkező címmel: „A stratégiai bombázók korszerűsítése: miért és hogyan?“ A tanul­mány szerzői bebizonyítják, hogy a jelen­leg működésben lévő bombázók, a B 52- evek a század végéig teljesíthetik feladatu­kat. Persze, bizonyos korszerűsítéssel, kü­lönösed ami a fegyverzetüket-illeti. A kér­dés teljesen megoldódik, ha felszerelik őket a Cruise-tipusu rákétákkal, amelyek 900 kilométeres sebességgel haladnak busz méterre a terep felett és 30 méteres körzet­ben biztosan célba találnak. Más szóval, a B 52-es az amerikai stratégia három oszlo­pának egyike marad. A másik kettő: az in­­terkontkientális rakéták és a nukleáris ten­­i.erelüt járók. Az amerikai légierő stratégiai parancs­­jsrkságu azonban más véleményen van. Azt állítja, hogy a 400 darab B 52-es közül számos gép 1952-ben készült, a legújab­bak pedig 1962-ben. Némely pilóta az ap­ját követi ezeknek a gépeknek a vezérfül­­kéjében. ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A B 1 ellenfelei viszont hangsúlyozzák: a Cruise-iipusu rakéták használata a régi gépeken, lehetővé teszi, hogy a szállító gép az ellenség légelbáritójának a hatáskörén kí­vül támadhasson. Az a gondolat, hogy a támadó repülőgépek mélyen behatol­janak az ellenséges területre, elavult ha­dászati módszernek számit. Márpedig a B 1 m: 50-es évek végén érvényben volt taktikai elgondolásokat tükrözi. Elképesztő előállítási' ára jórészt szintén ezeknek az ide­­jétmiÉt elgondolásoknak a következ­ménye“. ESiíissltó határozatának az indokolásá­ban Carter is erre a meggondolásra jut. A Cruise rakéta megkeresi az 1200, vagy 2500 kilométwre fekvő célpontot. Szorosan a terep felett haladva kikerüli az akadályokat (hegyeket, városokat) és alig néhány kilométeres eltéréssel lecsap a kiválasztott körzetben. földről indított rakéták hatósugara ne ha­ladja meg a 600 kilométert. Meg nem erősített fairek szerint, a szovjetek azt is kikötötték, hogy az amerikaiak nem adhat­ják át ennek a rakétának a gyártási titkait az európai szövetségeseiknek. Mivel most már teljesen bizonyos, hogy a Cruise-rakéta' * lúldséiietezésére és nagy szériában val# £yg&&ára minden feltételt megteremtettek, a szovjet igények erősen fokozódnak majd. Amerikai részről sem várható engedékeny magatartás. Ali el­vetése után az U.S. Air Force tábornokai foggal és körömmel védik az MX rakéták tervét. Ez a tizenkét nukleáris robbanó-fej­­jc! ellátott rakéta (egy földalatti alagútból lövik U) a Minutesnan DL rakéták helyet­tesítésére szolgál. A Minntemanok gyártá­sát ugyanis szintén elnöki rendeletre szün­tetik be. UJ ZAVARÓ ELEM: A NEUTRONBOMBA A kölcsönös bizalom kialakulásának a le­hetőségét még külön bonyolítja egy nj elem, a neutronbomba megjelenése. Egy hónapon belül a szakértők jelentést terjesz­tenek az Egyesült Államok elnöke elé er­ről az uj fegyverről, amelyet felfedezői „csökkentett légnyomásu“ bombának ne­veznek. A neutronbomba »«isb«1 fegyver, amelyet Lance-tiposn rakétával lehet a cél­pontba juttatni. De akár ágyúból k kilőhe­tő, mint egy közönséges golyó. Sűrűn lakott területeken alkalmazható, Európában, vagy Koreában például. Az emberi élet számára ugyanolyan halálos veszedel­met jelent, mint bármily más taktikai atombomba, de jelentős mértékben meg­kíméli az épületeket és a katonai berende­zéseket. A légnyomás és a hőhatás a nuk­leáris sugárzási területté terjed U csupán, nem úgy mint a többi atombombánál, ame­lyek tízszer szélesebb területén rombol­nak. A neutronbomba a környezetet meg­kíméli, az ember meghal... v Az Egyesült Államokban máris vad vi­ta keletkezett a neutronbomba körüL Az embereket az nj fegyverrel kapcsolatos kísérletek hivatalos bejelentésének a mód­ja is zavarja. A tudósítás szerint a kísérle­teket nem a hadsereg végezte, hanem a hasadóanyagok technológiájának a fej­lesztésével foglalkozó intézet, aa ERDA. Ez az intéranény nyilvánvalóan a „strófa­­mán“ szerepét játssza,, annál is Inkább, mert bejelentették: már sor került egy föld­alatti kísérleti robbantásra, a Pentagon közvetlen részvétele nélkül. 1 Az amerikai lapok javarésze képmuta­tónak bélyegezte a tudósítást, hiszen senkf sem hiszi komolyan, hogy egy nj és veA szedetem atomfegyver Ukisérietezésé^ néi a Póttagon a „glbic“ szerepét játszi tak és a kísérletek üteme tovább fokoz­ható. A nyolcvanas évek vége felé a Cruíse-rakéták és annak „utódai“ olyan problémákat okoznak majd a szovjetek­nek, hogy teljesen mellékessé válik a kér­dés: szükségünk van-e uj bombázóra. Egy Cruise-rakéta ára kb. 250.000 dollár lesz. További 10—40 millióba kerülhetnek az átalakítások, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nagy szállító gép kilőhesse ezeket a rakétákat. Még igy is sokkal olcsóbban megusszuk, mint a B 1 gépekkel, ame­lyeknek darabja 100 millió dollárba kerül­ne.“ A kocka tehát el van vetve; a lövő a V2 e kései utódaié. A B 1 búcsúzik a Cruise startol“ foglalta össze röviden a helyzetet a „Washington Post“. A CRUISE MAR ROBBANT A TÁRGYALÁSOKON A Cruise már sokat hallatott magáról még mielőtt egyáltalán elkészült volna. Ez a „mindenes“ rakéta, amely repülöaép-cil kilőve típusa szerint 1200 vagy 2500 ki­lométerre fekvő célpontot is el tud érni,fa" Salt-tárgyalások középpontjában áll. A.Via-' divosztokban 1974-ben aláirt szovjp* - amerikai egyezmény értelmében, a „•»* nagyhatalom legfeljebb 2400 stratégai rakétával és 1300 „Mirv“ tipusu ('öbb rob­banó fejjel ellátott) rakétával rendelkezhet. Henry Kissinger annak idejtn felajánlót­­ta a szovjeteknek, hogy a Cruise rakétával felszerelt amerikai bombázókat tekintsék a Mirv-tipusu rakétáknak. Az oroszok el­fogadták ezt a javaslatot, amelyet a Car­ter adminisztráció is megerősített, amikor Cyrns Vance Moszkvában járt. MENNYISÉG ÉS TECHNIKA Műit év márciusában az amerikaiak azt javasolták az oroszoknak, hogy lemonda­nak az MX-programról, ha azok hajlan­dók leszerelni immár kidolgozott és a kísér­leti szakaszban levő nehéz rakétáikat. Az oroszok elutasították a javaslatot. Nem valószínű, hogy azóta változott volna a helyzet Miközben Carter a vladivoszto­­ld „kolosszális plafon“ csökkentését szor­galmazza, úgy látszik, hogy ennek az ide­iglenes egyezménynek az életbelépte­tése egyre inkább kétségessé válik. Nem vitás, hogy a Cruíse-rakéták meg­jelenése alaposan lecsökkentette a Salt-tár­gyalások eredményességébe Vetett remé­nyeket sokkal inkább mint annakidején a Mirv-tipusu rakéták kidolgozása. A prob-A neutronbomba bevezetése a 'katonai, arzenálba számos azonnali következmény' nyel is jár, még akkor is ha ez a fegy­ver sohasem kerül bevetésre. Elsősorban, is annak a gondolatnak az elfogadás^ hogy a neutronbomba „csak“ mérsékelt károkat okoz az ismert nukleáris fegyve* rekhez viszonyítva, bizonyos mértékbeli elfogadhatóvá teszi az atomfegyvert mint „nem is olyan borzalmast“ és ezzel meg­torpedózza azokat a tárgyalásokat, am(? Ivek a basadó anyagokkal készített fegy­verek teljes betiltását tűzték kT végcélul. A veszélyes gondolat nem nj. Az úgy­nevezett „tiszta“ bombával való csábítással már évtizedekkel előbb Is igyekeztek el­fogadtatni az atomfegyverek használatá­nak törvényesitését Nagyon veszedelmes annak a közhitnek a terjesztése, hogy az atomfegyver hatása ellenőrizhető, pusz­tító ereje szabályozható. Nem kétséges, hogy az uj fegyver soro­zatgyártása sokat ártana a nukleáris fegy­verek elterjedése ellen lrénynló politikai erőfeszítéseknek. Az atomfegyverek (& jes eltiltását eél^ó és az európai katoqjl erők csökkentésére vonatkozó tárgyaláaolc legalábbis egy időre tárgytalanná válnának. A szovjetek persze már be is jelentették: hogy a neutronbomba gyártása „snlyqs nehézségeket idéz majd elő a Salt-tárgya­­lásokon.“ Az amerikai diplomaták sem lelkesednek az uj fegyverért. Paul Waruké, az amerikaiak képviselője a Salt-tárgyalá­­■okon, közölte Carter elnökkel, hogy el­lenzi a neutronbomba gyártását: „ne nehe­zítsék meg a feladatunkat“, — mondta Warnke, az amugyis nehezen cammogó Salt-tárgyalásokra utalva. Fokozódik az antiszemitizmus a Szovjetunióban Dr.Mlcháél Stern, endokrinológns, aki börtönbüntetése kitöltése közben, áprilisban végre engedélyt kapott a Szovjetunió elha­gyására, cikket irt az Observer cimű lon­doni hetilapba. Ennek egyik' mondata igy hangzik: „Évröl-évre fokozódik az an­tiszemitizmus a Szovjetunióban. A zsidó fiatalokat már nem veszik fel a felsőisko­­iákra, s ba mégis, akkor többnyire meg­vesztegetés árán, züllött alakok közbenjárá­sával. Az egyik legromlottabb ember, aki­vel valaha is találkoztam, Zelinszki volt, a Vinnica-i Orvosképző Intézet titkára, aki a felvételre jelentkezőktől, zsidóktól is, egyenként 4—8.000 rubelnyi sápot szedett ki. Milliomos lett.“ Két jernzsálemi tudós alaposan átvizsgál­ta a Szovjetunió felsőoktatásának zsidókra vonatkozó adatait: Mordecbáj Altschu­ler, a Tel-Avivban megjelenő „Böchinot“ cfanü folyóiratban, Micháél Csecsinszki pe­dig a londoni „Szovjet problémák“ cimű szemlében, értekezett erről. Mindkét kiad­vány a Zsidó Világkongresszus védnöksége alatt áll. Mint sok más országban, Oroszország­ban is az egyetemi diákság magas százalé­kát adták a zsidók, amióta csak a főisko­lák kapui megnyíltak előttük, az utóbbi évek során azonban mind abszolút szám­ban, mind pedig százalékos arányban, rendkívül lecsökkent a számuk. A száza­lékarány csökkenése várható volt: ez történt az Egyesült Államokban is. mert amikor a lakosság sok más rétegének az oktatás­‘ügyi színvonala emelkedett, egyre több fiatalt küldhették be az egyetemekre. A Szovjetunióban azonban ezen kivüi is tör­tént valami: zuhant a zsidó hallgatók ab­­szobit száma is. annak a ténynek ellenére, hogy a diákság össz-száma közben merede­ken emelkedett. Húsz évvel ezelőtt 4 százalékot tett ki a zsidó diákok száma: ma ez 2 százaléknál is kevesebb. A lemorzsolódás a 60-as évek elején volt a legjelentősebb, Hruscsov po­litikája miatt, aki a felsőoktatásban a fizi­kai munkákban már bevált fiataloknak biztosított elsőbbséget. A legnagyobb csökkenés azonban az 1969—1972 évek­ben állott be: a zsidó diákok száma ekkor több mint 20 százalékkal csökkent. Ennek egyik oka a kivándorlás volt, a legdöntőbb oka azonban az, hogy szigorú korlátozáso­kat léptettek életbe az újabb zsidó diákok felvétele körűik Azokat a diákokat, akik kiutazási kér­vényt nyújtottak be, kiűzték az egyetemek­ről. így aztán sokan, akik csak fontolgat­ták a kivándorlást, eiállottak a kérvény be­nyújtásától. Jelentős tényezője az arány­­számcsökkenésnek a zsidó lakosság kiörege­dése: mivel a zsidók születési arányszáma — viszonylag — alacsonyabb lett, keve­sebb zsidó fiatal jutott diák-korba. Legnagyobb tömegben Moszkvában ta­lálunk zsidó egyetemi hallgatókat: ott ta­nul mintegy 20 százalékuk. Ukrajnában az arány sokkal alacsonyabb, ott sokkal éle­sebb a faji megkülönböztetés. A zsidó diá­kokat még esti tanfolyamokra, sőt levele­ző-kurzusokra is csak nagy nehézségek árán veszik fel, miértis igen sok fiatal tá­voli vidékekre megy tanulni, ahol a „nu­merus clausus“ nem annyira éles. Ez ma­gyarázza meg a zsidó hallgatók aránylag magas számát néhány ázsiai egyetemi vá­rosban. A két említett tudós adat-elemzése nagy csökkenést mutat ki a zsidó tudomá­nyos dolgozók számában. A zsidóság ezen a területen már a bolsevik forradalom el­ső napjaitól fogva hatalmas erőt képviselt. Az 50-es években Igen sok zsidó fizikus dolgozott magas szinten a legkényesebb honvédelmi intézményekben is. A 60-as évek közepe óta. amikor drasztikus korlá­tozásokat vezettek be a zsidók tekinteté­ben, a helyzet megváltozott. Manapság a jelentősebb kutatóintézetek kapnia gyakor­latilag lezárult a tehetséges zsidók előtt, akár fiatal, akár a középkorosztálvhoz tar­toznak. Az 1950-es 15 százalékról 1970-re 7 százalékra esett a zsidó tudományos dol­gozók arányszáma. Mit tanulnak ma a zsidók az oro6Z egyetemeken? A megkülönböztetés arra kényszeritette őket, hogy a természettudo­mányokat és a technológiát helyezzék előnybe a szellemtudományokkal szem­be, mert amazokban több az elhelyezkedé­si tehetség. A zsidók érdeklődésének hom­lokterébe léptek olyan szakok, amelyek eddig nem vonzották őket. Ma például igen sok agrotechniLust, zoológust. er­eukrászda és delicatessen Saját készítésű sütemények gesztenyepüré, espresso kávé állandóan kapható. Nyitva: reggel |10-től este 8-ig, hétfon zárva. 1394 Eglinton Avenue, West Tel: 782-1598 f f 3F A STAR PAINTING é Tj k l > a { \ minden külső—belsff festést, 'tapétázást, i [j \ vállalunk 17 éves eurdpai gyakorlattal. Magas színvonal.Alacsony árak. TEGYEN PRÓBÁT ^ T0R0NT0:267—4804 ^J-ranz^iázt i étterem"" KONYHÁNK, MINT RÉGEN, MAGYAROSAN KÉSZÍT MINDENT Heti különlegességek: Tőltottpapri ka-Tőltőtt kacsa Töltött boriú-Töltöttkáposzta Debreceni ludaskása Borsostokány-Gombds borjú Vadas maiba zsemlyegombóccal ^irkirk-trk Húsleves májgaluskával Bableves csülökkel Borsá-gomba-karfiol és zöldbableves Bussines Lunch 12-3-ig. TELJES ITALMÉR ÉS A zongoránál R.Freind. * Esküvőre 30 személyig különterem Leslie Keller és családja : 603 MARKHAM ST.(Bloor-Bathurst-nél) MIR VISH VILLAGE Tel: 53 1 6063 Parkolás az üzlet mögött Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. • 533-3453 dészt és testnevelési szakembert találunk. A zsidó végzettek soraiban 35—40 száza­lék középiskolai tanár vagy egyetemi elő­adó lett. Az orvosok száma 20 százalékról 6 százalékra csökkent, de az idősebb kor­osztályok zsidó orvosai még mindig szép szerepet játszanak a kórházakban és a klinikákon. Fiztál zsidókat a kórházakba rendkívül nehezen vesznek fel. A fiatal zsidó diplomásoknak mintegy 30 százalé­ka dolgozik mérnöki beosztásokban, jelen­tős részük gépészmérnök, kultúrmér­nök, vagy építész. Mintegy 10 százalékuk közgazdász. A megkülönböztetésen kivüi társadalmi okok is csökkentik a zsidó diákság arány­számát. A rendszer erős nyomást fejt ki azirányban, hogy egyre több hallgató ke­rüljön be az egyetemekre a fizikai munká­sok és a parasztok családjaiból, márpedig ezek között kevesebb a zsidó. Ha ebhez a nyomáshoz hozzászámítjuk a .zsidóelle­nes pressziót is, — megértjük, miért oly ri­asztó a helyzet, amelyre dr.Slern figyel­meztet bennünket. HIRDESSEN A MEN0RÁBAN NYITVA VAGYUNK MINDENNAP1 200 BLOOR STREET, WEST Asztalfoglalás 923 6599 Mindenkit szeretettel vár Ladányi Artur és családfa Parkoláshoz bejárat a Bedford Roadról I City Parking;______________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents