Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-07-09 / 665. szám

12 oldal MENORA * 1977 július 9. ZSIDÓ KÖRKÉP A ZSIDÓ ETIKA ES A HALALBUNTETES Ez a rovatunk a korszak sajátosan zsidó-vonatkozású eseményeinek tükre A párisi Pygmalion-kiadó­­vállalat a minap megjelentet­te Jean Toulat szerzetes apát, jeles francia társadalombűvár “A halálbüntetés kérdéséről, La peine de mortenquestion” című jogbölcselmi tanulmá­nyát. A könyv kUlön-kUlön fe­jezetekben ismerteti a nagy egyházak állásfoglalását e gyötrelmes problémával kap­csolatban. A zsidó szempon­tokat Toulat atyával folytatott vitájában Jacob Káplán pári­si főrabbi (egyben Franciaor­szág vezető rabbija) fejtette ki. Az ő fejtegetéseinek a tanulmány két okból is meg­különböztetett jelentőséget tu­lajdonít. Először azért, írja Toulat abbé, mert mindannyi­an egy zsidó-keresztény civi­lizáció gyermekei vagyunk... nous sommes tributaires d'une civilisation judeo-chré­­tienne. Másodszor pedig azért, mert az antiszemita propaganda nyomán eléggé el­terjedt az a nézet, hogy az ótestamentumi erkölcsiség a legnyersebb megtorlásnak, a szemet-szemért, fogat-fogért törvényének meghirdetője. Mi az igazság? íme, lefordítjuk a könyvből a szerzetes és a fő­rabbi vitájának lényeges ré­szét. A főrabbi: A zsidó felfo­gás szerint az emberi élet tiszteletének feltétlennek kell lenni. Az életet Isten adja. Tehát semmi emberi hatalom sem rendelkezhet vele. Ez a teológiai állásfoglalás hatá­rozza meg a halálbüntetéssel kapcsolatos magatartásunkat is. Az emberi élet tisztele­tének törvénye megnyilatkozik már a biblia első oldalán is, mely az emberi lénynek az Úr hasonlatosságára történő teremtését írja le. Mivel az egész emberiség egyetlen em­bertől Ádámtól származik, a rabbik mindig azt tanították, hogy egyetlen ember megjele­nítheti . z egész emberiséget is. Valakit megsemmisíteni annyit tesz, mint megsemmi­síteni minden lehető ivadékát is. E felfogásnak felel meg Ábel kínhalálával és Káin gyil­kosságával kapcsolatban a rabbiknak az a kommentárja, hogy a biblia nem azt mond­ja: — Káin, mit cselekedtél? Atyád fiának vére hozzám ki­ált a földről! Hanem azt, hogy: — Kain, mit cselekedtél? Atyád fiainak vérei hozzám kiáltanak a földről! Vagyis nemcsak Ábel. de sarjadékainak vérét is kár­hoztatja Káin bűntettében az dr. Ez a nemzedékről nem­zedékre átszármazó tanítás átitatta a zsidó lelket. Ebből származik a vér fogyasztásá­nak vallási tilalma is, mivel a zsidó hittétel szerint a vér az élet princípiuma. Ez ma­gyarázza, hogy — társadalmi téren — a zsidók által elkö­vetett gyilkosságok száma a­­ránylag nagyon kicsi. Az é­­letnek a zsidó lélek mélyén megüllepedett ősi tisztelete visszarettenti őket attól, hogy öljenek. Toulat abbé: Mégis hábo­rúkba bocsátkoznak! A főrabbi: Golda MeÍrnek volt egy nagyszerű megnyilat­kozása az Izráel ellen indí­tott arab hadjárat kapcsán: "Sosem bocsáthatjuk meg nekik, hogy ölni kényszerítet­tek bennünket!” A hatnapos háború után közzétették az iz­­ráeli katonák tanúságtételeit arról, mily rettentő gyötrel­mükbe került, hogy ölni kény­szerültek. Ehhez személye­sen hozzáfűzhetem, hogy ám­bár az 1914-1918-as világhá­borút végigszolgáltam, még­­csak egyetlen egyszer sem sütöttem el a puskámat. Ké­résemre összekötő-tiszti munkára osztottak be, ami nem volt kevésbé veszélyes, mint a frontszolgálat, hiszen a rendelkezéseket sokszor fé­nyes nappal kellett az első vonalba eljuttatni. Meg is se­besültem, de én magam nem sebesítettem meg senkit, s an­nál kevésbé Öltem meg vala­kit. Toulat abbé: S hogyan fest ebben a vetületben a halál­­büntetést illető zsidó állás­pont? A főrabbi: A halálbüntetés helyeslésének vagy elvetésé­nek kérdése már a kezdet kezdetén felvetődött a zsidó­ságban. A halálbüntetés ugyan létezik a bibliában, de a tal­­mud rabbijai mindent elkövet­tek, hogy ne kerüljön alkalma­zásra. Kezdem azzal, hogy a gyilkos beismerő vallomását még nem tekintették a bűntett bizonyságának. A tanuk vallo­másait is a legszigorúbban elemezték, s a legkisebb el­lentmondás esetén már ér­vénytelenítették is. Halálos ítéletet csak két nappal a tár­gyalás befejezése után lehetett hozni. Közben a bírák, szám­szerűit 23-an, kis csoportok­ra oszolva igyekeztek indokot találni a halálbüntetés kikerü­lésére. Azok, akik a tárgya­lás végeztével a halálbüntetés mellett voltak, megváltoztat­hatták állásfoglalásukat. Akik viszont ellene voltak, nem. A vádlott felmentésére egyetlen szavazatnyi többség is elegen­dő volt. Elítéléséhez viszont legalább két szavazatnyi több­ség volt szükséges. Az I. és a II. század rabbijai a leg­felsőbb bíróságot, a Szinhed­­riont csupán azért, mert het­ven év leforgásán belül csu­pán egyetlen halálos ítéletet is meghirdetett, “pusztítónak” bélyegezték. Ténybeliségnek fogadhatjuk el, hogy a zsidó lelkiismeret és társadalmi tu­dat már kétezer év óta a leg­határozottabban állást foglal a halálbüntetéssel szemben. Toulat abbé: S mégis, a vi­lág nem szűnik a tálió-tör­­vényt zsidó eredetűnek és jel­legűnek tekinteni! A főrabbi: Ez a propagan­da a valóságot visszájára for­dítja. dgy emlegetik a tálió— törvényt, mintha abban a nyers bosszú szelleme testesülne meg. Valójában — amint erre az ökuménikus bibliafordító egyik jegyzetében helyesen és határozottan rá is mutat — a tálió-törvény nem erkölcs­törvény, hanem jogi alapelv. Az a tétel, hogy “szemet sze­mért, fogat fogért, jelképi mó­don fejezi ki azt a világ min­den civilizált országának tör­vénykezésében érvényesülő i­­télkezési princípiumot, mely szerint a büntetésnek ará­nyosnak kell lennie az elkö­vetett bűncselekedettel. Tehát a “szemet szemért” szabatos értelmezése az, hogy nem két szemet egy szemért! A “fo­gat fogért” is annyit tesz, hogy Ssem - vagy radar? Néhány száz ember sportja, százmilliók izgalma a képer­nyők előtt, nos, ez a sírepü­lés. Egy sport, amely az ele­gendő hóval és megfelelő sán­cokkal rendelkező országok­ban tíz- és százezrekbe kerül. Az ugróléceket szélcsatornák segítségével formálják, a la­boratóriumok kísérleti pályá­kon kísérletezik ki a legjobb viaszokat, az aerodinamika törvényei diktálják a dresszek formáját, anyagát, szabását. Drága küzdelem ez a centimé­terekért. esetleg méterekért. És, bármilyen furcsa, ebben a költséges sportágban a legcö­­kéletlenebb épp az egyik leg­lényegesebb dolog: az ered­ménymérés. Az ugrósánc vé­gére általában 100—126 km/ óra sebességgel érkezik a ver­senyző; a pálya szélén távol­ságot jelző táblák vannak, és az eredményt szabad szem­mel, újabban optikai távol­ságmérővel, de mindenképpen szemmel mérik le. Pelle Ohmann, a sírepülés egyik tfi­­lágtekintélye szerint: „A mé­rési hibák négy méterig is ter­jedhetnek.” Heinz Schmall baden-bade­­ni elektromérnök nemrég kü­lönleges radarrendszert dolgo­zott ki, melyet március köze­pén beépítettek az obersdorfi nagysáncba. Ez a rendszer két centiméteres pontosságú mérésekre képes. A szerkezet lényege egy mindössze 15 de­ka súlyú adó, melyet az ugró bakancsának talpába építe­nek. A sánc végén, az úgyne­vezett sáncasztalon, radarbe­rendezést helyeznek el, mely az ugró odaérkezésének pilla­natában azonnal jelzi a pon­tot, ahonnan az elugrás tör­ténik. Két további radarbe­rendezés beméri azt a pontot, ahol az ugró földet ért. A ra­darokat az eredményjelző ‘komputerhez kapcsolják, mely­nek képernyőjén egy század­másodperc alatt megjelenik a pontos eredmény. „Elméletben roppant érde­kes elképzelés ez, és sokat se­gítene a sportág további nép­szerűsítésében” — jelentette ki a bécsi Emmerich Pepeu­­nig, a Síbírók Nemzetközi Szö­vetségének elnöke —, „de vég-Ma még szemmel történik a mérés. A Schmall-féle elképzelés: 1. az első radarberendezés az ug­rósánc végén; 2—3. a lejtőt pásztázó radarok 40 méterre az ugrósánc aljától. leges döntést csak a gyakor­lati próbák után, április ele­jén hozhatunk.” A számítások szerint egy­­egy ilyen berendezés 100 ezer nyugatnémet márkába kerül­ne, sorozatgyártás esetén a költségek 20 százalékkal csökkenthetők. „Ha azonban úgy gondolkozunk — véli a feltaláló —, hogy a világon Folytatás az 1. oldalról... Izrael Ugye. A palesztin me­nekülteknek otthont kell talál­ni. A probléma megoldása az, hogy a palesztin menekültek­nek elsősorban az arab álla­mokkal kell letárgyalniok a kérdést, s ezután az arab álla­moknak kell közvetlenül Izrá­­ellel tárgyalni a problémáról. A mi feladatunk kizárólag a tárgyalások elősegítése." A baj talán nem C ártér sze­mélyében keresendő, hanem azokban a kishivatalnokokban, akik az olajmágnások képvise­letében Cártér szavait rideg követelésekké alakították. A- míg tehát C ártér márciusban a béke első előfeltételének te­kintette az idegenforgalom, a kereskedelem, a diplomáciai és kultúrkapcsolatok megte­remtését, addig a külügymi­nisztérium tisztviselői most júliusban kijelentik, hogy ga­ranciák és biztonsági intézke­dések tökéletesen elegendőek a normalizálódáshoz. A kül­ügyminisztérium hivatalno­kainak nyilvánvalóan csupán a dúsgazdag arab államoktól e­­redő javak járnak az eszükben. Az amerikai elnökök min­denkor vitában állottak a kül­ügyminisztériummal, s a helyzet ma sem változott.Ter­mészetesen az USA álláspont­jának változását gazdasági és külpolitikai elgondolások is vezérlik. Egy ilyenokaSzaudi Arábiával kötött titkos mege-Megtévesztette-e Carter a zsidóságot? gyezés, mely szerint az or­szág olajjövedelme 50 szá­zalékát amerikai kötvényekbe fekteti és garantálja az olaj árának lassú és mérsékelt e­­melkedését. Ezzel szemben az USA a legmodernebb fegy­verekkel látja el az arab or­szágot. Szaudi Arábia egyéb­ként egy több mint 200 milliárd értékű beruházási tervet dol­gozott ki, melynek tekintélyes részét Amerikától szándéko­zik beszerezni. A másik ok a Vörös-tenger körüli zavaros helyzet. A szovjet Szomáliföld segítsé­gével nyílván fel akarja ka­varni a helyzetet. Szomáliföld csapatai Moszkva felbujtásá­­ra váratlan támadást indítot­tak az USA aítal támogatott Kenya ellen. Szomáliföld 22.000-s modern szovjet fegy­verekkel ellátott serege 4000 ú.n. szovjet tanácsadó vezeté­se alatt áll. így érthető, hogy sem Szaudi Arábiának, sem Szudánnak, sem az Egyesült Államoknak nem sikerült ez államot a szovjet ellenes cso­port részére megnyerniük. Komplikálja a helyzetet, hogy úgy Etiópia mint Szomá­lia meg akarják kaparintani a most függetlenné vált Dzsibu­­tit. A Szovjet és Kuba befolyá­sának növekedését mutatja, hogy Etiópia az egyik napról a másikra kiűzte az amerikai politikai és katonai megbízot­takat. A Szovjet máris fon­tos stratégiai támaszpontokat szerzett magának. A vörös­tengeri kereskedelem és ha­józás veszélyben van. Az arab csoportnak tehát itt egyforma érdekei vannak Amerikával, így érthető, hogy a szovjet­ellenes arab csoport befolyása napról-napra nő a Fehér Ház­ban. Mit várhatunk Begin-Carter találkozótól? Begin félreérthetetlenül kö- tárgyalni az arabokkal, de nem zölni fogja C ártérrel, hogy íz- hajlandó megvásárolni a békét ráel, bár hajlandó mindenről biztonsága árán. A túlságos nyomás Izraelre még Ame­rikára is visszalőne a jövőben. Begin őszintén megfogja mon­dani, hogy Cártér kijelentései nem használtak a béke ügyé­nek. Ezek eredménye csupán az volt, hogy az arabok hamis képet nyertek arról, hogy az USA képes Izráelt egy rossz békébe berántani. Jól ismer­jük az általános nézetet, mely szerint Izráel képtelen az E- gyesült Államok segítsége nélkül fennmaradni. Ez nem biztos hogy így van. Dél-Afri­ka, Taivan, Rhodesia, Dél- Korea példája bizonyítja, hogy ma már egy kis, de katonailag erős ország akkor is fenn tud maradni, ha differenciái tá­madnak eddigi támogatójával. “Bútorozott szoba kiadó konyhahasználattal. 4840 Bourret Ave. Tel: 739-3015” Cártér sokkal értelmesebb annál, minthogy ne fogná fel, hogy Izráel hadserege, mely ma elismerten a két szuper­­hatalom hadserege után követ­kezik erőben, s melynek légi­flottája felülmúlja Anglia és Franciaország légierejét, az egyetlen pont, melyreaKözel­­keleten a Szovjet ellen tá­­maszkodhatik. BeginrŐl vi­szont tudja, hogy Izráel népe őt mindenben támogatni fogja az arabokkal való tárgyalások során, hiszen senki sem kétli, hogy minden centiméter, me­lyet Begin esetleg feladni kényszerül, életbevágóan szükséges a béke elérése ér­dekében. így elhihetjük Wal­­tér Mondale alelnöknek, hogy az USA támogatása független a béketárgyalásoktól. A ke­­fnény és határozott Beginnek nagyobb esélye van arra hogy Carterrel megegyezésre jut, mint a Munkapárt vezetőinek, akik könnyebben voltak hajla­mosak kompromisszumra. Egy bizonyos, hogy Cártér a megbeszélések után sokkal reálisabban és világosabban fogja látni a helyzetet. nem két fogat egy fogért. A talmud egy szélsőséges pél­dával bizonyítja be, hogy a tálió-törvényt nem betű sze­rint kell értelmezni, ahogyan ezt némely nyugati szellemek cselekszik. Erre példa a kö­vetkező: egy félszemű ember vita közben kibökte ellenfele félszemét. Mármost felvető­dött a kérdés, hogy ezekután büntetésként meg kell-e fosz­tani a tálió-törvény (szemet szemért) értelmében egyetlen félszemét? A döntés úgy hang­zott, hogy nem! Hiszen őcsak félig vakította meg a felpe­rest, míg a bíróság a tálió­­törvény betű szerinti alkalma­zásával teljesen megvakftaná őt! Végül hadd iktassuk ide azo­kat a felemelő mondatokat, melyekkel Jacob Káplán gon­dolatsorát lezárta: — A mi Istenünk odanyújt­ja segítő kezét a bűnöző fe­lé, hogy az visszatérhessen hozzá! A Kippur-napi nagy kiengesztelődést éppen azért intézményesítette azÜr, hogy minden bűnös megbán­hassa bűneit és elnyerhesse kegyelmét. Ezt illetően szá­­molatlanul idézhetném a bib­liai szövegeket. Például ezt, Ézsajástól: “Ha bűneid vér­vörösök, megfehérednek, mint a hó!” Vagy ezt Ezekiástól: “Ugyan a bűnös halálát kíván­jam-e, nem pedig azt, hogy ráeszméljen cselekedetei hit­ványságára és tisztességben tovább éljen? Isten senkit se rekeszt ki bocsánatából, az ő részére nincs örökre elve­szett halandó! Amannak, hogy egy tévelygő, egy bűnös lény az igaz útra léphessen, van egy alapfeltétele: az, hogy ne fosszák meg életétől! KOMPILÁTOR Iroda tel: §44-6822 Lakás tel ; 288-7559 ih.liltni rÁinjured 10 ST JAMES ST., Suit. 902. MONTREAL £ “CHESED SHEL EMES”FUNERAL HOME 935 Beaumont Ave. Tel: 273-3211 Nonprofit Organization Temetkezés zsidó hagyományok szerint Több mint 25 éve a szakmában KOSHER QUALITY BAKERY Mindenfajta kenyér, sütemény, delicatessen frissen naponta Kitűnő minőség 731-3883 Corner Bourett & Victoria Ave. százharmincnyolc, nemzetközi versenyekre hitelesített sánc van, és minden versenyre 50 bírót kell kiküldeni, míg radart használva számuk négyre csökkenthető — a költségek viszonylag rövid idő alatt bu­sásan megtérülhetnek. Nem szólva arról, hogy ha a méré­sek pontosak lennének, nőne a verseny izgalma.” Az elhunyt Dr.I.HAJDU FOGORVOSI gyakorlattól ( praxisát) átvettem Betegeit tisztelettel várom Dr.REUBEN D. HUBAR FOGORVOS-SZÁJSEBÉSZ Diákoknak és nyugdíjasoknak, speciális d íjkedvezmény! 5757 DECELLES AVE. Suite 102 Montreal Tel: 731-0921 vagy 731-1448 j.rciszt&jfz’Lt ALBUMOK. BERAKÓS KÖNYVEK. KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tét.. 843-7213

Next

/
Thumbnails
Contents