Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-19 / 649. szám

1977. március 19. * MENORA nld.i A “Thaleb” mozgalomról és a bevándorlási politikáról-------------------------Válasz olvasóim leveleire ——----------------­Az elmúlt három hónapban — nyilván a hosszú és unal­mas téli hónapok hatására — megszaporodott olvasóimtól kapott leveleim száma. A leg­több levélre természetesen — évtizedes szokás alapján — levéllel válaszolok, de kettőt érdemes — a közérdekű téma miatt — e hasábokon említeni. Benkö Valériái San Francis­co) egy érdekes élményről számol be a genfi nemzetközi népjóléti konferenciával kap­csolatban. Valéria, aki nyug­díjas népjóléti dolgozó, saját költségén utazott a konferen­ciára és a galérián "élvezte nyolcvanhat ország három százötven delegátusának vitá­ját a szegénység elleni küzde­lem stratégiájáról. A záró­banketten — melyre "civilek" is jegyet válthattak — Valéria egy asztalhoz került a szaudi­­arábiai és kuwaiti delegátus­sal, s nem kis meglepetéssel észlelte, hogy a küldöttek é­­lénk —.és feltűnően barátsá­gos — eszmecserét folytattak az izráeli, kenyai és délafri­kai küldöttekkel. Az arab de­legáltakat egyáltalán nem za­varta, hogy Valéria és egy másik kívülálló vendég zsidó, miként ez a csevegés során napvilágra került. A kenyai küldött — látva Valéria meg­lepetését — suttogva megje­gyezte, hogy mindkét arab a " thaleb" mozgalomhoz tarto­zik, s egyúttal ez a magyará­zata annak is, hogy mindketten kerülik az egyiptomi, líbiai, szíriai, iraki, marokkói és al­gériai küldöttek társaságát. Valéria olvasott egyik cik­kemben egy rövid utalást a " thalebekre", s azt kéri leve­lében, hogy foglalkozzam to­vábbi részletekkel a mozgal­mat illetően. Nos, a thaleb mozgalom 1957-ben, Nasszer arab na­cionalizmusának fénykorában kapott lábra. A “thaleb az a­­rab nyelvben — hangsúly- és szókapcsolat variációkban — " tudóst", " tanulót", vagy "tu­dásra és tanulásra éhes"sze­­mélyt jelent. Egy maroknyi kairói tudós, író, intellektüel és egyetemi tanár összefo­gását jelképezte a Nasszer diktatúra ellen. Musztafa Ko­­hur professzor, a kairói orvo­si egyetem dékánja és a világ egyik legkeresettebb agyse­bésze volt a maroknyi csoport alapítója és szellemi vezére, akivel 1959-ben, asszuánikül­detésem kezdeti időszakában találkoztam először, alig né­hány héttel börtönből való szabadulása után, s akit azó­ta kedves barátaim egyikének nevezhetek. Nasszer "hazaá­rulónak", "izráeli ügynöknek" és " cionista talpnyalónak"bé­­lyegezte Musztafát, a thaleb­­mozgalmat pedig már mega­lakulása első napjaiban köz­ellenségnek nyilvánította. A két évi börtön nem törte meg Musztafát és követőit; a tha­­leb-mozgalom azóta átterjedt Egyiptomból csaknem vala­mennyi közel- és középkeleti arab országba. A mozgalom lényege a kö­­zelkeleti helyzet konszolidá­lására való törekvés, s az Iz­­ráellelvaló kapcsolatok nor­malizálása. Kohur professzor és társai valójában egyszerű reálpolitikusok és humanis­ták, vallván, hogy háborúkkal és vérontásokkal csak a gyű­löletet lehet fokozni, anélkül, hogy az égető problémák meg­oldására lehetőség adódnék. A " thalebek"békét és békés egy­más mellett élést akarnak; gazdasági fejlődés és élet­­színvonal emelkedést. "A leg­elemibb lépés Izráel és arab szomszédai között a kölcsö­nös elismerés és megbecsü­lés kell hogy legyen",—mond­ta Musztafa egy szükkörű tár­saságban 1959 nyarán. — " Egyszerűen el kell fogadnunk azt a megmásíthatatlan tényt, hogy ugyanabban a térségben élünk, hogy csaknem ugyan­azok a problémáink, és hogy a háborús kiadások összegével csodálatos gazdasági ered­mények elérésére lennénk ké­pesek. Az együttműködés nem jelenti a jogok és tradíciók feladását. Én az elsők között lennék az azok elleni harcban, akik arab vagy mohamedán mivoltom feladására vagy megvonására próbálnának kényszeríteni". Musztafa és társai nem ha­zaárulók, csupán józan és megfontolt egyének, egy utó­pista arab értelmiség korai előfutárai, akik elfogadható jövőt akarnak biztosítani el­jövendő generációk számára. Népszerűségük jelentősen nö­vekszik. Az utolsó tíz évben a mozgalom megerősödött E- gyiptomban, Libanonban és Jordániában, annak ellenére, hogy üldözésnek és bosszú­­hadjáratnak vannak kitéve. (Omar Shejter libanoni ügy­véd, aki egy időben országa UNESCO küldötte is volt, és a " thalebok" egyik libanoni vezetője, 1972 tavaszán ter­rorista golyók martaléka lett egy beiruti étteremben.) Örömmel nyugtázom Valé­ria levelét. Ha már kuwaiti és’ szaudi küldöttek nyíltan ne­vezik magukat thalebnek egy hivatalos konferencián, akkor még nem szabad feladnunk a reményt egy békés jövőre. Sárvári Endre (Cincinnati, Ohio) az amerikai bevándor­lási politika rövidzárlatai­ról ír. Megemlíti többek kö­zött, hogy az Egyesült Álla­mokba beengedett csileiek ko­rábbi fasiszta diktatúrák ne­veltjei és kegyeltjei, akik ká­ros tevékenységet fejtenek ki új hazájukban; míg a Kana­dában letelepedett csileiek, akik az ismét hatalomra ju­tott fasiszta kormánnyal va­ló ellenszegülésük miatti fé­lelmükben menekültek el, nyilvánvalóan "jobberesztés­­nek" tekinthetők. A probléma nem egyszerű­síthető le ilyen éles elhatáro­lásban. Az Egyesült Államok­ban letelepedett csileieknek nem mindegyike feltétlenül fasiszta, sőt, jelentős részük azért szánta el magát mene­külésre a marxista rezsim alatt, mert egyik elője- 1 ű dikratúrával ugyanúgy nem tudtak megalkudni, mint a másik előjelűvel. Az amerikai "csileiek" nagy szá­zaléka egyszerű munkás­ember, aki — politikai meg­fontolásoktól és vélemények­től eltekintve — normális megélhetést kíván biztosí­tani magának és családjának. Ugyanakkor a kanadai csi­­leieket tekintve sem nevez­hetjük a helyzetet rózsásnak. Bár a Kanadában letelepedet­tek kilencvenkilenc százaléka a marxista kormány bukását követően hagyta el az orszá­got, mégsem nevezhetjük mindegyiket marxistának, mégcsak antifasisztának sem. A kanadai csoport túlnyomó többségét magasképzettségű értelmiségiek képezik; mér­nökök, tanárok, ügyvédek, magasrangú kormánytisztvi­selők, stb. A legtalálóbb "ma­gyaros" jellemzés a "harma­dik-utas" elnevezés, amely a negyvenes és ötvenes évek Magyarországán nemcsak po­litikailag jelentette a "közép­utas" jelleget, hanem ideoló­giai és utópista álomkergetést illetően is. Ha az adatoknak hinni lehet úgy az Egyesült Államokban négyezer, Kanadában három­ezer csilei talált letelepedési alkalmat, bár a kanadai kor­mány jelezte, hogy a csilei menekültek összlétszáma meg fogja haladni a nyolcez­ret. Ha Sárvári Endre ész­revétele igaznak bizonyulna, úgy az Egyesült Államokban háromezer fasiszta, Kanadá­ban nyolcezer marxista csi­lei "gazdagítaná" a szélsősé­ges ideológiákat, illetve a­­zok követőit. A nyolcezer marxista jelenlete — lega­lábbis ami engem illet — e­­gyáltalán nem tekinthető " jó eresztésnek", mert a kár, a­­mit nyolcezer marxista képes okozni egy demokratikus or­szágban semmivel sem kisebb mint az a kár, amit a három­ezer fasiszta csinál az Egye­sült Államokban. Szerencsére, mint említet­tem, egyik csoportot sem le­het általánosítani. Bár az a­­merikai csileiekkel kapcso­latban nincsenek személyes kapcsolataim, a torontói, montreáli és winnipegi csilei kolónia számos tagjával tar­tok kollegiális