Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-16 / 666. szám

1977 július 16 * MENORA I 7. oldal ZSIDÓ KÓRKÉP Ez a rovatunk a korszak sajátosan zsidó-vonatkozású eseményeinek tükre A zsidó tragédia, akármer­re vetödjUnk is, elkíséri az embert mindenhová. A minap például Rhodos szigetén ődöngvén, összeakadtam a helybeli hitközség elnökével, Maurice Soriano úrral, aki szívélyesen és érthető büsz­keséggel elkalauzolt a zsina­gógába. Érthető büszkeséggel azért, mert ez az imaház, amelyet a világháború alatt természetesen leromboltak a horogkeresztes megszállók, 1945-ben a hittestvéri szoli­daritás ajándékaiból épült új­já, a világ minden tájáról gazdagon érkeztek a pénzkül­demények. A pompás kis zsi­­tnagóga áll tehát és szekrény­kéjében remekbe írt tórate­kercsek sorakoznak egymás mellett. Csak éppen zsidók nincsenek a zsinagógához. Mert azt a 2000 zsidót, akik Rhodoson és a szomszédos jKo8 szigeten laktak, a nácik 'elhurcolták és Mauthausenből nem is térhettek vissza so­ha. Hat család maradt mind­össze, Összesen 23-24 lélek­kel, de ebből nem kerül ki tíz férfi, amennyi az isten­­tisztelethez az ősi szertartás rendje szerint szükséges. Te­hát az Örökkévalónak hajléka van Rhodoson, de ez a hajlék üresen áll. Legfeljebb a nagy ünnepeken, évente kétszer­­háromszor tárja meg kapuját, amikor a zsidó turisták segít­ségével összeáll valahogyan a “minje”. A teret, ahol a zsi­nagóga emelkedik, így hívják: I Plateia Martyron Evreon. A Zsidó Mártírok Tere. Ha a vértanúk templomba járnának, zsúfolásig megtelnék velük a rhodosl zsinagóga. De a túl­élőkből nem futja még egy péntek esti gyülekezetre sem. Egyébként zsidó szempont­ból egész Európa sem más, mint egy óriási Rhodos. Mégis, a görög szigetvilág­ból visszatérve Münchenbe (ahol e rovat íródik), az új­ságbódék állványairól plakát­betűkkel harsogott felém a neo-nácik hetilapjának, a National - Zeitungnak (mellé­kelten fényképmáso latban szemlélhető) egész oldalas cí­me: “Wie viele Juden wurden wirklich vergast?... Hány zsi­dót gázosítottak el valójában?’ A náci újság szerint per­sze néhány százat, legfeljebb egy-kétezret. Egyébként e közlöny két legutóbbi számá­nak főcímei így hangzanak: “Hitler darf nichtsterben... Hitlernek nem szabad meghal­nia.” “Tömeggyilkos kormányoz Izráelben... MassenmÖrder régiért Israel.” Mindez a sajtószabadság jo­gán lehetséges a különben tényleg demokratikus Szövet­ségi Köztársaságban. Amely azonban a szabadság termé­szetét és lényegét illetően té­ved. Mert az igazi szabadsá­got a határairól lehet meg­ismerni. A határtalan szabad­ságnak ugyanis már anarchia a neve. Az afféle szabadság, mint a National-Zeitungé, csak arra emlékeztet, hogyan ürült ki a rhodosi zsinagóga. S azzal fenyeget, hogy ha is­mét benépesednék, majd új­ból ki fog ürülni! A National Zeitung lélekmérgezésé bői következik, hogy az ódon han­noveri zsidó temetőt — de más temetőket is — a minap tel­jesen feldúlták, s csupán a múlt héten száznál több han­noveri Iskola és gyárépület falát mázolták tele ilyen fel­írásokkal: “Ne vásárolj zsi­dóknál!... Zsidó, dögölj meg!" Persze tudjuk azt, hogy a né­met közvélemény nagy több­ségben elítéli az efféle alvi­lági ügyködéseket. De a tör­ténelem bakján rendszerint nem a józan többség, hanem a féktelen kisebbség, a le­gendás “minorité aglssante” A zsidókérdés a Temze, a Szajna, a Spre mellett és egyebütt Ul. S ez a minorité aglssante! ürítette ki a rhodosi zsina­gógát is, minden más zsina­gógákkal együtt... Egy korkérdés Parisban A párisi “Le Matin” című újság megbízásából a legna­gyobb francia közvéleményku­tató intézet ankétot bonyolított le a franciák és a zsidókér­dés viszonylatának kipuhato­­lására. Amint a Dreyfus-per óta köztudott, Franciaország az antiszemitizmus egyik elleni gyűlölet növekedésének tudható csak be. A francia közhangulat tudniillik, főként a sejkek olajpolitikája miatt, mind szenvedélyesebben a­­rab-ellenes. Mivel Izráel szüntelen harcban áll az ara­bokkal, a francia állásfogla­lás pillanatnyilag engedéke­csaknem egyhangúan Einstein bizonyult a legismertebb zsidó személyiségnek. S egy pillanatra ugorjunk át Londonba. A legutóbbi közsé­gi választások során a szél­úgynevezett “National Front” - ba tömörültek és meghökkentő sikereket értek el (Londonban például 100.000-nél több sza­vazatot kaptak). E “National Front" fojtott, de nem taga­dott antiszemitizmusa újabban oly provokálóan Jelentkezik, hogy a londoni Központi Zsidó Képviselet “ellenszervezke­désre volt kénytelen elhatá­rozni magát. sőjobboldali töredékcsoportok "A DDK gyalázatosabb mindenki másnál" klasszikus demokráciák tesznek még a náci tömegmé-Wie viele Juden wnMan antiszemitizmusa azonban, mégha az “ellenszervezke­dés” vigasztalan hadművele­tére kényszeríti is a zsidó-Wirklich VPrrpcff ? S3 KÄP«! fellegvára. Az ankét minden­esetre azt mutatta, hogy a Szajna mellett a zsidóellenes­sé g csökkenőben van. Például arra a kérdésre, hogy elfo­gadna-e egy zsidót köztársa­sági elnöknek, csak 29 szá­zalék felelt nem- mel, szem­ben az 1966-os vizsgálat 50 százalékával. Arra a kérdés­re pedig, hogy véleménye sze­rint túl sok zsidó él-e Fran­ciaországban, 17 százalék fe­lelt igennel, szemben a tíz évvel ezelőtti 30 százalékkal. Hasonlóképpen csökkenő volt az irányzat a többi kérdésre adott válaszokban is. Mégis, a szakemberek és maga a “Le Matin” is óv attól, hogy e tendenciát túl­becsüljük. Megfigyelések sze­rint ugyanis az antiszemi­tizmus csökkenése az arabok nyebb a zsidókkal szemben, mint általában szokott lenni. Tehát az antiszemitizmus csökkenése nem valamely kul­turális vagy humánus fejlődés folyománya, hanem ad hoc po­litikai jelenség, amely egyik napról a másikra a fonákjára fordulhat. Ki kell várni a vé­gét! — írja Hervé Chabalier, a “Le Matin” főszerkesztője. S azt hisszük, ez a tanács in­dokolt is, bölcs is. Kuriózum gyanánt említsük még meg, hogy arra a kér­désre, ki ön szerint a leg­ismertebb zsidó, a válaszok így oszlottak meg: Golda Meir 14 százalék Moshe Dajan 7 százalék Léon Blum 5 százalék Rotschild 5 százalék Einstein 4 százalék Jézus Krisztus 3 százalék Marx Károly 3 százalék Az 1966-os ankét idején még szinte idil­likus ártatlanság a keleti tömb féktelen zsidóellenes uszítá­sa mellett. “Amit a keletné­met hírverés a gyűlölet el­­hintésében a zsidók ellen mű­vel, az gyalázatosabb minden másnál és mindenki másnál!” — írta Friedrich Dürrenmatt az úgynevezett Német Demok­ratikus Köztársaság, a DDR sajtójáról szóló minapi tanul­mányában. A nyugatnémetor­szági zsidóság közlönye, az “Allgemeine” e heti számában ezt a Dürrenmatt által emlí­tett gyalázatosságot a kelet­német uralom központi napi­lapjából a Neues Deutschland­­ból származó idézetekkel teszi szemléletessé. A ki­emelt közlemények szerint “a zsidók ezrével kínozzák halál­ra szörnyű börtöneikben az arab hazafiakat. Az izráeli haláltáborokban alkalmazott szadisztikus eszközök túl-A mandátum marad Folytatás az 1. oldalról.. A legérdekesebb kombiná­ció, miszerint Dáján a kül­ügyminisztérium útján akar eljutni a miniszterelnöki hi­vatal élére. Ez olyan for­mában képzelhető el, hogy — mint tudjuk, — Begin beteg ember, nemrég szívrohama volt, könnyen előállhat olyan helyzet, amely kizárja a kor­mányfői tevékenységének folytatását. K i lehet az utóda ? Weizman, a hadügyminisz­ter ? Papírforma szerint ő a második ember, mégsem valószínű, hogy a saját pártja, illetve a Likud vezetősége al­kalmasnak találná erre a tisztségre. Dájánt inkább. Ennyit erről a kérdésről, a­­mely most nem időszerű, de azzá válhat egy idő múlva. Nem egyszer írtuk le ezeken a hasábokon, most csak ismé­telhetjük: Dáján miniszterel­nök szeretne lenni. Csak o­­lyan tisztségeket vállal, a­­melyek által közelebb jut a kormányfői funkcióhoz. Ami­kor elfogadta a Begin által felkínált külügyi tárcát, ez a szempont irányította. A Mun­kapártnak azért fordított há­tat, mert alaposan felmérte a helyzetet és megállapította, hogy általuk nem lehetne egy­hamar miniszterelnök. És a Dás ? Azt írtuk néhány hete, hogy az izráeli belpolitikai élet nagy kérdőjele a Dás, vagyis az új politikai párt, amelyJi­­gál Jádin professzor alap­elképzelése alapján született. és viszonylag szép sikere volt a választáson. A viszonylagosság ebben az esetben lényegi elem, ugyan­is a Dás azt szerette volna ha a mérleg nyelve tisztségét kapja meg. Olyan erőt, amely­nek birtokában irányító sze­repet tölthet be a politikai tér­kép újrarajzolásakor. Izráelben azért van szük­ség " mérleg nyelvére" a po­litikai életben, mert soha nem kapott még egyik párt sem ab­szolút többséget, csak vi­szonylagosát, tehát koalíció alakítása nélkül moccanni sem lehet. Az elmúlt 29 év során mindig a Vallásos Nem­zeti Párt volt a mérleg nyel­ve. Ezt a szerepkört áhította meg a Dás. De nem sikerült megkapnia, mert igaz, hogy elég szép dolog egy új párt részéről a 15 mandátum, de az üdvösséghez — vagyis a mérleg nyelve funkciójának betöltéséhez, koalíciós fel­tételek diktálásához kevés. Begin nem várt a Dás-ra, a kormány nélkülük alakult meg. De nem is mutatott ne­kik ajtót. Inkább egy szép gesztussal kereste a kedvü­ket Fenntartott a számukra három tárcát az új kormány­ban és azt mondta, vár egy hónapig. Ha a Dás belép meg­kapják a három tárcát. Ha nem elosztják egymás között. Ezen felül még azt is meg­ígérte, hogy Jigál Jádin pro­fesszor miniszterelnök-he­lyettes lesz. E minőségében, külügyi és biztonsági prob­lémák tartoznak majd hozzá. Utóbbiakhoz jól értaprofesz­. / szór, mert — mint köztudo­mású — egyetemi karrierjé­nek kialakulása előtt vezér­kari főnök volt. Nemzeti ünne­peken ma is felölti a táborno­ki uniformist. De a Dás központi vezető­sége még nem döntött. Tebla­­bolnak. Folyamatos vita, mert képtelenek belátni, hogy vesz­tettek. Legalábbis olyan ér­telemben, hogy nem diktálhat­ják a csatlakozásuk feltétele­it. Egy másik megfontolás pe­dig sajnálatos módon nem ke­rül náluk előtérbe. Az, hogy Ellenzékben? De mi keresnivalója van a Dás-nak az ellenzékben ? A Kneszet ellenzéki padsorai­ban most a Munkapárt kép­viselői ülnek. Ha a Dás ellen­zékben marad, kénytelen lesz menet közben azokkal szövet­kezni, akiket ki akart iktatni a választások előtt a hatalom­ból. Ha erre sor kerül, olyan politikai úton indul el a Dás, a­­mi lenkezik a választó in­tencióival, másrészt kizárja, hogy a négy év múlva esedé­kes választáson erőre kapja­nak. Mit akar a Likud aDás-tól? Nyilvánvaló, hogy a koalíció­ba való belépésüket szeretné, mert most csak éppen hogy megvan a parlamenti többsé­gük, akkor viszont 77 szava­zatra támaszkodna a kormány a Kneszetben. Viszont az sem: B cycle & sports Jl egész ontarióban O A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK 2 sportfelszerelés** KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St., W. LE 6-9718 száriás embertelenségén is: egyes arab területeken földig rombolt házak, megmérgezett kutak, meggyalázott holtte­temek jelzik az izráeli ural­mat!” — írja a Neues Deutsch­land egyik tudósítása, amely egyébként így fejeződik be: — Az izráeli katonák a krip­tákat vasrudakkal és kézigrá­nátokkal feltörték, s ami fül­bevaló, gyűrű, karkötő, arany­fog a csontvázákon lelhető volt, elrabolták. Borzadályos és állati: csak ezt lehet ször­nyű garázdálkodásukról mon­dani! Az “Allgemeine” tömegével szolgál a keletnémet sajtóból és rádióból származó efféle lélekmérgezéssel. Mi azon­ban, gondolom, eltekinthetünk a további idézgetéstől. E he­lyett hadd iktassam ide a lon­doni “Guardian” -ból e soro­kat: “A keletnémet zsidóellenes uszításhoz viszonyítva a moszkvai Pravda még mérsé­kelt, szinte diplomatikus saj­tóterméknek hat. Amit és aho­gyan a DDR hírverése anti­szemitizmusban művel, az di­csőségére válnék Göbbelsnek is!” S talán még annyit, hogy ez a gyfllöletkeltés némely réte­gek körében nem is marad hatástalan. A rómaiaknak a “nép” fogalmának megjelölé­sére két szavuk volt: a po­­pulus és a plebs. Az első az érdemesebb polgárokat, a második a csőcseléket Jelen­tette. A kommunista géniusz a nemzeteket, a populus-t még nem tudta megközelíteni. De a plebs-hez, a csőcselékhez eljutott. Csakúgy, mint aGöb­­belsek idején és minden más diktatúrák esetén is történt. KOMPILÁTOR valamivel tartoznak a válasz­tóiknak is. A Dás egyetlen jel­szóval szerezte meg a 15 man­dátumot. Változást ígér­tek. Meg is lett a változás, de nem általuk. Ami viszont nem jelenti — nem jelentheti —, hogy nekik nem kell most már a változás érdekében te­vékenykedni. Ugyanis a vá­lasztások eredményei nem változást hoztak, csak bizto­sították a változás lehető­ségét. Ha a Dás belép a kor­mányba, segítheti a változás folyamatát és a jelenlétével hatást gyakorolhat a folya­matra olyan értelemben is, a­­hogy ezt a választók elvárják tőlük. mindegy a Likudnak, hogy mi­kor lép be a Dás a koalícióba. Begon nagy erőpróba előtt áll. Július közepén indul Iz­­ráel új miniszterelnöke Washingtonba, ahol első alka­lommal tárgyal majd Ameri­ka elnökével. Nos, a Carter­­ral való eszmecsere órájában nem lenne mindegy, milyen szilárnak tűnik a mögötte ál­ló kabinet. Van-e remény arra, hogy a Dás az utolsó pillanatban mégis belép a kormányba ? V élemé nyűnk szerint igen, mert ez logikus lépés volna minden szempontból. Márpe­dig a logika olyan pártban is győzhet, amelynek egyetemi tanár a vezére. BENEDEK PÁL Gesztenye Cukrászda os dél icatessen t, a/au. de a régi finomságú süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit: KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON: 782-13*8 ísiop GET-SETW DRIVING SCHOOL ■ V TEL: 635-1102 este 661-0364 WEISSBERGKR TIBOR 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk & BAR -MICVORA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, tyucttf, -tál. 387 Spadina A ve., Telefon: 979 - 2Í77 , Lakás: 225-0742. Amennyiben 60 nappal korábban megveszi a jegyét CHARTER UTAZÁSOK: Londonba Zágrábba Frankfurtba BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST 1 HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA 420 SPADINA AVE. TORONTO, DNT mst se7 294 COLLEGE St A-A—/V 925-1382 L-A_^v A—A—/V BUDAPEST TAVERN L egyen a vendégünk! Minden hétvégén kosáry pufi vidám műsora! Mindéi szombaton más-más vendég­művész! ILYEN MÉG NEM VOLT! Hétfőtől - péntekig

Next

/
Thumbnails
Contents