Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-09-17 / 674. szám

8. oldal MENORA * 1977, szeptember 17 A boldogtalan szerelem ter­mészetszerűen személyhez kötött és a szenvedéseiben azért sok a szépség, mert a fantáziát is gazdagítja és a test élniakarását is ébren tartja. ,A semmibehulló vágy azonban elfolyik, mint tartalmatlan és megfoghatatlan valami, anyagtalanság, amelynek nincs semmi célja. Hogyan tudjon szabadulni ettől az ürességtől, ha kö­rülötte minden a szerelemre emlékezteti? Amint megérkezett, sürgősen hívták Eliseva szobá­jába. Betegen feküdt. Aggódva lépett be hozzá. — Túlestem rajta — sóhajtotta barátnője, aki sápad­tan feküdt és orvosságszagok terjengtek körülötte. — Őszi úgy tudja, hogy még a szökés előtt ejtett teherbe. A történet egyszerű és a palesztinai valóságokra tipikusan jellemző volt. Az ambulanciában fiatal nőgyó­gyászhoz került. Szándékosan választott férfiorvost, mert azok megértőbbek. A másik nőgyógyász kövérkés, szigorútekintetű nő volt, nem mert feléje sem nézni. Az orvos megvizsgálta és megállapította, hogy a magzat leg­alább kéthónapos. Aztán szépen meg kellett magyarázni az orvosnak, hogy az apa nős ember, ő maga pedig a meonoti intézet növendéke. S hogy nincs más megoldás, mint elhajtani a magzatot. — Verés járna neked — mondotta az orvos fejcsó­válva és kiküldte a várószobába. Aztán látta, amint fel­ment a főorvoshoz. Alig egy félóra múlva már a műtőben feküdt, helyi érzéstelenítéssel dolgozott a fiatal orvos és a végén már nagyon fájt, mert elmúlt az injekció ha­tása. Utána pár órát kellett feküdnie, könnyű ebédet kapott és a szolgálatos ápolónő nagyon kedves volt hoz­zá. Amikor felkelhetett, elment felkeresni az orvost, hogy köszönetét mondjon neki. — Bár a húgomat érhetné ilyen baleset — így bú­csúzott tőle az orvos —, de ő .elpusztult Auschwitzban... Jött Őszi is és aggódva keringett körülöttük. — Nem lesz semmi baja, ne félj— szólt rá Aliza. — Máskor legyetek óvatosabbak. És mikor tartjuk az esküvőt? Őszi szégyenkezve nézett rá és vállát vonta. Másnap ott ült Eliseva ágya mellett. — Mondd el nekem, hogyan történt a baj Jankele­­vicséknél, miért nem vagy többé a fogadott lányuk. Eliseva keserű mosollyal nézett rá, durcás arckife­jezése rideggé vált és hangja mereven zsengett. — Dóra Jankelevics egyszerűen kinézett a házból. Undorítóan és kegyetlenül. És én olyan ártatlan voltam benne, mint te, vagy más. Életem legnagyobb csalódása és fájdalma volt. — Dóra Jankelevicsnek nagyon jó neve van nemcsak a faluban. Minden szövetkezeti faluban ismerik... — Bizonyos, hogy képzett, okos nő. Amikor idekerül­tem, Bruria már megbeszélte a családokkal, hogy min­degyik befogad egy árva gyereket és én éppen azért ke­rültem hozzá, mert Dóra olyan parancsokhoz szokott egyéniség, megtetszettem neki, azt mondta, ez a lány az övé, nem volt apelláta, pedig nekem Nir Slomoból leve­lem volt Cimmerékhez, az asszony húga ott él. Én ak­kor tizennégy éves voltam, az ő kislánya pedig tizenegy, kis vörös, már akkor látni lehetett, hogy igazi szépség lesz belőle. Négy gyerekük van és már akkor hat tehe­net tartottak, most tíz van nekik, a leggazdagabbak a faluban. Tudod, mi munka van ebben a gazdaságban s ők remekül csinálják. A férje, Izi, erős, mint egy barom, dolgos és rendszeres, a gyerekeket okosan nevelik. Sula csak a helyi iskolát végezte és otthonmaradt, az utána következő lány, a második elemista, már hajnal­ban felkél, hogy etesse a baromfit, négyszáz tojós van az ólban, a kisfiúk is dolgoznak, képzeld el, egy ilyen nagy gazdasághoz nem tartanak munkást, csak a nagy idényben vesznek fel egyet-egyet alkalmi munkára. Én nagyon jól éreztem magam náluk, nem engedtek dol­gozni és ha igen, mindig kaptam valami ajándékot és BARZILAY ISTVÁN SZAKADÉK zsebpénzt is adtak, meg elvittek Haifára, vagy Afulára moziba, még színházba is és Dóra ruhát is csináltatott nekem, amikor a többi gyerekek is kaptak. Együtt örül­tem velük a folyton növekvő gazdaságuknak, büszke vol­tam, hogy hozzájuk tartozom. Amikor Jehosua jött, meg­hívták, tervezgették, hogy férjhezmegyek hozzá, Dóra még elemózsiát is pakolt nekünk, amikor kirándulni mentünk ... olyan biztos voltam akkor, hogy Jehosua elvesz... még titkon arra is gondoltam, hogy bevesznek minket hozzájuk, ha Jehosua hajlandó lenne elhagyni a kibucot, hiszen elkél náluk két felnőtt ember is és iga­zán ... rém szeretetreméltók voltak ... — Aztán ... amikor Jehosua elhagyott... és más fiuk keringtek körülöttem ... mintha megváltozott vol­na Dóra ... Izi pedig olyan meztelenitő férfitekinteteket kezdett vetni rám... a járásomat figyelte ... tudod, a fiuk mindig mondták, hogy izgató módon lépegetek. Eliseva hangja nőiesen büszkévé vált. — Közben a kis dzsindzsi Sula gyönyörű lánnyá fej­lődött, karcsú, fehérbőrű, formás lába van és olyan ke­rek, szabályos mellecskéje, mintha rajzolták volna. Rém jóba voltam vele, hiszen csak három évvel vagyok nála idősebb. Egész fiatalon izgatta a nagy rejtély, s egyszer elmondta nekem, hogy látott engem Jehosuával csóko­­lózni és biztos benne, hogy én már nem vagyok szűz és rettenetesen érdeklődött... Persze én kitértem előle, nem tudtam mit csináljak, talán figyelmeztetni kellett volna Dórát, hogy Sulára vigyázni kell. Éreztem, hogy Dórának kezd nem tetszeni a nagy és meghitt barátság Sulával. A kisebbik is nagy lány lett közben és felépí­tettek a kettő számára egy negyedik szobát, aztán belső építészt hozattak Haifáról, aki megtervezett nekik négy szoba bútort, fantasztikus pénzért megrendelték a leg­jobb haifai asztalosnál... — Nagy családjuk van a városokban és Haifáról, meg Tel Avivból gyakran jöttek rokonok hozzájuk. Jisz­­ráel is ilyen rokon volt, húszéves fiú, elektrotechnikus, széles vállu, jóképű, érőskezü szábre, tudod, a mi csalá­dunkban otthon volt egy unokatestvérem, ő is Jiszráel volt, mi Szrulinak hívtuk és engem ez a Jiszráel rá em­lékezteit, Szrulinak neveztem. Tudtam, hogy jár egy tel­­avivi lánnyal. Dóra figyelmeztetett, de azért mégis ki­­kezdtem vele, de csak úgy, nem volt köztünk semmi.... Azt reméltem, hogy talán ez a Szruli... mit tudom én ... tizenhetedik évemben voltam, egy-két fiút már elfogyasztottam és nem lett volna nagy tragédia, ha el­csábítom a nőjétől és elvesz feleségül, gondoltam, miért ne kerüljek be a Jankelevicsék családjába. De mondom, közben már kissé elhidegült a kapcsolat, Dóra sejtette, hogy Jehosuával jóban voltam, talán a többi fiúkkal is gyanúsított, pedig nem csináltam semmi rosszat a la­kásban ... Mondom, kicsit kacérkodtam ezzel a Szruii­­val és egyszercsak megvadult. Elkezdett kergetni a nagyszobában, szaladtunk az asztal körül, aztán beza­vart egy sarokba, mint a kutya az elkalandozott bá­rányt és elcsípett, elkezdett eszeveszetten csókolni. Hon­nan tudtam volna, hogy a szomszéd szoba ajtajában ott leskelődik Sula és a kisebbik lány, Nává? Azok ott áll­tak az ajtó mögött és nézték, hogy ragad a számra Szruli ajka és közben, hogy fogdos. — Hiába akartam kiszabadulni a kezei közül, erős volt, mint valami bika, munkásember és nem is esett rosszul, mi van kellemetlen abban, ha egy lány egy jó­képű férfivel csókolózik ? Egyszerrecsak ajtónyilás ... és ott áll előttünk Dóra, a vörös szeplői csak úgy lán­goltak .._. „Abbahagyjátok már — szólt szigorúan. — Ti meg takarodjatok innen” — ez a két kislánynak szólt. Ott álltunk, én rettenetesen szégyelltem magam. „Máskor ne csókolózz a gyerekek előtt” — mondta és aztán vacso­ráztunk, a két kislány folyton kuncogott egymással, Izi azokkal az éhes szemekkel méregetett, mert Dóra bizto­san elmondta neki, hogy rajtakapott a csókolózáson és szerette volna ő is megpróbálni, ismerem én ezeket a ronda férfiakat, kiolvastam a trágár szeméből. — Nagyon nehéz este volt. Alig vártam már, hogy az ágyamban legyek. És Dóra alig köszönt, mikor elmen­tem, azt hittem, Szruli el fog kisérni az intézetig, de azt sem csinálta ... Másnap nem mentem el oda ... és az­tán jött a szombat, amikor egész nap náluk szoktam lenni... de rettenetesen szégyelltem magam és dühös voltam arra a paraszt Szrulira, hogy felém sem nézett többet... és nem mentem el ebédelni, biztos voltam ben­ne, hogy Dóra utánam fog küldeni... de nem tette ... azóta sem ... ennek másfél éve ... és azóta csak távol­ról nézegetem őket... Sula néha titokban hozzámjön és szól néhány szót, Izi, ha utamba kerül, köszön és már nem néz olyan kidülledt szemekkel, Dóra biztosan meg­mosta a fejét, persze, hogy látta, mindenkinek észre kel­lett venni, hogy kicsit szerelmes belém... Dórát sike­rült elkerülnöm, azóta nem találkoztam vele ... — Pedig úgy örültem, hogy új bútoruk lesz... és aztán a fák mögött megbújva, sírva néztem, amikor jöt­tek a teherautók és a munkások olyan óvatosan szedték le a bútordarabokat... Pontosan olyanok voltak, mint a rajzon, amit az a mérnök csinált... Elhallgatott, Alizában pedig viharokat vert a felhá­borodás, ennyi könyörtelenség hallatára ... Purim is elmúlt, a vörös Jákov magára öltötte az angol miniszterek lovagi egyenruháját, mindezt papír­­masséból, marhahólyagból fújt fel magának hasat. Emst Bevin volt ő, az angol külügyminiszter, a zsidó állam gondolatának nagy ellensége. Hitlernek a jémeni Árjet öltöztették be, mert sovány, alacsony és fekete volt, jól illett az orra alatt a bajusz. Eszter királynőt senki sem vállalta, anélkül folyt le a purimi ünnepség. Aliza zongorázott, a kórust Őszi derekasan betanította és lelkesen vezényelte. Persze eső volt — a gyerekek azt mesélik, hogy nagy csoda történik Palesztinában, ha a purimot nem mossa el az eső. Nemcsak az eső rontotta el a hangulatot, ha­nem Bírja is, a fiúk és lányok fele egyszerrecsak eltűnt, felmentek Tel Chájra, a Trumpeldor emlékműhöz, majd pedig Birjára, a Cfát melletti kilátóra, ahonnan az an­golok elkergették a zsidó telepeseket. Aliza persze itt­hon maradt, a chászid-néni ruhát, amelyet kitaláltak a részére a parókával együtt, nem is érvényesíthette a nagy élő játékban, amit be akartak mutatni, mert min­den elmaradt Bírja miatt. Ebben a harcban a zsidók győztek, Birját végülis meghódították a zsidók. Éli szerint csak jelképesen, mert úgysem lesz belőle falu, nincs megművelhető föld ott; csak ilyen kis győzelmeket ünnepel a jisuv, az igazi harcok csak most következnek, mert Anglia eladta Pa­lesztinát az araboknak. Rozália néni írt Németországból, ahol a menekült­­táborokban dolgozik és tele van biztatással, nem lehet, írja, hogy hat millió zsidó elpusztítása után a világ ne PATACSI CIPŐ SÁLON Magyar—Import fehér, piros, Kék és barna vászon kismama cipók raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán is bárhová Kanadában portokőltséggel együtt előre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import n^met győgybetétes női- és férficipok extra széles lábakra is? -480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon: 533-8122 MIÉRT St'T.NE OTTHON’ IGAZI FINOM .SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKR4 ROWU PATISSERIE &BAHERY -Tel.: 651-7689 732 St.CIoir Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ ..Toronto legjobb magvar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail ll\ JÓ H Í/.IKOSZTOT AKAR ENNI . I COHTtHtHTM Laurán ^ f PÉNTEKEN: halászlé, tiiróscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töítélt borjii, töltött csirke ESPRESSO j Új tulajdonos-.Mr. és Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTÁS Hivja: A.S. Tatár biztositól 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto Akar ön is egy jó haj vágást^ Keresse fel Ligeti volt buda­pesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrásznő is biztosítja a gyors és jó ki­szolgálást. Női hajvágások. Air condition. wm *11 4__ Bilis BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST »########################################> 559 St.Clair W. Tel:653-3779 Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött Az összes EURÓPAI ház­tartási és konyhafelszere­lési cikkek beszerzési he-FORTUNE HOISEWARF.S IMPORTING CO , 388 SPADINA AVE.. Telefon: 364 - 6^9° TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS tegyen igazságot a zsidó néppel és óvta őt, nem min­denkihez illik a hősi póz, ő csak tanuljon szorgalmasan zongorázni. Auschwitz, Majdanek és a többi táborok annyi igazi tehetséget pusztítottak ki a nép soraiból, hogy ügyelni kell azokra, akik megmaradtak. S furcsa kérdést intézett hozzá, nem volna-e kedve inkább Tel- Avivban élni, ahol a konzervatóriumban tanulhatna és az intézet helyett egy családnál lakhatna. Rozália néni gondoskodna arról, hogy az intézmények fizessék az el­látását, amig befejezi a tanulmányait. Aliza nem sokat gondolkozott és megírta, mennyire jó neki itt az inté­zetben, s milyen nagyszerű tanár Wolff, akihez talán be­költözik a tanév után, ha nagyobb lakásuk lesz. S aztán újra múltak a hetek, elérkezett a pészách, az első széder este Palesztinában. Amióta szétbomlott a nagy Krakkauer és a kis Mandelblatt család, nem volt része benne. Volszkiéknál és aztán a bunkerből szaba­dulva a nagy vándorlás idején még azt sem tudta, mi­lyen napon lehetett és a pászka izére is nehezen emléke­zett. Sok gyerek ment el a kibucokba széderezni. Aliza is mehetett volna, de inkább maradt és a Tennenbaum házaspárral együtt a Grinspann családdal töltötte az ünnepet, mert Wolffék Tibériásra mentek reumájukat kezelni a gyógyfürdőben. A szédemél lopva nézegette Grinspann nagymamát és ómamát szerette volna felfedezni benne; a hallgatag Náchum helyébe is Tatust ültette, Sosáná kérges, mun­kától duzzadt markai helyett pedig Mamus finomvonalu, keskeny kezét akarta látni. Nem hasonlít senki senkire, az új világ a régire, a kis Lusja a felnőtt Alizára, min­den megváltozott. Csak annak örült, hogy akár Náchum olvasta a Hágádát a hagyományos áskenáz kiejtésével, akár Tennenbaum az élő héberségével, követni tudta a szöveget és minden szavát megértette. Ha komponista volna, talán még zenét is szerezne a Hágádá néhány bű­bájos versére. Egy pár napra átugrott Tibériásra, meglátogatni Micit és ketten leszöktek a Kinerethez fürödni, oda, ahol Mátit megismerte, de Mátit kimosta már a szívéből a nagy, ülepedett szomorúság és közöny, amely körül­vette. Üdülés volt kis zongorázás Wolffal a panzió hali­jában, az ócska pianinon, amelyen esténként egy zonr gorista szórakoztatta a fürdővendégeket. Készen volt már a műsorával a tanév végére tervezett koncertre; csak a Ráchmáninov etűdöt nem tudta még kivülről, amelyet egy napon Wolff hozott haza nagy lelkesedés­sel ; falták az új és zseniális szláv muzsikát. Dr. Nathan­­sohn, a rádió zeneigazgatója, megírta Wolffnak, hogy a hónap végén Haifán lesz tehetségkutató kőrútján és meghallgatja tanítványát, akit szerepeltetni szeretne a rádióban. A pészáchi szünidő után lejött hozzá Éli. Elmondta, hogy a Pálmách émeki zászlóaljának két szakasza egy napig Meonot határában fog táborozni. Parancsnokcsere lesz, az eddigi átadja az egységet az újnak. Fontos ese­mény. Éli azt az ötletet vetette fel, hogy az intézet nö­vendékei lássák vendégül a pálmáchnyikokat. — Sok közöttük kibuci gyerek, szábrek, vagy olya­nok, akik kicsi koruk óta az országban nevelkedtek. A legszebb alkalom volna arra, hogy a menekült gyerme­kek együtt töltsenek egy estét velük. A zsidó hadsereg kotonái ők, s a növendékek is mind azok lesznek nem­sokára. Aliza szépnek találta az ötletet. Másnap Grinspan­­néknál is hallott a dologról, Smulik Tennenbaum láto­gatta meg. Éli vele is tárgyalt és ő lelkesen felkarolta a tervet. Meg kellene hívni a falu nagyocska gyerme­keit, akik közel járnak a Pálmách-szolgálat idejéhez. Va­csorát rendeznek az intézetben, Smuel gondoskodik róla, hogy minden gazda legalább egy tyúkkal hozzájáruljon és zöldségfélét is össze lehet gyűjteni. összeült a diáktanács, Bruria is elment az ülésre és egyhangúlag elfogadta Éli indítványát. A kultúrbizott­­ságot bízták meg a műsor összeállításával. mm GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 ^Patika (ALLÉN PHARMACY) GYORS. UDVARIAS. NjYÓGYSZERKÜLDÉS LELKIISMERETES, A2 (^nA2y\BA! RECEPT SZOLGALAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. 566 Bloor St. W. $ 533-3453 Volt már On a LEGYEN A VENDEGÜNK Asztalfoglalás a 597-0801 számon charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp asztalos munkát minden külső—belső festést, tapétázást, vállalunk 17 éves európai gyakorlattal. . , ? Magas színvonal.Alacsony árak. TEGYEN PRÓBÁT ^ T0R0NT0:267—4804 házit és iparit vállalok. Kitchen cabinet, recreation room, bungalódhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz me*j J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 Dr.CRISTA FABINY1 Mrs ON ROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. 603 MARKHAM ST. iTel: 531 6063 ^ram £i*zt , étterem KONYHÁNK, MINT RÉGEN, MAGYAROSAN KÉSZÍT MINDENT Heti különlegességek: Tőltőttpapriko-Töltött kacsa Töltött borjú-Töltöttkáposzta Debreceni ludaskdsa Borsostokány-Gombds borjú Vadas marba zsemlyegombóccal-k-kirkirk Húsleves mójgaluskaval Bableves csülökkel Borsó-gomba-karfiol és zöldbableves Bussines Lunch 12-3-ig- ITELJES ITALMÉRÉS A zongoránál: Juhász Bandi. Esküvőre 30 személyig különterem Frank KelIer (Bloor-Bathurst-nél) IVIIR VISH VILLAGE Parkolás az üzlet mögött

Next

/
Thumbnails
Contents