Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-26 / 650. szám

1977. március 26. * MENŐK. 3 oldal A KANADAI NACIONALIZMUS JOVOJE Az amerikai - kanadai kapcsolatok racionalizálásának szükségességéről “A kanadai gazdasági élet egészségi állapota elvá­laszthatatlan az Egyesült Államok gazdasági egyen­súlyától”. — John Turner, volt kanadai pénzügymi­niszter készülő könyvének előszavából. xxxxxx Trudeau kanadai miniszter­­elnök washingtoni látogatásá­nak és C ártér elnökkel tör­tént találkozásának sokkal na-i gyobb jelentőséget kell tulaj­donítanunk mint egyszerű ud­variassági viziteknek általá­ban szokásos. Kanada és az Egyesült Államok viszonyában jelenleg mély szakadék tátong, amely talán nem áthidalhatat­lan, de amelynek — s ugyan mi értelme lenne a tagadás­nak vagy szépítésnek?! — elő­idézője a kanadai politika hi­básan irányított vonalvezetése volt az utolsó évtizedben. Az angol gyarmatosításaiéi felszabadult Kanada néhány józan felfogású politikusa nyomban felfedezte a kézen­fekvő valóságot: az ország jó­létének fokozása vagy fenn­tartása az amerikaiakkal va­ló egészséges kapcsolataink mértékétől függ. A két ország lakossága életmódjának, vi­lágnézeti felfogásának, kultú­­rális hátterének és gazdasá­gi rendszerének hasonlósága sokkal logikusabbá tette az Egyesült Államokkal való gaz­dasági társasviszonyt mint Angliával, Japánnal, Francia­­országgal vagy akármelyik európai országgal. A második világháborút követő években kialakult egy sajátos viszony: az amerikai tőkeberuházás és a kanadai munkaerő felhasz­nálásával — a "kecske is jól­lakik és a káposzta is meg­kalmazott kanadaiak (több mint négymillió) életszín­vonala alig maradt az ame­rikaiak általános életszínvo­nala mögött. A hatvanas években aztán megindult egy — számomra még ma is egy kissé eről­­tetettnek tűnő — nacionalis­ta folyamat Kanadában. Fél­reértés ne essék: Kanadának — mint minden más országnak — elvitathatatlan joga a füg­getlenség, a politikai és min­den másnemű önállóság, s fel­ségjogainak elismertetése. Ha az ország demokratikus úton választott kormánya világné­zet, diplomácia és általános külpolitika tekintetében önál­lóan tervez és cselekszik, mindenképpen dicséretes, sőt, természetes törekvésnek mi­nősíthető. A baj ott kezdő­dött, hogy ez a nemzetiesedé­­si folyamat (amely egyébként természetes utóhatása volt az angolszász gyarmatosításnak) gazdasági téren is nacionalis­ta tendenciát jelzett. Politi­kusok nyíltan korbácsolni kezdték a “külföldi” (értsd: amerikai) beruházásokat, hangoskodó csoportocskák pe­dig azt követelték, hogy az amerikai vállalatokat kanadai érdekeltségek vegyék át. Azt azonban senki sem tudta idáig megmagyarázni, hogy ezek a kanadai érdekeltségek majd honnan veszik a pénzt, azt a sok-sok milliárd dollárt, ami az ilyen "átvételekhez” szükséges. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a gaz­dasági függetlenségre való tö­rekvés jelszava alapján külpo­litikai vonatkozásban is pró­báltunk “nyomatékot” adni a nacionalista célkitűzéseknek, hogy csak a Vietnammal kap­csolatos ENSZ-állásfoglalást, nuprad” elve alapjáp.— mind- s az oroszokkal es az arab két ország jól járt: a töke országokkal való “kokettálás­­hozama kielégítette a beruhá- nak” ismétlődő eseteit emle­­zókat, s az amerikai pénzen gessük. Az ilyesfajta eljárás létesített vállalkozásokban al- persze nem ismeretlen olyan OC8»»K>0.ö:OŰOOOOOC«ÍOmCÍOÖO.O.OOO.OOOC8K8»X8mO»ÍCEaO»ÖOOT«y I Házvétel 35 percre NewYork-tól! I Akar Long Island leggyönyörűbb részén élni - hívja: | HORAN REAL ESTATE irodáját. 1 116 Jackson Ave, Syosset, N.Y. 11791 (516)921-2884 | Jericho, Syosset, Woodbury legszebb házait ajánlja Önnek, ö Keresse Steven-t a magyar eladót. ► Vasárnap is nyitva tartunk § Long Island Expressway 43 Exit, 2 mérföld északra az iroda, a 0<%c.on<n.-.r.,-.AOOOPO0OOOOO00000000000.000.00000Q000000<>000d országok történelmében, me­lyek nem mentek a szomszéd­ba egy kis politikai zsarolá­sért gazdasági vagy egyéb elő­nyök elérése érdekében. Ért­hető, hogy ilyen körülmények között az Egyesült Államok kissé zavartan pislogott Ottawa felé. Annak ellenére, hogy Washington gazdasági ellenin­tézkedéseket helyezett kilá­tásba, a rövidlátó ottawai kor­mány bizonyos korlátozásokat kezdett életbe léptetni. Elő­ször megszigorította a két or­szág közötti autóipari egyez­ményt (amely addig is Kana­dára nézve volt előnyösebb), azután megtiltotta egyes ame­rikai iparcikkek behozatalát Kanadába, majd kvótát sza­bott a vágómarha, baromfi, tojás és más élelmiszerek importjára, s ezzel sokkal in­kább sújtotta az ország állam­polgárainak életszínvonalát mint Amerika export-import egyensúlyát. A kanadai farmer érdekeinek védésére való hi­vatkozással eltűnt a piacról a lényegesen olcsóbb ameri­kai hús; következésképpen a háztartási pénz inflációja emelkedett. A két ország viszonyának szakértői sűrűn emlegetik, hogy melyik kanadai politikai párt szimpatizál ezzel vagy azzal az amerikai politikai párttal. A hagyományos érté­kelés szerint a kanadai kon­zervatívok az amerikai repub­likánusokhoz állnak közelebb, míg a kanadai liberálisok amerikai “szövetségesei” a demokraták. Elképzelhető, hogy a különböző politikai plattformok összehasonlítá­sánál alkalmazható ez a mér­ce, de gyakorlatilag semmi jelentősége sincs. Diefen­­baker konzervatív kormánya semmivel se volt eredménye­sebb Eisenhower elnök idő­szakában mint Kennedy két évében a kapcsolatok kimélyí­tését illetően. Alapjában véve nem lenne baj a kanadai nacionalizmus­sal, csupán annak időzítésé­vel; elvégre minden ország arra törekszik, hogy a poli­tikai önállóság mellett gaz-FIRST HUNGÁRIÁN LITERARY SOCIETY ELSŐ MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR 323 East 79th Street, New York,N.Y. 10021 Telefon 650-9435 SAJÁT ÉTTERMÜNKET KLOPFER IRENKEVEZETI Tagfelveteli kérelmeket egye'nenként bírálunk el! Lauber Imre alelnök Dr.Neumark Zoltán elnök daságilag is független legyen. Kétségtelen, hogy az ideális helyzet az lenne, hogy kanadai kézben lennének a kanadai te­rületen lévő bányák, ipari és szolgáltatási üzemek, s nem kellene az amerikai tőzsde ingadozásaitól rettegni. Csak­hogy az idealizmust nem sza­bad a valóságos helyzettel összetéveszteni. A kanadai gazdasági életnek hosszú év­tizedekre van szüksége, mi­előtt komolyan gondolhat az amerikai tőke visszaszorítá­sára. Tárgyilagos szakembe­rek szerint a kanadai terüle­ten lévő vállalkozások több mint négyötöde amerikai be­ruházás segítségével műkö­dik, s csaknem lehetetlen dol­lárban kimutatni a teljes be­ruházási összeget. Bányák, nehézipari vállalatok, élelmi­szergyárak, étterem-láncok, szolgáltatási üzemek, sport­szergyárak, stb., stb... Az infláció ellenére az át­lag kanadai dolgozó fizetése, s azzal átlagos életszínvona­la évről-évre emelkedik. Az Egyesült Nemzetek statiszti­kája (1976) szerint a kanadai életszínvonal negyedik helyen áll, mig a nemzeti Jövödel­­met illetően a harmadik he­lyen: a legtöbb iparágban automobil, bánya, acél, élel­miszer, stb. — foglalkozta­tott kanadai munkás fizetése egyenlő, sőt, több esetben ma­gasabb mint amerikai társáé. Hogy az átlag amerikai élet­­színvonal még mindig valami­vel magasabb mint a kana­dai, annak a bérek és árak közti szintkülönbség a ma­gyarázata. Az Egyesült Ál­lamokban a legfontosabb szük­ségleti cikkek, mint élelmi­szer, ruházat, lakás, benzin, stb., ára alacsonyabb mint ugyanezen cikknek ára Kana­dában. Ez a különbség azon­ban semmi esetre sem kirívó. Nyilvánvaló, hogy a kanadai kormány az elmúlt évben kénytelen volt belátni naciona­lista irányzatának káros vol­tát. Politikusaink 1975 óta kis­sé óvatosabbak Amerika-elle­nes nyilatkozataikban, amit csak még jobban elősegít a québeci kormányváltozás. Trudeau és társai nem kis csodálkozással észle 11 é k, hogy a québeci miniszterel­nök, aki nemcsak a szepa­ratizmus, hanem a gazdasági önállóság lelkes híve is, nyil­vánosan beismerte, hogyQue­­bec képtelen meglenni az ame­rikai beruházások nélkül. Lévesque newyorki látogatása eleven cáfolata volt annak a naív felfogásnak, hogy Kanada (vagy Quebec) gazdasági élete független. Az amerikai befolyás fel­számolása érdekében a kana­dai kormány komoly erőfeszí­téseket tett más országok, mint Japán, Nyugat-Németor­­szág, Svédország és Francia­­ország kanadai tőkebefekteté­sére. Ezekből az erőfeszíté­sekből semmi sem lett: ha­marosan kiderült, hogy ezek az országok csak bizonyos nyersanyagok kiaknázásara és olcsó áron való megszerzésé­re hajlandók. (Például a ja­pánok a szénbányászat, a své­dek a bauxit iránt érdeklőd­tek.) Az álmokba ringató nacio­nalizmus helyett a kanadai politikusoknak az amerikai­kanadai kapcsolatok ésszerű­sítésére kell törekedniük a fenyegető gazdasági válság el­kerülése érdekében. Losonczy László New York központjában, o világ üzleti életének cent­rumában, pont o Brodway közepén von q ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. oi 51 st ST. TELEFON : Cl 6-9400 Szállodánkat a magyar szí­vélyesség és az előzékeny­ség jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozó­­helye. 1 lir.\<*.\KI.\.\ HKSTAIHWT 1556 Second Ave. -(80 es 81. utcák között) 4 FOGÁSOS BUSINESS LUNCH Leves vagy Juice, hús étel körítéssel, tészta és kévé (Déltől délután 2.-ig) Az egyetlen magyar önkiszolgáló és utcán át ételkiadó étterem Kitűnő ételek, bel és külföldi italok! NYITVA: Deli I2-tol, éjjel 1.-ig Hétfőn zárva! PARTYK RENDEZÉSÉT IS VÁLLALJUK I-------------------------------------------------1 Rezerválós személyesen vagy telefonon: 80 | ■» | 080 SKKSESSSSKSSSSKSSSSSSSSKKSESSSCS Szakácsot és konyhai segitát keresünk nydri Hotelba. Magyar és bécsi kosher konyhai tudással CSAK 1. OSZTÁLYÚ MUNKAERŐT HASZNÁLHATUNK Nyári állás jdigfre o MENŐIM A.w York-i Sxarkesxex «00 Otrrlook Tmarr. apt. 511.“ * Ne* York. N.Y. 10040- « «► ;• NEGYVEN ÉVES IZRA- ;; :: ELIT A NŐTLEN FÉRFI Ü • > * ► “ “ < > ;; saját házzal' feleségül ;; ‘ venne harminc év körüli U “ • , « > ;; jo családból való szolid lányt "Szeretni egymást” ! ;; jeligére a Menora New •• York-i kiadójába; DECORATION WERKENDEN KELL KEZDENI Kitűnő fizetés,szoba teljes . , . „ , ... ellátással. Levélben jelent- ^ 100 Overlook Terrace, apt. 511. ;; kezzen,eddigi munkahelyei megjelölésével New York, N.Y. 10040 ;; HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 SECOND AVE. NEW YORK. N.Y. 10028 TELEFON: (212) 249 - 9342 és 249-9363, CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSÉ KLM és a HUNGÁRIA Utazási Szakiroda kombinációja garancia arra, hogy valóság lesz a nyárra tervezett vakációja. KLM-mel átszállás nélkül utazhat Budapestre. 1977-es HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: ♦♦»♦♦♦♦♦<♦»»♦♦♦»»♦ New York - Budapest -New York ♦♦♦♦♦♦♦♦♦+♦♦♦♦♦♦♦< < ► . _ _ ». .« K ÖZVETLEN LM BUDAPESTRE GÉPPEL “»CHARTERS év Indulás New Yorkból Tartózkodási idő Junius 29 Június 29 Június 29 Július 13 Július 13 Július 13 július 27 Július 27 Július 27 Július 27 Augusztus 18 Augusztus 18 Vissza Budapestről Ara Augusztus 7 $429.00 Augusztus 14 $429.00 Szeptember 14 $429.00 Augusztus 7 $429.00 Augusztus 14 $429.00 Augusztus 31 $429.00 Augusztus 7. $429.00 Augusztus 14 $429.00 Augusztus 31 $429.00 Szeptember 14 $429.00 Augusztus 31 $429.00 Szeptember 14 $429.00 ;; j idulás New Yorkból. Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE , (78-79 St.. kozott) Tol RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai ízű HENTESÁRU kapható- Plusz 15.00 adó -VÍZUMOK BESZERZÉSE * HOTELFOGLALÁS * AUTÓBÉRLÉS * ROKONOK KIHOZATALA ♦ *************** *| Issza Budapestről................... § lm ........................................... ~ •«! 'felefon Jelentkezéskor személyenként Í150.00 előleg szükséges elentkezési határidő legkésőbb 30 nappal az indulás előtt.------------------------------------------i KKA - TŰZ EX COMTURIST FÓRUM TOURS Div.of Persepolis Travel Ltd 667 Madison Ave. Suite 909. (AT 61 Str.) New York.N.Y. 10021 - Tel: 838-8585-6-7 ************************* CHARTER és EGYÉNI uta­zások. Hiteles fordítások. ROKONOK KIHOZATALA. Kérje árajánlatunkat!!! HELSINKI SZELLEME Akkor amikor a Kreml urai és a különböző keleteurópai csatlosallamok vezetői több mint egy évvel ezelőtt, az azóta már fogalommá vált helsinki szerződést aláírták, minden valószínűség szerint nem csináltak maguknak kü­lönösebb gondolatokat aláírásuk jelentőségét illetően. A helsinki szerződés aláírása számukra egy újabb “népünnepély” volt, ahol az ostoba nyugati kapitalisták ismét beugrottak az ő propaganda trükkjeiknek. Igaz, hogy a helsinki szerződésben aláírásukkal erő­sítették meg az olyan — szabad országokban egyébként is természetes — emberi jogokat, például, hogy minden­kinek joga van a szabad vélemény-nyilvánításhoz, és hogy minden polgárnak szabadon jogában áll utaznia más or­szágokba. Mindezek persze üres szólamok voltak Brezsnyev és társai szemében, amelynek ellenében először a második világháború befejezte óta, elérték, hogy a nyugati világ de jure is elismerje uralmukat a keleteurópai államok felett. Valóban, egyes urak Washingtonban mint például Helmut Sonnenfeldt Kissinger egyik belső munkatársa már arról értekeztek, hogy a nyugati világnak bele kell törőd­nie abba, hogy szervezeti egység is létezik a szovjet és a keleteurópai államok között. Moszkvában ezt teljes jog­gal úgy értelmezték, hogy Washingtonban nem emelnek az ellen sem kifogást, amennyiben a csatlós államok — természetesen “saját akaratukból és nagy lelkesen” — szovjet tagállamokká válnak, Litvániához, Lettországhoz és Észtországhoz hasonlóan. ■ A Ford féle adminisztráció csak az utolsó percben vet­te észre, hogy mihez kívánják kihasználni aláírását, akkor, amikor már a sajtó arról cikkezett, hogy a tagállamok so­­,rába való felvételek az amúgyis leghűségesebb csatlóssal, Bulgáriával fognak elkezdődni. Ezek a tervek közben ismét elcsendesedtek. Könnyen lehetséges az is, hogy Moszkvának a valóságban esze ágá­ban sem volt a keleteurópai államokat felvenni a szovjet állam keretébe, mivel ez csak igen kevés előnnyel járna számára, de ugyanakkor számos veszélyt rejtegetne. Ne felejtsük el, hogy az oroszok száma már most is a Szovjet­unión belül az ötven százalékos határ alá csökkent. Az azonban teljesen világos, hogy az emberi jogoknak a helsinki szerződésben való deklarálása igazán nem za­varta a Kreml urait. Hiszen alapjában véve mire kötelez­ték magukat amire legalábbis elméletben nem voltak kö­telesek eddig is? Valamennyi keleteurópai államnak és természetesen leg­elsősorban a Szovjetuniónak már évtizedek óta olyan alkot­mánya van amely az összes emberi jogokat, amelyeket csak el lehet képzelni az elképzelhető legünnepélyesebben biztosítja. Ennek ellenére még egyiküknek sem okozott a saját alkotmányuk semmi gondot. Legfeljebb évente pén­zükbe került az alkotmány napjának megünneplése... Ezen felül az összes kommunista államok természetesen aláírták az UNO alapokmányát is, amelyben szintén fel van­nak az összes emberi jogok sorolva. Ettől az aláírástól se lett szabadabbá egyetlen ember sem a keleti blokkon belül. Annál nagyobb Moszkva, Prága és Varsó urainak a meg­lepetése a fölött, hogy egyszerre csak a saját országaik­on akadnak emberek, akik hangosan és nyíltan a helsinki jszerződésre hivatkoznak és annak betartását követelik. ‘Moszkvában egyszerűen nem értik mi történt. > Hogyan lehetséges az, hogy ezek az emberek egyszerre nem tartják be azokat a játékszabályokat, amelyeket év­tizedek óta olyan jól ismernek, és amelyeket amennyiben a szükség megkívánta akár még vasbottal is a fejükbe ver­tek. Hiszen minden kisgyerek tudja a keleti blokkon belül, hogy az alkotmánynak a valóságban csak egyetlen pontja van: az akinek a hatalom a kezében van, annak van mindig igaza és a többieknek a szájukat kell tartaniuk és enge­delmeskedniük. Persze Moszkvában is tudják, hogy Sztálin napjai el­múltak és ugyanazon célokat ma már némileg más mód­szerekkel kell szolgálni. Azonban egy percre sem mond­tak le arról, hogy amennyiben uralmukat a legkisebb mér­tékben is veszélyeztetve látják, iminden eszköz igénybe­vételére joguk van. Amikor 1968-ban az úgynevezett prágai tavaszt véresen leverték, még külön teóriát is kreáltak ennek biztosítására, amelyet ők maguk “Brezsnyev teóri­ának” neveznek. Most megint Prágában kezdődik a megszokott rend meg­zavarása. Vannak akik a cseh intellektuelek úgynevezett “Charta 77”-jét, amelyben demonstratívan a helsinki egyez­mény szellemében az emberi jogok betartását követelik, történelmi jelentőségű okmánynak tekintik, különösen az után, hogy ennek a Chartának meglepően nagy visszhangja lett a többi csatlósállamokban sőt még a Szovjetunióban is. Brezsnyev és társainak legnagyobb bosszúságára, a hel­sinki egyezményt a Carter adminisztráció másképp értel­mezi, mint Ford és Kissinger értelmezték és Carter jo­gosnak érzi magát arra, hogy nyíltan véleményt nyilvá­nítson azon emberek mellett, akik Keleteurópában az em­beri jogok betartása érdekében harcolnak. Amennyiben az amerikai kormányzat következetesen megmarad ezen állás­pontja mellett, akkor a nagyhatalmak közötti viszály egé­szen új aspektust fog nyerni. Igaz, hogy csak szerény kezdetről van szó, de mégis tény, hogy Carter biztató táviratot küldött Moszkvába Andre Szacharov professzornak és néhány perces kihallgatásra fogadta a Szovjetunióból kiutasított Vladimír Bukovszkit. Ez élesen ellentétben áll azzal, hogy Ford nem volt haj­landó fogadni annak idején Szolzsenyicint. Úgy látszik, hogy Washingtonban csak most kezdik fel­ismerni, hogy a helsinki szerződés talán mégis adott a szabad világ kezébe eszközöket arra, hogy harcoljon a nagyobb szabadságért a keleti blokkon belül, csak nem kell visszariadnia ennek a fegyvernek a használatától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents