Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-16 / 666. szám

1977 július Hi * MENORA 3 oldal BŰNÖSÖK ÉS ÁLDOZATOK KÜLÖNÖS VONZALMA “Ha elfogadjuk a tételt, hogy bűnözőből lesz a leg­jobb zsandár (és megfor­dítva), akkor feltehető, hogy a becsületességre és bűnözésre való hajlam kö­zött nincs éles választó­­vonal”. — Dr. Lorimer Markham, a világ egyik vezető társadalomtudósa. xxxxxxxxx Korunk nemcsak a techni­kai fejlettség, hanem a bűnö­zés virágzásának korszaka is. A hagyományos bűnök — lo­pás, rablás, csalás, gyilkos­ság, stb. — mellett merőben új bűnözési ágak is létesül­tek, mint például légikalóz­kodás, politikai emberrablás és zsarolás, túszok fedezeté­vel végrehajtott rablás és más, terrorista módszerekkel végrehajtott, erőszakon ala­puló bűnözés. Egy összeha­sonlító tanulmány adatai sze­rint a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején 365 százalékkal több bűntény elkövetésére került sor, mint a harmincas években; annak ellenére, hogy a depresszió, prohibició és a háború elősze­lének hatására a harmincas évek bűnözési arányszáma hi­hetetlen méreteket öltött ko­rábbi évtizedekkel összeha­sonlítva. Magától értetődő, hogy szá­mos tudományi ág érdeklődés­sel tanulmányozza a bűnözés fellendülésének okait. Krimi­nológusok és szociológusok mellett antropológusok, pszi­chiáterek, történészek és ál­lamtudományi szakemberek is végeznek kutatásokat. Elvégre A * STOKHOLMI SZINDRÓMA” KUTATÁSNAK MARGÓJÁRA kult vonzalmat, kapcsolatot, sőt, még szerelmi viszonyt is. A csoport ennek a jelen­ségnek a “Stockholm Syn­­drome” elnevezést adta, mi­után e vonzalom bűnöző és ál­dozat között különösképpen szembetűnő volt ama hirhedt, 1971-ben elkövetett stockholmi bankrablásban, melynek során Jan-Erik Olsson, a rabló, zsa­rolással börtönből kiszabadí­tott barátja, Clark Olofsson segítségével négy túszt ejtett a bank alkalmazottjai közül — három nőt és egy férfit — s a rendőrséggel folytatott “tárgyalások'* elhúzódása mi­att hat napra bezárták ma­gukat és áldozataikat a bank hatalmas páncélszekrényébe. A kezdetben halálra rémült tú­szok és rabtartóik között ha­marosan különös vonzalom alakult ki. Amikor a rendőr­ség végül is letartóztatta a bűnözőket és kiszabadította a túszokat, ezek könnyes szem­mel és csókáradattal búcsúz­tak el fogvatartóiktól. A há­rom nő később beismerte — amit a rendőrség már amúgy­­is tudott — hogy a hatnapos fogság alatt heves szerelmi viszony és szexuális orgia folyt a pénzszekrényben a há­rom nő és három férfi kö­zött. A következő években a három nő állandó látogatója volt a két rablónak a fegyház­­ban. Egy másik érdekes eset volt Patrícia Hearst, kaliforniai milliomos-csemete "lelki át­változása”, aki átállt az őt elrabló terrorista csoporthoz, s részt vett különféle bűnté-Barbara Jane Mackle, egy másik milliomos-csemete Floridából, aki elrablása után négy napot kényszerült egy ko­porsóhoz hasonlító ládában tölteni, kiszabadítása után á­­hitatos vonzalommal nyilatko­zott elrablója “egyéniségéről” és “nagyságáról”. A Kanadában lezajlott ese­tek közül a kutatócsoport a hirhedt, 1975 júniusában sor­­rakerült brit kolumbiai fe­­gyenclázadást hozza fel pél­dának, amikor a fegyencek — többek között — két inté­zeti alkalmazott nőt is túsz­ként ejtettek, Louise Strattont és Mary Steinhausert. A két napig tartó tragédia során Louise Stratton beleszeretett az egyik lázadó fegyencbe (akivel szexuális viszonya is volt a kálvária alatt), s ki­szabadítása alkalmával a ha­tósági közegeket átkozta, akik kiszabadították. Mary Stein­häuser a lövöldözés alatt sa­ját testével próbálta fedezni az egyik fegyencet, s rendőr­golyó oltotta ki életét. (A szó­ban forgó fegyenc kedvese lett a két nap alatt Mary-nek.) Számos más esetet is fel­sorolhatnánk a csoport tanul­mányából: repülőgépen szol­gálatot teljesítő pincérnőkről, akik szerelmi viszonyt foly­tattak harmincezer láb ma­gasságban légikalózokkal, vagy a horvát terroristák ál­tal elrabolt repülőgép utasai­ról, akik kiszabadításuk után “kedves és szeretetreméltó” embereknek nevezték a légi­kalózokat, vagy Burke Elb­­richrŐl, az Egyesült Államok baloldali terrorista diákok ra­boltak el és tartottak fogva három napig 1969-ben, s aki kiszabadítása után nyilvános­ság előtt adózott rokonszenv­­vel elrablói irányában. A tudományos csoport szo­ciológusai szerint az áldoza­tok — túszok és más bűnté­nyek áldozatai — soha nem ta­pasztalt élmény aktív részei­vé válnak, olyan élményé, melynek különböző megjele­nési formájáról éveken át ol­vastak az újságokban, vagy hallottak és láttak filmen és televízióban. Az első, termé­szetszerűleg jelentkező ijedt­ség és rémület után egy va­lamiféle televíziós játék fő­szereplőinek látják magukat, s a rémület leküzdése után kíváncsisággal és érdeklődés­sel tanulmányozzák fogvatar­tóikat, melyből aztán vonza­lom, sőt, ha különböző nemek­ről van szó, szerelmi inger fejlődik ki. Politikai hátterű emberrablások áldozataira nagy hatással van az elrab­lók szélsőséges világnézete, s a világnézet meggyőződé­sébe vetett hit mindent el­söprő hevessége, ami végül elgondolkodásra és az idegen meggyőződés iránti rokon­­szenvre motivál. Pszichiáterek hozzáteszik, hogy az általános emberi ter­mészetben a gyűlölet és a sze­relem között halványa válasz­tóvonal. Egy elrabolt nő, aki kezdetben halálos rémülettel és gyűlölettel viseltetik elrab­lója irányában, a kényszerű­ségből együtt töltött napok so­rán az elrabló befolyása és azt ké­etrvénekfés nyek követésében. brazíliai nagykövetéről, akit “varázsa” alá kerül; bűnszindikátu sok sőbb teljesen más szempont­ból vizsgálja, esetleg markáns és imponáló egyéniségnek ta­lálja, vonzó, kegyetlen es erő­teljes hímnek, aki nyilvánva­lóan mindenben különbözik a nő mindennapi megszokott társaságától. Az impresszió­ból érdeklődés lesz, az érdek­lődésből kíváncsiság, a kíván­csiságból vonzalom, vágy és szerelem. A “stockholmi szindróma” — mondják a pszi­chiáterek — az elkövetett bűn­cselekmények arányában nö­vekszik, s az áldozatokra ki­fejtett lélektani hatás nem egyszerűsíthető le törvény­szerűen ismétlődő tényezők­re és jelenségekre a szobán forgó egyének különbözőségé miatt. Hogy Őszinte legyek, mindez kissé szenzáció hajhászásnak tűnik előttem. Elsősorban azért, mert a tudományos ma­gyarázat kísértetiesen hason­lít Freud jól ismert “énhasa­dó” elméletéhez és a spiceri “Dr. Jekyll - Mr. Hyde” vál­tozatához. Mindkettő bizonyít­ja elméletben, hogy minden emberben benne van a jóra es rosszra való hajlam, amely külső befolyások következmé­nyeként váltogathatja egy­mást. A csendes és jóindula­tú dr. Jekyll egy speciálisan kikísérletezett folyadék hatá­sára átváltozik a gonosz és gyilkos hajlamú Mr. Hyde lé­nyébe. A freudi énhasadas — ugyanebben az értelemben — magyarázza hangulatunk szel­­rózsa-szerű körforgását. (Folytatása következő szá­munkban.) Losonczy László zártkörű vesznek részt a különböző bűntények elkövetésében, ha­nem egész népfajok és orszá­gok is, hogy csak a közép­keleti terrorizmus intézmé­nyességét említsük. Igen érdekes tanulmányt végzett a közelmúltban egy pszichiáterekből és társada­lomtudósokból álló csoport annak felderítésére, hogy mi az oka a modernkori bűnté­nyek elkövetői és túszul ejtett áldozataik nyilvánvaló, egy­más iránti vonzalmának. A csoport munkájának eredmé­nyéről Peter Rowe, a kanadai Southam újság-hálózat fiatal riportere is cikkezett kanadai és amerikai lapokban. A tudósokból álló csoport kutatási kiindulópontként kon­krét eseteket sorol fel, dátu­mokkal és a szereplők nevei­vel, melyek kétséget kizáró­lag bizonyítják a bűnt elköve­tők és áldozataik között kiala­Kereszfi/fon *1 New York központjában, o világ üzleti életének cent­rumában, pont o Brodwoy közepén von g ABBEY VICTORIA HOTEL 7th A VE ot 51 st ST. TELEFON : Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szí­vélyesség és az előzékeny­ség jellemzi. A világ minden részéről, Amerikába érkező magyarok központi találkozó­­helye. Az Egyesült Államok és ve­le együtt az egész világ, a tör­ténelem egyik keresztútjához érkezett. Döntenie kell, hogy elfogadje-e “az ahány ország, annyi szokás” elvét, vagy ra­gaszkodik ahhoz, hogy a Föld bolygó élettere egységes vi­lág. Több ezer éves történel­münk eseményei azt mutat­ják, hogy a népek, országok, kontinensek egymásra vannak utalva. Lehet, hogy a szom­szédok között voltak ellenté­tek amelyek háborúkhoz ve­zettek, de ugyanakkor az em­ber érezte, hogy közös a sor­sunk. Az ázsiai, afrikai nyo­morgók problémája az egész világ Ugye. Földrengések, ár­vizek, tájfunok és egyéb ele­mi csapások kiváltották távoli népek részvétét és segítő­készségét. Létrejött a genfi egyezmény, megszületett az emberi szabadságjogok fogal­ma. Amikor azt hittük, hogy a XX. század második felének embere elérte a humanizmus magasabb fokát — zátonyra futott a világpolitika. Kiderült, hogy korunk embere még min­dig elsősorban hatalomvágyó ember és a legjobb esetben is, legfeljebb csak másodsor­ban humánus ember. Az embe­ri szabadságjogokat csak ad­dig tartja tiszteletben, amíg azok nem veszélyeztetik anya­gi, hatalmi, vagy ideológiai érdekeit. Kiderült, hogy a vi­lág vezérei külsőleg azonos szavak alatt, mást és mást értenek. A szólás- és sajtó­­szabadságot, a szabad költöz­ködés jogát stb. a Szovjetunió is biztosítja, de ezek a fo­galmak nem azonosak a meg­felelő északamerikai fogal­makkal. Még a legdemokra­tikusabb államokban sem ta­nácsos a fennálló rendszerrel ellenkező nézetet hangoztatni, a diktatórikus rendszerben e­­gyenesen életveszélyes. Ahol a gyűlölet lángja ma­gasan lobog, ott elkerülhetet­len a kegyetlenkedés. Kilátás­talan dolog lenne azt kutat­ni, hogy melyik kormány kezd­te el a politikai ellenfelek bebörtönzését és kínzását, mert mindenünnen azt halla­nánk, hogy a “másik” kezdte. Amikor Cártér elnök az em­beri jogok védelmére kelt, nem sejtette, hogy darázsfé­szekbe nyúlt. Nemcsak a Szov­jetunió, de a világ kormányai­nak háromnegyed része fel­szisszent. Kiderült, hogy csak az Egyesült Államokban, Ka­nadában, Ausztráliában, Nyu­gat-Németországban és Ja­pánban lehet a C ártér elnök fogalmai szerint emberi jo­gokról beszélni. Nemcsak a Kreml vezéreinek váratlanul heves reakciója, de a délame­rikai államok kormányainak állásfoglalása is meglepte Carter elnököt. Az emberi jogok kérdése egyszeriben a világpolitika legveszélyesebb kérdése lett. Eltörpül mellette még a nuk­leáris fegyverek tömeges hal­mozásának veszélye is. Nyugat-Európa politikai ve­zérei megdöbbentek amikor Carter elnök nyíltan kiállt az emberi jogok védelmére és azokat ki akarta terjeszteni az egész civilizált világra. Amit Carter elnök nem tudott, azt a nyugateurópai politiku­sok tudták: az emberi jogok kérdése a szovjet politika leg­érzékenyebb pontja. Olyan eszme, amely alapjaiban megingathat minden olyan kormányt, amely nem a több­ségre, de egy kisebbségre tá­maszkodik. Ez a megállapí­tás éppen úgy vonatkozik a Szovjetunióra, mint pl. Brazí­liára. Carter elnök nem tudta, hogy milyen hatásos fegyver­hez nyúlt, amikor nyíltan ál­lást foglalt az emberi jogok érdekében. Brezsnyev és a Politbüro világosan látja, hogy az északamerikai értelemben vett emberi jogok eszméje az egyetlen ideológia, amely nemcsak fel tudja venni a ver­senyt a marxista-kommunista ideológiával, de azt le is tud­ja győzni. Tulajdonképpen már eppen a útján, a - antité­le is győzte, mert marxista dialektika tézis (kapitalizmus) zís (kommunizmus), már lét­rehozta a szintézist, vagyis a nyugateurópai és kanadai szociális államrendszert. Csak a szovjet fegyverek óri­ási árnyéka az, amely vissza­tartja a nyugateurópai politi­kusokat attól, hogy erről be­széljenek. Tudják, hogy az J emberi jogok puszta emlege- j tése megdöntheti a Kreml ha­talmát. Amit a nyugateurópai ál­lamférfiak nem mertek meg­tenni, azt megtette C ártér el­nök. Igaz, hogy a váratlan szovjet reakció nyomán hal­kabbra fogta kijelentéseit, de nem visszakozhat. Kiszabadí­totta bilincseiből a détente politika által a világtól lég- 5 mentesen elzárt emberi sza­badságjogok szellemét, ame­lyet többé nem lehet börtönbe visszavetni. A Szovjetunió vezérei mégis mindent el fognak követni, hogy ez megtörténjen. A hidegháború elkerülhetet­len. Szerencsések leszünk, ha a fegyveres összecsapást el­kerüljük. Ebben a küzdelemben nem a két szuperhatalom és nem né­hány szövetséges állam, de az ember sorsa a tét. A. P. xNEM KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT ***" megnyílt a Fórest Hillsben N.y.-ban az «7* cAndrew’ó ct-iuncjarian * sStruMe & f^aótrieó Zinc. í ahol a legkiválóbb minőségűi, naponta friss 1 | Rétesek, magyar és Continentá/is sütemények nagy választékban kaphatók í | FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen késtolót az Ízletes sütemények bél < I Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-02(6 I FIRST HUNGÁRIÁN LITERARY SOCIETY ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR 323 East 79th Street, New York.N.Y. 10021 Telefon 650-9435 SAJÁT ÉTTERMÜNKET KLOPFER IRENKE VEZETI Tagfelvételi kérelmeket egyebenként bírálunk el! Lauber Imre alelnök Dr.Neumark Zoltán elnök MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St, - NEW YORK N.Y. 10002 Teléfon: AL4-2360 Előnyős áron kiszít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET ________________ JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARAZATA HALÁLHAJÓK Elmúlt már az éjfél. A Kneszet több mint nyolcórás vi­tája végefelé közeledett. Az ország népe már délután négy óra óta figyelte a televízióban, miként működik az izráeli de­mokrácia, és hogyan mutatkozik be az új kormány a parla­ment előtt. Tíz perccel éjfél után Menachem Begin emelkedett szólás­ra, hogy válaszoljon a bizalmi szavazás fölötti vita vagy másfél tucat résztvevőjének. Ekkor, mielőtt letette az es­küt mint az ország hatodik miniszterelnöke, beszédének el­ső mondatában bejelentette, hogy miniszterelnökként első intézkedése az lesz, hogy menedéket nyújt annak a hatvanhat vietnami menekültnek, akiket a "Juvali" nevű izráeli teher­hajó mentett meg, amikor már napok óta élelem és víz nél­kül dobálta őket az óceán hulláma egy kormányozhatatlanná vált ócska halászhajón. Begin bejelentésével — legalábbis egyelőre — véget ért hatvanhat ember, közöttük több mint húsz gyerek drámája. Amikor ezeket a sorokat Írom, a vietnami menekültek már itt vannak közöttünk és úgy a hatóságok, mint az ország né­pe részéről a legmelegebb fogadtatásban részesültek. Távol áll tőlem, hogy ebben a cikkben dicshimnuszo­kat zengjek; szentül meg vagyok győződve arról, hogy az izráeli kormány azt tette, ami a legelemibb kötelessége volt. Menedéket adott olyan embereknek, akiket senki s em akart befogadni. Hogy ez a menedék végleges vagy ideiglenes lesz, csak az ö akaratuktól függ. A menekültek közül számos­nak rokona van az Egyesült Államokban és Kanadáb an és ott csatlakozni akarnak hozzájuk, persze ha beengedik őket oda. Aki azonban Izráelben akar maradni, máris végleges tar­tózkodási engedéllyel rendelkezik. Mint mondom, ezt a cikket nem öndicséretnek szántam, ha­nem vádiratnak egy közömbös és kegyetlen világ elle n. A hat­vanhat vietnami menekült sorsa ugyanis fényt vetet tégy o­­lyan borzalmas tragédiára, amelyről csak nagyon kevesek­nek van tudomásuk a világon, és azok akik tudják, igyekez­nek nem tudomást venni róla. Amikor Izráelbe való érkezésük után megkérdeztek a viet­nami menekülteket, miért hagyták el, éjnek idején, szökve, egy ócska halászhajón hazájukat, mindnyájuknak ugyanaz a felelete volt; nem bírták tovább elviselni a kommunis ta rend­szer rémségeit. Ez a hatvanhat vietnami menekült azonban csak egy kis tö­redékét teszik ki azoknak, akik elmenekültek a kommunista rendszer elől. Halászhajójukhoz hasonló ócska bárká k soka­ságát dobálja a tenger. A hajókon reménytvesztett emberek vannak, akiket nem akar felvenni egyetlen hajó sem éti akiket nem engednek be egyetlen kikötőbe sem. A vietnami rm ;nekül­­tek elmondották, hogy mielőtt a "Juvali" megmentett«; őket, öt hajó ment el mellettük anélkül, hogy a legkisebb segítsé­get nyújtotta volna nekik. A történelmi hűség kedvééirt azt is fel lehet legyezni, hogy egy Japán, egy panamai, eg y nor­vég és egy keletnémet hajóról van szó. Az ötödik hajó nem­zetiségét a menekültek nem tudták megmondani. Úgy látszik utasításuk volt, hogy ne nyújtsanak segítséget menekült eknek és ne vegyék fel őket fedélzetükre. A "Juvali"-t sem akiarták beengedni a Távolkelet egyetlen kikötőjébe sem és csa k ak­kor futhatott be egy taivani kikötőbe, amikor az izráeli kor­mány már felelősséget vállalt, hogy gondoskodik a menekül­tek Izráelbe való repülőútjáról és így biztosan nem mara dnak Taivanban. Ha a "Juvali" nem vetődik a menekültek útjába, akkor ez a hatvanhat vietnami nyilván már nem volna az élők sorá bán. Ki tudja mennyien pusztultak már el a tenger hullámai kö­zött, mert senki sem akart segítségükre sietni, és befogatdni őket. A "Juvali"-hoz hasonló csodák csak nagyritkán tört» én­nek. így például, ugyanazon nap amikor a vietnamiak megér­keztek a Ben Gurion repülőtérre, egy másik bárkának sike­rült elvergődnie az ausztrál partokig hetvennégy menekültté ;1. Nem tartozom az optimisták közé, de mégis azt remélem, hogy ennek a hatvanhat menekültnek az esete talán fel­rázza a világ lelkiismeretét és igyekezni fognak nemzetközi síkon segítséget nyújtani ezeknek az embereknek. Az UNO menekültügyi szervezete milliárdokat fordít olyanok segé-­­lyezésére, akik már harminc esztendeje vagy még regebben "menekültek"-, de a vietnamiak ügyében ez a szervezet még soha semmit nem tett. Nagy különbség van menekült és me­nekült között; vannak olyanok, akiknek a sorsával politikát űznek, és olyanok, akik a politika áldozatai lettek, mint pél­dául a vietnamiak . . . Negyven évvel ezelőtt zsidó menekülteket vivő hajók bo­lyongtak a tengereken és nem volt kikötő, amely befogadja őket. Ma a vietnamiak vannak soron. A világ nem lett; huma­nistább egy fikarcnyival sem a négy évtized alatt. FLEISCHMANNS, N.Y. 12430 Legjobb konyhája és szép fekvése utolérhetetlen MÁR NYITVA A NYÁRI SZEZINRA! Gyönyörű park, árnyas fákkal * Nagymennyiségű ingyen nyugágy, hatalmas szült vizű, acélfalú uszoda, léghűtött ebédlő, kártya-szoba, hall * Kel­lemes nyitott terasz, naponta műsor a nyaraló sa­ját night-clubjában. KONTINENTÁLIS ZENEKAR Délutánonként tánc a teakertben! Kitiinő magyar és bécsi kósher konyha! Mór most rezerváljon a nyeri szezonra ELÚZtKENy TULAJDONOSOK: edith & irving Miller ________________(914) 254-5535______________ 2 és fél órára New York City töl a New York Thruway-n a 19-es kijáratnál a 28-as úton...

Next

/
Thumbnails
Contents