Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-08-13 / 669. szám

fíWíf 'ttfittti tHf sttmm wfvtf i r» 6. oldal MENORA * 1977 augusztus 13. A kambodzsai ön-népirtásról Napjaink történelmének egyik legdrámaibb egyben legiszonyato­sabb, legvisszataszitóbb fejezetét Írja le két könyv, amelyek az idei polgári év első negyedében hagy­ták el a sajtót. Az egyik angol nyelven (John Barron, Anthony Paul: Murder of a Gentle Land; 1977, by Readers’s Digest Áss. Inc.), a másik franciául (Francois Ponchaud: Cambodge année zéró; Juillard, Paris 1977.) Mindkettő egyaránt hátborzongató olvas­mány. Közös témájuk a kambod­zsai ,,ön-népirtás”. Más fogalom­mal ugyanis aligha határozható meg az a szörnyűség, ami ebben a délkelet-ázsiai országban két esz­tendeje folyik. Ahol, amióta „a „béke” helyreállt, több ember halt meg, mint Délkeletázsia valameny­­nyi országában együttvéve melyek­ben az elmúlt 15 esztendőben „.fel­szabadító” polgárháborúk dúltak vörösök és nyugati „imperialistá­kat kiszolgáló” rezsimek között. Áme népirtás tettesei nem jdegen hódítók, hanem az ország'tulaj­don vezetői. Áldozataik száma a legszerényebb becslések szerint is megközelíti a másfél milliót. Ami­hez tudni kell azt, hogy a rendel-LUXURIOUS HARBOUR HOUSE 102nd Street On the Ocean 1 -2-3-4 or more week holidays 1 week 2 weeks 3 weeks Kitchenette 239 299 369 Kitchenette plus car * 269 329 399 ^ Kosher kitchenette on request person double-fe........tint W wm •**''**'**" * Economy car for one week with unlimited mileage Rates quoted include: return airfare, transfers to and from airport in Miami, kitchenette or kitchenette plus car.. ROSHASANAés JÓM KIPUR MIAMIBAN Szeptember ll-25-ig 2 hét $449.-tol Szeptember 12—23—ig 11 nap $419.-tó'l Cftouin® ___ Inc.Airfare, Transfer, Miamiban 3 kósher étkezés OSZ-KARACSONY-TEL Mái most jelentkezzen!! 2-3-4 hétre cm **i + éjszakai járat: ~ »01 nappali járat: *109.—tói + November 6.-ától heti 4 indulással. HOTELOKAT A LEGOLCSÓBBAN NÁLUNK KAPHATJA! MIAMI és TAMPA * ja! 2*-3-4-5-6 HETRE mindennapi indulással BUDAPESTRE »450 - + t Mnr (Szeptember 1 utáni indulással) DICSBE $43i- + * 14-45 napra mehet október 1 után + 45 nappalaz indulás előtt meg kell venni a jegyét. APOLLO TRAVEL 1500 BATHURST ST., TORONTO 651-4102 651-4333 f & & & V i: I Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. • 533-3453 § kezésre álló utolsó (1969-es) adat szerint Kambodzsa összlakossága a polgárháború előtt 5.700.000 lélek volt. Tömeggyilkosságok természete­sen már a polgárháború éveiben is voltak. A tervszerű népirtás kez­detéről azonban 1975 április 17. óta beszélhetünk. Ezen az emlé­kezetes napon, amelyről már so­kat írtak, a negyven fokot is meghaladó déli hőségben, a pol­gárháború menekültjeivel együtt hárommilliósra duzzadt főváros, Pnom Penh lakosai közül csak ke­vesen tartózkodtak az utcán. Vá­ratlanul azonban állig felfegyver­zett „Vörös Khmer" katonák raj­­zottak elő és autókra szerelt hang­szórókon keresztül szólították fel a rémült lakókat, ráparancsolva: „Azonnal kifelé! Mindenki az ut­cákra! Gyorsan! A város ki lesz ürítve!” Senkinek sem engedték meg, hogy a legszükségesebbnél többet csomagoljon össze. Mindenkinek percek alatt az utcán kellett len­nie, és senkivel sem tettek kivé­telt. Az elképzelhetetlen nagyságú többmilliós tömeg alig negyedórá­val később már a legnagyobb pá­nikban szorongott az utcákon. Kis gyermekek a szüleik után visong­­tak anyjukat híva, a katonák azon­ban szivtelenül arrék lökték őket. Halálfélelmükben a lakosok járni is alig tudó öregeken tapos­tak, rémült-hajszoltan, félőrülten sikoltozó anyák keresték a tumul­tusban gyermekeiket, a Khmer­katonák korbáccsal verték egybe az embertömeget s könyörtelenül belelőttek abba -aki valahogy ki­sodródott a menetből, s végetnem­­érő marhacsordaként hagyták ma­gukat tovább terelni. Előrehaladott állapotú terhes asszonyoknak is tovább kellett vonszolniuk magu­kat, amíg csak össze nem estek. Sokan azt út porában, az árkok­ban szültek, de ezeknek is tovább kellett menniük, ha nem bírták, golyó végzett velük. A menet eleje elérte a külváro­sokat. Az üres gyárépületek előtt a munkások holttestei hevertek. A katonák siettették az embereket, állandóan ropogtak a géppiszto­lyok. Á tülekedés azonban olyan nagy volt, hogy a menet az első napon mindemellett csak néhány kilométert haladt. Aki kérdezni merte, hogy hova mennek, felelet­re hiába várt. Amiképpen elhur­colták ezen a napon Pnom Penh, a főváros lakosságát, ugyanígy jár­tak el minden nagyobb település­sel. S ez még csak a kezdete volt a történelemben példa nélkül álló esetnek, hogy egy országot a szó szoros értelmében szétverjenek sa­ját vezetői. , Amit a világtól lég­mentesen elszigetelt országban a vörös khmerek ezekután végbevit­tek, amellett elhalványulnak egy Idi Amin összes rémtettei. Amel­lett jelentéktelen epizóddá silányul még az afrikai Ibo-nép tragédiá­ja is. A viszonylagos békeidőket köve­tő öt esztendős polgárháborúban a hat és fél millió kambodzsai kö­zül elesett mintegy nyolcszázezer. A polgárháborút követő „béke" a „Demokratikus Kamputsea”-ban (ez az ország új neve) az elhaj­tott, lemészárolt áldozatok száma, mint már mondottuk, megközelíti a másfél milliót. Ez azonban a leg­kevésbé sem ok az izgalomra — véli Khieu Samphan, a vörös khmerek vezére. Amikor az „el nem kötelezett” országok colomboi értekezletén, néhány hónappal ez­előtt, nyugati újságírók a tömeges elhalálozásokról faggatták, Khieu Shampan tettetett csodálkozással válaszolt: „Érthetetlen mondotta —, hogy maguk nyugatiak, meny­nyire a szivükön viselik néhány háborús bűnös sorsát”. Ennél sokkal hihetetlenebbnek tűnik, hogy Pnom Penh kiürítésé­nek kivételével, amelyről annak idején a lapok még beszámoltak, a világ voltaképpen csak most, az említett két kötetből értesül elő­ször a teljes igazságról, s az egyet­len nagy koncentrációs táborrá vált Kambodzsára rászabadult bor­zalmak valóságos méreteiről. Mint­hogy azonban a külvilágtól sike­rült tökéletesen elzárni, s még s kommunista országok felé is alig tart fenn kapcsolatokat, kizárólag a kivételes szerencsével menekül­tek szolgálhattak szórványos tudó­sításokkal a kis indokinai nép tra­gédiájáról. Ezeket a beszámolókat viszont sokan kétkedő fejcsóválás­­sal hallgatták, mert amit a mene­kültek meséltek, az olyan irracio­nálisnak tűnt, hogy a legtöbben a keleti fantázia mértéktelen túl­zásának vélték. A tanúvallomások azonban mé­giscsak egyre gyűltek és gyűltek, míg a mozaik-kockákból végül csak kialakult a rémületes összkép. Mely képet most a francia Pon­chaud abbé állította össze, aki jól ismerte nem csak az országot, ahol tíz éven át élt, hanem az em­bereket is. S ugyanígy mozaik­kockákból állították össze a borzal­mak panorámáját a másik kötet szerzői. Ebből a körképből minde­nekelőtt egy irányelv emelkedik ki. Ahhoz, hogy az államot alap­jaitól kezdve újjáépítsék, ahhoz — a. vörös khmerek vezetői szerint — minden megelőzőt maradékta­lanul meg kell semmisíteni. Ehhez a dogmához tartják magukat olyan vaskövetkezetességgel, mint előt­tük még egyetlen más forradalom sem. A hatalomátvétel után első tet­tük volt megsemmisíteni minden könyvtárat. Az egyetlen engedélye­zett sajtótermék — könyveket is beleértve — a „Padevath” (Forra­dalom) című, kéthetenként meg­jelenő négyoldalas újság. A városok a vörös khmerek sze­mében gyanúsak, de ezen túlme­nően feleslegesek is. Pnom Penh, Délkelet-Azsia egykor közkedvelt nagyvárosa, ma csaknem kísértet­város, peremnegyedeit máris be­nőtte a dzsungel. Mindössze húsz­ezer khmer él még itt, s néhány megfélemlített diplomata szocialis­ta országokból, akiknek tilos el­hagyniuk a követség épületét. Na­ponta háromszor egy jeep hozza számukra a szükséges élelmet. Éle­tükben az egyetlen változatosság egy hétvégi repülőút Hanoiba, vagy Pekingbe. Mindenesetre a kambodzsaiak­hoz viszonyítva a diplomaták fe­jedelmien élnek. A diplomaták ki­vételével a vörös khmerek ugyanis szó szerint értelmezik, hogy min­denkinek önmagának kell megter­mesztenie azt a rizs mennyiséget, amennyire szüksége van. A váro­sokat is — minthogy városban ez lehetetlen — ennek az elvnek az alapján ürítették ki Phnom Penht. A szerencsétlenek menetéből he1- lyenként komandók emeltek ki válogatás nélkül egy-egy csoportot s elvezették őket valahova, ahol szerintük letelepedhettek. Ott meg parancsolták nekik, hogy minden egyes család építsen magának kunyhót. Az átmeneti Időre adtak nekik némi rizsét és sót. Azzal otthagyták a városlakókat a dzsun­gelben, a félelmetes moszkitokkal es a tigris-éhes szúnyogokkal, hogy kezdjenek ,,új életet”. Aki még kérdezett valamit, az szabvány­választ kapott: „Angkar rendelke­zett így!” Angkar jelentése magyarul „Szer­vezet”, s a szóra nehéz volna bő­vebb meghatározást, definíciót ta­lálni.. Angkar nem párt, nem moz­galom; a kambodzsaiak számára Angkar a Sors nagy S-sel. Angkar parancsolja meg a rizstermesztést, Angkar deportálja és neveli az em­bereket, Angkar végezteti ki a fel­tételezhető árulókat (közéjük tar­toznak a nem házastárs szerelme­sek is) és a javíthatatlanokat. Ilyenek még. mindig akadnak, ügyüket a falubizottságok minden esti gyűlésén tárgyalják meg. Bi­zonyos Ngy Duch például belépett egy hegyes bambusz szilám ba. A lába meggyűlt és feldagadt. Ngy Duch arra merészelte kérni a vö­rös khmer felvigyázóit, hogy ki­pihenhesse magát. A felvigyázó ezt nem engedélyezte. Este Ngy Ducht maga elé ren­delte a falubizottság. „Nem szabad kényeskedni” — mondták neki. „Nem szabad, hogy lusta legyél”. Ngy Duch megesküdött, hogy ezután lelkiismeretesen szolgálja majd Angkart. Egyszer vagy két­szer még megengedheti magának egy kambodzsai, hogy ilymódon csalódjanak benne. Harmadszor megbüntetik, s a büntetés csak egyféle van: halál. A börtönöket megszüntették, ezek feleslegesek. Angkar büntetését nyomban végre­hajtják. Az új társadalomban, amelyet a vörös khmerek építenek, képzett embereknek, vagy a korábbi rend­szer tisztviselőinek és katonáinak nincs helyük. Különféle ürügyek­kel — például, hogy álljanak ren­delkezésre speciális feladatokhoz — a műszakiakat, mérnököket, or­vosokat, egyetemistákat, s úgy­szintén a volt katonákat mindjárt a hatalomátvétel után felszólítot­ták, hogy jelentkezzenek. Többnyi­re aztán a tömegsírokban végez­ték. Kambodzsából csak, keveseknek sikerül a szökés. A vörös khmerek aláaknázták a Thailand felé veze­tő valamennyi dzsungel-ösvényt. A menekültek tudósításai szerint a határvidéken mindenütt oszló holt­testekét lehet látni, vagy csontvá­zakat, melyeket a vadak és mada­rak tisztítottak le. Saját népességük tömeges kivég­zését a kormányzat a paraszti élet­ből vett hasonlatokkal magyaráz­za. Úgymint: „nem elég levágni a gyomot; gyökerestől kell kiirta­ni”. Ugyancsak Colombóban közöl­te a kormányzat egyik tisztviselő­je: „Hosszú időre van még szük­ség ahhoz, hogy a jókat meg le­hessen különböztetni az ellenfor­radalmároktól”. Az ocsú különválasztását a búzá­tól a legtöbben valószinüleg már nem fogják megérni. A vörös khmerek egyik jelszava a végső megoldást Is előre vetíti: „Egy vagy kétmillió fiatal bőségesen elegendő az új Kamputsea felépí­téséhez”. Annak az országnak a felépítéséhez, amelyben a vörös khmerek által bevezetett alkot­mány 13. szakasza szerint „össz­hang és boldogság uralkodik”. S amelynek — még egy évtizeddel ezelőtt is — közel hétmillió lakosa voit. PANORAMA Kölyökbálnát sodortak partra az erős hullámok az angliai Boston partjainál. A hárommé­­teres tengeri emlőst a helybeliek megmentették és a bostoni mély tengeri akváriumba szállították. Itt a kimerült kölyökbálna nyomban nekiesett a „feltálalt” tintahalaknak; a tudósok remé­lik, hogy életben marad. * Pétervár első kőépületének restaurálásához hozzáfogtak Le­­ningrádban. A XVIII. század első felében épült palota A. Menysikov pétervári főkormány zóé volt Az egyik épületszárny feltárása során 30 ezer csempét találtak, mindegyiken más és más minta. Előkerült Nagy Péter egyik legrégibb portréja és több csodás freskó is. A res­taurálás után a palotában Nagy Péter korát bemutató múzeu­mot létesítenek. * Megtalálta egy mentőosztag Kalifornia hegyes körzetében annak az eltűnt kölcsönigépnek a roncsait, amely fedélzetén a neves amerikai énekessztár, Frank Sinatra édesanyjával és két másik utassal tűnt el. A sze­rencsétlenséget egyikük sem élte túl. Pablo Casals születésének szá zadik évfordulóján Barceloná. ban ismét Casalsról nevezték el azt a sugárutat, amely már Fran co hatalomrajutása előtt is a vi­lághírű csellóművész nevét vi­selte. Picasso egykori barátja, Jus­tin Thannhauser műkereskedő és műgyűjtő nyolcvannégy éves korában meghalt. Magángyűjte­ménye legnagyobb részét a New Yonk-i Guggenheim Muzeum őrzi. if Schiller „Ármány és szerelem” című drámájának operaváltoza­tát, Gottfried Einem osztrák zeneszerző művét nagy sikerrel mutatta be a bécsi Staatsoper. A szövegkönyvet Lotte Ingrisch írta, az előadást Ottó Schenk rendezte. Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon; LE 4-9154 KIADÓ egy hálószobás basement apartment. (Walk-in closet. ) Hívja a 782 - 4665-os telefonszá­mot. OLCSÓ VILLANYSZERELÉS! Vállalok régi beszerelés újjá szerelését - javításokat, elek­tromos tűzhelyek és háztartási gépek beszerelését, karbantartá­sát. HÍVÁSRA házhoz jövök azon­nal. Tel; 633 - 5644 'FARKAS IMRE:' Az arab-kérdés revíziójával egyidejűleg kísérlet történik Hit­ler történelmi Wére perek újraértékelésére is. A könyvkereskedé­sek kirakatodban se szeri, se száma a Hitler-öioqtáfiáknak. Ezek közt említhető Dávid Irving most megjelent könyve: „Hitler,« War“ (Hitler háborúja, Macmillan, 926 oldal). Szerzőnek nem ez az első elfogult műve Hitler Németországá­ról. Életrajzában Hitler szerepét uj szemszögből világítja meg, félrelökve mint használhatatlan iim-lomot a történészek eddi­gi dokumentumait, naplókat, memoáranyagot. Könyvében a vezért pőrére vetkőzted, megfosztva démoni, gonosz szellemé­től. íme. a titokzatosságától megfoszott Fiihrer arcképe: „Közönséges járó-kelő, csevegő hus-vér ember, súlya 155 font, sziirkelő hajjal, jórészt hamis fogakkal és krónikus emésztési hántabnakkal, valószinüleg a leggyengébb vezető, akit ebben a században Németország produkált: „Irving szerint, Hitler életbevágó döntések meghozatalánál határozatlannak, tétovázó­nak bizonyult és akkor sem volt kegyetlen, mikor könyörii­­letnek nem volt helye. A kép, amelyet a náci vezérről fest, enyhén szólva meglepő. Agyunk tekervénveibe egy másfajta Hitler vésődött be. Milyen célt szolgál ez a szerecsen-mosda­­tás? Szerző állításait nem támasztja alá tényekkel. Mi még em­lékezünk gyujtóbangu. uszító beszédeire. Uralmának első idő­szakában könyörtelenül leszámolt Röhmmel és bandájával és komoly politikai sikereket ért el. A hadihelyzettel a háború első éveiben tökéletesen tisztában volt és jobb stratégának bi­zonyult, mint tábornokai és marsalljai, akiket szivből megve­tett. A közelmúltban megjelent életrajzában: „The Psychopa­­tic God: Adolf Hitler“ G.L.Waite azt állitja, hogy Hitler po­litikai sakkhuzásai brilKánsak voltak, a hatalom megszállott­ja volt, aki nem ismert akadályt célja elérésében és cselekede­tei az őrülettel határosak. Mint kortárs, Waite állítását foga­dom el. A politikai szerecsen-mosdatás nem uj jelenség moz­galmas korszakunkban. Évekkel ezelőtt megbotránkoztatott A.J.P.Taylor kontroverziális műve „The Origins of World War H. (A II. világháború eredete), mely az oknyomozó tör­ténész eszközeivel revideálta Hitler bukásának körülményeit. Ir­­ving a Guardlannak adott interjújában nem tagadja a jobb­oldal iránti szimpátiáját. Már egyetemi hallgatóként a fasiz­mussal kacérkodott. Bizonyítás helyett többnyire feltételez. Teheti, mert napjainkban magunk is tanul vagyunk a törté­nelem átírásának. Elég Ht utalni Sztálin életrajzaira. Furdal a kíváncsiság, milyen lesz* az Idi Áminrál festett portré halála után? Mint zsidót, elsősorban Irvingnek az az állítása érdekel, bogy 1943—44-ig Hitler nem tudott a zsidóság fizikai meg­semmisítéséről és Himmlert 1941 november 30-án utasította, hogy akadályozza meg a zsidóság likvidálását. Ha ez az állí­tás igaz, uj mozzanatot jelent népünk tragédiájában, bár a tör­ténteken mit sem változtat Tárgyi bizonyíték nélkül, Irving feltételezi, hogy Hitler nem akart tudni a tömeggyilkosság­ról, különben is Himmler és a náci korifeusok „félrevezet­ték“ és „eltitkolták“ előtte a történteket. A szerző, aki hangya-szorgalommal több mint tiz éven át gyűjtötte könyvéhez az anyagot, interjút készített Hitler beosz­tottjaival, titkárnőkkel, magasrangú tisztekkel, orvosokkal és cselédekkel. Feltételezéseit ezekre ér információkra alapozza, de jottányival nem visz közelebb a nagy talány megoldásához: Hitler, ha nem kezdeményezte a zsidóság kiirtását, miért nem volt képes lefogni beosztottjainak a kezét? Irving azt állitja, hogy azért nem maradt fenn írásos bizonyíték a végső megol­dásról, mert Hitler nem adott ilyen utasítást. Az írásbeli bi/o­­nyitékok hiánya nem jelenti azt, hogy a tömeges zsidóirtásra nem került sor. Nehéz a szerző állításait komolyan venni. Mintha a gombhoz varrná a ruhát. Elképzeléseihez igazítja a történelem alakulását. Erre bőven van napjainkban példa. Ir­tunk volt a hírhedt amerikai egyetemi tanárral. A.R.Butzról, séd kétségbe vonta a zsidóság kiirtását és könyvében („The Ho­rnt of the Twentieth Century“) a következőket irja: „Az euró-' pai zsidóságot a németek nem irtották ki, kísérlet sem történt kiirtására, csak áttelepítését tervezték. Néhányan közülük a ka­otikus művelet közben elpusztultak.“ Majd igy folytatja: „A zsidólrtás vádját Washingtonban agyalták ki és a hatmillió zsi­dó haláláról szóló legendát obskúrus poiisi zsidó propagandis­ták terjesztették“. Következtetés: „A gázkamrák legendája osto­ba zsidó mese.“ Butz ezt a rágalmat lemerte Írni, bár élnek még a tanuk, akik megjárták a baláltáborokat. Néhány héttel ezelatt a torontói TV három egyórás doku­­lueutumfilmet közölt a német fajirtásról. Kollégáim, akik lát­ták a filmet, döbbenten kérdezték: — Hogyan tehették ezt a németek? Mert látták a bulldózereket, melyek belapátolták a meztelen hullákat az előre megásott árkokba. Látták az SS brutális gyilkosságait, a kivégzéseket. Halottak Edén és más államférfi mellébeszélését. Tudtak a népirtásról és nem tettek ellene semmit, nem bombázták le a vasúti síneket, bogy meg­akadályozzák a szállítmányok Auschwitzba jutását. Ezért követel magának nyilvánosságot Dávid Irving, u jobboldali* történész és AH. Butz, a zsidógyűlölő komputer­professzor, bogy kiagyalt hazugságaikkal és ferdítéseikkel ne hagyják pihenni jeltelen sírjaikban a meggyilkoltakat Szi­lézia komor eee alatt. NEZZE MEG A 'takács György^ • • • 111 I érf iák.. című műsorunkat TM §£ Tréfa játékok á közönséggel RUHAUZLET ELADÓ! 18 éve ugyanazon a helyen a legjobb helyen Torontóban. Bővebbet telefonon. Nappal: 531 - 3635 Este 8 után: 653-0821 Keresünk bérbe 3 hálószobás garázsos basement apartment házat augusztus 1-től a Willow­­dale kornyékben Telefon este 7 után: 245 - 9671 . $ , péntek, $ ^ szombat és S vasárnap este | g i s !pu/«i • ,js vidám műsora! PEZSGŐT | __ NYERHET | Magyaros vendégszeretettel várja Béres Gábor ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents