Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-12-03 / 685. szám
Boldog Chanukai Ünnepet kivan a A Menóra Hirdetőinek és Olvasóinak KALMÁR MIKLÓS és ÁGI A MENORA NEW YORKI SZERKESZTŐJE FARKAS IMRE: «AZT HISZEM ZSIDÓ VAGYOK” VÉSZKORSZAK SZÓKÉPEI SYLVIA PLATH KÖLTÉSZETÉBEN AZ TAGJAINAK ÉS PÁRTOLÓ VENDÉGEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN AZ OTTHON KÖN VEZETŐSÉGE. MINŐÉN TAGJÁNAK ÉS BARÁTJÁNAK KELLEMES ÖNNPEKET KIVAN A FIRST HUNGÁRIÁN LITERARY SOCIETY VEZETŐSÉGE BOLDOG CHANUKA ÜNNEPKET IZRAELNEK és a VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK POLATSIK 6ANOI kiw ä KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN EMERY PRINTIN6 l!J CÍME 1545 FIRST AVE. (80-81 között) 628-7700 X-WKC-^jOOOOOOaCOOOOCCOCOOöívww Sylvia Plathot jó költőként tartanák számon akkor is, ha 31 éves korában önkezével nem vetett volna véget meghasonlott életének, de nem vált volna azzá a költővé, aki azóta lett. Költészetére végzetszerűen tapadt korunk egzisztencialista félelme és iszonyata. Verseiről, regényéről tucatnyi tanulmány jelent meg. Bennünket ennek a költészetnek egy sajátos vetülete érdekel. A költónó, aki csak hallomásból ismerte a nácik brutalitását, verseibe beépíti a vészkorszak metaforáit, így érzékeltetve német származású apjával szembeni gyűlöletét. Irving Rowe, a kitűnő zsidó iró, az „Apáink világa" című mű szerzője, visszatetszőnek tartja és elutasítja a meghasonlott költőnő halálvágyának és öngyilkosságának összehasonlítását az európai zsidóság tragédiájával. George Steiner, Howehoz hasonlóan, felveti a kérdést: erkölcsileg jogos-e a zsidóság pusztulását egybekapcsolni a költőnő egyéni szerencsétlenségével? Steiner a kérdés felvetésénél nem jut tovább. Sylvia apja, Ottó Emil Plath 1900-ban, 15 éves korában Grabowból, a német korridorból, kivándorolt Amerikába. Egyetemi tanulmányai elvégzése után, biológiából doktorált és 1940-ben bekövetkezett haláláig, Bostonban egyetemi tanárként működött. Entomológus volt, a méhek életéről szóló tanulmánya úttörő jelentőségű. Ezenkívül németet is tanított. Életéről a „méhész lánya” elfogult versein kivül —. keveset tudunk. Kollégái szerint zárkózott, liberális szellemű tanár volt, aki szakmáját hivatásának tekintette. Miután első feleségétől elvált, feleségül vette huszonegy évvel fiatalabb tanítványát, az osztrák származású Aurelia Schobert. Lánya, Sylvia 1932 október 27-én született. Két és fél évvel később egy fiúval bővült a család. A testvéröccs BARÁTAINKNAK ÉS A VILÁGON SZÉTSZÓRTAN ÉLÓ MINDEN ZSIDÓ TESTVÉRÜNKNEK NAGYON BOLDOG, BÉKÉS ÜNNEPEKET KIVAN MR. & MRS. PAUL FRIED BÉKÉS, BOLDOG, NYUGODT ÜNNEPEKET KÍVÁN IZRÁEL NÉPÉNEK ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK BILL és LILLY SEREGI BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK BOLDOG CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK SziklaJk érkezése megbolygatja Sylvia idilli, önző világát. Erről verseiben vall. A születési elsőbbség jogán, kizárólagos szeretetre tart igényt. Hogy apja bizalmába férkőzzön, sorra megtanulja a rovarok latin nevét. Apja, barátai előtt produkáltatja koraérett gyermekét. Csodagyerekként tartották számon és elismerésre vágyott. A freudi analízis már ebből a tényből következtethet a későbbi buktatókra. Mert a gyerek, akárcsak apja, a német pedantéria mintaképe. Az elemi, az egyetem és a nagyvilág közszereplésének a színpada. Kitűnő tanuló, inteligenciájával, pontosságával meghódítja tanítói szívét. Ez a tökélyre való törekvés jellemzi életét, költői tevékenységét. Apjának korai halála — 1940-ben lábát amputálták —, traumatikus változást idéz elő a polgári kényelemhez szokott gyermek életében. Mert apja halálával „elárulta ” szemefényét, dédelgetett kislányát József Attila vádolja így anyját „Amit adtál hízelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve — nem hallod, mama? Szólj rám!” Ennek a traumának a következményeit soha nem heveri ki, az évek során a lelkisebek intenzívebbé válnak. Neurózisának és tudathasadásának ez az alapja. Ez a magyarázata örökös nyugtalanságának és siker-hajszájának, mely kompenzálni hivatott az elveszett apai szeretetet. Anyja iránti vonzalma nem annyira mély, ezt olvasni ki anyjához írt leveleiből. (Aurelia Schober Plath: „Better Home” 1975). Anyjához fűződő kapcsolatáról vall egyetlen regényében. („The Bell Jár”, melynek magyar fordítása „A csörömpölő üveg” lehetne.) Ez az önéletrajzi regénye Victoria Lucas álnéven jelent meg 1963 januárjában. Egy hónappal később Sylvia halott volt. Regénye kulcs versei és írói egyénisége megértéséhez. A koraérett, nyolcéves gyerek közvetlenül apja halála után, verselni kezd. Első zsengéjét és egy sikerült tollrajzát közli a legelterjedtebb bostoni lap. Apja temetésén a két gyerek nem vett részt, anyja féltette őket a megrázkódtatás tói. Ezt később Sylvia anyja bűnéül rótta fel. Szemére vetette, hogy tudatosan távoltartotta őket, mert a férjét nem szerette. Az apa halálával a család anyagi támasz nélkül maradt. 1942-ben Wellesleybe költöznek. Anyja tanítói állást vállal. Ebben a tipikus angolszász, protestáns városkában, anyja családi házában élt Sylvia 19 éves koráig. A városkában alig éltek négerek és zsidók. Ezt érdemes megjegyezni, mert későbbi verseiben az egyébként indokolatlan zsidó-motívum minduntalan visszatér. Anyjához írt leveleiben soha nem említi a zsidókat. Változatlanul az iskola kitűnő tanulója. Az iskola lapját szerkeszti. Az intelligencia vizsgálaton a zseni mércéjét, 160-as I.Q.-t ér el. Kivételes intellektusa életének ugródeszkája és csapdája. Sikerei ellenére, vigasztalanul magányos. Irodalmi babérai, kitüntetései, tanárai becsülése ellenére, kilóg a közösség életéből. Haláláig mindenkit manipulálni igyekezett. Azt nézte, kiből lehet hasznot húzni. 1950-ben ösztöndíjjal, amerika leghíresebb egyetemére, a Smith College-be kerül. A jómódú diáklányok között tele van kisebbségi érzéssel. Lassan beilleszkedik az egyetem konzervatív világába és az első évet kitüntetéssel fejezi be. Ismert és elismert költónó. Versei a legnívósabb lapokban jelennek meg és ami a legfontosabb, „népszerű” a kampuszon. Politikai érdeklődése minimális. Már sokk-kezelésben részesül. Szürrealista, bizarr képzettársításai a szkizofrénia melankólia szimptómái. Termékeny költő. Első díjnyertes írását a „Mademoiselle” közli. Benső világa azonban konfliktusokkal telített. Éjszakái álmatlanok. írás közben a ceruza kihull a kezéből. Apja emléke lasérti, akinek halálát kívánta, önvád marcangolja, hogy korai halálát eszelős, szinte perverz vágya siettette. Önnön halálával kíván bűnhődni. Az újságokban az öngyilkosok rovatát böngészi. Szeretne nesztelenül eltűnni a világból. Borotvapengével öngyilkosságot kísérel meg. a tengerbe veti magát. Kimentik. Képtelen a halálon kifogni. Ez az apa-komplexus női verziója. A maga kreálta mítoszról egy barátjának így ír: „Mindig autokrata volt, imádtam és megvetettem, halálát gyakran kívántam. Mikor meghalt, azt képzeltem, hogy én öltem meg.” Másutt így emlékezik: „Obskúrus professzor volt, aki a rovarok életét tanulmányozta.” Mindkét kijelentése arra vall, hogy a múltat mítoszától megfosztani igyekezett. Lelki zavarairól csak a bennfentesek tudtak. Élete látszólag normális. A ,,Viadeoiselle”-nek egy hónapig a meghívott szerkesztője. 1952 augusztusában, családi látogatása során, eltűnik anyja otthonából. Anyja értesiti a rendőrséget, Wellesley minden zugát átkutatják. Végül folytatás a 7. oldalon WAIOMAN TIBOR és ÉVA A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KÖZPONTI ELNÖKE ÉS FELESÉGE Kellemes Chanuka ünnepet kíván ROTH JÓZSEF és CAROIE A MAGYAR ZSIOÖK VILÁGSZÖVETSÉGE A MARIKAI TAGOZATÁNAK DISZ ELNÖKE 4* NEJE MEGBOLDOGULT FÉRJEM ANTL ÖDÖN A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE DÍSZELNÖKE EMLÉKÉRE KÍVÁNOK BARÁTAINKNAK, A VILÁG MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK ÉS IZRÁELNEK BÉKÉS CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN ANTL BÖZSI KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KIVAN BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK Mr.& Mrs. JOHN H.mUTNER
