Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-12 / 648. szám

12. oldal MENORA * 1977. március 12 FOLYOSÓK úsztak vele szembe, vaspantokkal lezárt cellaajtók, boltívek, nedvesen fénylő villanylámpák, egyenruhák, csigalépcsők, egymásratornyosuló. zajtalan hullámban, mintha a ■ hirtelen újból megelevenedő idő emelné, éles, erős napfény vágódott arcába, mint egy ököl, puha szőnyeg simult a lába elé, fordulók és egyenruhák kapaszkodtak össze a szemhéja mögötti éjszakában; árnyékok váltották az árnyékokat, motorzúgás hallatszott, szél fújt, sustorgás támadt, azután újra csend lett. Aludt. A világ, amit kitaszított magából, ezústszürkén örvénylett körülötte, de mindez kívülesett az érzékelhető, tárgyi valóság határain s tompa zsibongással puha ködbe burkolta, anélkül, hogy emlékeznie kellett volna rá. Recés fadoboz tolakodott az orra alá. Dohányszag szállongott a levegőben, ismerős, nedves illat. Hangok indultak el s egyre erősebben ostromolták az agyát, mely görcsösen és feszülten tiltakozott a valóság kényszere ellen, de -a lélek már megadásra készült: mint a csiga szarva, a világosság felé tapogatózott. A tanár kissé előredőlt, aztán újból kiegyenesedett. A háta mögött kerekedő huzat egy erőteljes mozdulattal lerántotta a szobáról a z árnyakból szőtt leplet, s a beáradó világosság szem­­pillantás alatt szétkergette az ébredés alvilágában kavargó homályt, a folyosók, egyenruhák, villanylámpák, börtöncellák vibráló, idegen ^emlékeit. A könnyű lebegés hirtelen megszűnt. Még egy kísérletet tett a menekülésre: lehúnyt szempillái alatt megpróbálta felidézni a cella nyirkos falát, a csajkát, a lilaszín löttyöt, de sikertelenül; az emlékezés tudatos akarása félreérthetetlenül jelezte, hogy az álom végétért. A tanár, aki egész életében a változás formáit tanulmányozta, anélkül, hogy a maradandót akarta volna benne kitapintani, ebből a váratlan, alaktalan s mégis elkerülhetetlennek tűnő változásból hirtelen megértette az állandóság vastörvényét s azt, hogy menthetetlenül elveszett. Felébredt. MI A KÜLÖNBSÉG köztem és Karolinszky között, gondolta az ezredes, miközben a szoba közepén imbolygó, sápadt, borostás arcot nézegette kíváncsian, de a szánalom vagy az elérzékenyülés leghalványabb nyoma nélkül, mi a különbség? A mulatságos az, hogy semmi. Maga a jóságos atyaúristen sem tudná megmon­dani, hogy kettőnk közül melyik az élő és melyik a halott. Az ilyesfajta megkülönböztetéseknek egyébként sincs sok értelme. Mindannyian halottak vagyunk. A fokozatok érdektelenek. A temetés díszessége vagy dísztelensége nem értékítélet, csupán helyzetmegállapitás. Ha engem például hamarosan elvisz egy csinos érgörcs, olyan pompával temetnek el, amilyen kizárólag a munkásmozgalom nagy harcosainak dukál. Ha azonban nem visz el az érgörcs és Karolinszky sorsára jutok, akkor temetésem mellőzni fogja az állami pompát, a gödör felett lebegő szellemem a párt szónokainak kesernyés, ám diadalmas optimizmusát, testem pedig a hatóságilag kiutalt díszsírhelyet. Ezt’ majd valahogy kibírom. Még eddig mindenki kibírta. Az ezredes elmosolyodott. A halottak a legfőbb kérdésekben cinkosan egyetértenek. Nem volt kétsége afelől, hogy a tanár egyetért vele. — Ha nem tartanék attól, hogy megsértem, — mondta később a gúny, vagy fölény leghalványabb árnyalata nélkül, — arra kérném, hogy foglaljon helyet. Esetleg gyújtson rá. Kényelmes foteleinkben jólesik egy kitűnő cigaretta. Camel, Lucky Strike. Chesierfieldl Tessék csak nyugodtan válogatni. Az ilyesmi manapság ritkaságszámba megy hazánkban. Beszélgethetnénk; nem gondolja, professzor? — Most vette csak észre, hogy hir­telen támadt jókedve, mely egy pillanatra talán még a cigaretta utáni vágyat is elnyomta, benne, milyen szokatlan, áramló bőbeszédűségre ingerli. Délelőtti fáradt kedvetlensége elmúlt és átadta helyét valami friss, régen nem tapasztalt, türelmetlen izgalomnak. Beszélgetni! Az ezredes esztendők óta nem beszélgetett senkivel. Tanácskozott, értekezett, utasított, párán - csolt.kihallgatott vagy egyszerűen csak hallgatott, ha ugyan volt ehhez kedve; legtöbbször oda se figyelt. Végigsimította haját és kibámult a nyitott erkélyajtón, önfeled­ten, mintha Karolinszky nem is lenne a szobában. Hová tűnt az emberiség megváltásáért folytatott harc özönvízelótti korszaka? Az ezredes úgy érezte, mintha arra a neandervölgyi emberre emlékeznék, aki önmaga volt, csak valami különös véletlen folytán túlélte kiszabott idejét. Akkor haltam meg, gondolta az ezredes és pillantása ismét Karolin­­szkyba ütközött, aki még mindig szótlanul és mozdulatlanul állt a szoba közepén Te is elfelejtetted a jelszót, barátom, ne tagadd, gondolta az ezredes. Talán ketten fel tudnánk idézni? Valahányszor a tanárt látta a Hidegvölgyi-úti kórház folyosóján, hófehér köpenyben, leszegett fejjel, zsebredugott kézzel elsuhanni a betegek és bámészkodók sorfala között, mindig ott derengett benne a vágyakozással vegyes felismerés: ez az egyetlen ember ezen a nyomorult világon, akivel még érdemes lenne kicsit elbeszélgetni. Kinek mondhatta volna el, hogy elfelejtette az ékirás megfejtését és tulajdonképpen már az sem érdekli, hogy megtalálja-e a kulcsot? Kinek mondhatná? A beosztottainak? Ezeknek az emeletes barmoknak, akik a sziszegő gyűlölet morfinista kábulatában éltek s az önmaguk létrehozta terror hidraulikus sajtójának nyomása lapította őket felismerhetetlenné? A feletteseinek, akik pontosan úgy nem törődtek semmi mással, csak a saját jólétükkel, biz­tonságukkal és kényelmükkel, mint ó? Akiket pontosan úgy nem érdekelt a mások gondja.baja, fájdalma vagy öröme, mint ót? A feleségének, akivel esztendők óta alig váltott szót? A szeretőjének, aki minden megjegyzését kötelességszerűen jelen­tette, hiszen börtönnel és akasztófával fenyegették? A láthatatlan kötél, amit nemcsak fonni segített, de egyik végét maga tartotta kézben, megfeszült a torkán: a neandervölgyi emberre igyekezett gondolni, erőlködve. Miért volt boldog a neandervölgyi ember? De már ezt is elfelejtette. A TANÁR szembefordult vele. Arcát ellepték a négynapos szakáll sűrű, fekete borostái. Az egyenes, keskeny orr s a hajlékony, sápadt száj közé az undor történelemelőtti gyűrődései tolultak. — Mit kell aláírnom? — kérdezte hirtelen. Az ezredes halkan elnevette magát. Egyetértünk. Ezért akar­tam én vele beszélgetni, ezért. — Sajnálom, ha rólunk alkotott elképzeléseit némiképpen korrigálnom kell, — mondta halkan. Egyszerre megnyugodott. A neandervölgyi ember elpusztult. Semmi köze hozzá. — Egyelőre szó sincs aláírásról. Nem gyújtana rá inkább? — Ismét a tanár orra elé tolta a recés fadobozt. Most egészen közel állt hozzá, megcsapta az átázott ruhák nyirkos, penészes szaga. Türelmetlenül várta, hogy a tanár rágyújt. A tanár azonban nem nyúlt a cigarettához. — Nem dohányzom — mondta hangsúlytalanul. Az ezredes megint nevetett. Igaza van. gondolta, a halottak ne dohányozzanak. óú — Elvből nem fogad el tőlem cigarettát? — kérdezte és az egyik fotelbe ült. — Az elveim érdeklik vagy a kortörténetem? — kérdezte a tanár, még mindig ugyanazon a hangon. — Mindakettő, — válaszolta az ezredes. — Természetesen mindakettő. — Sohasem dohányoztam, — mondta a tanár. Nem hazudott. Mialatt aludt, azt is elfelejtette, hogy valaha cigaretta volt a szájában. — Sohasem? — kérdezte az ezredes, minden meglepetés nélkül. — Átírta a történelmet? — Miért? — kérdezte a tanár. — Csak magának szabad? — Figyelmeztetem. — szólt az ezredes és mutatóujját játékosan magasbaemelte. — figyelmeztetem, hogy ebben a szobában, ügyes trükkel, mikrofonok vannak elhelyezve. Válaszait feljegyzik, kiértékelik, jegyzőkönyvbe veszik, felhasználják. — A szemében gyerekes öröm csillant. Hetek óta készült arra, hogy az altábornagy orra alá dörgöli: tudomása van a mikrofonokról, melyeket akkor szereltek szobájának négy falába, amikor téler i Mátrában üdült. Az altábornagy csak azt nem fogja megtudni, hogy ő honnan tudja. Csak törje a fejét. A kémszervezeten belüli kémszervezet kitünően működött. — Azt jegyzik fel, amit akarnak — mondta a tanár. — És egyébként is, magát figyelik, nem engem. Az ezredesben megrekedt a nevetés. Akaratlanul a farzsebéhez kapott; a pisztoly ott lapult a zsebében, töltve, alattomosan. Éjjelenként a párnája alatt tartotta, minden eshetőségre készen. Mi történne, ha most odaadná Karolinszkynak? Lenne ereje ahhoz, hogy agyonlője magát? A rab mozdulatlan, sápadt arcára pillantott, oldalról, óvatosan; az arc világosan válaszolt erre az ostoba kérdésre. S ó maga meg tudná-e tenni? Lesz-e ereje, idege hozzá? Lehet, hogy nem lesz ideje? Kicsit mindig reménykedett ebben. Az ajtóban az altábornagy állt. Szerette az ilyen cirkuszt. Az ajtóban az altábornagy állt. Rossz alvó volt. Különös, gon­dolta az ezredes, hogy a halottak mennyire félnek a haláltól. A cigaretta utáni vágyakozás hirtelen kínzó, távoli halálfélelemmel vegyült; az érszűkület görcse összemosódott a pisz­tolydörrenéssel. Ha a tisztességnek egy utolsó kis szikrája maradt volna még bennem, most odaadnám neki a pisztolyt, elszívnék egy cigarettát, a csikket a homlokomra ragasztanám, aztán én is meghúznám a ravaszt. De nem maradt. Mi a tisztesség? Önvédelem. Mindaz, ami az önvédelmen kívül esik, kívül esik a tisztességen is. Korunknak mindössze egyetlen erkölcsi paran­csolata van, s ennyiben egyszerűsítette őseink tételeit: szeresd magadat jobban, mint felebarátodat.. Márcsak azért is, mert felebarátunk is jobban szereti önmagát, mint bennünket. — Kérem, üljön le — mondta aztán mereven s elhelyezkedett az íróasztal mögött. — És feleljen a kérdéseimre minden megjegyzés nélkül. Feltételezem, tudja, miért került ide? A tanár, mielőtt leült volna az íróasztal előtti székre, mégegyszer kinézett a nyitott erkélyajtón a Dunára, a budai par­ton hajlongó, tömöttlombú gesztenyesorra, a hídon zakatoló sárga villamosokra, a víz felett kecsesen vitorlázó sirályokra, mintha jól emlékezetébe akarná vésni a képet egy utolsó, szigorú pillantással, mely az értelem keretébe fogta mindazt, amiről érzelmei mindeddig megfeledkeztek. — Nem tudom — mondta a tanár s mégi-mindig kinézett az-i erkélyajtón. — De nem is vagyok rá kíváncsi. — Biztosíthatom, hogy érzelmei számunkra tökéletesen