Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-11-26 / 684. szám

1977 november 26. * MENORA 3. oldal Tel Aviv utcáin boldogságtól táncoltak az emberek, Athénben felgyújtották az egyiptomi követséget EGRI GYÖRGY A TE CVIZIÓ MELLŐL BENEDEK PÁL^ TEI^ONJELENTÉSE DÁN OFRY TELEFONJELENTÉSE JERUZSÁLEMBŐL Anvar Szádát beszéde a Kneszet emelvényén három lényeges pontban összegezhető az Izraellel szemben támasztott követelések szempontjából. 1. Egyiptom nem hajlandó külön-békére és változatlanul ragaszkodik az 1967-ben, tehát a hat napos háború idején elfoglalt területek visszaadásához. Kairó ezenkívül kitart az önálló Palesztin állam felállításának elve mellett is. Szádát elnök ugyanakkor bejelentette, hogy kormánya a hármas követelés teljesítése esetén, hajlandó békét kötni Izraellel és elismerni annak létezését Lényegében tehát nincsenek szembeötlő változások. Jeruzsálemben a Kneszet ülésén is ugyanazt a politikai krédót mondta el, amit a múltban több alkalommal ismertetett különböző külföldi útjain az újságírók előtt. Izraeli beszéde — s ami még ennél is fontosabb — izráeli látogatásának ténye, mégis óriási előrehaladás Jeruzsálem és Kairó megbékülése és az arab-izráeli jégol­vadás általános folyamatában. Amikor 1977 november 19-én szombat este 8 óra 6 perckor Anvar Szádát kiszállt az Egypt I jelzésű Boeing 707 gépből a luddi Ben Gurion repülőtéren és mosolyogva kezet szorított Izráel államelnökével és miniszterelnökével, abban a pillanatban leomlottak a gyűlölködés falai, amelyek közel 3 évtizeden keresztül, hermetikusan elzárták egymástól a két népet és annak vezetőit. A történelmi pillanat: az első személyes találkozás Mindez persze, nemcsak Anvar Szádát érdeme. Szerencsére, Jeruzsálemben is megfelelő partnere akadt. A májusi választások óta olyan dinamikus, célratörő, határozott kormánya van Izraelnek, Menachem Begin miniszterelnökkel az élen, amely alig fél esztendő alatt kilendítette a béketörekvések megfeneklett szekerét a politikai mo­csárból. Érdekes és világviszonylatban is elgondolkoztató, hogy Szádát látogatása nyomán ismételten bebizonyult: az arab világ gyorsabban és készségesebben, halad a béke £eléi_vezető úton, ha a zsidó államnak olyan erős és bolyom" hírében álló kormánya van, amely nemcsak Jasser Arafátnak és afro-ázsiai, valamint (haladó) uszályhordozóinak mond határozott “nem”-et, de vállalja a washingtoni Fehér Házzal való konfrontáció következményeit is, ha Izráel érdekei ezt igy teszik szükségessé. Szádát elnök jeruzsálemi látogatása csak aláhúzza a régi tételt, hogy a tegnapi ellenség, a mai politikai rivális is könnyebben, szívesebben ül a tárgyalóasztalhoz azokkal, akik nem a “galambok” nyelvén turbékolnak, hanem becsületes békét ajánlanak Izráel erejének fenntartása és növelése közepette. Lehetséges, hogy Anvar Szádát példája nyomán rövidesen Menachem Begin is Kairóba látogat, jóllehet, ez még mindig nem bizonyos. Nehéz felmérni ezekben a napokban a különféle fejlemények és lehetőségek irányait. Egy azonban már most bizonyos, az első sorsdöntő lépés megtörtént a Közelkeleten. Anvar Szádát elnök áttörte a lélektani barrikádot. Megkezdődött az egyiptomi-izráeli közvetlen párbeszéd és a történelem süllyesztőjébe került az “örök ellenségek” fogalma. Azóta, hogy Luddon az egyiptomi himnuszt játszotta az izráeli katonazenekar és a Kneszet zászlórudjára felhúzták Egyiptom lobogóját, gyökeresen megváltozott az egész közelkeleti valóság. j Tévedés ienne azonban azt hinni, hogy már itt vánnak a messiási idők. Anvar Szádát 44 órás izráeli tartózkodása után is még mindig hosszú az út a békéhez. A történelmi látogatás után azonban, ez már nem tartozik a lehetetlenségek kategóriájába — és ebben áll a Szádát látogatás történelmi jelentősége. KULACS ÚJ MAGYAR VENDÉGLŐ AZ EAST SIDON NEW-YORKBAN 1564 SECOND AVE ( 81-82 utca'k között ) IGAZI MAGYAROS HÁZIKOSZT. A tulajdonos maga főz. JUTÁNYOS POLGÁRI ARAK. Nyitva d.u. 5—tol este 11-ig- Kedden zárva-Rezerválás (212) 650-9304 kében akár hajlandó lenne személyesen is elmenni Jeruzsálembe. Erre Begin miniszterelnök — aki egy pillanatig sem vette komolyan Szádát propaganda­szólamát, — kijelentette, hogy ő szívesen látja az egyiptomi elnököt Izráelben; jöjjön minél előbb, olyan fogadást rendeznek neki, amilyet annakidején még Richard Nixon vagy VI. Pál pápa sem kapott. Szádát, aki nem vette komolyan Begin meghívását, azt válaszolta, hogy ő bizony el is megy, ha hivatalosan meghívják; mire Begin — még mindig abban a meggyőződésben, hogy Szádát blöfföl, — közölte, hogy a meghívás hiva­talos, másnap átadja a meghívólevelet az Egyesült Államok izráeli követének hogy az továbbítsa a kairói USA nagykövetségen keresztül Szádátnak. Mire a mű bolygón keresztül vitatkozó két fél észbekapott, megszületett a XX. század egyik legnagyobb világcsodája. Visszakozni nem lehetett, mert ez olyan takti­kai vereséget jelentett volna, amit egyik fél sem engedhet meg magának. A közel kelet hírmagyarázói, akik ezekben a napokban nyakig ültek nemcsak a zűrben, de a slamasztikában is, — hiszenía Menóra cikkírójával együtt) mindannyian rossz jósoknak bizonyultak, — azt mondják, hogy a Szádát-Begin találkozót csak azzal lehet összehasonlítani, amikor Richard Nixon (akkor még az Egyesült Államok elnöke,) egy szép napon megjelent Pekingben. Ez a hasonlat azonban rossz. Igaz ugyan, hogy a nyolcszáz milliós Kína lényegesen nagyobb hatalom a 40 milliós Egyiptomnál, no meg azt is nehéz volna tagadni, hogy az Egyesült Államok mégiscsak kicsit jelentősebb ország, mint Izráel, de ennek a két ha­talomnak barátkozása mégsem volt olyan elképzelhetetlen politikailag, mint az, ami most következett be. Kínát és az Egyesült Államokat ugyan politikai, ideológiai különbségek választották el egymástól, de soha nem álltak egymás­sal véres háborúban, s a két népben nem alakulhatott ki az az elkeseredett gyűlölet, ami az utolsó évtizedben arabok és zsidók között belekeseredett a lel­­kekbe. Azt ami történt, csak egy módon lehetne jellemezni. 1944 decemberé­ben a szövetségesek és a németek egyik óráról a másikra abbahagyják a lövöl­dözést és kijelentik, hogy ezentúl teljes békében és barátságban kívánnak élni és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a másik félnek bebizo­nyítsák, hogy ők jók, segítőkészek és békés szomszédok. Igaz, Franciaország és Németország között a II. világháború befejezése óta valóban kialakult egy ideális jószomszédság, s akik az arab-zsidó valódi béke álomképét ringatták magukban, hitték is, hogy egyszer a Közelkeleten is bekövetkezhet egy ilyen helyzet. De azt nem, hogy egyik napról a másikra, a legnagyobb arab országi Egyiptom elnöke baráti követségbe megy Izráelbe. Ne próbáljuk egy pillanatig sem kisebbíteni Szádát érdemeit. Le a kalappal úgy a csavaros esze, mint a tisztességes szándéka és a bátorsága előtt. Ha van olvasóink között szélsőséges beállítottságú ember, aki még a héten történtek után is teljesen elfogult gyűlölettel néz a kairói főnökre, azoknak hadd mondjuk meg, hogy Szádát a bőrét vitte a vásárra ezzel a találkozással és ezt mégsem lehet teljesen propagandacélok javára könyvelni el. egyiptomi zászlók gyártásához. És a különböző méretű lobogókból végül több ezret adott el: Természetesen állami megrendelést is kapott, mert eddig nem igen volt szükség nálunk egyiptomi zászlóra, most azonban egyszerre hiánycikk lett. Egy vállalkozó a következőket mondta nekem szombat este, talán egy órával Szádát érkezése előtt. Százezer kokárda ;r. —Kár, liogv nem gyártottam le százezerrel több egyiptomi kokárdái, mindent el lehetett volna adni olyan nagy a lelkesedés. Sok ezer fontot kereshettem volna... — A hangulat fesztiválszerűvé forrósodott néhány nap alatt, liogv megjött a hír Szádát érkezik Szombat este. Az emberek nagv többsége — a részletek iránti érdeklődés nélkül — pusztán a lényért lelkesedik. A tegnapi ellenség ma a vendégünk. Szádát Izráelben, kezel Jog az elnökkel, parolázik a miniszterelnökkel, megcsókolja Golda Méirt, aki kormányfő volt a jomkipuri háború idején. Tehát közvetlenül harcoltak egymás ellen. Mikor az egyiptomi elnököt hozó gép leszállt Tudd - on, Haim Jadin, a TV hírszerkesztésének főnöke; egyben népszerű műsorközlője igy sóhajtott lel a képernyőn: — Hihető ez'! Nekem ügy tűnik álom... — Hallottam ennél kevésbé lelkes véleményt is. Egv telavivi asszony, aki Budapestről került ide 20 évvel ezelőtt, ig\ fogalmazta meg a véleményét: — nagyon nehéz ilyenkor nem lelkesedni, de el kell mondanom, hogy nekem mindig csak 1044 október lő-e a Horthy proklamáció napja jut eszembe. Mi pesti zsidók lelkesen tépkedtük magunkról a sárga csillagot, s azt hittük mindenen tűi vágyniuk. Még aznap este jött a hideg zuhany. A nyilasok, az életveszély. Szóval nem szabad túl korán örülni, én már akkor megtanultam. Most is azt mondom, várjuk ki a végét... A többség azonban a nagy nemzeti tábortűz körül ül ezekben a napokban, s Szádátért lelkesül. Egy nagy’ fémárugvár vezető mérnökétől hallottam: — Most nem kell majd sokat törni az illetékes zsűri tagjainak a lejüket, mikor a Nobel-Békedij kiosztására, kerül sor. Szádát megérdemli a Nobel-díjat azért mert eljött Izráelbe. Függetlenül attól, liogv mit intéz. A társaság egy’ik tagja közbeszólt: — No és Begin, neki nem jár Nobel-díj? A főmérnök. egy pillanatig gondolkozott, mintha valami műszaki probléma megoldását, bízták volna rá a képességeire, majd kimondta a salamoni ítéletet: — Nagytön egyszerű. Meg kell osztani a Béke-díjat Szádát és Begin közt, mint ahogy annak idején Agnon és Nelli Sachs izráeli héber író és a némpu/rszági származású de akkor Stockholmban élő zsidó írónő is együtt kapott irodalmi Nobel-díjat... falán étinél is tovább ment egv jeruzsálemi polgár, aki szombat este, mikor Szádál Izrael fővárosába érkezett nemcsak az ünnepi ruháját, hanem a taleszl is magára öltötte'és úgy ment ki. liogv várja az egyiptomi államfőt. A TV munkatársa meginterjúvolta: — messiási pillanat ez. nem tudom, hogy öntsem ki gondolataimat.Még az sincs kizárva, hogv Abrahám ősapánk lelke újra testet öltött Szádéiban, aki eljött ide és azt mondja nekünk miközben átnyújtja a béke olajágát. liogv valamennyien Abrahám atyánk leszármazottjai vagyunk... ' Az elsó' arab repülőgép az előkészítő csoporttal megérkezik Ludd-ra . r . Van benne propaganda is. Szádát a Kneszet szószékéről fogja elmondani azt, hogy Egyiptom békét akar, csak az izráeliek makacssága az akadálya. Mindez azonban eltörpül amellett, hogy Izráel azt kapta meg legnagyobb arab szomszédjától, amiért 30 éve hiába harcol, a hivatalos elismerést. Eddig egy­séges volt az arab álláspont, hogy Izráelt nem ismerik el, s Izráel lel nem tárgyalnak. Az utóbbi időkben már úgy alakult ez, hogy Izráelt csak akkor ismerik el, ha visszaadja az összes 1967 óta elfoglalt területet, köztük Jeruzsálemet is. Ez a feltétel most szombat este óta, a történelemkönyvek ócskaságai közé sorolt be. Mert Szádát elment Izráelbe, kezet szorított az elnökkel, a miniszterelnökkel, a képviselőkkel, a tábornokokkal akik négy évvel ezelőtt szétverték a hadseregét, megszemlélte a díszszázadot, tehát csomó olyan dolgot cselekedett, amelyet csak egy létező országban lehet csinálni. De ez semmi. Felállt a Kneszet szószékére JERUZSÁLEMBEN Ab-Folytatás az 5. oldalon FIRST HUNGÁRIÁN LITER ARY SOCIETY ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR 323 East 79th Street, New York, N.Y. 10021. Telefon 650-9435 Tagfelvételi kérelmeket egyénenként bírálunk el! Lauber Imre alelnök Dr. Neumark Zoltán elnök Rovatvezető: Teicholz Éva«***«^ »4 fM*TMj fjem hiszek az araboknak íme ezzel szemben egv szkeptikus vélemény. Találkoztam az utcán egy kedves ismerősömmel, aki foglalkozására nézve jegyszedő a Jelavivi "Merkaz" moziban. Származását tekintve Irakban született, férfikora delén onnan alijázott. A következőket mondta nekem: — Uram, csak arra figyelmeztetem, liogv soha ne lágy’jenek az araboknak. Csalafinta észjárásúak és én egv nagy trükköt sejtek most Szádát lépése mögött. Az igazi szándékát még nem tudjuk. Nem osztozom ebben az általános lelkesedésben. Röntgennel kell átvilágítani minden szavát... Miért ez a nagy lelkesedés Izráelben? A közvéleményt úgy irányították áv tizede ken át -— meggyőződésem, hogv nem egészen helyesen — hogy igazi béke nem alakulhat ki köztünk és az arab országok között. A legjobb esetben fegyverszünetről, tehát két háború közötti nyugodt korszakról lehet szó. Az igazság kedvéért — minden arab vezető nyilatkozata ezt a szemléletet erősí­tette —, s akkor hirtelen megjelenik — mosolyogva, békekoncepcióval — a leg­fontosabb arab állam kormányfője, aki a Ludd-i repülőtéren cvikipuszit adott Golda Méirnek. Ezért érthető, amit szombat délben mondott nekem egv jóbarátom, liuszonliatéves katonaviselt fiatal házas ember — foglalkozására nézve teherautó sofőr —. — A fiam Most te három hónappal ezelőtt született. Ha történetesen a múlt héten született volna és ma lenne a brisz, esküszöm más nevet adnék neki. Az egyiptomi elnök tiszteletére elnevezném A avarnak... —--------------------------------------——-------------------------------------­George Zelma ügyvédi irodája 30 Fifth A ve. New York Telefon: (2 12) 260-8330 Magyar ügyfeleknek engedmény. Bar member: New York, California, Arizona, Washington, D.C. PÜSKI-C0RVIN HUNGÁRIÁN B00KS, REC0RDS & IRKA 1590 Stcond Ave. (82-83 St kfet) New York, NY. 10028 — (212) 879-8893 SOKEZER MAGYAR KÖNYV. ÚJSÁG, HANGLEMEZ és HANGSZALAG, FORINTCSEKK, IKK A, COMTU­­RIST, TÚZEX befizetöhely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar ne­gyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ÚJ NAGY KATALÓGUST SZEPTEMBERBEN DÍJ­MENTESEN KÜLDÜNK! New York kózponfjabon, o világ üzleti eletenek cent­rumában, pont a Brodway közepén van g ABBEY VICT0RIA HOTEL 7fh AVE. a» Síit ST telefon : Cl 6 -9400 Szállodánkat a magyar szí­vélyesség és az előzékeny - ség jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozó­­helye. Magyar Pékség az East Side-on VALÓDI MAGYAR KRUMPLIS KENYÉR VIZES ZSEMLE. CSÁSZÁR ZSEMLE SÓSKIFLI és MINDENFÉLE PÉKSÜTEMÉNY, KENYÉR A.ORWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = Tel:BU8-737Z és 6569 PAPRIKA fű..» éteiekIEÖI RESTAURANT! Magyar és amerikai ételeink vdrossxerte híresek. HAGYMÁSROSTÉLYOS. TÖLTÖTT KÁPOSZTA. BORJUPAPRIKÁS. BÉCSISZELET COCKTAILOK Hitelkártyák akceptálva - parkolás csak 75 cent. 1529 YORK AVE. (81th St. sarok) Rezerváció: 650-9819 Nyitva: keddtől szombatig 5-11.30, vasárnap 1 órátój. KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT \ megnyílt a Törést Nillsben N.y.-ban az á. %c7 oc&ndrew’ó eHiu 1 iStruclle & <:Paótrieó í ahol a legkiválóbb minőségi!, naponta friss j Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók * műm kiszolgálás. keresse fel és kérjen késtolót az ízletes siteiéiyekbfl 3 ne. Címünk: 100-28 OUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 030-0261 Lázar's húsüzlet szomszédságában

Next

/
Thumbnails
Contents