viszonyt. Ha jellemezni kívánnám őket, azt mondhatnám, hogy túlnyomó többségük fasiszta-ellenes, akik a sorozatos katonai jun­ták uralma alatt sziklaszilárd demokraták maradtak, de semmiesetre sem nevezhetők marxistáknak, hacsak az el­fogultság jármában a demok- - ratikus szocializmus áhítóit is azoknak a táborába sorol­juk. Hogy őszinte legyek,pél­dául a winnipegi csileiek a manitóbai új demokrata kor­mány egyes nézeteit is szél­sőségesnek tekintik, hogy csak a vállalati államosítást és a népjóléti programot em­lítsem. Persze, állami szempontból a bevándorlás mindig " koc­kázattal" jár. Ugyan ki gon­dolta volna, hogy a régebbi uk­rán és német emigránsok kö­zött apróbb sikereket arat a náci és kommunista világné­zet? Ugyanez a kockázat fenn­áll a csileiekkel kapcsolatban is. Losonczy László AHOGYAN PERZSA SAH A LÁTJA Tárgyalások folynak az US Grumman és a General Dyna­mics vállalatokkal repülőgé­pek és tengeralattjárók szál­lítására, ugyancsak olaj elle­nében. Január végén a perzsa sah, Muhammed Reza Pahlavi, a Teherántól északra fekvő Ni­­yavaran kastélyban fogadta a Newsweek egyik munkatársát, Mr. Wm. E. Schmidt-et. Az interjú az olaj nemzetközi á~ ráról átugrott a világpolitiká­ra is. Megpróbáljuk röviden ösz­­szefoglalni, hogyan látja a sah az olaj és a világpolitika prob­lémáit. Dacára annak, hogy az olaj árának 10%-os emelése miatt az export 35%-al visszaesett, Irán ki fog tartani álláspontja mellett. Semmi értelme an­nak, hogy még néhány évig olcsón szállítsa az olajat, — mondta a sah. A nyugati világ kötelessége, hogy újabb ener­giaforrásokat találjon. ON THE ÓCEÁN AT 175 STREET MINDEN SZOBÁBAN SZÍNES TELEVÍZIÓ, TELEFON, REFRIGERATOR, * KONYHÁS APPARTMANOK IS. FÜTÖTT OLIMPIAI USZODA * GYERMEK JÁTSZÓTÉR USZODÁVAL * SAJÁT TENGERPART * COCKTAIL LOUNGNE, * LUNCHONETTE * KÁRTYA-SZOBA KETTEN EGY SZOBÁBAN SZEMÉLYENKÉNT Április 15-tó'l Április 20-ig $9.50 Április 27-tól Június 24-ig $7.00 REZERVÁLÁS: Telefonon: (305) 932-2100 Nincs kilátás javulásra, a­­mfg pl. Hollandia 13 milliós lakossága több benzint fo­gyaszt, mint India 700 milliós népe. Ha a nyugati világ nem tö­rődik Iránnal, Irán sem fog törődni a nyugati világgal. A sah nevetségesnek tartja azt a nézetet, hogy az olaj á­­rának emelése meggyengíti a nyugateurópai államok hely­zetét és elősegíti a kommu­nizmus hatalomra jutását. Szerinte a kommunista hata­lomátvétel oka, ha létrejön, nem az olaj árának 5%-os vagy 10%-os emelése lesz. Ab­ban az esetben, ha az iparál­lamok és az olajtermelő ál­lamok nem tudnak megegyez­ni, a gazdag gazdagabb és a szegény szegényebb lesz —és végül is felborul a világ rend­je. A sah biztosra veszi a vi­lágháború kitörését. Időpont­ját a század végén látja. A nyugati világtól függ, hogy ez a háború Iránt melyik oldalon találja, ö maga mindent elkö­vet, hogy a nyugati világ tábo­rában maradjon és nem szíve­sen látná, ha a másik táborba kényszerftenék. Ameddig az amerikaiak csak arra gondolnak, hogy a szend­vicseiket és "hamburgerjei­ket" így, vagy úgy egyék, ^ s hogy feltöltsék a második és a harmadik autójukat is olcsó benzinnel, a világbéke kérdé­se nem lesz megoldva. Ha az amerikai gyártmányok ára ál­landóan növekszik, akkor ho­gyan szerezhetik meg azokat a világ szegényebb népei ? Irán fegyverkezési költsé­geivel kapcsolatban a sah megjegyezte: Ha Irán nem lesz elég erős ahhoz, hogy biztosítsa a Perzsa-öböl bé­káját, ki fogja őt helyettesíte­ni? Talán egy millió amerikai katona? Ilyesmi csak egy újabb Vietnamhoz vezetne. A perzsa sahnak sok tekin­tetben igaza lehet. A helyzet mégis az, hogy Irán olaj­exportja az áremelés óta egy­­harmaddal csökkent. Az 1977- re szóló költségvetésből ki­maradtak a külföldi segélyek és beruházások. Bizonytalan­ná vált a Nagybritanniának megígért 1.2 milliárddolláros kölcsön kérdése, amelyből I- rán eddig 400 millió dollárt folyósított. A katonai kiadá­sokat 2 millió dollárral csökkentették. A költségveté­si deficit fedezésére Irán 500 milliós kölcsönt keres az amerikai bankoknál. A sah azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy a szállítási szerződések helyébe csere­kereskedést fog bevezetni. így pl. a British Aircraft Cor­poration "Rapier" rakétákat fog szállítani olaj ellenében, 660 millió dollár értékben. A perzsa sah fegyverkezé­si problémájának Achilles­­sarka: Korunkban a fegyve­rek öt év alatt elévülnek. I- rán a Szovjetunióval szemben a nyugati világ segítsége nél­kül nem állhatja meg a helyét. Lehet, hogy ésszerűbb len­ne, ha a dollármilliárdokat a mezőgazdaság és az ipar fej­lesztésére fordítaná. ( Igaz, hogy ezen a téren is nagy ter­vei vannak a sahnak.) Az eddi­gi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a Szovjetunió nem igyekszik meghódítani a nála magasabb életszínvonalon élő népeket. ( Kivételt eddig csak a keleteurópai államok ké­peznek, amelyeket a nyugati világ a jaltai és potsdami kon­ferenciákon "átengedett" a Szovjetuniónak. A sah fegyverkezési politi­kájában mégis van logika: Ha elfogadjuk, hogy a legközeleb­bi világháború — a század vé­­gefelé — elkerülhetetlen. A. P. IKKA - TŰZ EX - FORINT j Importált paprika, frisson darált mák, * dió; Konyhafelszerelési cikkek ha-1 talmas választékban. Gramofon leme- S zek, tapek, könyvek, | — CLAIRE KENNETH kinyvei: j A hermelines hölgy, 5 Éjszaka Cairóban,stL | Kitűnő tape és cartrige játszók ^ hihetetlen olcsó áron! a ROTH * SON EKVAR*BY*THE*MRRELv INC. ixromo root» • gifts • kitchInwau 1577 FIRST AVENUE at 82nd STREET NEW YORK, N. Y. 10028 Ul.: RE 4-1110 — LE 5-2322 BARZILAY ISTVÁN > Keresztény gondolatok Washingtonban ‘A sokkbombát nem azért vonják meg tőlünk, mert az Egyesült Államoknak megvál­tozott volna a politikája íz ráellel szemben, hanem Cár­­tér elnök és kormányának más filozófiai felfogása miatt a fegyverkezés kérdésében” — ezt a magyarázatot hallottuk nem amerikai, hanem izráeli politikusoktól Cyrus Vance külügyminiszter jeruzsálemi látogatása után. Ez az új, ke­resztényi filozófia vissza­tükrözi Jimmy Carter elnök mély vallásosságát, amelyet lehetne dicséretes emberi tu­lajdonságnak is nevezni, ha a másik oldalon is felfedez­hetnénk a keresztényi filozó­fiát. Nagyon megható, hogy a világ legerősebb nagyhatal­mának a feje nem akar vesze­delmes és pusztító fegyvere­ket más államoknak eladni. Azt is hallottuk, hogy Carter az amerikai hadsereget is meg akarja fosztani ettől a bor­zalmas fegyvertől. Vajon a Szovjetunió vezető­it is ilyen áhitatos keresz­tény gondolatok irányítják a cselekedeteikben? Vajon az atomfegyver, amely fölös mennyiségben áll nemcsak a Szovjetunió, hanem Kína, Ang­lia, Franciaország és India rendelkezésére, nincs-e olyan veszedelmes, mint a sokk­bomba, amelynek segítségével Izráel szeretné megvédeni magát arab rakéta támadás­tól? Tiszteljük és becsüljük azt a filozófiát, amelynek cél­ja az emberi élet megvédése, de csak akkor merünk hinni annak hasznosságában és cél­szerűségében, ha az egész vi­lágot hatja át, nemcsak az Egyesült Államok rokonszen­ves, de fanatikusan vallásos elnökét. A másik követelésünk, a Kfir repülőgépeknek Dél- Amerikában való eladása terén más érveket hallunk, amelyek nem éppen illenek be a sokkbombákkal kapcso­latban emlegetett filozófiába. Ecuador szerződést írt alá Izráellel 24 Kfir gép meg­vételére, de minthogy ennek a gépnek a motorját Izráel Amerikában szerezte be, az Egyesült Államok kormá­nyának beleszólása van abba, hogy Izráel hol adhatja el. Megtudtuk, hogy az Egyesült Államok nem akar olyan fej­lett és veszedelmes fegyvert eladni, terjeszteni a latiname­rikai államokban, mint a mi Kfir repülőgépünk. Újra va­lami furcsa felfogás, azaz fi­lozófia, de ennek nincs val­lásos színezete. Mert ugyan­akkor egy amerikai repülő­­gépgyár hajlandó a Kfirnél egy fokkal kevésbé jó gépet eladni Ecuadornak, csakhogy ők nem akarják. Mert Ecua­dornak az a fontos, hogy fel­szerelése ne legyen alacso­nyabb rendű, mint a szomszéd államoké, mint például Chile vagy Peru, hogy ne is be­széljünk Kubáról, amelyet a Szovjetunió lát el sokkal ve­szedelmesebb fegyverekkel. Az izráeli diplomácia ter­mészetesen azonnal akcióba kezdett. Nem nehéz bizonyí­tani, hogy a Kfir eladásának elgáncsolását olyan érdekek diktálják, amelyek nagyon is messze állnak Carter elnök keresztényi életszeretetétől. Az amerikai repülőgépgyá­raknak úgy látszik elegendő befolyásuk van a demokrata kormányzatra is ahhoz, hogy ha már nem tudják megfékez­ni Franciaország és a Szov­jetunió délamerikai fegyver­­eladásait,a kis Izráelt fosszák meg ettől a lehetőségtől. Vajon az amerikai presszió elegendő lenne ahhoz, hogy Ecuador ne MÍG gépet vegyen Moszkvától, vagy ne Mirage gépet Franciaországtól? A Kfir tranzakció elgáncsolása egyszerűen üzleti konkurren­­cia kérdése: amerikai gyárak remélik, hogy ők kapják meg a rendelést, ha Izráel nem teljesítheti. Jícchák Rábin miniszter­­elnök március elején Washingtonba repült, hogy Iz­­ráel nevében felvegye az érintkezést az új amerikai kormánnyal. Rábin többek kö­zött a Kfir repülőgépek ügyét is felvetette sCarter elé ter­jesztetté Izráel bizonyítékait,a­­melyek szerint a délamerikai kontinensen a Kfir repülőgé­peknél sokkal veszedelmesebb katonai felszerelés van, nem is egy-két, hanem több állam birtokában. Legfeljebb olyan gépek, amelyekbe nem ameri­kai motort szereltek be. El­gáncsolni Izráel egyik nagy­fontosságú tranzakcióját, megállítani, az. izsáali repülő­ipar grandiózus fejlődését ép­pen azért, mert Amerikától vásároltuk a motort, az nem­csak szemforgató diplomáciai tévedés, hanem hálátlanság is annak az iparnak a részéről, amely szépen keres Izráel motorvásárlásain. A washingtoni keresztény gondolatok így keverednek nem túlságosan magasztos üz­leti kalkulációkkal. Izráelnek most az a feladata, hogy dip­lomatikus formában az ameri­kai kormány tudomására adja, — nem bánnak így szövetsé­gesekkel. Az amerikai támo­gatásnak nem lehet az az ára, hogy éppen a kis Izráelt bün­tessék egyrészt egy fontos fegyver megvonásával, más­részt legszebb ipari teljesít­ménye, a Kfir repülőgép for­galomba hozásának megaka­dályozásával. Ezt nem mer­jük keresztényi elgondolásnak hanem inkább tévedésnek mi­nősíteni, amelyre remélhető­leg hamar rá fog jönni a még gyakorlatlan demokrata adminisztráció. HA JÓL AKAR VÁSÁROLNI HŐK «'** IIIIIARAItÁTOT KERESSE FEL A REGO PARK LEGNAGYOBB BŐRKABÁT SZAKÜZLETÉT NAGY TÉLI 15-65 % - os árengedmény! Bel es külföldön gyártott elsöosztályú BŐR e's IRHA kabátok, hosszú és rövid, több fazon, nagy választékban A SPORT OSZTÁLYON FARMER NADRÁGOK/g& LEVrS és LEE dl,; outique, ltd. 95-08 63 DRIVE, REGO PARK, NEW YORK 11374 TELEFON: (212)275-9110 marvaiii l bks/.émak Tulajdonos: Barna Sándor Szemben az ALEXANDER’S-el a 63 Driveon B525H2522SSH2HS2K525ffi2S2S2KSBBÖ252S2Sí5?S2SS2Sa252S?5ffiHffiíHEK52S;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents