Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-16 / 666. szám

1977 július Hi * MENORA

3 oldal

BŰNÖSÖK ÉS ÁLDOZATOK KÜLÖNÖS VONZALMA

“Ha elfogadjuk a tételt, hogy bűnözőből lesz a legjobb zsandár (és megfordítva), akkor feltehető, hogy a becsületességre és bűnözésre való hajlam között nincs éles választóvonal”. — Dr. Lorimer Markham, a világ egyik vezető társadalomtudósa.

xxxxxxxxx

Korunk nemcsak a technikai fejlettség, hanem a bűnözés virágzásának korszaka is. A hagyományos bűnök — lopás, rablás, csalás, gyilkosság, stb. — mellett merőben új bűnözési ágak is létesültek, mint például légikalózkodás, politikai emberrablás és zsarolás, túszok fedezetével végrehajtott rablás és más, terrorista módszerekkel végrehajtott, erőszakon alapuló bűnözés. Egy összehasonlító tanulmány adatai szerint a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején 365 százalékkal több bűntény elkövetésére került sor, mint a harmincas években; annak ellenére, hogy a depresszió, prohibició és a háború előszelének hatására a harmincas évek bűnözési arányszáma hihetetlen méreteket öltött korábbi évtizedekkel összehasonlítva.

Magától értetődő, hogy számos tudományi ág érdeklődéssel tanulmányozza a bűnözés fellendülésének okait. Kriminológusok és szociológusok mellett antropológusok, pszichiáterek, történészek és államtudományi szakemberek is végeznek kutatásokat. Elvégre

A * STOKHOLMI SZINDRÓMA” KUTATÁSNAK MARGÓJÁRA

kult vonzalmat, kapcsolatot, sőt, még szerelmi viszonyt is. A csoport ennek a jelenségnek a “Stockholm Syndrome” elnevezést adta, miután e vonzalom bűnöző és áldozat között különösképpen szembetűnő volt ama hirhedt, 1971-ben elkövetett stockholmi bankrablásban, melynek során Jan-Erik Olsson, a rabló, zsarolással börtönből kiszabadított barátja, Clark Olofsson segítségével négy túszt ejtett a bank alkalmazottjai közül — három nőt és egy férfit — s a rendőrséggel folytatott “tárgyalások'* elhúzódása miatt hat napra bezárták magukat és áldozataikat a bank hatalmas páncélszekrényébe. A kezdetben halálra rémült túszok és rabtartóik között hamarosan különös vonzalom alakult ki. Amikor a rendőrség végül is letartóztatta a bűnözőket és kiszabadította a túszokat, ezek könnyes szemmel és csókáradattal búcsúztak el fogvatartóiktól. A három nő később beismerte — amit a rendőrség már amúgyis tudott — hogy a hatnapos fogság alatt heves szerelmi viszony és szexuális orgia folyt a pénzszekrényben a három nő és három férfi között. A következő években a három nő állandó látogatója volt a két rablónak a fegyházban.

Egy másik érdekes eset volt Patrícia Hearst, kaliforniai milliomos-csemete "lelki átváltozása”, aki átállt az őt elrabló terrorista csoporthoz, s részt vett különféle bűnté-Barbara Jane Mackle, egy másik milliomos-csemete Floridából, aki elrablása után négy napot kényszerült egy koporsóhoz hasonlító ládában tölteni, kiszabadítása után áhitatos vonzalommal nyilatkozott elrablója “egyéniségéről” és “nagyságáról”.

A Kanadában lezajlott esetek közül a kutatócsoport a hirhedt, 1975 júniusában sorrakerült brit kolumbiai fegyenclázadást hozza fel példának, amikor a fegyencek — többek között — két intézeti alkalmazott nőt is túszként ejtettek, Louise Strattont és Mary Steinhausert. A két napig tartó tragédia során Louise Stratton beleszeretett az egyik lázadó fegyencbe (akivel szexuális viszonya is volt a kálvária alatt), s kiszabadítása alkalmával a hatósági közegeket átkozta, akik kiszabadították. Mary Steinhäuser a lövöldözés alatt saját testével próbálta fedezni az egyik fegyencet, s rendőrgolyó oltotta ki életét. (A szóban forgó fegyenc kedvese lett a két nap alatt Mary-nek.)

Számos más esetet is felsorolhatnánk a csoport tanulmányából: repülőgépen szolgálatot teljesítő pincérnőkről, akik szerelmi viszonyt folytattak harmincezer láb magasságban légikalózokkal, vagy a horvát terroristák által elrabolt repülőgép utasairól, akik kiszabadításuk után “kedves és szeretetreméltó” embereknek nevezték a légikalózokat, vagy Burke ElbrichrŐl, az Egyesült Államok

baloldali terrorista diákok raboltak el és tartottak fogva három napig 1969-ben, s aki kiszabadítása után nyilvánosság előtt adózott rokonszenvvel elrablói irányában.

A tudományos csoport szociológusai szerint az áldozatok — túszok és más bűntények áldozatai — soha nem tapasztalt élmény aktív részeivé válnak, olyan élményé, melynek különböző megjelenési formájáról éveken át olvastak az újságokban, vagy hallottak és láttak filmen és televízióban. Az első, természetszerűleg jelentkező ijedtség és rémület után egy valamiféle televíziós játék főszereplőinek látják magukat, s a rémület leküzdése után kíváncsisággal és érdeklődéssel tanulmányozzák fogvatartóikat, melyből aztán vonzalom, sőt, ha különböző nemekről van szó, szerelmi inger fejlődik ki. Politikai hátterű emberrablások áldozataira nagy hatással van az elrablók szélsőséges világnézete, s a világnézet meggyőződésébe vetett hit mindent elsöprő hevessége, ami végül elgondolkodásra és az idegen meggyőződés iránti rokonszenvre motivál.

Pszichiáterek hozzáteszik, hogy az általános emberi természetben a gyűlölet és a szerelem között halványa választóvonal. Egy elrabolt nő, aki kezdetben halálos rémülettel és gyűlölettel viseltetik elrablója irányában, a kényszerűségből együtt töltött napok során az elrabló befolyása és

azt kéetrvénekfés nyek követésében. brazíliai nagykövetéről, akit “varázsa” alá kerül;

bűnszindikátu sok

sőbb teljesen más szempontból vizsgálja, esetleg markáns és imponáló egyéniségnek találja, vonzó, kegyetlen es erőteljes hímnek, aki nyilvánvalóan mindenben különbözik a nő mindennapi megszokott társaságától. Az impresszióból érdeklődés lesz, az érdeklődésből kíváncsiság, a kíváncsiságból vonzalom, vágy és szerelem. A “stockholmi szindróma” — mondják a pszichiáterek — az elkövetett bűncselekmények arányában növekszik, s az áldozatokra kifejtett lélektani hatás nem egyszerűsíthető le törvényszerűen ismétlődő tényezőkre és jelenségekre a szobán forgó egyének különbözőségé miatt.

Hogy Őszinte legyek, mindez kissé szenzáció hajhászásnak tűnik előttem. Elsősorban azért, mert a tudományos magyarázat kísértetiesen hasonlít Freud jól ismert “énhasadó” elméletéhez és a spiceri “Dr. Jekyll - Mr. Hyde” változatához. Mindkettő bizonyítja elméletben, hogy minden emberben benne van a jóra es rosszra való hajlam, amely külső befolyások következményeként váltogathatja egymást. A csendes és jóindulatú dr. Jekyll egy speciálisan kikísérletezett folyadék hatására átváltozik a gonosz és gyilkos hajlamú Mr. Hyde lényébe. A freudi énhasadas — ugyanebben az értelemben — magyarázza hangulatunk szelrózsa-szerű körforgását.

(Folytatása következő számunkban.)

Losonczy László

zártkörű vesznek részt a különböző bűntények elkövetésében, hanem egész népfajok és országok is, hogy csak a középkeleti terrorizmus intézményességét említsük.

Igen érdekes tanulmányt végzett a közelmúltban egy pszichiáterekből és társadalomtudósokból álló csoport annak felderítésére, hogy mi az oka a modernkori bűntények elkövetői és túszul ejtett áldozataik nyilvánvaló, egymás iránti vonzalmának. A csoport munkájának eredményéről Peter Rowe, a kanadai Southam újság-hálózat fiatal riportere is cikkezett kanadai és amerikai lapokban.

A tudósokból álló csoport kutatási kiindulópontként konkrét eseteket sorol fel, dátumokkal és a szereplők neveivel, melyek kétséget kizárólag bizonyítják a bűnt elkövetők és áldozataik között kialaKereszfi/fon

*1

New York központjában, o világ üzleti életének centrumában, pont o Brodwoy közepén von g

ABBEY

VICTORIA

HOTEL

7th A VE ot 51 st ST.

TELEFON : Cl 6-9400

Szállodánkat a magyar szívélyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről, Amerikába érkező magyarok központi találkozóhelye.

Az Egyesült Államok és vele együtt az egész világ, a történelem egyik keresztútjához érkezett. Döntenie kell, hogy elfogadje-e “az ahány ország, annyi szokás” elvét, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy a Föld bolygó élettere egységes világ.

Több ezer éves történelmünk eseményei azt mutatják, hogy a népek, országok, kontinensek egymásra vannak utalva. Lehet, hogy a szomszédok között voltak ellentétek amelyek háborúkhoz vezettek, de ugyanakkor az ember érezte, hogy közös a sorsunk. Az ázsiai, afrikai nyomorgók problémája az egész világ Ugye. Földrengések, árvizek, tájfunok és egyéb elemi csapások kiváltották távoli népek részvétét és segítőkészségét. Létrejött a genfi egyezmény, megszületett az emberi szabadságjogok fogalma.

Amikor azt hittük, hogy a XX. század második felének embere elérte a humanizmus magasabb fokát — zátonyra futott a világpolitika. Kiderült, hogy korunk embere még mindig elsősorban hatalomvágyó ember és a legjobb esetben is, legfeljebb csak másodsorban humánus ember. Az emberi szabadságjogokat csak addig tartja tiszteletben, amíg azok nem veszélyeztetik anyagi, hatalmi, vagy ideológiai érdekeit. Kiderült, hogy a világ vezérei külsőleg azonos szavak alatt, mást és mást értenek. A szólás- és sajtószabadságot, a szabad költözködés jogát stb. a Szovjetunió is biztosítja, de ezek a fogalmak nem azonosak a megfelelő északamerikai fogalmakkal. Még a legdemokratikusabb államokban sem tanácsos a fennálló rendszerrel ellenkező nézetet hangoztatni, a diktatórikus rendszerben egyenesen életveszélyes.

Ahol a gyűlölet lángja magasan lobog, ott elkerülhetetlen a kegyetlenkedés. Kilátástalan dolog lenne azt kutatni, hogy melyik kormány kezdte el a politikai ellenfelek bebörtönzését és kínzását, mert mindenünnen azt hallanánk, hogy a “másik” kezdte.

Amikor Cártér elnök az emberi jogok védelmére kelt, nem sejtette, hogy darázsfészekbe nyúlt. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ kormányainak háromnegyed része felszisszent. Kiderült, hogy csak az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Nyugat-Németországban és Japánban lehet a C ártér elnök fogalmai szerint emberi jogokról beszélni. Nemcsak a Kreml vezéreinek váratlanul heves reakciója, de a délamerikai államok kormányainak

állásfoglalása is meglepte Carter elnököt.

Az emberi jogok kérdése egyszeriben a világpolitika legveszélyesebb kérdése lett. Eltörpül mellette még a nukleáris fegyverek tömeges halmozásának veszélye is.

Nyugat-Európa politikai vezérei megdöbbentek amikor Carter elnök nyíltan kiállt az emberi jogok védelmére és azokat ki akarta terjeszteni az egész civilizált világra. Amit Carter elnök nem tudott, azt a nyugateurópai politikusok tudták: az emberi jogok kérdése a szovjet politika legérzékenyebb pontja. Olyan eszme, amely alapjaiban megingathat minden olyan kormányt, amely nem a többségre, de egy kisebbségre támaszkodik. Ez a megállapítás éppen úgy vonatkozik a Szovjetunióra, mint pl. Brazíliára.

Carter elnök nem tudta, hogy milyen hatásos fegyverhez nyúlt, amikor nyíltan állást foglalt az emberi jogok érdekében. Brezsnyev és a Politbüro világosan látja, hogy az északamerikai értelemben vett emberi jogok eszméje az egyetlen ideológia, amely nemcsak fel tudja venni a versenyt a marxista-kommunista ideológiával, de azt le is tudja győzni. Tulajdonképpen már

eppen a útján, a - antitéle is győzte, mert marxista dialektika tézis (kapitalizmus) zís (kommunizmus), már létrehozta a szintézist, vagyis a nyugateurópai és kanadai szociális államrendszert. Csak a szovjet fegyverek óriási árnyéka az, amely visszatartja a nyugateurópai politikusokat attól, hogy erről beszéljenek. Tudják, hogy az J emberi jogok puszta emlege- j tése megdöntheti a Kreml hatalmát.

Amit a nyugateurópai államférfiak nem mertek megtenni, azt megtette C ártér elnök. Igaz, hogy a váratlan szovjet reakció nyomán halkabbra fogta kijelentéseit, de nem visszakozhat. Kiszabadította bilincseiből a détente politika által a világtól lég- 5 mentesen elzárt emberi szabadságjogok szellemét, amelyet többé nem lehet börtönbe visszavetni.

A Szovjetunió vezérei mégis mindent el fognak követni, hogy ez megtörténjen.

A hidegháború elkerülhetetlen. Szerencsések leszünk, ha a fegyveres összecsapást elkerüljük.

Ebben a küzdelemben nem a két szuperhatalom és nem néhány szövetséges állam, de az ember sorsa a tét.

A. P.

xNEM KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT

***" megnyílt a Fórest Hillsben N.y.-ban az

«7* cAndrew’ó ct-iuncjarian

* sStruMe & f^aótrieó Zinc.

í ahol a legkiválóbb minőségűi, naponta friss 1

| Rétesek, magyar és Continentá/is sütemények nagy választékban kaphatók í

| FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen késtolót az Ízletes sütemények bél <

I Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-02(6 I

FIRST HUNGÁRIÁN LITERARY SOCIETY ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR 323 East 79th Street, New York.N.Y. 10021 Telefon 650-9435

SAJÁT ÉTTERMÜNKET KLOPFER IRENKE VEZETI

Tagfelvételi kérelmeket egyebenként bírálunk el! Lauber Imre alelnök Dr.Neumark Zoltán elnök

MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR

Weinreb Bros & Gross, Inc.

MANHATTANBAN

287 EAST HUSTON St, - NEW YORK N.Y. 10002 Teléfon: AL4-2360

Előnyős áron kiszít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET ________________

JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARAZATA

HALÁLHAJÓK

Elmúlt már az éjfél. A Kneszet több mint nyolcórás vitája végefelé közeledett. Az ország népe már délután négy óra óta figyelte a televízióban, miként működik az izráeli demokrácia, és hogyan mutatkozik be az új kormány a parlament előtt.

Tíz perccel éjfél után Menachem Begin emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a bizalmi szavazás fölötti vita vagy másfél tucat résztvevőjének. Ekkor, mielőtt letette az esküt mint az ország hatodik miniszterelnöke, beszédének első mondatában bejelentette, hogy miniszterelnökként első intézkedése az lesz, hogy menedéket nyújt annak a hatvanhat vietnami menekültnek, akiket a "Juvali" nevű izráeli teherhajó mentett meg, amikor már napok óta élelem és víz nélkül dobálta őket az óceán hulláma egy kormányozhatatlanná vált ócska halászhajón.

Begin bejelentésével — legalábbis egyelőre — véget ért hatvanhat ember, közöttük több mint húsz gyerek drámája. Amikor ezeket a sorokat Írom, a vietnami menekültek már itt vannak közöttünk és úgy a hatóságok, mint az ország népe részéről a legmelegebb fogadtatásban részesültek.

Távol áll tőlem, hogy ebben a cikkben dicshimnuszokat zengjek; szentül meg vagyok győződve arról, hogy az izráeli kormány azt tette, ami a legelemibb kötelessége volt. Menedéket adott olyan embereknek, akiket senki s em akart befogadni. Hogy ez a menedék végleges vagy ideiglenes lesz, csak az ö akaratuktól függ. A menekültek közül számosnak rokona van az Egyesült Államokban és Kanadáb an és ott csatlakozni akarnak hozzájuk, persze ha beengedik őket oda. Aki azonban Izráelben akar maradni, máris végleges tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Mint mondom, ezt a cikket nem öndicséretnek szántam, hanem vádiratnak egy közömbös és kegyetlen világ elle n. A hatvanhat vietnami menekült sorsa ugyanis fényt vetet tégy olyan borzalmas tragédiára, amelyről csak nagyon keveseknek van tudomásuk a világon, és azok akik tudják, igyekeznek nem tudomást venni róla.

Amikor Izráelbe való érkezésük után megkérdeztek a vietnami menekülteket, miért hagyták el, éjnek idején, szökve, egy ócska halászhajón hazájukat, mindnyájuknak ugyanaz a felelete volt; nem bírták tovább elviselni a kommunis ta rendszer rémségeit.

Ez a hatvanhat vietnami menekült azonban csak egy kis töredékét teszik ki azoknak, akik elmenekültek a kommunista rendszer elől. Halászhajójukhoz hasonló ócska bárká k sokaságát dobálja a tenger. A hajókon reménytvesztett emberek vannak, akiket nem akar felvenni egyetlen hajó sem éti akiket nem engednek be egyetlen kikötőbe sem. A vietnami rm ;nekültek elmondották, hogy mielőtt a "Juvali" megmentett«; őket, öt hajó ment el mellettük anélkül, hogy a legkisebb segítséget nyújtotta volna nekik. A történelmi hűség kedvééirt azt is fel lehet legyezni, hogy egy Japán, egy panamai, eg y norvég és egy keletnémet hajóról van szó. Az ötödik hajó nemzetiségét a menekültek nem tudták megmondani. Úgy látszik utasításuk volt, hogy ne nyújtsanak segítséget menekült eknek és ne vegyék fel őket fedélzetükre. A "Juvali"-t sem akiarták beengedni a Távolkelet egyetlen kikötőjébe sem és csa k akkor futhatott be egy taivani kikötőbe, amikor az izráeli kormány már felelősséget vállalt, hogy gondoskodik a menekültek Izráelbe való repülőútjáról és így biztosan nem mara dnak Taivanban.

Ha a "Juvali" nem vetődik a menekültek útjába, akkor ez a hatvanhat vietnami nyilván már nem volna az élők sorá bán. Ki tudja mennyien pusztultak már el a tenger hullámai között, mert senki sem akart segítségükre sietni, és befogatdni őket. A "Juvali"-hoz hasonló csodák csak nagyritkán tört» énnek. így például, ugyanazon nap amikor a vietnamiak megérkeztek a Ben Gurion repülőtérre, egy másik bárkának sikerült elvergődnie az ausztrál partokig hetvennégy menekültté ;1.

Nem tartozom az optimisták közé, de mégis azt remélem, hogy ennek a hatvanhat menekültnek az esete talán felrázza a világ lelkiismeretét és igyekezni fognak nemzetközi síkon segítséget nyújtani ezeknek az embereknek. Az UNO menekültügyi szervezete milliárdokat fordít olyanok segé-lyezésére, akik már harminc esztendeje vagy még regebben "menekültek"-, de a vietnamiak ügyében ez a szervezet még soha semmit nem tett. Nagy különbség van menekült és menekült között; vannak olyanok, akiknek a sorsával politikát űznek, és olyanok, akik a politika áldozatai lettek, mint például a vietnamiak . . .

Negyven évvel ezelőtt zsidó menekülteket vivő hajók bolyongtak a tengereken és nem volt kikötő, amely befogadja őket. Ma a vietnamiak vannak soron. A világ nem lett; humanistább egy fikarcnyival sem a négy évtized alatt.

FLEISCHMANNS, N.Y. 12430

Legjobb konyhája és szép fekvése utolérhetetlen

MÁR NYITVA A NYÁRI SZEZINRA!

Gyönyörű park, árnyas fákkal * Nagymennyiségű ingyen nyugágy, hatalmas szült vizű, acélfalú uszoda, léghűtött ebédlő, kártya-szoba, hall * Kellemes nyitott terasz, naponta műsor a nyaraló saját night-clubjában.

KONTINENTÁLIS ZENEKAR Délutánonként tánc a teakertben! Kitiinő magyar és bécsi kósher konyha!

Mór most rezerváljon a nyeri szezonra

ELÚZtKENy TULAJDONOSOK: edith & irving Miller ________________(914) 254-5535______________

2 és fél órára New York City töl a New York Thruway-n a 19-es kijáratnál a 28-as úton...