Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-04-02 / 651. szám

1977. április 2. * MENORA 3 oldal A szabadság elleni merénylet 1945. április 4. A NÁCI FENEVAD LEVERÉ­SE UTÁN A KOMMUNISTA FENEVAD KEZDI RÁG­CSÁLNI SZEGÉNY EURÓPA TESTÉT. — Sir Winston Churchill 1945. június 2-án mondott beszédéből. 194 5 tavaszán egy fizikailag leromlott, lelkileg összetört Iviagyarországot fektetett két­­vállra a vörös hadsereg. A nemzeti utolsó erejét a megszálló nácik és a fanatiz­mus őrületéből megvadult nyi­las hordák morzsolták fel. Az előrenyomuló szovjet csapa­tok eszeveszett menekülésre, s azzal egyidejűleg a polgári lakosság kifosztására sarkal­ták Hitler és Szálasi szerte­­züllő bandáit. Budapest febru­ár 12-i felszabadítása után már csak az volt kérdéses, hogy hetekre vagy hónapokra lesz szükség, mielőtt az an­gol-amerikai és szovjet had­erők a letepert náci fenevad teteme felett egyesülnek a nagy győzelem megünneplésé­re. Az éhező és kimerült ma­gyar nemzet a szabadság fel­­virradásában reménykedett. Elméletileg sem az amerikai, sem a szovjet hadseregnek nem volt oka a magyarság el­leni bosszúhadjáratára, kivé­ve azt a tíz-maroknyi nyilas bűnözőt, akik segítették az or­szágot kiszolgáltatni náci Né­metországnak. Magyarország akárcsak Csehszlovákia, Len­gyelország és Románia, gon­dosan előkészített náci tervek áldozata lett, melyek a lakos­ság és kormányzat infiltrálá­­sával kényszer ftették ezeket az országokat ’’szövetségi” viszonyra. S bár vitathatatlan, hogy az 1938-1944 közötti idő­szakban a magyarság egyré­­„ sze ^özöj^pgep, - tj.őjl,, bizp­­| nyos százalékuk talán helyes- B léssel — szemlélte a zsidóság, a demokratikus elemek és a semlegességben vagy békében hívők elleni megsemmisítő hadjáratot, a nemzet — ösz­­szességében — nem volt fe­lelős a náci rémtettekért. 1945. április 4, a náci meg­szállás alóli felszabadulás napja, sőt, már február 12 — Budapest eleste — választ adott mindazoknak, akika sza­badság felvirradásában re­ménykedtek. A megszálló szovjet csapatok bosszú- és írtó-hadjáratot rendeztek Ma­r gyarorszag ellen, melyre a ta­­tatárjárás és a török hódolt­ság óta nem volt példa. A meg­maradt javakat elzabrálták, asszonyainkat megbecstelení­­tették, ártatlan emberek tíz­ezreit bitófára, börtönbe vagy Szibériába küldték, s a nyugat­tal való mindennemű kapcso­latot megakadályozták. Ma­gyarország rekord gyorsa­sággal, alig néhány nap lefor­gása alatt szovjet gyarmat lett, amelynek mértéke mel­lett a hagyományos angol, hol­land, francia, spanyol és por­tugál gyarmatosító módszerek eltörpülhettek. A magyar kor­mánynak sem intézkedési jog­köre, sem anyagi fedezete, sem legális működési területe nem volt: a törvények, rende­letek és határozatok Moszkvá­ban születtek. Bármit is hittek nyugaton, a magyar’’többpárt” rendszer üres formalitás ma­radt a gyakorlati életben. Nemzetközi viszonylatban a Szovjetunió zajos propagandát fejtett ki gyarmatosító törek­véseinek elrejtésére vagy i­­gazolására, attól függően,' hogy melyik irányban tevé­kenykedett e propaganda. A háború megnyerése feletti ö­­römmámorban könnyű volt el­hitetni a világ közvéleményé­nek nagy részével, hogy Ma­gyarország, Románia, Csehszlovákia (?) és Len­gyelország (?) ’’ellenséges” országoknak minősülnek, me­lyeknek megszállása és’’felü­gyelet alattvaló tartása” nem­zetközi érdek. A szövetsége­sek közül a franciák és ameri­kaiak tájékozatlansága és nemtörődömsége Sztálin mai-Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE , (78-79 Sí., közölt) Tel RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden mos, jó, hozai ízű HENTESÁRÚ kapható mára hajtotta a vizet, míg az angolok józanul hangzó figyel­meztetése süket fülekre talált. Winston Churchill csaknem elvesztette hallatlan népsze­rűségét, amikor a szövetsé­gesek egyik konferenciáján ki­jelentette, hogy ”... a háború korántsem ért véget Berlin­ben. A szabad világnak a fa­siszta fenevad leterítése után a kommunizmus leverésére kell összpontosítania minden erejét”. Jellemző módon De Gaulle’’üldözési mániával” vádolta az angol miniszterel­nököt, Truman pedig levélben figyelmeztette Churchillt.hogy ’’szövetséges partnerek elleni úszftás” helyett jobban tenné, ha Anglia gazdasági életének talpaállításával törődne. A háború befejezése után egymást érték a gyarmatosí­tás alóli felszabadító mozgal­mak Ázsiában és Afrikában. Nem kevesebb mint harminc­két gyarmati országban foly­tak, helyenként véres, többsé­gükben azonban vér-nélküli csaták a szabadság és függet­lenség elnyeréséért. A világ­sajtó minden nap talált szen­zációs híranyagot a nyugati és délkelet-ázsiai, illetve észak­afrikai mozgalmakat illetően; mialatt a Szovjetunió közép és kelet-európai gyarmatosí­tása a legnagyobb csendben zajlott le. A jóvátételi”egyez­­mények” ürügye alatt a Szov­jetunió csaknem teljes egé­szében leszerelte a megszállt európai országok iparát; a gé­peket a háború alatt lerombolt orosz gyárakba szállították. A Nemzetközi Ellenőrzési Bi­zottság csupán formaságból tiltakozott, miután pontos ada­tok nem álltak rendelkezésre: Moszkva jóvoltából a Bizott­ság nyugati tagjainak mozgási szabadsága erősen korlátozott volt Bécsben, Prágában és Bu­dapesten. Amikor Vorosilov lett az Ellenőrző Bizottság el­nöke, a nyugati bizottsági ta­gok még diplomáciai útlevéllel is csak a legnagyobb nehézsé­gek árán tudtak közlekedni Bécs és Budapest között. A Szovjetunió — mint min­den, előjeltől független dikta­túra — részletes tervet dolgo­zott ki a megszállt országok gyarmatosításának tempójá­ra. Az azóta hírhedtté vált ’’szalámitaktika” (az ellensé­ges elemek ’’szeletenkénti” felgöngyölítése) lépcsőzetes megvalósítása a békeszerző­dések előszelének árnyékában folyt le. 1945 áprilisa és júni­usa között eltávolították a kommunizmusra legveszélye­sebb elemeket: ártatlanok tíz­ezrei szenvedtek börtönökben vagy végeztek kényszermun­kát Szibériában, mialatt a szovjet propaganda zajos és látványos bírósági tárgyalá­sokat rendezett Szálasi és ter­rorbandája tagjai számára. Nyugati körökben elégedettsé­get váltott ki ez a zajos lát­ványosság, hiszen párhuza­mos volt a nagy nürnbergi per előkészítésével, s a fasizmus megsemmisítésének utolsó felvonásába kitűnően beleillett a helyi bűnösök felelősségre­­vonása. Az, hogy a kulisszák mögött az ártatlanok tömegei szenvedtek, szovjet ’’belügy­­nek” számított. Harminckét évvel a háború befejezése után még mindig nincsenek pontos adataink az ártatlanul kivégzettek és bör­tönbe vetettek számáról. Egy, 1949-ben kibocsátott forrás­munka szerint (melyet a heidelbergi egyetem szocioló­giai tanszéke publikált magyar és európai történészek közre­működésével) 1945 és 1949 kö­zött tizennégyezer ember vé­gezte életét a bitófán (közülük ezerötszázra tehető a háborús bűnöket elkövettek száma), hatvanezren külföldre szök­tek, illetve nem tértek haza a háború után, s mintegy negy­venötezer "hadifoglyot” hur­coltak Szibériába. (Szovjet ’’hivatalos” adatok szerint összesen harmincezer hadi­foglyot bocsátottak szabadon ugyanabban az időszakban, de nyilvánvaló, hogy a negyvenöt­­ezer ’’hadifogoly” nem vonat­koztatható a szabadon bocsá­tottakhoz, miután túlnyomó többségüket mint civileket szedték össze a budapesti és vidéki városok utcáin.) Magyarország a nácizmus csöbréből a kommunizmus vödrébe zuhant. A háborús é­­vek borzalmaiban álmodott szabadság sohasem valósult meg; a gyarmatosítás terror­ja teljes egészében megbéní­totta az ország politikai, gaz­dasági és kultúrális fejlődé­sét. 1945 április 4-én Ma­gyarország — a status quo ha­lálos ölelésében — újra rab­ország lett. Losonczy László AZ EMBERI JOGOK 7 00 Amikor az Egyesült Álla­mok elnöke Jimmy Cártér a Szovjetunió disszidensei ér­dekében nyíltan kiállt az em­beri jogok mellett, nem sejtet­te, hogy darázsfészekbe nyúlt. Kétségtelen, hogy Jimmy Carternek joga van ahhoz, hogy figyelmeztesse a Helsin­ki-! Nyilatkozatot aláíró kor­mányokat, — ha nem tartják be az abban foglalt Ígéreteket, a­­melyek egyébként az Egyesült Nemzetek alapító okmányában is bennfoglaltatnak. Más kérdés azonban, hogy bölcs dolog volt-e a nyílt kiál­lás. A nyugat-európai kormá­nyok Nagybritanniát kivéve, nem követték Jimmy Cár tért ezen a téren. NATO szövetsé­geseinknek fontosabb a déten­­te politika, mint néhány ezer szovjet szellemi kiválóság lá­zadása a lelki rabszolgaság ellen. Jimmy Cartert elsősorban vallásossága és emberi érzé­se ’vezette, amikor az elnyo­mottak oldalára állt. Ettől el­tekintve tudta, hogy az emberi jogok védelme hatásos fegyver AZ ELSŐ MAGYAR ETTEREM GREENWICH VILLAGEBEN Cigányzene, magyarnóták hanglemezről EBÉD - VACSORA NYITVA: 12 -tői ÉJJEL 12-ig SZERDÁN ZÁRVA Élvezze kitűnő konyhánkat a magával hozott kedvenc italával HUNGARIAN RESTAURANT IBS MACDŰUGAL ST. MY.NY IQOIZ. 2W7-3688 ízletes n api étel különlegességek ilB mersekelt^r^k^^^^^ a Szovjetunió külföldi propa­gandája ellen. Annyi bizonyos, hogy ezzel a lépésével védeke­zésre szorította a szovjet kül­politikát, amely eddig mindig a támadó szerepét játszotta, dr. Kissinger idejének és e­­nergiájának nagy részét lekö­tötte az Egyesült Államok hír­nevén a szovjet propaganda ál­tal okozott kisebb-nagyobb ká­rok javítgatása. Jimmy Carter jól kezdte a játszmát, amely akkor vált kétségessé, amikor az US Sze­nátus Külügyi Bizottsága már­cius 15-én nyilvánosságra hozta azt a tanulmányt, amely az emberi jogok helyzetét is­merteti külföldön. Elsősorban olyan országokban, amelyek külföldi segélyt kapnak az E- gyesült Államoktól. Kiderült, hogy sok ’’szövetséges kor­mány” nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. Az US Kongresszus Etió­piát, Argentínát és Uruguayt még a tanulmány nyilvános­ságra hozása előtt törölte a katonai segélyben részesülő államok jegyzékéből. Brazília a tanulmány nyilvánosságra hozásával egyidejűleg fel­mondta a 25 éve fennálló ka­tonai szövetséget. A tanulmány Iránra, Dél- Koreára, Fülöp-szigetekre, Indonéziára és Törökországra vonatkozó része súlyos hely­zetet teremtett az US külpoli­tika számára. A legnagyobb csapás azonban az emberi jo­gok védelmét érte. Az érintett államok ugyanis belügyeikbe való beavatkozásnak tekintik a tanulmányban foglalt kritikát. Ezzel alátámasztják a Szov­jetunió álláspontját ebben a tekintetben. A világ közvéle­ménye annyira megoszlik, hogy az Egyesült Államok kö­vete az US Emberi Jogok Bi­zottságában kénytelen volt visszavonni azt az indítványát, hogy az UN vizsgálja ki az em­beri jogok helyzetét a Szovjet­unióban. A Bizottság többsége úgy találta, hogy ez beavatko­zás lenne a Szovjetunió bel - ügyeibe. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államok a múltban nagy hibát követett el, amikor vá­logatás nélkül elfogadott szö­vetségesének, vagy barátjának bármely kormányt, amely küzdött a kommunizmus ellen. A helyzet iróniája, hogy most azokat dorgálja, vagy bünteti, akik nem bánnak kesztyűs kéz­zel a kommunistákkal. Az US külpolitika vezetői még ma sem látják, hogy pl. Dél-Ame­­rikában a katonai diktatúrák helyébe csak kommunista kor­mányok kerülhetnek. Hasonló a helyzet a Fülöp-szigeteken, Indonéziában ésDél-Koreában is. A külföldi segély nem az e­­gyetlen módja és útja az US dollár áramlásának a fejlődő országok felé. A ’’World Bank” Fund” által nyújtott kölcsönök minden negyedik dollárja US dollár. A nemzetközi bankok kölcsönpolitikája azonban lé­nyegesen különbözik az US Kongresszus eljárásától. A fent említetteket két bank i­­gazgatósága a kölcsönkér őket hitelképességük szerint Ítéli meg. Kiderült pl., hogy a FU- löp-szigetek és Indonézia hi­telképessége a négyszeresére ugrott a diktatórikus kormá­nyok alatt. Jimmy Carter oldalán áll az igazság és a jóakarat. Fel­sorakoztak ellene az emberi gyarlóságok. Nem ez lesz az első eset, amikor az igazság és jóakarat csatát veszít az erőszakkal szemben. Az Egyesült Államok elnö­kének március 17—i beszéde az UN előtt azt bizonyítja, hogy az emberi jogokért folytatott harcát nem fogja egykönnyen feladni. Bízik benne, hogy vesztett csaták ellenére is meg fogja nyerni az emberi jo­gokért folytatott háborúját. A.P. •stz s es az ’’International Monetary Irlrlrg-lMMrTrlryTrTrTrTMrTH^IrlrTrlUrTrlMMMI-lUrlrlrlriririririririririririririr^E AZ OTTHON KÖR FÓRUM TOURS Div.of Persepolis Travel Ltd. 667 Madison Ave. Suite 909. (AT 61 Str.) New York.N.Y. 10021 - Tel: 838-8585-6-7 ************************* CHARTER és EGYÉNI uta­zások. Hiteles fordítások. ROKONOK KIHOZATALA. Kérje árajánlatunkat!!! 1977 április 16-án este 8 órakor rendezi JUBILEUMI BÁLA ESTJÉT 1 A Fordham Lincoln Center nagy báltermében. (Colombus Ave. - 60 utca sarok.) Broadway műsor - cocktaii -Cocktail Party - (7 órakor) Vacsora-Tánc - Filu és Zenekara Helyszínen jegyeladás nincs - csak elővételben a KOR helyiségében: 173 East 83 Street NEW YORK, vagy telefonon: (212) 988-6200 A tiszta haszon az AMERIKAI CANCER SOCIETY javára.Black tie. # * * * * *** 9 A 9 9 9 9 9 (9 9 9 9 % 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 BARZILAY ISTVÁN1 A washingtoni látogatás után A hatnapos háború után a kommunista blokk az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülés­szakának összehívását köve­telte, mert mint Koszigin ak­kor Nasszernak mondta: ”Ha nem sietünk, Izráel még két hét múlva is az elfoglalt terüle­teken marad.” Ez a közgyűlés furcsa események színtere volt. A kommunista blokk és a ’’harmadik világ”, — amely még nem volt olyan nagymér­tékben képviselve az UNO-bán mint most, nem tudta keresz­tülvinni a határozatot, amely Izráelt azonnali visszavonu­lásra szólítja fel. Ugyanakkor azonban azE- gyesült Államok álláspontja sem volt kevésbé meglepő. Akkor hangzott el ugyanis el­ső alkalommal az Egyesült Ál­lamok hivatalos véleménye a hatnapos háború stratégiai és földrajzi következményeinek megoldásáról, helyesebben helyreállításáról. Johnson a­­merikai elnök maga ismertet­te ezt a felfogást, azóta híres­sé vált 5 pontjában, amelyek közül az elsőt kívülről tudja minden izráeli iskolás-gye­rek: Izráelnek vissza kell vo­nulni az 1967 június 4-e előtti határokhoz, kis módosítások­kal. Ez az amerikai követelés azóta is, azaz tíz éve változat­lan. Ezt követelte Nixon, u­­gyanúgy vélekedett Ford el­nök, s most ugyanezt mondja Jimmy Carter. Az eddigi elnökök azt sem voltak hajlandók elismerni, hogy Izráel védhető határai mások kell hogy legyenek, mint a régiek voltak. A Bizton­sági Tanács 242, vagy 338 számú határozatai Izráel visszavonulását követelik megszállt területekről véd­hető határokhoz — de azt, hogy melyek legyenek a védhető ha­tárok, arról még olyan homá­lyosan körvonalazva sem hal­lottunk, mintamit Jimmy Car­ter mondott meglepő sajtófo­gadásán. Ebben a nyilatkozat­ban csak az volt különös, hogy Jicchák Rábin miniszterelnök amerikai tartózkodása alatt hangzott el, anélkül, hogy az elnök erről előre tájékoztatta volna az izráeli miniszter­­elnököt. A különbség azonban mégis nagy jelentőségű: Carter u­­gyanis különbséget tesz nem­zetközi fórumokon elismert határok és a védhető határok között. Izráel és szomszédja­inak földrajzi helyzetét tekint­ve szükségesnek látszik, hogy a politikai és a védhető hatá­rok között például 20 kilomé­ter távolság maradjon. A Carter nyilatkozat tehát közelebb van az izráeli felfo­gáshoz, mint az előző elnökö­ké. Izráel ugyanis minden a­­merikai kormányzattal ellen­szegülve úgy határozott, hogy nem vonul vissza az 1967 évi határokhoz, bár hajlandó je­lentős területi engedményekre igazi béke fejében. Az arabok ellenséges magatartására jel­lemző, hogy azonnal elutasí­tották Carter tervét és négy a­­rab állam nagykövetei kértek magyarázatot Cyrus Vance külügyminisztertől, mit ért a kormány a védhető határok alatt. De nem csak a határok meg­húzásának technikai problé­májából áll a közelkeleti konf liktus: mindenekelőtt az a lé­nyege, hogy a feleknek közvet lenül kell folytatniuk tárgyaié saikat, amelyeknek eredmé­nyeként majd eljutnak a béke­kötéséig és egymás kölcsönös elismeréséig. Az arab álla­mok azonban kitartanak amel­lett, hogy nem tárgyalnak íz ráellal, nem ismerik el és nem kötnek vele békét. Amellett is, hogy palesztínai állam léte­süljön a megszállt területeken és Izráel ismerje el ezt az ál­lamot. Azt is persze, hogy palesztínai felszabadító szer­vezet, amely a terrorista cso­portok tetőszervezete, képvi­selve legyen a genfi konferen­cián, mint a palesztínai nép képviselője. A határkérdés megoldása tehát éppen olyan messze van mint volt tíz év óta mindig. De ha az arabok nem változtatják meg politikájukat, hiába ülne össze a genfi konferencia 1977 második felében. Amerika most is éppen úgy tisztában van azzal, mint a múltban volt, hogy a béke nem Izráelen múlik, hanem az ara­bokon, akik azt sem hajlandók elismerni, hogy a zsidóság nép és a palesztínai kérdés meg­oldását Izráel nélkül képzelik el. Azaz, hogy Izráel ne le­gyen. Carter igazi véleménye egy mondatban fejeződik ki, s ez tökéletesen ellenkezik az arab pusztító programmal: ”Azt a­­karjuk, hogy Izráel ezer év múlva is fennálljon...” Ezzel minden tisztességes ember egyetért a nagyvilág­ban. MAGYAR SÍRKŐ RAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET Izráelnek most nagyobb segítség kell mint eddig bármikor 1882 óta a legbecsültebb külföldi,bor,pezsgő és likőr Ennek bizonyítására megkaptuk a világ legjobb borának kijáró ARANYÉRMET! Nem csoda ha CARMEL védjegy az ínyencek kedvence Certified Sínt ily Ktt Ji»:r by Ifi*. ChiLÍ KabbmutC 'A lir.j«;! • SWEET WINES «TABLE WINES «DESSERT WINES • VERMOUTHS •CHAMPAGNES • BRANDY «WISHNIAK • SLIVOVITZ »VODKA • VARIETAL WINES • REGIONAL WIM S Th e only wines and liquors produced and bottled in tamed Kk hon le-/ion, Zichron Jacob. Israel sm<e IŐH2 Imported by CARMEL WINE CO..INC. 114 East 40th Street, New York', VY.1001b

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents