Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-09-10 / Supplement

ROS HASANA supplement TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO*- TORONTO- TORONTO - TORONTO DIESEL DOKTOR TITKA ... Azon a borongós, 1913- as októberi napon a vlis­­singeni halászok egyáltalán nem számítottak viharra, de az mégis kitört, sőt a Schelde sekélyvízű részén is olyan nagy volt a hul­lámverés, hogy halfogásra gondolni sem lehetett. Ami­kor a halászok elhatároz­ták, hogy utoljára vetik ki hálójukat, jól öltözött fér­fi holttestét halászták ki. E fogásnak persze nem örültek, de a holttestet nem merték a hajóból kidobni — gondolván, hogy — ta­lán valamilyen bűntény ál­dozata. A tenger hamarosan olyan viharos lett, hogy a kis csónak bármely perc­ben elsüllyedhetett volna. A halászok így mégis arra kényszerültek, hogy a te­temet kidobják, de előbb, levették ujjairól a gyűrű­ket. Később a gyűrűket át­adták Vlissingen holland város illetékes hatósági kö­zegeinek, akik megállapí­tották, hogy a halászok Ru­dolf Diesel, világszerte is-, mert feltaláló holttestét dobták vissza a tengerbe. ...Ez a tehetséges mér­nök 1892-ben kapta meg el­ső szabadalmát motorjára. Később tökéletesítette a ta­lálmányt, és a motor meg-, hódította a világot, felta­lálója pedig milliomos lett. Doktor Diesel életútja azonban tövisesnek bizo­nyult. Különösen sok kel­lemetlenséget okozott neki a csalódás, hogy a motor, hajtására csak az olajat le­hetett felhasználni; e célra a szénpor nem volt alkal­mas, Németországnak ugyanis nem volt folyékony üzemanyaga. Ezenfelül akadtak honfitársai, akik majdhogy hazaárulással nem vádolták, mert Német­ország potenciális ellensé­gei — Anglia és Oroszor­szág — mindjárt széles körben kezdték alkalmazni a Diesel-motort.' Németországban hajsza indult a tehetséges feltaláló ellen. Bíróság elé hurcol­ták, megbélyegezték a saj­tóban. A magasabb körök­ben azért is haragudtak rá, mert * nem volt hajlandó együttműködni Fiedler pro­fesszorral egy lángszóró megszerkesztésében. 1913. szeptember 29-én este a „Dresden” nevű luxus-óceánjáró elindult Antwerpenből Harwich an­gol kikötő felé. Fedélzetén ott volt Rudolf Diesel is, belga tudósítók társaságá­ban. Dieselnek részt kellett volna vennie annak a vál­lalatnak a közgyűlésén, amely az új motorokat gyártotta, meg kellett vol­na szemlélnie a gyárat is, ahol e motorok készültek. A belgák a fedélzeten sé­táltak, és egészen éjjeli 11 óráig beszélgettek a doktor­ral, akit aztán elkísértek a kabinjáig. Reggel Diesel kabinját felkereste egy hajópincér, hogy reggelizni hívja. Minthogy a kopogás­ra nem kapott választ, ki­nyitotta az ajtót, de a ka­binban senkit sem talált. Az egész legénységet moz­gósították, de a doktor nyomtalanul eltűnt. A világsajtó nagy izga­lommal tárgyalta a rejté­lyes esetet. Egyesek szerint Diesel öngyilkosságot köve­tett el, mások azt állították, RUDOLF DIESEL hogy a feltalálót a német vezérkar küldte a másvi­lágra;, nehogy a mérnek Angliának elárulja a ter­vezett lángszóró titkát; vol­tak, akik közönséges bűn­tényt sejtettek az eltűnés mögött. De mindez csak feltételezés volt. Az öngyil­kosság-változatot nyilván­valóan eleve ki kellett zár­ni, mivel a belga újságírók egyhangúan bizonygatták, hogy Diesel jó hangulatban volt, sokat tréfálkozott és igen élénken társalgóit ve­lük. A tehetséges mérnök pusztulásának titkát a ten­ger hullámai magukba zár­ták, s mind a mai napig senki sem tudja, mi történ­hetett a „Dresden” fedél­zetén 1913. szeptember 30-ának éjjelén. A halászok által kihalászott holttest felboncolása feletet adha­tott volna Diesel halálának okára, de a tenger többé nem adta ki a szerencsét­len mérnököt. Akár így. akár úgy halt meg, a mér­nök pusztulásához fűzött változatok közt szerintünk van egy, amely figyelemre méltó: vajon a kiváló fel­találó végleges eltávolításá­ban nem voltak-e bűnösök a szénmágnások, hiszen új, egyszerű és igen gazdasá­gos motorja halálos csapást mért a szén hajtotta gőz­gépekre. Egyébként Diesel halála már nem tudta megállítani az új motor világraszóló diadalútját., TORONTOI és MONTREALI BARÁTAINAK ROKONAINAK és ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET és KELLEMES ÜNNEPEKET KI VAN GALLAI IRÉN A Concorde megmenekült JttOttttH H ttV mron naita naafl BOLDOG ÚJÉVET és KELLEMES ÜNNEPEKET 1 KIVAN A DOPULAR BUTCHER Carter elnök egyik leg­súlyosabb problémája: ho­gyan viselkedjen a Concor­­de-kérdésben. Az Egyesült Államok és két legköze­lebbi szövetségese, Fran­ciaország és Nagy-Britan­­nia között ugyanis némi feszültséget váltott ki, hogy a Concorde nem szállhat le a Kennedy-re­­pülőtéren. Valójában azon­ban nemcsak erről van szó. Ha a Concorde nem kapja meg az engedélyt a New York-i leszállásra, ez megbuktathatja a már amúgy is meggyengült Giscard-kormányt, sőt még a londoni munkáspárti kor­mányt is. „Az a javasla­tom” — közölte a külügy­­minisztéri umi barátom —, „menjünk félúton a fran­ciák és az angolök elé: en­gedjük meg a Concorde­­nak, hogy leszállhasson a Kennedy-repülőtéren, de azt ne, hogy fel is száll­hasson”! „Remek kompro­misszum” — lelkesedtem. — De ha a Concorde nem repülhet el ismét New Yorkból, hogyan kapják vissza a franciák és az an­golok?” „Hát szedjük szét a repülőgépet alkatrészek­re, és légi teheráruként küldjük vissza Londonba és Párizsba.” „Micsoda megoldás: végre munkához jutnak a francia és angol SZŐKE LÁNY PÁRDUCBŐR KABÁTBAN Folytatás az előző oldalról pillantottam meg a sarki Iám­­pafénjrben. A ház felé kanya­rodott, az egyik kotla fölsza­ladt a járdára. A Chevrolet hir­telen furcsa szögben az úttesten. Oda­siettem és fel rántottam a koca ajtaját. Harry Olt a kormány­nál, görcsösen és kétségbeeset­ten kapaszkodva belé, mintha rTTTTVTFFFIrVlrVT-FI BOLDOG ÚJÉVÉT KIVAN VENDÉGEINEK és BARÁTAINAK RESTAURANT DELICIOUS HUNGARIAN AND LATIN-AMERICAN DISHES WINE & BEER 553 BIOOR WEST AT BATHURST TORONTO - TEL. 536-7566 BOLDOG UJEVET és KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN barátaik nak9ro k o naik nak és ismerőseiknek Mr.&Mrs. P. BORNFREUND 115 Brookview Dr. urun naiD nj»5 BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK MAGDA és HERMÁN PERL csak így tudott volna egyenesen ülni. A melle csupa vér volt A szája is csillogott a vértől. Alig értettem, hogy mit mond, ami­kor megszólalt — Hát elintézett... — Ki intézte el magát Har­ry? Jeannine? — Nem. Nem 5. De tulajdon­képpen mégiscsak 5 volt az oka. Ezt úgy látszik, nem lehetett el­kerülni. Az utolsó szavai ezek voltak. Még sikerült idejéből elkap­nom, mielőtt kizuhant volna a kocsiból. Lefektettem a járdá­ra és otthagytam, hogy ha egy szolgálatban levő rendőr arra járj megtalálja. Újból keresztülhajtottam a városon a lakókocsi­táborig. Jeannine ko­csijából még mindig világosság szűrődött ki a befüggönyözött ab­lakokon keresztül. Belöktem az ajtót. A lány éppen csomagolt az emeletes ágy alsó fekhelyén. Hátranézett a vállán keresztül és megdermedt. Szőke fejét föl­emelte, mint egy riadt madár és megbűvölten bámult a revolve­remre. — Hová készül, gyermek? — El innen, ebből a városból. — Előbb van még egy kis mesélni valója. Fölegyencsedett. — Mindent elmondtam ma­gának, amit csak tudok. Kár, hogy nem hitt nekem. Most mi a baja? Talán nem találta meg Hányt? — De megtaláltam. Csakhogy holtan. Félig megfordult és erőtlenül roskadt a rendetlen ágyra. — Halott? Azt hiszi talán, hogy én öltem meg? — Azt hiszem, maga tudja, hogy ki tette. Harry azt mond­ta nekem, mielőtt meghalt, hogy tulajdonképpen maga az oka mindennek. — Hogy én vagyok az oka? — ‘A szeme kitágult, tettetett egy­­ügyőséggel, de valami gondolat­féle is felcsillant benne, várat­lan és kétségbeejtő gondolat — Arra gondot hogy Hányt miat­tam ölték meg? — Hányt is, és Nicket is. Egy nő, ugyanaz a nő lőtte le mind­kettőjüket — Szent isten — suttogta. Non volt már semmi kétség bennem. A fájó csöndet egy nagy Die­sel-motor zúgása szakította fél­be, az országút felől. Jeannine fölemelte a hangját. — Az őrült vén ringyó! Hát 6 ölte meg Nicket? — Az anyjáról beszél, ugye; Ma. Neméről?---Ipn — Látta, amikor lelőtte Nic­ket? — Nem. Ahogy már többször is elmondtam, nem voltam ak­repülőgépipari dolgozók, úgyis nagy szükségük van rá!” „Legfontosabb előnye: Long Islandon felére csök­ken a zajártalom. Ennyi ellen bizonyára nem til­takoznának a repülőtér környékén lakó polgárok.” Art Buchwald ERDOS ISTVÁN és családja BLUM JÓZSEF és családja EM 3-9730 | ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ »»»<<♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦»+ kor magamnáL De ezen a hé­ten többször is láttam az anyá­mat arrafelé, az volt az érzé­sem, hogy állandóan szemmel tartja a házat. Mindig árgus szemekkel figyelt engem. — Ezért akar elmenni ebből a városból? Mert tudja, hogy 6 ölte meg Nicket? — Talán ezért Nem tudom. Kék szemével hirtelen a há­tam mögé pillantott Megfor­dultam. Mrs. Nemo állt az ajtó­ban. Szalmakosarát sovány mel­léhez szorította. Jobb kezével a kosarába nyúlt A jobb karjába lőttem. Az ajtókeretnek esett és lógó karját a bal kezével fogta meg. Arcát mintha kőből faragták volna. A pisztoly, amit elejtett, egy olcsó 32-es revol­ver volt, níkkelezése lekopott és már rozs­dásodott is. Megnéz­tem a tölténytárát Egy golyó hiányzott belőle. — Ezzel ölte meg Harryt — mondtam. — Nicket nem ezzel a revolverrel intézte el, olyan távolságról nem találta volna el véle; — Nem. — Lenézett vértől csöpögő kezére — Régi, szolgá­lati fegyveremmel lőttem le Nlck Nemót Miután végeztém vele, a puskát bedobtam a ten­gerbe. Nem sejtettem, hogy még később is szükségem lesz fegy­verre. Ezt a kis pisztolyt ma éj­jel vettem. — Hogy Harryvai végezzen? — Hogy magával végezzek. Azt hittem, hogy utánam szag­lászik. Amíg nem közölte ve­lem, nem tudtam, hogy Harry mindent tudott Nickről és Jean­­nine-róL — Jeannine az első házassá­gából született? — Igen. A lányom. Egyetlen, gyermekem. — Odafordult a lányhoz. — Érted tettem, Jean­nine. Túl sok mindent láttam az életben. Tudtam, hogy milyen szörnyű dolgok várhatnak egy nőre. A lány nem szólt egy szót sem. — Azt még csak értem, hogy miért lőtte le Nicket — mor­mogtam. — De mért kellett Hánynák is meghalnia? — Níck pénzelte őt — jelen­tette ki csendesen. — Nick meg­fizette őt azért, hogy Jeann iné­nál lehessen. Harry ra egy órá­val ezelőtt akadtam rá egy bár­ban. és egy pillanatig se tagad­ta. Remélem, hogy sikerült megölnöm őt — Sikerült Mrs. Nemo. De most miért jött ide? Jeannine talán a harmadik, akivel még le akart számolni? — Non. Nem. Hiszen a lá­nyom. Csak azért jöttem, hogy megmondjam neki: mit tettem érte. Azt akartam, hogy ő is tudjon róla. A lányára nézett, aki ott ült erőtlenül az ágyon. Mrs. Nemo szemében furcsán, sót hátbor­zongatóan keveredett a fájda­lom és a szeretet. Jeannine csak ennyit mon­dott, szintéi«! hangon: — Maga teljesen őrült,! anyám. Hogy tehetett ilyet? — Jöjjön csak, Mrs. Nemo — indultam el az ajtó felé. routrorrA: vtcu ovosov ZSOLDOS ANDOR: BOLDOGSÁG Ember! Akarsz e boldog lenni? Akarj! Nem áll utadba semmi. Csak néhány szó a titkok titka, Kulcs, mely az aranyzárt kinyitja. (Egyszerű, mint maga az Élet, 'Vagy, mint az utolsó Ítélet. A hópehely se könnyebb ennél: i Élj úgy, mintha Ember lennél. Budapest, 1946. BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁNUNK Yale Shoe Store tulajdonosai Böhm Imre és Hédy 575- Moor St. West­♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦»»♦+■ ÚM ink mmt<v A?. üC V £ LESANA TOVA! AZ EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓ KÖZÖSSÉGNEK KELLEMES ÜNNEPEKET KI VÁN S. I. GUTTMAN LTD. MECHANICAL CONTRACTORS 51A ESN A PARK DRIVE, MARKHAM, ONT. 493-1050 Boldog újévet kíván üzletfeleinek és bratáinak BAYVIEW SOUTHERN NURSERY TULAJDONOSA TARR MIHÁLYés családja FRANZ LISZT RESTAURANT DINING LOUNGE 603 MARKHAM STREET TULAJDONOSAI ÉS ALKALMAZOTTAI l Vendégeiknek és Barátaiknak Kellemes^Ünnepeket és Boldog Újévet kivánnak

Next

/
Thumbnails
Contents