Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-12 / 648. szám

6 oldal MENORA * 1977. március 12 1882 április 1-én négy nap­pal a zsidó húsvéti ünnepek előtt eltűnt egy kis tiszaesz­­lári cselédlány — Solymosi Eszter. Tiszaeszlár. Ez a kis nyírségi falu volt az első csa­tatere az Európa-szerte ter­jeszkedő antiszemita harcnak, amely többek között a rituális gyilkosság vádját akarta újjá­éleszteni. A feltörő antisze­mitizmus a 19. század máso­dik felében Europa-szerte igen termékeny talajra talált. Az ipari és kereskedelmi fej­lődés, a nagyvárosok kiala­kulása az osztrák-magyar monarchiára sem maradhatott hatás nélkül. A fejlődő kapi­talizmust, a liberális szelle­met, valamint az emancipáci­ós törekvéseket a hatalmát féltő arisztokrácia, a kleri­­kalizmus és a végső hanyat­lásnak indult kisbirtokos ne­messég nem nézte jó szem­mel. A liberalizmus és a fej­lődés elleni harcban az anti­szemitizmus használható fegyvernek mutatkozott. Magyarországon a szerve­zett antiszemitizmus Istóczy Győző működésével indult meg. 1882-ben, a tiszaeszlári per idejében Istóczy, Őnódy Géza tiszaeszlári képviselő, valamint Simonyi István kép­viselték a magyar antiszemi­ta mozgalmat az “Első nem­zetközi zsidóellenes kon­gresszusion, Drezdában. A magyar küldöttség Solymosi Eszter képével díszítette fel a pódiumot. Az antiszemita propaganda terjesztésében Si­monyi könyve mellett (Der Judaismus und die parlamen­tarische Komödie, Pressburg 1883) nem kis része volt Ve­­rovay Gyula lapjának. Dr. Komlóssy professzor pedig még az osztrák antiszemita mozgalomban is tevékeny részt vett. Solymosi Eszter eltűnése kapóra jött a magyarországi antiszemita mozgalom veze­tőinek. De az antiszemitizmus csak eszköz, lehetőség volt a fejlődés és a haladás elleni harcban. Őnódy, az ország­­gyűlési képviselő “működésbe kezdett”. Scharf Józsefet, a templomszolgát több más zsi­dóval együtt börtönbe vetet­ték. Móricot a templomszol­ga fiát Bary nyíregyházi al­jegyző, Recsky csendbiztos és Péczely írnok vették “keze - lésbe”. Veréssel, fenyegeté­sekkel vették rá al3 éves gye­reket arra, hogy apja és a töb­bi zsidó ellen valljon. Vallja, hogy a kulcslyukon keresztül látta, amikor a zsidók Eszter­nek vérét vették. De a hely­színi szemlén kiderült, hogy a gyilkosságot a kulcslyukon át megfigyelni lehetetlenség volt. A vád inogni kezdett, de úgy látszott, hogy a sors Őnódynak kedvez. Egy leány­ka holttestét találták meg a Tiszán. Külsérelmi nyom, szúrás vagy vágás nem volt a holttesten. Nemcsak a ruha, hanem egy lábheg bizonyította kétségtelenül, hogy a halott Solymosi Eszter volt. Több mint egy évig tartott, amíg ez a per végül is az igazság győzelmével, a vád­lottak felmentésével végző­dött. Eötvös Károly és a töb­bi védők hatalmas jogi tudá­sa, Seyffert Ede főügyész igazságérzete és minden po­litikai nyomásnak ellenálló tárgyilagossága, valamint a haladó erőknek a jogállamért való síkraszállása és nem utolsó sorban az ország lel­kiismerete döntő befolyással volt a jog és az igazság győ­zelmére. A Nyíregyházán megtartott főtárgyalásról nemcsak a fővárosi sajtó, ha­nem valamennyi jelentős európai újság rendszeres be­számolóban tudósította olva­sóközönségét. A magyar új­ságírók, közöttük Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor, Ador­ján Sándor és Sümegi Vilmos síkra szálltak az igazság győ­zelméért a maradiság és a faj­gyűlölet ellen. Eötvös Károly “A nagy per” című háromkötetes művében írta meg emlékeit e napokról és a per lefolyásáról. Közel ötven évvel később, 1931-ben kezdi meg a MAGYARORSZÁG című napilap egy új Krúdy regény közlését. Március el­sejétől százegy folytatásban jelenik meg a tiszaeszlári események, a zsidógyűlöletből és babonás előítéletekből le­vezetett, koholt vád történe­te. Majd újabb negyvenegyné­­hány év után könyvalakban fek­szik előttünk ez a regény: Krúdy Gyula: A tiszaesz­lári Solymosi Eszter. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1975. A költészet és látomás, az álom és valóság varázsos ele­meiből felépített, zsongító stí­lusú Krúdy világ helyett egy új, egy számunkra eddig is­meretlen Krúdy jelenik meg ebben a könyvben. Ez a kor­­történeti regény nemcsak do­kumentuma az eseményeknek (az első magyar dokumentum­regény!), hanem vélmény, kritika a tiszaeszlári perről, a Nyírség világáról. Krúdy ebben a regényében gyermek­korát, szülőföldjének világát eleveníti fel. Ez a regény a humanizmus, az igazság, va­lamint az előítéletek és az antiszemitizmus elutasításá­nak regénye. “Egy nagy embe­ri igazságtalanságot kell jóvá­tenni”, írja Krúdy a MAGYAR­­ORSZÁG előzetesében. Miért kellett a harmincas évek elején a tiszaeszlári pert újra elővenni? Krúdynak nem volt szüksége elfogulatlansá­gának bizonyítására. Korábbi művei erről félreérthetetlen tanúságot tesznek. Krúdy jól látta az eseményeket, a tör­ténelmi összefüggéseket. Ha­talmas tárgyi tudását mi sem bizonyítja jobban, mint ez a regénye. A magyarországi an­tiszemitizmus története, de az ausztriai mozgalom (Schöne­rer, Vogelsang, Lueger és a többiek) sem lehetett is­meretlen előtte. Ebben az idő­ben Gömbös már hadügymi­niszter. Az a Gömbös, aki a fehér terror idején a főisko­lások vezetője volt. Az a Göm­bös, aki a MOVE-t, a tisz­tek szövetségét megalapította, aki tevékeny résztvevője volt a fajvédő mozgalomnak és aki villájában bújtatta Schulz-ot, Erzberger gyilkosát. Már volt egy Kettőskereszt Vérszövet­ség, egy Ébredő Magyarok Szövetsége és Böszörményi Zoltán szervezte a Nemzeti­szocialista Magyar Munkás­pártot. Ezeknek a pártoknak egyik közös programja a zsi­­dógyülölet, az antiszemitiz­mus volt. Romániában Cod­­reanu légionistái szíják a gyű­löletet a zsidók ellen és 1930- ban megalakul a Vasgárda. Németországban pedig Hitler készülődik a hatalomátvétel­re. Krúdy mindezt világosan látta, érezte és értette az összefüggéseket és a követ­kezményeket. Legjobb bizo­nyítéka ennek, amikor regé­nyét a felmentő ítéletet kö­vető pesti tüntetések leírásá­val kezdi. A korabeli Pest képét vetíti elénk az esemé­nyek keretében. Krúdy a Nyírség szülöttje, a Nyírség krónikása másképp, mélyebben látott bele, jobban tudta analizálni a kort, az ese­ményeket, mint Eötvös a pesti ügyvéd. Műve méltó helyet foglal el a realista remek­művek sorában. De a kurzus feketelistájára tette Krúdyt, mint annyi más magyar írót, aki nem tudott megalkudni lel­kiismeretével, aki kiállt az emberiségért, aki ki merte mondani, meg merte írni a valóságot, az igazságot. Ez a regény nem talált kiadóra Magyarországon éppúgy, mint a “Valakit elvisz az ördög” sem. . Ötmilliárd dollárnyi kinc* hatvan méter mélyen az Óceánban A második világháború befejezése előtt, 1945 ápri­lisában a Kínához közeleső vizeken egy amerikai ten­geralattjáró megtorpedózta és elsüllyesztette az Awa Maru nevű japán kórházha­jót. Mint a háború után ki­derült, a hajó nem betege­ket szállított, hanem a japá­nok által elfoglalt országok kincseit akarta hazavinni az anyaországba. Most egy amerikaiakból álló kutató­­csoport, miután pontosan meghatározta az elsüllyesz­tett hajó fekvését — körül­belül 50-60 méterrel a fel­szín alatt — arra vállalko­zott, hogy a hajót kiemeli. Az amerikai vállalkozók ve­zetője, Scott Carpenter, űr­repülő és az Atlanti­­óceánt először átrepülő Lind­­berg fia, John Lindberg. A hajó gyomrában 150 ezer karát nyers gyémánt, 12 tonna platina, nagy mennyi­ségű műkincs és 200 tonna wolfram fém is van — töb­bek köpött. r ~ > I MAGYAR ASSZONYOK KEDVENC HELYE A ROTH és FIA IMPORT- > > HÁZ, MERT BÁRMIRE SZÜKSÉGE VAN, ITT MINDENT-MINDENT! ! MEGTALÁL I IKKA - TŰZ EX - FORINT | Importált paprika, frissen darált mák, J dió; Konyhafelszerelési cikkek ha-1 talmos választékban. Gramofon leme- ' zek, tapek, könyvek. — CLAIRE KENNETH kény vei: j A hermelines hölgy, j Éjszaka Cairóban,stb. J meieiie .. I Kitűnő tape és cartrige játszok hihetetlen olcsó áron! |K ROTH * SON EKVJMt-BY-TNE-MREEL, INC. IMKXTID KJOM * Mm * MTtMlNWAU 1577 FIRST AVENUE at 82nd STREET NEW YORK, N. Y. 10028 T•/.: RE 4-1110 — LE 5-2322 Házvétel 35 percre NewYork-tól! Akar Long Island leggyönyörűbb részén élni - hivja: HORAN REAL ESTATE irodáját. 116 Jackson Aver Syosset, N.Y. 11791 (516) 921-2884 Jericho, Syosset, Woodbury legszebb házait ajánlja Önnek. Keresse Steven-t a magyar eladót. ► Vasárnap is nyitva tartunk Long Island Expressway 43 Exit, 2 mérföld északra az iroda. Izráelnek most nagyobb segítség kell mint eddig bármikor ^MMIUL 1882 óta a legbecsűltebb külföldi,bor,pezsgő' és likőr Ennek bizonyítására megkaptuk a világ legjobb borának kijáró ARANYÉRMET! Nem csoda ha CARMEL védjegy az Ínyencek kedvence Certified Strictly Kosher by the Chief Rabbinate of Israel • SWEET WINES •TABLE WINES • DESSERT WINES • VERMOUTHS «CHAMPAGNES «BRANDY «WISHNIAK • SLIVOVITZ «VODKA • VARIETAL WINES • REGIONAL WINES Th,- ,mlv wint’-r .ind liquor- produced and bottled in lamed Rithon Le-Zion, -Lc'von Luob. Israel >ime I8H2 Imported by CARMEL WINE CO.,INC. 114 East 40th Street, New York,N.Y.10016 Hires név + szépség=1 millió A cím' ne tévesszen meg sen­kit Nagyon híres név kell hozzá, rendkívüli szépség és ritka szerencse. A név a nagyapáé: Emest He­mingway. Nobel-díjas regényíró. Margaux Hemingway, a huszonegy éves unoka pillanatnyilag a világ legjobban fizetett modellje. Egymil­lió dolláros szerződést kötött a Fa­­berge amerikai kozmetikai vállalat­tal. hogy a legújabb. „Babé” nevű parfüm őszi piacra dobását propa­gálja. A nagyapának — állapítja meg a Quick című lap — keményen meg kellett dolgoznia a pénzért. Margaux számára a tekintélyes név utat nyi­tott a könnyű, gyors meggazdago­dáshoz. ju sjikr. T! Szőke. 186 cm níágasí ^áhtíkoh?^ Másfél évvel ezelőtt jött el apja. Jaok Hemingway birtokáról. Idaho államból. Nagyapjára nem emlék­szik: hatéves volt a halálakor. De amikor Hemingway néven mutatko­zott be egy New York-i fogadáson, a Vogue című magazin fotóriportere gyorsan lefényképezte. Címlapra került. Felfedezték. Dino de Lau-Egy sport lady nem így megy a tengerbe, de ha romantika is kell a reklámhoz' Hemingway, a nagyapa A legjobban fizetni modell Erről és Margaux. a WeUon házaspár, avagy a hamburger király és a fotó­modell Új típust személyesít meg. Szélse­besen lovagol, káprázatos gyorsan síel, sportautóba ugrik, elszáguld, majd romantikusan ül egy csónak­ban lovagjával... Angliában ki­hagyják a filmből, hogy az autó mo­torját javítja, miközben partnere csak nézi őt. mert az angol televí­ziós társaság kutatása szerint a nők­re nem jól hat az ilyesmi. A Daily Telegraph című lap ré­szére készült képeken a divatszer­kesztőnő rózsaszín csipkés blúzba, rózsaszín fodros szoknyába öltöztet­te a majd két méter magas atléta­­nőt. és arany szandált adott kicsi­nek éppen nem mondható lábára. Mert azért romantika is kell. rentis olasz rendező Száj rúzs cimii filmjében már főszereplő. Egy mo­dellt alakit, akit megerőszakolnak, de ő elégtételt vesz és lelövi táma­dóját. Férjhez ment Erről Wetsonhoz. a 36 éves „hamburger milliomoshoz”. (A hamburger jellegzetes amerikai étel fasirt kettészelt zsemlébe téve. Amerika-szerte hamburger éttermek hálózata épült ki.) Erről Wetson jó üzletember lévén, irányítja Margaux karrierjét. Londonban készül a Fa­­berge cég részére legújabb reklám­filmje. Margaux Hemingway part­nere: Cary Grant. A The Sunday Times tudósítója megkérdezte Cary Grantet: milyen az új sztár? „Ara­nyos gyerek, de a vele való társal­gástól sokat nem lehet várni..." A Szájrúzs című film kritikája után — a kritikusok rosszallták, hogy egy komoly témát ilyen könnyed ccir.i használnak fel — Margaux kijelen­tette: „Igazán azt hittem, hogy jó vagyok a filmben. Nem kellett sok szöveget megtanulnom”. A kozmeti­kai vállalat — írják a lapok — nem azért ad egy milliót, hogy Heming­way kisasszony társalogjon. A reklámpszichológusok tudják, milyen típussal lehet az adott idő­pontban a legnagyobb hatást elérni. A Faberge piackutató menedzsere szerint a mai reklámok olyan nők­nek szólnak, akik sikert akarnak el­érni a férfivilágban, de nem akar­nak uralkodni. Erről, a férj. miközben felesége kézenáll és cigánykeiekeket vet a felvevőgép előtt, megjegyzi: ..Ki­lencven mérföldem sebességgel síel... és négy mérföldnyire is el­visz egy embert a hátán, ha kell... a legtöbb férfit megfélemlíti Mar­gaux, de a legtöbb nő rokonszenve­zik vele.. A cowgirlből a világ legjobban fizetett fotómodellje lett — írja a Quick. de nem mulasztja el hozzá­tenni: „Egyet sem olvasott a híres nagyapa könyveiből. Hg társaságban Hemingway-ról beszélnek, elzárkó­zik. és valami mélyértelmüségel mormog... »nagyon sokat tett a Nyugat kultúrájáért...- aztán elné­mul. Csak ha témát változtatnak, és a sportról beszélnek, érzi újra otthon magát.” Sx. £.

Next

/
Thumbnails
Contents