érdektelenek — mondta az ezredes szárazon. — Bennünket csak a tények érdekelnek. — íróasztalának középső fiókjából kivette a zöld dossziét. A tények, gondolta. — Arról van szó, — mondta az altábornagy és bajszát rágcsálta, —hogy a szovjet elvtársak egy nagyszabású szabotázs­akció nyomára jutották az egészségügyi vonalon. Az ellenségnek nincsenek skrupulusai. kérlekszépen. A Szov­jetunióban a közelmúltban egész sereg orvost tartóztattak le. akik tudatosan, az amerikai imperializmus megbízásából gyilkolták az egyszerű betegeket, s mi több, a pártfunkcionáriusokat! — Hangja megemelkedett. Tarakanov vezérőrnagyra nézett, aki helyeslőén bólintott, mert noha az előadásból egy szót sem értett, megbízott az altábornagyban. Az ezredes nem válaszolt. S mi több. gondolta, a párt­funkcionáriusokat! Az ellenségnek finom érzéke van s jól kidolgozott taktikája. Az ellenség tudja, hogy ha csak egyszerű betegeket gyilkol, akkor még csak a burzsoá morál ellen vétkezik, isten neki fakereszt. A pártfunkcionáriusok esetében viszont már a szocialista morál forog kockán. Egyszerű beteg mínusz párt­funkcionárius egyenlő polgári demokrácia. Egyszerű beteg plusz pártfunkcionárius egyenlő proletárdiktatúra. Fel a barrikádra a plusz védelmében. — A szovjet elvtársaknak az a véleménye. — folytatta élénken az altábornagy, akit a vezérőrnagy helyeslő biccentése megnyugtatott. — s ezzel egyetért a mi politikai bizottságunk is, hogy ha náluk előfordulhatott ilyesmi, akkor lehetetlen, hogy nálunk ne legyen nyoma. Az ellenség mindenütt hasonló mód­szerekkel dolgozik. Hasonló módszerekkel. — ismételte, mintha hangsúlyozni kívánná, hogy ő viszont a szovjet elvtársakkal is. a politikai bizottsággal is tökéletesen egyetért. Hát legyen, gondolta az ezredes. Orvosper. új figura. Csak legalább ne tenne úgy ez a barom, mintha elhinné, hogy egy szó is igaz ebből a... Engem akar kitanítani az ellenség módszereiről? Először volt a Kisgazdapárt ügynökeinek pere. akik Allen Dullesnek dolgoztak. Azután következett a Vatikán ügynökeinek pere. akik XII. Piusnak dolgoztak. Azután jött a titóista ügynökök pere. akik Rankovicsnak dolgoztak. Ezt követte a , szociáldemokrata munkásárulók pere. akik az angol Intelligence Servicének dolgoztak. Ezt követte a fegyverrejtegetó kulákok pere, akik mindenkinek dolgoztak. Ezután jött... Vasárnap várom a babámat — hétfőn egv tüzért várok én... És szombatra maradnak, akik még hátra vannak... A mérnökök, a tisztviselők, az orvosok, a mészárosok és a kéményseprők, a bur a bur a burkalappal, Hindenburg a vaskalappal, a tökász, a makkász, a fűszeres, a cukrász... Véletlen-e. hogy fővárosunk levegőjében sok a korom, elvtársak? Nem. ez nem véletlen. A kéményseprők nem fogják tagadni, hogy a piszkot ördögi tudatossággal hagyták a kéményben; eltökélt szándékuk volt. hogy megmérgezik a dolgozók tüdejét. — A lényeg, — folytatta az altábornagy. — hogy or­vosainknak meg kell érteniök... Hát persze, hogy meg kell érteniük. Orvosaink tisztában van­nak azzal, hogy a szocialista humanizmus megköveteli tőlük... — Ponyemajtye tovaris palkovnyik? — kérdezte Tarakanov vezérőrnagy jóindulatúan. — Ja prasu vasz. tovaris palkov­nyik... — Kezetfogtak. Az ezredes mindent értett. Két hét alatt tizennégy orvos letartóztatására adott parancsot, párttagok, pár­­tonkívűliek vegyest, minden napra egy tojás, szép teljesítmény. Nem volt nehéz munka, kevés fáradságot s még kevesebb kép­zelőerőt igényelt: csupán azokat kellett számbavennie, akiknek múltjában megfelelő folt akadt, amit könnyedén hozzá lehet igazítani az eleve kidolgozott tervhez, a meséhez, ahogy magában nevezni szokta. Azt, hogy a mese annál hatásosabb, minél együgyűbb, már régen tudta; éppen ezárt más tennivalója nem s az elméleti frázisok emberekkel való behelyettesítése. Folytatjuk P AT ÁCSI Cipó'Szalon EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES NŐI és FÉRFICIPÓK 0> 480 Bloor St. West Tel 533-8122 MIÉRT SÜTNE OTTHON ? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARM1CVÓKRA - PARTYKR4 ROMU PATIS SÍRIÉ & BAKíRY Tel.? 651-7689 732 St.CIoir Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVÁGÁSI? BILL S BARBER SHOP MEN’S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrásznő is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK * AIR CONDITION 559 ST. CLAIR AVE., W. * Telef.: 653-3779 CSÁRDA Étterem a torontói magyarok találkozáhelye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb CIGÁNYZENE* HAZAI HANGULAT* FIGYELMES KISZOLGÁLÁS ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 Bay St. Toronto 597-0801 „Toronto legjobb magyar hizikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail ll.\ JÓ HÁZI KOS 7,TOT AKAR ENNI . BA KELL MENNI PÉNTEKEN: halászlé, tdrdscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltölt borjil, töltött csirke ESPRESSO Új tulajdonos-.Mr. és Mrs. CSE5ZK0 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTA'S Hivja.- A.S. Tatár biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto REAL ESTATE LIMITED 1319 DANFORTH AVE. TORONTO Ont. Tel: 461- 0901 Családi házak, Bangallowok, Öröklakások, bérházak, űzletházak és investment Propertik. Gulyas (Grossz) Mihály volt nyíregyházi - budapesti ügyvédet Tel: 482-1840 [«»] charlesign Charles Sign & Display Studio Limited VILÁGÍTÓ CÍMTÁBLÁK 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp Az összes EURÓPAI ház­tartási és konyhafelszere­lési cikkek beszerzési he­lye. FORTUNE HOUSEWARES IMPO RTING CO., 388 SPADINA AVE.. Telefon: 364 - 6^99 TV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hivja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz meg) J. J ERI CSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 Dr.CRISTA FAB1NY1 Mrs ON ROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI -6318. MAGYAR GYÓGYSZERTAR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 ‘patika. (ALLÉN PHARMACY) GYORS, UDVARIAS, GYÓGYSZERKÜLDÉS LELKIISMERETES Az (GAZÁBA! RECEPT SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. Általános életbiztosítás A tűzbiztosítás és mortgagebiztosítás valamint az adókedvezményes öregségi biztosítás specialistáj a Haber Lajos 7tto i ong«* st. Irwi.;921 „B97 llatfe!221 -IHíltá BUDAPEST MEAT MARKET TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhelyen, 200 kocsi férőhellyel. FIGY'FLMES KISZOLGÁL \S Tulajdonos: VARGA GYULA TELEFONRENDELÉS — FREEZER ORDER 517 BLOOR ST. W. TORONTO Tel: 531-5202 "6 nap nyitva” 410 Bloor St. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete.Ha jó, ízletes magyar készítésű FELVÁ­GOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeret­ne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk* a BALEGA család Parkolás az üzlet mögött Kanada területére C.O.D. szállítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents