Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-30 / 668. szám

1977 július 30. * MENORA 3 oldal ÉS TERRORIZMUS “A LA CARTE A MENEKÜLTÜGYI Megint csak elnézést kell VÁLASZ OLVASÓI LEVELEKRE kérnem nyájas olvasóim­tól. Május és június hóna­pokban három amerikai és két kanadai városba szólí­tott a kötelesség (késő ta­vasszal s kora nyáron megszaporodik a bankettek és konferenciák száma) s egy-két héttel elmarad­tam az olvasói levelek e­­gyéni és nyilvános megvá­laszolásával. * * =4= A közérdekű levelek közül számos foglalkozik a terro­rizmusról írt cikksorozatom­mal. Noha a levélírók zöme megegyezik az általános fel­fogással, amely szerint kemé­nyebb fellépésre van szükség a terroristák ellen, K. Zoltán Denverből “az általános civi­lizációs fejlődés egyik elke­rülhetetlen megjelenési for­májának” tekinti a terroriz­must. “Változó világunkban — és a változás szükségességé­nek ismeretében — a terro­rizmust a tárgyilagosság szemszögéből kell vizsgálni”, — írja K. Zoltán. “A terro­rizmus ugyanaz a huszadik században mint amik forra­dalmak, szabadságharcok és zendülések voltak korábbi századokban”. Társadalomtudományi és társadalomfejlődési alapon hosszadalmas lenne vitába szállnom denveri ol­vasónk állításával. Ez sokkal könnyebb és egyszerűbb a tör­ténelmi adatok ismeretében. Minden forradalom, sza­badságharc és zendülés — leg­alábbis az írott történelem keretein belül — egész nem­zetek vagy népfajok megmoz­dulása, spontán kifejezőesz- «oooooooooeoeooor ff VISSZAÉLÉSEK köze volt a nemzeti független­ség, szabadság vagy a polgá­ri jogok kiharcolásáért; ha kezdetben az eszme csupán egy kisebb csoporttól szárma­zott, a nemzet vagy népcso­port előbb-utóbb magáévá tet­te a célkitűzéseket. Ha nem így történt, akkor nem be­szélhetünk forradalomról. Ezzel szemben a terrorizmus teljesen elszigetelt jelenség, amely nélkülözi egy nemzet vagy népfaj támogatását. A PLO például az “egyetemes arab nacionalizmus érdekei­re” hivatkozik terrorista te­vékenysége közepette, de ezt az egyetemességet éppen azok az arab országok utasítják el, melyek “erkölcsi” támoga­tói voltak a PLO-nak. Ugyan­ezen az alapon a mexikói, uru­guayi, argentin, thailandi, in­donéziai és más gerillák-ter­­roristák mindössze egy ma­roknyi csoport “forradalmi” érdekeit képviselik, de meg­közelítően sem egy egész nemzetét vagy népcsoportét. Forradalmak általában ide­álokra és becsületes maga­tartásra támaszkodnak, s az esetleg elkövetett bűncselek­mények elszigetelt véletlen­nek minősíthetők; míg a ter­rorizmus eredetileg bűnre (gyilkosság, emberrablás, stb.) épül, erősen kétségbe vonható célkitűzésekkel. Egy általános társadalmi meg­mozdulás sohasem alapult — és nem fog — bűntények al­kalmazására. A terrorizmus olyan bűn­szindikátusokhoz kezd hason­lítani mint a Maffia vagy a Murder Inc., amely a huszas évektől máig emberi likvidá­lással Üzletelt. Bizonyíté­kok vannak arra, hogykisebb­­nagyobb terrorista gócok fel­­bérelhetők mindenfajta bűn­tény elkövetésére a társada­lom ellen. Carlos, Tunaku, Wolfgang MUller, Jósé Silva, Ahmed Hakhab és más terro­rista vezérek “a la carte ter­rorizmust” kínálnak; bárki i­­génybe veheti szolgálataikat, akár gép- vagy emberrablás­ról, bombamerényletről vagy hasonló “jókról” van szó, ha a bárkinek van — pénze. Bűn­tényeket csak kemény megtor­lással lehet megelőzni vagy ellensúlyozni; a terrorizmus terjedését és virágzását sem lehet megakadályozni per­­misszfv és gerinchajlító magatartással. * * * Több olvasó levél érkezett a közelmúltban megjelent, menekültekkel foglalkozó cikksorozatommal kapcsolat­ban. B. Eszter Montreálból és T. Louis New Yorkból menekültügyi főbiztosság kor­rupt visszaélései iránt érdek­lődik, konkrét esetekre hivat­kozva. Mindkét levélírónak általá­nosságban igaza van a felso­rolt eseteket illetően, bár e­­gyes részletek egy kissé túl­zottak. Miután három évig al­kalmazottja voltam az UNESCO-nak, s azon keresz­tül — egy ideig — a mene­kültügyi főbiztosságnak, nem lenne ildomos, ha részletek­be bocsátkoznék és neveket vagy földrajzi helyeket közöl­nék. S a félreértések elke­rülése érdekében le szeret­ném szögezni, hogy az ENSz és az UNESCO sok vissza­élésről szerzett tudomást; néhány esetben fel is lépett a visszaélők ellen, számos esetben azonban “politikai megfontolások” miatt mellőz­ték a megtorlást. A korrupciós visszaélések lehetősége sokkal nagyobb volt az ötvenes és hatvanas évek­ben mint napjainkban. (Ami természetesen nem jelenti azt, hogy manapság nincsenek visszaélések.) Tíz-húsz évvel ezelőtt az adakozó országok készsége minden elképzelést felülmúlt, s a menekültek i­­ránti nemzetközi rokonszenv elsöprő erejűnek bizonyult. (Például a magyar forrada­lom menekültjeivel kapcsola­tos rokonszenv.) Hadd említsek meg egy jel­lemző esetet, a város vagy a szereplők nevének említése nélkül, amely a fentebb emlí­tett “politikai megfontolások” egyik klasszikus példája volt. 1959 őszén számtalan pa­nasz érkezett a főbiztos­sághoz; az egyik olaszorszá­gi táborban, ahol számos ma­gyar menekült is tartózkodott, embertelen körülmények u­­ralokodnak. A meglepetés ál­talános volt a főbiztosság iro­dáiban, miután a szóbanforgó tábor sok forrásból kapott tá­mogatást. (Az ausztriai tá­borok jelentős többsége ad­digra megszűnt; a menekül­tek nyolcvanöt százaléka ki­vándorolt más országokba, következésképpen a különbö­ző állami és magántámogatá­sokból az addiginál több ju­tott az olaszországi táborok­nak.) Kiszállásunk során bebizo­nyosodott, hogy a táborpa­rancsnok és néhány miniszté­riumi tisztviselő mintegy nyolcvanezer dollárról nem tud elszámolni, s további százötvenezer dollár kiadást gyanús számlákkal igazolnak. A vizsgálat befejezése után visszatértünk Genfbe és a gon­dosan megírt jelentést annak rendje és módja szerint meg­küldtük a főbiztosnak és az illetékes UNESCO albizott­ságnak. Az ügy sosem került nap­világra. A vizsgálat után két hónappal a szóbanforgó mene­külttábor parancsnokát egy é­­szak-olaszországi nagyváros polgármesterének választot­tak meg, aki aztán korábbi klikkjének legtöbb tagját be­vitte a városi adminisztráció­ba. Mind a polgármester, mind a klikk az olasz kommunista párt választólistáján futott, té­vékkel később, amikor már majdnem azt is elfelejtettem, hogy valaha UNESCO alkalma­zott voltam, egy görög szár­mazású barátom, aki az UNESCO menekültügyi prob­lémáival foglalkozó politikai bizottság adminisztratív ta­nácsadója volt, mesélte, hogy a bizottság szovjet, csehszlo­vák és lengyel tagjának “jó­voltából” a visszaélési ügy még a bizottsági ülés napi­rendjére sem tudott felkerül­ni, holott mindenki tudta Géni­ben, hogy a visszaélők a me­nekültek számára juttatott pénz javarészét az olasz kom­munista párt jelöltjeinek vá­lasztási kampányára fordítot­ták, mialatt a menekültek romlott húst és zsizsikes len­csét kaptak enni. (Érdemes megemlíteni, hogy a szóban forgó tábor még ma is üzem­ben van; s ellátottjai között számos magyar menekült akad. A tábor jelenlegi parancsnoka a korábbi, pol­gármesterré vedlett parancs­noknak helyettese volt, s a fentebb említett görög szár­­imazású barátom szerint 1954 ! óta az olasz kommunista párt 'tagja. Kétszer indult sikerte­lenül községi választáson...) A korrupció természetesen más formákban is jelentke­zett, amikről megemlékeztem cikksorozatomban, s amiket már mások is említettek és fognak említeni cikkek és könyvek formájában. Beau­­lieux szerint az ENSz politi­kailag, az UNESCO pedig min­den tekintetben korrupt... A menekültügy változatlanul nagy üzlet egyesek, s nagy­szerű politikai ugródeszka mások számára. Losonczy László EMKE M K KARDOS E MAGDA péntek-szombat vasárnap e4 • • • % fi BRAZÍLIA Brazília már ma is a nagy ál­lamok közé tartozik. Terület­re nézve valamivel nagyobb mint az Egyesült Államok, A- laszka nélkül. Lakosainak száma kb. 110 millió. Termé­szeti kincsei még nincsenek teljesen feltárva, de Brazília már így is egyike a leggazda­gabb országoknak, óriási vas­érc-telepei a világtartalék egyharmadát képezik. Jelen­leg Brazília fedezi a világ vas­érc-szükségletének 25%-át. Újabban nagykiterjedésű mo­­nazit-telepre bukkantak. Ez az érc a tórium rokona és így a nukleáris reaktorok egyik fűtőanyaga. Brazília nikkel, króm, wolfram, gyémánt és széntelepei szintén jelentő­sek. Az olajkutatások nagy reményekkel kecsegtetnek. Brazília acéltermelése, évi 83 millió tonnával, világ­­viszonylatban a tizenötödik helyen áll. Az autóiparban túl­lépte az évi 1 milliós határt. Mezőgazdasági terményei közül a kávé a legjelentősebb. Az Egyesült Államok kávé­szükségletének 30 százaléka Brazíliából származik. Ex­portcikkei közül a cukor az első, a szójabab világviszony­latban a második helyen áll. További jelentősebb export­cikkei: gyapot, kakaó, na­rancs. Az indiai brahman ( zebu) szarvasmarha jól bevált Bra­zíliában. Jelenleg 98 millió fővel a világ harmadik legna­gyobb szarvasmarha állomá­nya. Természeti kincsei ellené­re Brazília óriási gazdasági nehézségekkel küzd. Az 1968- 74 közötti " csodaéveket'faeg­­szakította az olaj árának 400 százalékos emelkedése. A jó kilátások ellenére is, az új o­­lajmezők csak hat év múlva érhetik el azt a stádiumot, hogy fedezzék Brazília olaj­szükségletét. A múlt évben az ország 3.6 milliárd dollár ér­tékű olajat importált, ebben az évben az olajimport meg fogja haladni a négy milliárd dollárt. Mielőtt a haszon jelentkez­ne, a természeti kincsek fel­tárása óriási befektetést igé­nyel. Ez az oka annak, hogy a gazdag Brazília jelenleg, és még évekig, komoly gazdasági nehézségekkel küzd. A nyugati világ válságát Brazília is érzi. Az 1968-74-es években évi 9-10%-os. volt a nemzeti össz­termelés emelkedése. Jelen­leg kb. 4%. Az ország külföldi adóssága 23 milliárd dollár, amely ebben az évben előre­láthatólag két milliárddal fog emelkedni. A külföldi bankok megítélése szerint a tőkebe­fektetés Brazíliában még így is jó kockázat. A brazil ipari munkás élete egyre nehezebbé válik. Az inf­láció 46%, a kávé és a cukor ára 400%-al emelkedett, mert a kormány beszüntette ennek a két terménynek a szubven­cióját. A brazil kruzeirót eb­ben az évben 19 %-al leértékel­ték, ami a külföldről behozott áruk árának további emelke­dését jelenti. Egy gallon ben­zin 1 dollár 60 cent, de a ko­csik eladása így is emelkedik. A gazdasági élet megtorpa­nása mégsem jelent megállást a fejlődésben. Ahol jó üzlet van kilátásban, ott előkerül a külföldi tőke. Egyedül a papír­iparban jelenleg 800 millió dolláros építkezés folyik. Az US Steel Corporation sok mil­lió dolláros befejtetéssel tá­mogatja újabb vasbányák meg­nyitását északkelet Brazíliá­ban, a Sierra dós Caracas vi­dékén, amelynek vesérc-tele­­peit 18-30 milliárd tonnára be­csülik. Nagy amerikai olajvállalatok versenyeznek 10 olajmező fel­tárási jogáért. Ezek közül ki­lenc Brazília partjai előtt, egy pedig az Amazon-medencében fekszik. Az Amazon-medence fel­tárása óriási összegeket nyel el. A haszon csak évtizedek múlva fog jelentkezni. A fa és az érc elszállítása azonban máris megindult. A tervek szerint 25 év múlva az Amazon medencében lesz a világ leg­nagyobb szarvasmarha-állo­mánya. Az Amazon egyik mellék­folyóját most zárják el egy ha­talmas gáttal (tucurui gát). Ezzel kapcsolatban egy 3.960 megawattos hidroelektromos telepet építenek a víztároló tövében. Ennek a telepnek a teljesítőképessége az egyipto­mi Asszuáni gát négyszerese lesz. A Tucurui hidroelek­tromos telep fogja ellátni á­­rammal a Sierra dós Caracas vidékén építendő vasércol­vasztókat. A fenti teleppel egyidejűleg épül, Brazília déli sarkában, a világ 1 egnagyóbb hidro­elektromos telepe, az Itaipu­­telep, amelynek teljesítőké­pessége 11.000 megawatt lesz. Az óriási hidroelektromos lehetőségek ellenére, Brazí­lia makacsul ragaszkodik a­­tomerőműveinek mielőbbi ki­építéséhez. Ezek hátterében kétségtelenül az atombomba előállítása áll. Az első brazil atomerőművet, melyet 1971 ó­­ta amerikai vállalatok építe­nek, a jövő évben fogják ü­­zembe helyezni. Az elmúlt év­ben a brazil kormány további nyolc nukleáris reaktort ren­delt Nyugat-Németországban. A természeti kincsekben oly gazdag Brazília nem ismeri a politikai békét. A pártok kö­zötti szenvedélyes küzdelmek katonai kormányokhoz vezet-KULONBOZO MŰSOR! Rezeivalas: 650 9324 6S0 93S7 NYÁRI ROKON KIHOZATAL BUDAPESTRŐL - NEW YORKIG végig Jettel *395 és $485 ( az évszaktól függően) ABC CHARTER programunkban még van néhány szabad hely. egész éven át 3-4-6 és 9 hétre; sőt! Egész évben 2-3-4 és 6 hónapra is NEW YORK-BUDAPEST - NEW YORK-i ABC menetrendünk a következőt Július 20- Augusztus 10 \pi i^pi t Július 20 - Augusztus 17 * Augusztus 10 - Augusztus 31 Augusztus 10 - Szeptember 7 Augusztus 17 - Szeptember 7 s az ár: *402 - *436 Vagyis jó magyarsággal szólva: " IGYEKEZZEK, HOGY EL NE KESSEN ” Hívja a HUNNIÁT az olcsó utazások otthonát. New York központjában, o világ üzleti életének cent­rumában, pont o Brodwoy közepén van ^ ABBEY VICT0RIA HOTEL 7tK AVE. ot 51 *t ST. telefon : Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szí­vélyesség és az előzékeny­ség jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozó­­helye. Héberül beszélő sejkek a dán tévében Két izráeli fiatalember orránál fogva vezetett egy dán minisztert tek, amelyek természetüknél fogva többé-kevésbé diktató­rikusak. A jelenlegi elnök Ernesto Geisel tábornok, aki 1974-ben került hivatalába, í­­gérte a liberálisabb kormány­zást és a visszatérést a de­mokráciához. Fokozatosan enyhítette a sajtócenzurátés megengedte a politikai gyűlé­seket. Mégis, április 1-én feloszlatta a kongresszust, mert nem fogadta el az elnök igazságügyi reformterveze­tét. Az elnök ellenzéke, a Bra­zil Demokrata Mozgalom azt követelte, hogy a reform ha­tálytalanítsa a nemzetbizton­sági törvény egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi a politi­kai foglyok fogvatartását há­rom hónapig, anélkül, hogy vá­dat emelnének ellenük. Az 1968-ban elfogadott alkotmány szerint az elnöknek jogában áll a kongresszus munkáját fel­függeszteni és elnöki rendele­tekkel intézni az ország ügye­it. Hosszú ideig nincs kilátás politikai békére, de ez Del- Amerikában inkább a szabály, mint a kivétel. A nyugati vi­lág nagyvállalatai szívesebben tárgyalnak egy "erős"katonai kormánnyal, mint az állandóan váltakozó politikai kormá­nyokkal. A politikai életben nem is olyan ritka eset hogy a gyakorlati érdekek legyőzik a legszebb eszméket is. A.P. HUNNIA HOUSE & TRAVEL INC. 1592 Second Ave. at 83rd Str. New York City, N Y. 10028 TEL.: (212) RE4-6900 I A Broadway Színházak és mozik utcájában a BROADWAYNÁL VAN A ASHLEY HOTEL a legjobb polgári szálloda (Magyar vezetés) KITŰNŐ KISZOLGÁLÁS - OLCSÓ ARAK TELEVÍZIÓ - INGYEN PARKOLa's 157 West, 47. Street - New York - Tel: 245-6090 iNEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT \ Néhány nappal ezelőtt a dán közoktatásügyi miniszter telefon értesítést kapott, hogy az „El Kuejn” nevű arab olajherceg­ség két sejkje látogatást szeret­ne tenni a dán televízió stúdió­jában. A miniszter azonnal fel­hívta a dán tévé kultur-osztá­­lyának igazgatóját és utasítot­ta, hogy személyesen kalauzol­ja a két tiszteletreméltó ven­déget és gondoskodjék arról, vegyék filmre látogatásukat. A megbeszélt időpontban ele­gáns autó fékezett le a tévé épülete előtt, amelyből két sejk lépett ki. jellegzetes arab öltözékben. Húsz percen át nézték végig a dán tévé be­rendezéseit és a társaságukban levő tolmács utján különböző kívánságokat fejeztek ki. Töb­bek között meg akarták vásá­rolni a technikusokat, hogy országukban is tévé-állomást,lé­tesítsenek, ezen kívül busás összegek ellenében, házasság céljából meg akartak venni néhány tisztviselőnőt. A láto­gatás befejeztével minden- ud-N 1 ' variassági formaság betartása mellett elbúcsúztak és eltávoz­tak. Csak néhány nappal később derült ki, hogy El Kuejn nevű hercegség egyáltalán nem léte­zik és hogy a két sejk szerepét arab ruhába öltözött izráelipk töltötték be, vicc­film készítése céljából. Az is kiderült, hogy a sejkek nem arabul, hanem héberül beszél tek egymással, a tolmács szere pét pedig egy helyi zsidó töl­tötte be. megnyílt a Törést H/llsben NY.-bán az C7n c&ndrew’ó eK.uncfa.rian iStruclle & ^^aótri&ó ZJnc. ahol a legkiválóbb minőségű, naponta friss j Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók í | mmms kiszolgálás. keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes süteményekből a ¥ Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 Lázar's húsűzlet szomszédságában u 10 hétig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents