Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-10-27 / 678. szám
1977 október 15. * MENORA 3. oldal. EGY NEMZTISÉGI SEREGSZEMLE ÁRNYOLDALA A winnipegi Folklorama margójára “Kanada kulturális Jövője c multikulturalizmuson alapszik. Az országban letelepedet tucatnyi nemzetiségi csoport civilizációs örökségén”. — — Trudeau miniszterelnök 1971 októberi bestédéből. A nemzetiségi csoportok közti egészségtelen versenyzés és a Folklorama körüli, egymással való konkurrencia keserű szájízt okozott mindazoknak, akik őszintén hittek az ország multikulturális jövőjében. Az elmúlt három évben ezek az emberek próbálták menteni a menthetőt 'éy megvédeni a kózmopolita Winnipeget a klikkekre bomlott és egymás torkának eső csoportocskák bomlasztó /befolyásától. Köteles Gyula élen járt ebben a mentési munkában; mint a Folklorama elnöke rendet próbált teremteni a konkurrenciától megfertőzött dzsungelben. A tavalyi év jelentette az igazi fordulatot amikor is Köteles nem adott engedélyt három nemzetiségi csoportnak új pavilon felállítására azzal az indokolással. Hogy ezek a csoportok már rendelkeztek pavilonnal, s az újabbak felállítása csupán az illető nemzetiségi csoportok belső villongását hozná nyilvánosságra. Tárgyilagosságára mi sem jellemzőbb, hogy az elutasított nemzetiségi csoportok egyike a magvar volt. Vagyis senki sem vádolhatta Kötelest lokálpatriotizmussal. Számos nemzetiségi csoport jóérzésű vezetője egyetértett a kötelesi határozattal; egyikük még nevén is nevezte a gyermeket: ,,Ha az írek csoportjának protestáns tagozata nem kapott engedélyt a pavilon felállítására, csak azért, mert ezek az írek kijelentették, hogy nem hajlandók betenni a lábukat al már meglévő ír pavilonba annak római katolikus „jellege" miatt, akkor csak dicsérni lehet Köteles elnök határozatát. Ugyanezen az alapon ugyanis minden nemzetiségi csoport állíthatna fel új pavilonokat val-New York k ózpontjcbon, a világ üzleti eletenek centrumában, pont a Brodway közepén von ^ ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. ot 51 tt ST TELEFON : Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szívélyesség és az előzékenység jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozóhelye. Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE <78-79 St kozott ) Tol RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden mos, jo, hazai izu HENTESÁRU kapható lási, származási és világnézeti különbözőségekre utalva. A jugoszlávoknak lenne egy szerb, egy horvát egy szlovén, egy boszniai, egy hercegovinai és egy montenegrói pavilonja; az ukránoknak kievi, galíciai, görög-keleti és katolikus pavilonja; a nyugatindiaiaknak jamaicai, nicaraguai, tobagoi, salvadori. domingoi és Isten tudja még hány pavilonja, s ez az egész kulturális seregszemle egy káotikus dzsungellé változna? Ennek ellenére akadt a Folklorama igazgatósági tanácsának huszonegy tagja közül hét szakadár, akik fittyet hánytak a józan meggondolásnak, az ügyet bíróság elé vitték. Kötelest megbuktatták, s az új pavilonok felállítására engedélyt adtak a belső villongóknak. így aztán nemcsak két angolszász pavilont láthattunk idén a Folklorama keretein belül, hanem két magyar pavilont is— „Budapesfés „Balaton"néven, s a kommerciális konkurrencia soha nem tapasztalt méreteket öltött. Ugyancsak sokak fejében ütött szöget, hogy miért nem állítanak fel egyes nemzetiségi csoportok — köztük aránylag erősek is — Folklorama pavilont. Egyetlen délamerikai államnak sem volt pavilonj?., miként a japánoknak, kínaiaknak és filippineknek sem. De a legszembeötlőbb „távolmaradó” ezúttal is a francia csoport volt. S mert a multikulturalizmus állítólag kart karba öltve jár a kétnyelvűséggel. érdemes hoszszasabban foglalkozni a francia magatartással. Tíz évvel ezelőtt, az első Folklorama beindításakor, a winnipegi és manitobai franciák — számuk mintegy, negyvenötvenezerre .tehető, vagyis sorrendben a negyedik legnépesebb nemzetiségi csoport — québeci kollégáikhoz hasonlóan a sértett hercegnő szerepét játszották. „Nincs nyelvünk, nincs kultúránk; amink van, az az angolszászok könyörületének morzsája’,'hangoztatta a francia propagandagépezet. Következésképpen automatikusan kirekesztették magukat minden olyan kulturális megmozdulásból, amely nem kizárólag a francia kultúra jogosultságával volt kapcsolatos. Ellensúlyozásként létrehozták a Festival du Voyageur-t St.Boniface városában (Winnipeg egyik, lakosságában túlnyomó francia peremvárosában), s erre a fesztiválra való hivatkozással bújtak ki azóta is minden évben a Folklorama seregszemléjében való részvétel alól. A kettős nyelv és kultúra törvénye sem tudott változtatni ezen a felfogáson: úgy látszik, francia származású honfitársaink még mindig „haragszom rád-ot játszanak. De hogy miért pont a nemzetiségi seregszemle ellen, az ugyanolyan rejtély ma, mint volt tíz évvel ezelőtt. Elvégre a Folkloramának még legelszántabb ellenségei sem állíthatják. hogy a seregszemle angolszász ötlet, vagy éppenséggel az angolszászok valamelyik trükkje. így aztán van Folkloramánk, s van Festival du Voyageurünk. Az egyik télen, a másik nyáron. A Folkloramán harminc pavilonban huszonhét nemzetiségi csoport kultúrája, művészete és ételkülönlegessége található. A francia fesztiválon csak borsó-leves van és kaszinótojás a la Gremieux; képek Quebec-ről, de Gaulle-ról (!) és a francia „nemzetiesedési" öntudatról. Minden felirat, minden kiejtett szó francia. Elenyésző az olyasmire való utalás, hogy Quebec és a francia lakosság Kanada szerves része lenne. Nem kérem. Itt csak azt tudhatjuk meg (mintha nem tudtuk volna eddig is!), hogy a franciáknak joguk van saját nyelvükhöz, saját kultúrájukhoz, saját oktatási rendszerükhöz, saját művészetükhöz, saját televíziójukhoz, saját hazafiságukhoz, saját büntető rendszerükhöz. alkotmányuk« Lichtman Home Madi Pastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK. TORTÁK, MIGNONOK. POZSONYI RUDAK. GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk. 532 AMSTERDAM AVE., W. (86 Sf. sarkán) Naw York. Tál.: 873-2373 25th CONSECUTIVE YEAR S DawdIM PRIVATE SANDY BEACH RECOMMENDED BY AMERICA’S LEADING ORTHODOX RABBIS ON THE OCEAN AT 67th ST., MIAMI BEACH, FL. 33141 2 SUPERLATIVE MEALS DAILY AND FREE LUNCHEON SNACK. ARTS/CRAFTS, MINIGOLF. CONSTANT RABBINCAL SUPERVISION ON PREMISES. SEASON-LONG ROUND OF ANNIVERSARY PARTIES. ENTERTAINMENT & DANCING! GIFTS FOR OUR GUESTS! SPECIAL DIETS CATERED J'/. DISCOUNT ON 10-NIGHT STAY. *18® Per Person *** Double Occup. to Dec. 15 Opening Nov. 22 Ph. 305-866-0121 IFIT'S THE STERLING, YOU KNOW IT'S THE FINEST KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT megnyílt a Förest Hi/ísben N.y.-ban az cMndrew ’á uncjaricm j iStruMe & <=Pciótrieó Vnc. í ahol a legkiválóbb minőségű, naponta friss l Rétesek, magyar és Continentátis sütemények nagy választékban kaphatók HGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen késtelét az ízletes siteméiyekbfl Tel: (212)) I3I-I2SS I Cím*: 100-28 QUEENS Blvi NEW YORK a 67-es subway állomásnál X Lázár's húsüzlet szomszédságában hoz, saját kis’ országukhoz ebben a nagy Kanadában, és saját sajátjukhoz. A francia szótárban — legalábbis úgy tűnik — a Saját’ szó vált a legfontosabbá. Néhány évvel ezelőtt megkérdeztem egy vezető ottawai francia politikust, hogyan képzeli a nemangolszász és nem-francia kanadai lakosság esélyeit a jövőre. A politikus habozás nélkül így válaszolt: „Nézze, ha a nemzetiségi csoportok felismerik az angolszászok ördögi kísérleteit a nemangolszászok további elnyomására, s ha ennek érthetően kifejezését adják, akkor számíthatnak rokonszenvünkre és támogatásunkra. Persze, ehhez az is szükséges, hogy az eddigi angolszász kultűrbefolyást franciára változtassák* Miért kell ilyen vagy olyan kulturális befolyás? — kérdeztem kissé meghökkenve. — „Miért nem lehet a portugáloknak, az olaszoknak, a kínaiaknak, vagy a magyaroknak saját kultúrájuk; annak fenntartása és ápolása?’ Mert az angolszászok után mi vagyunk többségben", — felelte a politikus, s még csak nem is mosolygott. Nem tehetek róla. de az a gyanúm, hogy csak nagyon kevesen vannak ebben az országban, akik őszintén hisznek a multikulturalizmus létjogosultságában és jelenlétében. Mind az angolszászok. mind a franciák azt hiszik, hogy ők dominálják Kanada mindennapi életét, nem beszélve a nyelvekről, kultúráról és hagyományokról, St. Jean Baptiste városában majdnem megvertek a franciák, amikor Viktória királynő — pirosbetűs — ünnepnapján felálltam a God Savé the Queen játszásakor, s Vancouverben majdnem felborították bérelt autómat az angolszászok, mikor megtudták, hogy résztvettem a helybeli francia csoport július 14-i emlékünnepségén... Mindezek tudatában sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk nemzetiségi seregszemlék rendezésére. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy esztelen versenyzéssel és konkurálással rontsuk egymás hitelét, vagy kisebbítsük egymás jelentőségét. Ki az ördög törődik azzal, hogy Winnipegen nyolcvanezer ukrán él. s csak háromezer japán, vagy hatszáz koreai?! Egy sajátságosán kijegecesedő nemzeti kultúrában a japán vagy koreai kultúrának ugyanolyan jelentősége lehet mint az ukránnak. Nem szoríthatok egy csoportot háttérbe kisebbségi jellege miatt. Ha pedig azt teszem, akkor megérdemlem az angolszász vagy francia „befolyást" Lehetséges, hogy egy szép napon elkezdünk gondolkodni?! Losonczy László MIÉRT FEGYVERKEZÜNK? Vannak területek és helyzetek ahol az egymással szembenálló népek tudják, hogy miért fegyverkeznek. Az ilyen területek és helyzetek tipikus példája a Közel-Kelet. Azt már nehezebb megmondani, hogy miért fegyverkezik oly őrült tempóban az Egyesült Államok és a Szovjetunió. A két nagyhatalom között nincs se területi, se gazdasági érdekellentét. A két nép nem gyűlöli egymást. Semmi okuk arra, hogy egymásnak essenek és elpusztítsák saját magukat, valamint a Föld bolygó civilizált részét. Sokan úgy vélik, hogy a két szuperhatalom a “világuralomért’ küzd. Elfelejtik, hogy már senki sem lehet a „világ ura" Ezt afogalmat eltörölte a technika, a népek magasabb iskolázottsága és felvilágosultsága. Az Egyesült Államok szupermodern hadserege nem tudott megbirkózni az indokinai kis népek fanatizmusával. Minden külföldi katonai támpontért, az Egyesült Államoknak éppen úgy, mint a Szovjetúniónak, milliárdokat kell fizetnie fegyverszállításokban. Tíz évvel ezelőtt úgy nézett ki a dolog, hogy a Szovjetúnió és a moszkvai kommunizmus útban van a világ meghódítása felé. Azóta megrepedezett és széthullt a monolitikus kommunizmus eszméje. A a Kreml urai ma már nem diktálnak i külföldi kommunista pártoknak, de mint egyenrangú felek igyekznek megszerezni azok pártfogását. A jugoszláv és a román kommunisták sok mindenben, a nyugateurópai kommunisták csaknem mindenben szembeszállnak a moszkvai világnézettel. Az ideológiákat kiszorította az életszínvonal. Ügy az egyén, mint a népek életében £ mindennapi kenyér, vagy a jólét magasabb foka ma már fontosabb minden ideológiárál Az atonbombák számának és hatásinak növekedése csökkentette a két szuperhatalon közötti háború kitörésénél valószínűségét. Annyira taán mégsem esztelen az ember, hogy elpusztítsa önmagát és a világmindenségben egyetlen otthonát, a Földet. Mi értelme a fegyverkezési versenynek? Nézzük például az US ,,B-1” bombázógépek problémáját. Elavultak, mielőtt elkészültek volna. így van ez minden újabb fegyverrel. A komputerek percek alatt kiszámítják az új fegyver sebezhető pontjait. Ugyancsak a komputerek segítségével rövid időn belül elkészül az „ellenfegyver" terve. A tervek elkészítése és a gyári kivitelezés között eltelik két, három, sót több év is. Közben azonban már megszülettek (a tervező termekben) a „tökéletesebb ‘ fegyverek és ugyanakkor az elhárítási ideák is. A ..tökéletes’" fegyverek utáni hajsza kilátástalan, mert minden „tökéletes” fegyver mögött már ott bujkál a „még tökéletesebb’. Annál érthetetlenebb az a fegyverkezési láz, amelyben él egész világunk minden kis ' és nagyhatalma. Szegény országok, ahol milliók küzdenek az éhhalállal, kenyér helyett fegyverekre költik természeti kincseik legnagyobb részét. Az Egyesült Államok és a Szovjetúnió évenként és egyenként több mint 100 milliárd dollárt költ katonai kiadásokra. Sokan azt mondják, hogy ez a béke ára. De a nagy és a kis nemzetek meddig bírja fizetni ennek a „békebiztosításnak” óriási díjait? Remélhető, hogy a modern ember nem annyira esztelen, hogy atombombákkal elpusztítsa saját magát, valamint Földünk jó részének növény és állatvilágát. Sajnos, annyira mégsem bölcs, hogy belássa a fegyverkezés esztelenségét. Háborúkkal csak ideig-óráig lehet megoldani a problémákat. Minden háború magában viseli egy újabb háború magvait. A civilizált ember már eljutott odáig, hogy nem nyúl fegyverhez, ha valamelyik szomszédjával nézeteltérése támad. A bírósághoz fordul és elfogadja annak a döntését. Miért olyan elképzelhetetlen, hogy ugyanezt tegyék a civilizált népek kormányai is? A.P. J0CHAN1N CARMEL HELYZETMASYARÁZATA Annak ellenére sem létezik!-Nem vitás, sajnos az úgynevezett palesztinai ügy” a legnagyobb propaganda siker dr. Gőbbels napjai óta. Göbbels mint ismeretes annak a teóriának volt a híve, hogy amennyiben egy hazugságot következetesen és állandóan ismételnek, akkor u világ azt végül is mint igazságot fogja elfogadni. Azok akik a palesztinai propagandát teljesítik, pontosan megfogadták Göbbels receptjét. Eszerint cselekedtek, és az eredmény sajnos nem maradt el. Ma a világban csaknem mindenki elfogadja kész tényként azt a förtelmes hazugságot, hogy a közel keleti válság magva, hogy létezik egy hazátlan nép, ez lenne ugyanis a ’’ palesztinai ”, és ha annrk a problémáját megoldják, akkor megoldódik a közelkeleti kérdés is. így például Carter elnök is arról beszélt, hogy hazát, „Homeland”-ot kell teremteni a palesztínaiak számára. Éppen ezért és éppen most kell megismételnünk — bármennyire is nem akarják a legtöbben hallani azt, hogy a palesztinai nép nincs, nem létezik, és annak ellenére, hogy nem létezik.ma is van egy állam a világon. Palesztina soha sem volt egy állam, hanem egy földrajzi megjelölés. Ezen a földrajzi helyen ma Izráel állama és a Jordán királyság terül el. Területén a második templom lerombolása óta sohasem lakott egy egységes nép, legkevésbé a „palesztinai nép”, mivel ilyenről soha még hir sem volt. Az utóbbi évszázadokban Palesztina lakosainak többsége arab volt. Az utóbbi évszázadokban F^leszti.ia lakosa Pilesztína soha sem volt egy állam, hanem egy földrajzi megjelölés. Ezen a földrajzi helyen ma'Izráel állama és a Jordán királyság terül el. Területén a második templom lerombolása óta soha sem lakott egy egységes nép, legkevésbé a „palesztin nép”, mivel ilyenről soha még hir sem volt. Az utóbbi évszázadokban Palesztina lakósainak többsége arab volt. Ezek az arabok— minden határok nélkül — szerves részei voltak annak a hatalmas arab világnak, amely az Atlanti-Óceántól a Perzsa öbölig terjed. Ezen a hatalmas területen száz évvel ezelőtt egyetlen önálló állam sem voH. Ma létezik vagy huszonegy önálló arab állam Ez persze nem jelenti, hogy van huszonegy nép is. Nincs marokkói nép, algíri nép, tuniszi nép, iraki nép szaudi nép, kuwaitinép és Így tovább. Csak egy több mint száz milliós arab nép létezik, amely huszonegy államot alkot. Az arabok követelése nem egy első önálló állam létesítése a palesztinai nép számára, hanem a huszonkettedik arab állam megteremtése és az egyetlen zsidó állam megsemmisitése. Az arabok alapjában véve sohasem titkolták, hogy ez a célkitűzésük, bár az utóbbi időben taktikai okokból igyekeznek ezt elködösíteni. Egy úgynevezett palesztinai, sziriai, iraki, kuwaiti vagy líbiai arab között az ég világon semmi különbség nincsen. Ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanaz a kultúrájuk, azonos a vallásuk, közös a történelmük, es a hagyományaik. Egy breton és egy lotharingiai francia, vagy egy rajnavidéki és egy sziléziai német között sokkal nagyobb a különbség, mint egy úgynevezett palesztinai vagy más arab között. A döntő különbség azonban az, hogy amikor a sziléziai németek menekültekké váltak, akkor a többi németek teljes egészében befogadták őket, és bár a keletnémet területek menekültjeinek problémája egy legalább tízszer akkora probléma volt, mint a palesztinai arab menekülteké, ez a kérdés már rég meg van oldva, míg a palesztinai arab menekültek kérdése egyes egyedül csak azért létezik, mert a többi arabok nem fogadták be őket. Azonban azon a területen, amelyet földrajzilag Pilesztfna néven ismertek, igenis ma is létezik egy önálló arab állam és az a Jordán királyság, amelynek Husszein a királya. Husszein király minden egyes alattvalója „palesztinai”. Nem csak azért, mert a Jordán keleti partján lévő lakosság több mint fele az utolsó harminc esztendőben telepedett le oda a nyugati partról, hanem azért is, mert a keleti part az amit 1922-től 1949-ig Transzjordániának hivtak szintén Palesztina része, és az ott élő arabok is palesztinai arabok. A beduinok isjhiszen a nyugati parton, sőt Izráel állam területén is vannak beduin életformát folylató arabok. Beduinnak lenni ugyanis nem egy nép, hanem egy életforma, ezt az arabok is állítják. El IVfadzsali marsall, és Seri Dxamel ben Nasszer az a két jordániai tábornok, akik az úgynevezett fekete szeptember idején alaposan megtizedelték a tevorrszervezeteket, tehát ugyanolyan palesztínaiak voltak és maradtak, mint azok, akik ellen harcoltak. Azt, hogy ezt az államot Jordániának hívják és nein Palesztinának, az az arabok dolga és nem a miénk. Mifelőlünk úgy hívhatják az államukat, ahogy csak akarják. Azt a földrajzi fogalmat, amelyet az arabok ma Palesztinának neveznek, mi zsidók mindig is Erec — Jiszráélnek hívtuk. Erec- Jszráél területe pontosan azonos azzal a területtel, amely ma együttesen Izráel és Jordánia. Az aki egy harmadik államot is akar ezen a területen létesíteni, annak a szándéka a valóságban nem az, hogy hazát teremtsen a „palesztinai népnek”, hanem ezt lépésnek tekinti Izráel megsemmisítésére, és azok után valószínűleg Jordánia megsemmisítésére is. Izráel és a világ zsidóságának az egyik legfontosabb feladata, hogy leleplezze azt a hazugságot, amely „a palesztinai nép” propagandája mögött van. Ahogy ez a hazugság egyre jobban elterjedt, annál nehezebb, de annál fontosabb küzdeni ellene. ÉLETTÁRSAT KERES ? too FÉRFI és 300 NŐ SEARCHLIGHT MAGAZIN ' fényképes kiadásban. A MAGAZIN Női címlistával .............. $10.Férfi címlistával ........... $10.Címlista nélkül ................. tt.-^-W hJiNGYFN hirdetést kap egy évig 'ényképét és hirdetését a címlista rendelésével egyidejűleg beküldi vagy 60 napon belül hivatkozik a rendelésére. APHATÓ: Corvin könyvüzlet, 1590 Second Ave. N.Y. 10028, vagy * Searchlight, GPO Box 27 7 5, New York N.Y. 10001 £ ont-eladókat keresünk, küldjön $1.- ** Magazint és teljes felvilago- * sítást kap. ** Repulöposiával kívánt rendeléséhez kuldj'm $/.- ff
