Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-09-24 / 675. szám
MEN D ßn ♦ Mr.August J. 5£o lnar P.O.Box 1op4 Ke» Brunswick, He». Jersey 0 39-0-3- U.S.A. Second class Moil registration No. 1373. AZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL 16. 675. Ara: . 40 rent 1977 SEPT. 24. HOVÁ TŰNT EL DÁJÁN? A címben szereplő kérdés izgatott találgatásokra adott lehetőséget a világsajtóban az elmúlt napok során. Az izráe. li külügyminiszter ugyanis a múlt hét végén, az eredeti tervnek megfelelően repülőgépre szállt, hogy Brüsszelérintésével ott átszállva Washingtonba utazzék. A brüsszeli repülőtéren azonban Dáján eltűnt a kiváncsi újságírók orra elől, s csupán egy nappal később tűnt fel ismét, ezúttal Párisban, Hogy a misztérium teljes legyen, Dáján a szombat ellenére ismét repülőgépre szállt és visszautazott Tel Avivba, ahol két órán keresztül tanácskozott Begin miniszterelnökkel s beszámolt neki azokról a fontos eseményekről amikkel előző nap foglalkozott. De hogy mik ezek a fontos események senki sem tudja, mint ahogy senki sem tudja, hogy kivel tárgyalt Moshe Dáján. Azt ugyan senki sem vonja kétségbe amit az egyik jobboldali francia újság, az Aurore állít, hogy Dáján arab megbízottakkal tárgyalt vagy Párisban vagy Svájcban, de a nagy kérdés, kivel? Számtalan föltevés látott napvilágot, a legvadabb ezek közül az, hogy az izráeli külügyminiszter Arafáttal találkozott. Sok tárgy alapja e feltevésnek nincs, legfeljebb annyi, hogy Dáján résztvett már titkos megbeszéléseken Husszein királlyal is, és a politikában erkölcsi meggondolásoknak amúgy sincs sok jelentősége. A miniszterelnöknek való referálás után Dáján ismét repülőgépre ült s ezúttal meg is érkezett Washingtonba, ahol ezen a héten kezdődnek el azok a nagyfontosságú tárgyalások, amelyek az őszi genfi konferenciához vezetnének, ha ugyan vezetnek valahová. Mivel azonban a véleményekben jelentős változás nincs, megegyezésre kevés a lehetőség. Cártér elnök és politikus társai nem csinálnak most már titkot abból, hogy a PLO-t mindenképpen egyenjogú tárgyalófélként szeretnék beerŐ- szakolni a genfi értekezletbe. Izráel azonban erre semmilyen körülmények között nem hajlandó. Ez természetesen nem zárja ki egy kompromiszszum lehetőségét. Fahmy egyiptomi külügyminiszter úgy nyilatkozott legutóbb, hogy a palesztinok nélkül Egyiptom sem utazik Genfbe. Ilyen esetben két lehetőség van. Az egyik, hogy az amerikai nyomás nem olyan erős a valóságban mint szavakban s ez esetben Izráel kész örömmel mond le a genfi úgynevesett béketárgyalásokról. A másik lehetőség, hogy a nyomás erős, s akkor még mindig lehetséges egy egységes arab tárgyaló bizottságot állítani össze, amelyben nem az egyes országok vannak képviselve. Ilymódon jelen lehetnek a palesztinok képviselői is. Mindezekre a kérdésekre felelni lehetetlen, de az elkövetkezendő 4 -5 hétben erős diplomáciai tevékenység lesz Washingtonban, s ez már Önmagában is eredmény, hiszen sokkal jobb, ha a diplomaták szólnak, mint az ágyúk. Edward Koch lesz New York polgármestere Most hétfőn tartották a demokrata párti előválasztás második menetét, melyben csekély szavazattöbbséggel Edward Koch képviselő győzött ellenfele, Mario Cuomo ellen. Mivel New York városában minden republikánus párthfvőre három demokrata esik, ez a gyakorlatban máris biztosította, hogy január elsejétől Edward Koch lesz a polgármester és reméljük, hogy rendbehozza valahogy a város szénáját. Mit jelent a moszkvai zsidó kőnyvkiállítás? Nemzetközi könyvkiadói kiállítás általában nem világ- 3zenzációt jelentő újságanyag. Ezúttal mégis általános figyelem fordul Moszkva felé, ahol a zsidó könyvek világkiállítását rendezik. Nemcsak azért érdekes, mert az első olyan pozitív lépés, amely Helsinki szelleméből adódik, és a zsidó kultúra terjedéséhez vezet, hanem azért is, mert ez lehetőséget ad magasszintű diplomáciai találkozásokra. A moszkvai kiállításon elvben minden zsidótárgyú könyv megjelenhet. A Szovjetunió igyekezett kitenni magáért s néhány érdekes zsidó kiadványt jelentettek meg az elmúlt hónapok folyamán. Persze a Vasfüggöny mögötti országok közül a pálmát e téren ezúttal is Románia viszi el, mely háromnyelvű (román, jiddis és héber) könyvekkel jelentkezik. Ennél sokkal meglepőbb, hogy az amerikai zsidó könyvkiadók közül vagy harmincán vesznek részt a moszkvai kiállításon, nem is beszélve arról, hogy a hivatalos diplomáciai kapcsolat szünetelése ellenére az izráeli könyvek is megjelennek a moszkvai bemutatón. Mégpedig nem is akármilyenek. A látogatók megnézhetik Ben Gurion életrajzát, vagy Moshe Dáján könyvét a hatnapos háborúról és a palesztinai problémáról. Némi buktató azért van. Az egyik az, hogy a szovjet hatóságok megtilthatják az olyan művek kiállítását, amely "ellentétes a szovjet kultúra célkitűzéseivel". Ez azonban állítólag nem politikai szempontokra vonatkozik, hanem példáiul a pornográfia megszűrésére. A másik az, hogy a kiállított könyvek nem vásárolhatók meg, azokat hazavinni nem lehet, a kiállító nem is ajándékozhatja el őket. Tehát ettől még nem kerül nyugati zsidótárgyú könyv a szovjet zsidó kezébe. Ott még nem tartunk a helsinki szellemmel. Viszont a kiállítás alkalmából miniszteriális rangú izráeli küldöttség érkezik a Szovjetunióba s ezeket ott hivatalosan is fogadják. Ezzel kapcsolatosan fölmerültek olyan spekuiúAszerint a közeljövőben mégiscsak helyreáll a több mint tíz éve szünetelő diplomáciai kapcsolat Izráel és Moszkva között. Állítólag a Szovjetunió ezzel kívánja kihangsúlyozni elégedetlenségét az arab államok irányában, ahol sorban veszíti el hadállásait. Begin kormányának pedig — amely ideológiailag sokkal távolabb áll a Szovjetuniótól mint bármelyik őt megelőző izráeli kormány, rendkívüli diplomáciai sikert jelentene, ha neki sikerülne normalizálni a viszonyta kommunista mammut -hatalommal. Nyilasok a pesti TV-ben A Magyarországon megjelenő sajtótermékek végtelen unalmából egyetlen újság emelkedik ki. Az Új Tükör nevezetű képes magazin jó cikkeivel, szép tördelésével, modern sajtótechnikájával, alapos tájékozottságával szinte nyugati színvonalúnak hat. Nos, ebben az Új Tükörben olvastunk elrémülten egy kis televíziós kritikát, s így áttétellel értesültünk arról, hogy a budapesti televízió két idegenbe szakadt, de megtért, s a magyar néphez hű hazánkfiát állította a kamera elé. Állítólag a televíziós adás nem kívánta kiélezni a politikai ellentéteket, de érezni lehetett, hogy a két szeretett hazánkfia előéletét jobb nem hánytorgatni. Mindez azonban — így a pesti sajtó — eltörpül a tény mellett, hogy a nyugaton élő magyarok egyre nagyobb szeretettel fordulnak a hazai rendszer felé. Amiről az Új Tükör nem ír ( s valószínűleg a televíziós adásban is elhallgatták), hogy a két nyilatkozó, Véghely és Szucsán Károly, a " nagyon későn megtértek"csoportjához tartozik. Mindketten Szálas! legszorosabb hívei voltak, akik a jogos igazságszolgáltatás elől menekültek el a nyilas rémuralom bukása után. És hogy politikai meggyőződésükön nem sokat változtattak, ezt igazolta további Montreálban töltött életük is. Nemcsak szerkesztői és kiadói voltak az egyik legalávalóbb fasiszta hecclapnak, de még a legutóbbi évekig is rendszeresen megünnepelték "Szálas! mártír-halálának" évfordulóját mindaddig, amíg az 1976-os montreáli olimpia idején a magyar hatóságok fel nem ajánlottak nekik egy olyan együttműködési lehetőséget, amely még bizonyos anyagi haszonnal is együtt járt. E pillanattól kezdve a két egykori főnyilas a rendszer lelkes hívévé vált. ök lettek a Magyar - kanadai Olimpiai Társaság, s annyira demokratizálódtak, hogy az általuk rendezett díszvacsorára a magyar olimpiai csapatnak még a zsidó funkcionáriusait is beengedték. Megható lehetett^látni a budapesti televízió képernyőjét Szálast egykori közeli híveinek és Rákosi egykori közeli híveinek testvéri ölelkezését. Elvégre mindannyian magyarok vagyunk. Mikor vagy másfél évvel ezelőtt lapunkban először tettük szóvá ekét fasiszta, Véghely és Szucsán ölelkezését a magyar hatóságokkal, azt hittük, hogy csupán az ottawai követség akkori vezetőinek túlbuzgóságáról van szó. Most már napnál világosabb: a budapesti helytartóság új politikai vonalvezetésének vagyunk tanúi. Nézzük csak a fejlődést. Először még a negyvenes évek végén azoknak a kisnyilasoknak követeltek megbocsátást a kommunisták, akik hajlandók voltak csatlakozni pártjukhoz. Utána miniszteri szinten történt a megbocsátás, például az egykori nyilas államtitkár, Csikós-Nagy tervgazdasági vezető kinevezése. Majd keblükre ölelték az egykori fasiszta művészeket, köztük olyanokat is ( Páger) , akik hajlandók voltak visszatérni az emigrációból. Az egykori nyilasokkal való kibékülés utolsó fázisának vagyunk most tanúi. A külföldön élő fasiszta sem fasiszta, ha közben a kommunista rend hívévé vált. Ez különben igaz is. A kettő közötti különbség sokkal kisebb mint ahogy valaha gondoltuk és sokkal kisebb, mint ahogy a Magyarországon élő és sok esetben fontos kulturális beosztásban lévő zsidószármazású káderek gondolják. Tulajdonképpen ezeknek a volt nyilasoknak nincs is olyan súlyos bűnük. Ök már 1944-ben harcoltak a cionista agresszorok ellen. Igaz, hogy ez időben még a cionista agresszorok elleni harc nem volt hivatalos pártvonal, s éppen ezért " a harc formája nem nélkülözött bizonyos polgári elhajlásokat és a harcosok helytelenül ismerték fel a társadalom mozgató erőit. Mindezek ellenére is munkájukat haladó hagyományként kell tekinteni". Hát igen, a marxista - leninista - sztálinista dialektus történelmi materialista kiszera méra bávatagista magyarázat rendelkezésre áll. A Duna-part egykori hősei már szabadon térhetnek vissza a Duna-partra, — sőt nyilatkozhatnak is, — sőt — alig várják, hogy a haladó hagyományokat felújítva újra kezdhessék anticionista harcukat. Persze antiszemitizmusról szó sem lehet, mert a Magyar Népköztársaság kormánya nem tűri meg és szigorúan bünteti a vallási megkülönböztetést. Olyannyira, hogy egyetlen kultúrkáderétŐl sem kérdezi meg, hogy mi a vallása. (Úgyis tudja). Mert a társadalmi egyenlőség alapján egyformán kell megbocsátani úgy a gyilkosnak, mint áldozatának. Hogy az egykori áldozatok gyomra hogy veszi be mindezt: egyre kevésbé értjük. A jóindulatú kritika ugyanis, mint írtuk, a legnívósabb magyarországi lapban, az Új Tükörben jelent meg, melynek szerkesztője a költő Benjámin László egyike a legderekabb embereknek, aki véletlenül mindig az áldozatok oldalán állt. Mint ahogy a televízió vezetőinek nagyrésze is úgy került mostani beosztásába, hogy azt hitte: az egykori áldozatok helye a munkásmozgalom oldalán van. Azóta és most kénytelen megtanulni, hogy az áldozatok helyét az egykori gyilkosok jobboldalán jelölték ki, és hasznosságuk addig tart amíg hajlandók résztvenni a cionizmus elleni aktív harcban, ami korántsem antiszemitizmus, stb. stb. stb. . . . TORONTÓBAN 1 977 OKTÓBER 2 vasárnap dzo 4 a TMZsSx és a New Horixons költs rendezésiben 14 Viewroount Ave. alaU Belep«1*'! bí,,cs! montreálban 1 977 OKTÓBER 8 szombat este fél 8 Írtkor , Hungarian Memorial Synag°9ue rendezésében és helyidében [ 3910 Courtray alatt yac90«ával ej RAPPAPORT OTTÓ a Tel Aviv-i ÚJ KELET szerkesztőségi titkárának IZRÁEL BELSŐ HELYZETE ÚS KAPCSOLATA A DIASZPÓRÁVAL cimű előadása montreálban I 97 7 OKTÓBER 15 szombaton este 8 Irakor a Hungárián Memóriái Synagogue helyiségében i 11 Belépődíj: s5.00 3910 Courtray alatt torontóban 1977 OKTÓBER 23 vasárnapdu. <t órakor a TMZsSx és a New Horixons 1 kőzSs rendezésében Belé,Mii: New Horixons '^*^\3.00 14 Viewmount ÁvjB- alatt. KOVÁCS DÉNES iró előadói estje. "Őrömmel értesítjük" cimű könyvének megjelenése alkalmából
