Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-06-11 / 661. szám

H y W E N D R H JUN. 11. 1977. 40^cent VoL 16~ 661~ ______________ hogy Értelmezik az ensz döntéseket; Mialatt Izraelben a kor­mányalakítási tárgyalások a vártnál gyorsabban haladnak s az első napok túl éles nyi­latkoztai után egyre több mérsékletet lehet fölfedezni Jeruzsálemben, addig múlt héten C ártér elnök nyilatkoza­tai kavarták föl a közelkele­­ti feszültséget. Carter előbb a Newsweek magazin inter­jújában, majd egy politikai be­szédben használt olyan meg­szövegezéseket és vázolt fel olyan politikai koncepciókat, amelyek egy izráeli kormány részére — bárki is álljon annak az élén — semmiképp sem elfogadhatók. Lehetséges, sőt valószínű, hogy Carter elnök jószándékú­­an és csupán diplomáciai gya­korlatlanság következtében fogalmazott így. Erre mutat az is, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium hivatalos körei hamarosan magyaráza­tot bocsátottak ki arról, mi­ként kell értelmezni az elnök beszédét. De ami elhangzott, elhangzott és ez éppenséggel nem rózsás. Carter ugyanis arról be­szélt, hogy Izráelnek tiszte­letben kell tartania az ENSZ határozatokat, amik a határok visszaállítására, önálló Pa­lesztinái otthon felállítására és a palesztinai menekültek­nek adott anyagi jóvátételre vonatkozik. Csakhogy ilyen ENSZ határozatok nem létez­nek s ha Carter a meglévő határozatokat így értelmezi, úgy ez az egész amerikai po­litika megváltozását jelente­né. Az ENSZ-ben ugyan hoztak különböző döntéseket, de kö­telező jogérvénye csak kettő­nek van, a 242-es és a 338- as számúnak. Mindkettő terü­letekről való izráeli vissza­vonulást ír elő anélkül, hogy az 1967-es határok helyreállí­tását követelné s ugyanakkor biztosítja Izráel fennmara­dását és védhető határait is. Vagyis Izráelnek csak abszo­lút béke ellenében kell vissza­adni később megbeszélendő területeket. Palesztin nemzeti otthon felállítására ENSZ-határozat nincsen, sőt ellenkezőleg, az 194 8-as felosztási határozat a Jordán folyótól keletre eső Transzjordániát említi pa­lesztin nemzeti otthonként és 1948-ban a jordáni légió tör­vénytelenül szállta mega Jor­dán nyugati partját. Hasonlóképpen nincs ENSZ- döntés palesztin menekültek­ről, csupán menekültekről, és anyagi kártalanításról a dön­tés nem beszél. Amennyiben igen, úgy Izráelnek is joga van kártól ítést követeim az arab államokból menekült zsidó­kért és az illetékes szervek máris összeállították a me­nekült listát, amely 820 ezer főről szól, akik főleg Marok­kóból, Tuniszból, Algériából, Irákból és Jemenből menekül­tek Izraelbe. Valószínű, hogy Carter nem nyelvbotlást köve­tett el, hanem ez volt az el­ső diplomáciai csavarszorftás abban a küzdelemben, amely most az Egyesült Államok és Izráel között kezdődik, s a­­melynek célja Amerika részé­ről, hogy az új, kemény vo­nalat vivő izráeli kormányt minél jobban megpuhftsa. Nem kell attól félni, hogy Amerika cserbenhagyja Izráelt, de azt se hisszük, hogy bármely amerikai adminisztrációnak különös szívügyet okozna, hogy Izráel érdekeiből minél kevesebbet valósítson meg. Az izráeli diplomácia jogosan épít arra, hogy egy háborús fenyegetés az Egyesült Álla­mokat kényszeríti kompro­misszumra. Ha ugyanis Izrael most háborút robbantana ki, katonai fölényével az arabok fölött arra kényszerítené a Szovjetuniót, hogy az arab ol­dalon beavatkozzon. Ha pedig ez megtörténik, az Egyesült Államoknak muszáj Izrael mellett harcba szállni. Ellen­kező esetben nemcsak a Közelkelet vész el számára, de teljes világpolitikai vezető­szerepe. Hol látszik megoldás? Ott, hogy Begin nem lesz olyan hajthatatlan, mint amilyennek most mutatkozik. Az eddiginél több engedményt akar kicsi­karni, de végén ő is népsza­vazás elé terjeszti a bizonyos területeken való visszavonu­láson alapuló béketervezetet. Sőt, ha ezt Begin kormánya terjeszti be, nagyobb az esélye az elfogadásra, mintha a ré­gi munkapárti kormány állt volna elő ezzel, így ugyanis nem lesz szervezett ellenzék. Igaz, az új izráeli kormány vezetői a Biblia nemzeti-er­kölcsi alapját hangoztatják, hisznek is benne. De ponto­san tudják, hogy az Egyesült Államok reálpolitikáját nem Mózes Ot Könyve irányítja. S hogy ez így van, annak éppen az izráeli koaliciós tárgyalá­sok alakulása a bizonyítéka. A Likud és a Vallásos Nemzeti Párt mellett most már biztos, hogy a mérsékelt irányvonalú Jádin-párt is helyet kap a kor­mányban és maga Jádin mi­niszterelnök-helyettes lesz. S mivel befejezett ténynek te­kinthető Dáján küTUgyminisz­­tersége is mert a Likudon belül is van egy erős mérsé­kelt csoport, nem kell attól tartani, hogy a sólymok kor­mánya önmagára akarna le­csapni. Az új izráeli kormány mely előreláthatólag a jövő hét folyamán megalakul, tár­­sryalókép*^« rugalmas lesz és könnyerflehet, hogy a világ­nak okozott sokk kihat az ara­bokra is és ezzel elősegíti a békét. Mi újság az izráeli belpolitikában? DÁJÁN VAGY A MÁSODIK BOMBA Az első a Likud nagy válasz­tási győzelme volt. A második bomba néhány nappal később robbant. Megkezdődtek a koa­líciós tárgyalások és miköz­ben a 43 mandátummal rendel­kező Likud vezetői a 15 mandá­­tumos DÁS és a 12 mandátum­­nyi erőt képviselő Vallásos DÜHÖS Tudni kell, hogy Izráelben a külügyminiszteri tárca a há­rom legfontosabb egyike — mint minden országban —, s mióta világ a világ, nálunk mindig a legnagyobb párt em­bere volt a külügyér. Ezúttal széltében-hosszában terjesz­tette a Likud, hogy saját embe­re, a pártszövetség liberális szárnyához tartozó Árje Dulczin, a Szochnut kincstár­noka kerül a külügyminiszté­rium élére. Közben megegyezett Dáján és Begin, s közzétették a hírt. Dáján otthagyja anyapártját, a Munkapártot és az új rezsim szolgálatába lép. Az még nem világos, hogy egyidejűleg tag­ja lesz a Likud valamelyik komponensének, vagy nem lép be egyik pártba sem, csak kü­lügyminiszterként vesz részt az ügyek vitelében. Utóbbi e­­setben önálló, egyszemélyes parlamenti frakciót is képez­hetne. Ez azonban most mellékes, a lényeg, hogy Dáján fellépése ebben a szerepkörben — mi­lyen hatást gyakorol a koalici­ós tárgyalásokra. Nos, a Val­lásos Nemzeti Párt egyik ve­zető személyisége, Zvulun Hammer — aki lényegében a párt I. számú vezére, mert ő áll a fiatalok csoportjának é­­lén —, örömmel üdvözölte a Nemzeti Párt vezetőivel ta­nácskoztak az új kormány kör­vonalairól — személyi és program vonatkozásban —, megjelent egy 3 soros hír — az érdekeltek hivatalos közle­ménye — miszerint Mose Dá­ján lesz az új kormányban a külügyminiszter. A DAS Begin-Dáján paktumot. Nem így Jigáéi Jádin professzor, a DÁS vezető embere. A pro­fesszor elkeseredett hangú nyilatkozatban Ítélte el a Likud vezetőit, hogy miközben javá­ban tárgyalnak a koalició ki­alakításáról, s a tárcák elosz­tása még hátra van, egyszerű­en odaígérik az egyik legfonto­sabb tárcát a ’’kívülálló” Dá­­jánnak. Kérdés azonban, hogy miért kívülálló Dáján? Igaz, hogy nem hagyta el a pártját a választás előtt és nem lépett át a Likudba, de az köztudomású, hogy ideológiai­lag és praktikus politikai fel­fogását illetően is sokkal in­kább oda tartozik, mint az a­­nyapártjához. És ami ennél is fontosabb — soha nem rejtette véka alá, mit gondol. A legéle­sebben szemben állt a Munka­párt I. számú szövetségesé­vel, a Mapámmal, és nyíl­tan hirdette, hogy Judeát es Somront, vagyis a Jordán nyu­gati partvidékét nem szabad visszaadni az araboknak. Iz­­ráel biztonsága sínylené meg, ha sor kerülne mégis erre a lépésre. Megjegyzendő továbbá, hogy noha Dájánt hadvezérként is­meri a világ, olyan katonaem­ber ő, akinek világos külpoli­tikai koncepciója volt mindig, látszik a külügyminiszteri Ilyen értelemben alkalmasnak tisztségre. CSAK EGY PÉLDA. A NYITOTT HIDAK A hatnapos háború után Dá­ján hadügyminiszter volt. ő dolgozta ki a ’’nyitott hidak” politikáját, amely annak idején merész, sőt forradalmi újí­tásnak számított, azóta vi­szont a közelkeleti helyzet hétköznapjainak egyik leg­szembetűnőbb jelensége, sőt nemcsak gazdasági, de politi­kai értelemben is a meghatá­rozója. Hogy mit jelent? Dáján fel­ismerte, hogy a hatnapos há­ború után — tekintettel az Iz­­ráel kezébe került hatalmas területekre — azok lakosságát nem lehet teljesen elvágni az arab világtól, ezért megnyi­totta a Jordán felett átívelő hi­dakat a polgári forgalom szá­mára. Aki az utóbbi 10 év bár­melyik hétköznapján megáll a Jordán-hidak mentén és figye­li a hatalmas forgalmat Izrá­­el és Jordánia között, nem az­zal a benyomással távozik on­nan, hogy a két világ háborús­kodik egymással, illetve még nem jutottak el a békekötésig. Zöldséget, gyümölcsöt és kü­lönféle iparcikkeket szállíta­nak a hatalmas teherkocsikés a látogatók is egymás kezébe adják a kilincset. LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG Látszólag — de hangsúlyoz­zuk, csak látszólag — Izráel és Jordánia közötti kapcsolat bonyolódik a hidakon, de való­jában Izráel és az arab vi­lág között fonódnak az egy­másrautaltságból eredő ter­mészetes szálak. Igaz, a poli­tikusok még nem tudtak meg­egyezni és a katonai vezetők is fenik a kardokat, de ez mellé­kes — a hidak mentén. Ott bur­gonyát, meleg alsó fehérneműt és gyerekeknek való játékokat szállítanak egyik partról a másikra — és ez a lényeg, mert ez az előremutató jelen­ség. Ez a Dáján-koncepció. Ezzel szemben a Dáján-el­­lenesek erre már nem is gon­dolnak, csak a maguk nótáját fújják. Ez a nóta ígyhangzik;A jóm kipuri háború idején Dáján volt a hadügyminiszter. A mu­lasztásokért, a súlyos veszte­ségekért elsősorban ő a fele­lős. Lehet-e ilyen ember alig 4 év múlva ismét a kormány tagja. Ráadásul kulcstárca é­­lén. A másik Dáján-ellenes nóta szövege a következő. Dáján nem lépett át a választások e­­lőtt a Munkapárt soraiból a Likud-ba, tehát az anyapártja segítségével a lista nagyon is megtisztelő hetedik helyén ke­rült be a tövényhozás házának padsoraiba. Ha most átmegy a túloldalra, adja át a mandátu­mát a pártjának. Ezt Dáján egykori közeli elvbarátja, Si­mon Peresz jelentette ki. To­vább ment ennél Kárgmán kép­viselő, az eddigi Kneszet pénzügyi bizottságának elnö­ke, a Munkapárt, egyik vete­ránja. Folytató s a 3. oldalon Vizet a tengerbe! Bevásárolni mentem a Canadian Tires­­hoz. Egyesült Államok-beli olvasóink nem is­merik ezt az üzletet, s ezért elárulom, hogy a Canadian Tires olyan áruház-lánc, mely fő­leg a házon kívüli élethez szükséges kellé­kekkel foglalkozik. Autó alkatrészek, kerti bútorok, biciklik és szerszámok, turisztikai holmik, vadász és halász felszerelések, tá­borozáshoz szükséges lim-lom és vicik­­vacak. Én éppen kerti hintát vettem unokáim­nak. Mögöttem egy férfi impozáns méretű, de elegáns kivitelű dobozzal igyekszik a pénz­tárhoz. A dobozon tisztán olvasható a felírás: eredeti tűzifa. Három órát garantáltan égő rönk. Ára $ 4.75. Pénztár szomszédom tehát táborozásra készül, viszi a családot nyolchengeres autó­jával egy kis szabad levegőre, vissza az ős természethez, hadd élvezzenek a gyermekek friss levegőt, hadd tanulják meg milyen volt az élet mielőtt a benzinfüstös város, a kor­mot okádó gyárkémények elviselhetetlenné tették azt körülöttünk. Gyerünk kirándulni, vagy ahogy azt a mi fiatalkorunkban mondta a helyiérdekű vasútat reklámozó jelmondat: Hévvel a szabadba. Mi is kell ahhoz, hogy a természet lágy ölét százszázalékosan élvezhessük ?Termé­szetesen kell egy autó, hiszen amerikai tá­volságok mellett igazán nem vághatunk neki a szomszédos 100-150 mérföldre eső ősrenge­tegnek. Nem is akármilyen autó kell, hanem olyan, melynek hátsó lökhárítójára kapcsoló­szerkezet van szerelve, amire ráakaszthat­juk az utánfutót. Utánfutó nélkül nem megy, mert a lágy ölhöz sok felszerelés kell. Sá­tor, felfújható gumimatrac, mely egyúttal a kristálytiszta vizű tóban a napozást is elő­segíti. Meg kell motorcsónak, mely a kris­tálytiszta vizű tó kristálytisztaságát megfer­tőzi, nehogy pancsikolni vagy napozni lehes­sen benne. Aztán kell a horgász felszerelés hogy amennyiben az agyonfertőzött vizű tó­ban nem döglenének meg a halak, azokat ki lehessen vele fogni. Ha a koszos vízben vé­letlenül életbenmaradt halat mégis sikerül megölni, akkor azt illik kellően elkészíteni. Ehhez edényre, no meg elektromos főzőszer­kezetre van szükség, mégpedig különleges transzformátor felszereléssel, hogy az ős­rengetegben meghúzódó vadember az ottho­nitól eltérű fázisú elektromosságot is be tud­ja fogni saját elektromos kondér jába. Aztán kell jégláda, mesterséges jéggel és egy ügyes kis vegyidobozzal, amely a mesterséges jég életét meghosszabbítja, mert ha azélelem i­­dőközben megromlik, akkora táborozó vad­ember az őserdősarki fűszeresboltban kény­telen megvásárolni a Libby's levest, a Coca Colát és Sanders ezredes patentirozott Ken­tucky rántott csirkéjét. Márpedig így az e­­gész táborozás nem ér semmit, s a gyerekek sohasem fogják megtanulni, hogyan is éltek pionír őseik. Este tábortűz van. A tűz persze nem arra való, hogy a fekete legyek, szúnyogok és e­­gyéb bogarak hadát elűzze, de erre nincs is szükség. Az utánfutóban tudniillik szépen sorakoznak egymás mellett a különböző mé­retű, jelzésű és célzatú rovarirtók. Gondo­san megkülönbözttve melyik az amelyiket bőrre kell kenni, melyik az, amelyiket a sá­torban kell szétszórni, melyik az, amelyiket az őserdőben kell elfrecskendezni az aerosol rendszerű fröcskölővei; nem kell az ősren­geteget megosztanunk a rovarokkal, elvégre nem vagyunk vadak. V iszont tábortűzre még­is szükség van, ez adja az igazi romantikát, mert hadd tudják a gyerekek stb. A papa gondolt is a táborozási terv felme­rülésekor arra, hogy majd elküldi a gyereke­ket rőzsét gyűjteni az erdőbe, de ezt hamaro­san elhesegette magától. A gyerekek sze­retik a tábortüzet, nem szeretik a rőzsegyűj­­tést, szeretik a táborozás romantikáját, nem szeretik a táborozást. A táborozás ugyanis bizonyos fizikai megerőltetéssel jár együtt, mégpedig céltalan megerőltetéssel. Mert mi van ha a forrástól a táborhelyig cipelik a vi­zet ? Ezért a bíró nem ítél gólt és ha sikerül nedves fa alatt meggyújtani a lángot, ezzel nem győzték le a másik csapatot, legfeljebb önmagukat, amiben igazán semmi öröm nincs. Az egész táborozásnak csak akkor van értelme, ha sikerül a maximális kényelmet biztosítani. A papa tehát elmegy a Canadian Tires-hez s megvásárolja a kiszárított, gondosan ki­­suvickolt, különböző színű lángok egesehez im­pregnált fahasábot, amit előbb selyempapír­ba, majd kartondobozba csomagolnak, még jó ha nem kötnek lila színű masnit a copfjá­ba. Ilyen apróságon nem érdemes spórolni hiszen csak $ 4.75. És három órát ég. Ga­rantáltan. Hévvel a szabadba, nem érhet semmilyen meglepetés, semmilyen bosszú­ság. A civilizációtól való viszontagságmen­tes megszabadulás érdekében semmilyen áldozat nem drága. Egyik barátom meselte, hogy nemrégen Los Angelesben egy házi partyn vett részt, ahol a vendégek kissé többet fogyasztottak, mint ahogy azt a háziak eredetileg kiszámol­ták. Nem kell félreérteni, nem alkoholból, — citromból, A házigazda előzékeny ember. I- gaz, hogy éjjel három óra volt, de a lakástól hét mérfölnyire volt egy 24 órát nyitvatartó üzlet, ahol bármikor meglehet vásárolni azo­kat a műanyag citromokat, amiket csak ki­csit megnyomunk, máris fröcsköl belőlük a finom, ízletes, préselt citromlé. Hét mér­föld ide, hét mérföld oda, háromnegyed órás autóút, gáz, bűz és gázpénz, fontos, hogy a vendégeknek minden meglegyen. De — mondja barátom — hiszen a kert, a környék, az utca telis-tele van citromfával. Ott potyognak le a sárgává érett finom citro­mok, senki sem hajol le értük. Menjünk ki a kertbe,. — javasolta, — szedjünk össze né­hány citromot. A többiek értelmetlenül néz­tek rá. Az nem arra való, az csak olyan dísz. Az igazi citrom a fűszeresnél terem, kis műanyag labdacsokban, a ládafában — ami v' - lószínűleg ugyancsak plasztik. Ökológusaink állandóan földgolyóbisunk el­szennyeződésére figyelmeztetnek, óceán­jainkban már vannak olyan pontok, ahol a ten­geráramlatok különleges találkozása követ­keztében műanyag szigetek halmozódtak fel, a hajósok messze elkerülik. A kalkulációk sze­rint a most elszórt mflagyagok a tengerben kb háromezer év múlva fognak megsemmisülni. Hacsak közben nem szórnak be még újabba­kat. Rothad körülöttünk minden (az örökéle­tű műanyagot kivéve) és mi úgy menekül ünk a természetbe, hogy utánfutókon, táskákban, elektromotorokban visszük magunkkal a rot­hadást. A New York Állam-beli Catskill hegység egyik nyúlványán 2000 acre-n nemrég cser­készparkot létesítettek. A cserkészparkból múlt héten 2 50 acre eladásra került, mert ki­derült, a kiscserkeszek nem tudnak mit kez­deni ennyi szabad területtel. A tudósok sze­rint enviromentális betegségük támad, vagy­is rossz lelki hatást tesz rájuk, hogy olyan környezetbe kerülnek, amelynek adottságait nem ismerik, melyben ügyetlenül mozognak, nem ismerik ki magukat benne. A gyerekek ahelyett hogy élveznék a természetet, ideges­sé, ingerlékennyé válnak a vadonban, a cser­készparktól tehát minél előbb és minél jobb áron meg kell szabadulni. Az eladás sem rossz mód. De talán meg kézenfekvőbb lenne, ha a cserkészparkban to­ronyházakat építenének, minden ház aljába betonozott és szigorú mértani szabályok a­­lapján készített tavat építenének, külön azú­­szóknak, külön a horgászoknak. Még új vál­lalkozási lehetőségek is keletkeznének a hor­gászmedencék hallal való ellátása nagyban csökkentené a munkanélküliséget. A torony­házak közötti medencéket csatornákkal lehet­ne ellátni, s e lagúnákban remek vízisielési lehetőség nyílna. Fönt az emeleteken, a szo­bákban luxusberendezésü sátrakat állítaná­nak fel, aminek nagy előnye, hogy légfűtés és léghűtés lévén a házban, nem kellene a háló­zsákok cipzárával bajlódni. Az újszerű cserkészpark szenzációs ide­genforgalmi látványosság lenne, Catskill tu­ristaipara még jobban növekedne, talán még Afrikából is lehetne tanulmánycsere alapon szakembereket hozatni, hogy megtanulják a fekete földrészen is; ne nagyon siessenek a civilizációval, mert az különös veszélyeket rejt magában. Ezért van az, hogy az ameri­kai ember mindent megtesz, hogy mihelyt le­het otthagyja a büdös, füstös nagyvárost, s rohanjon hévvel a szabadba, a természet láyy ölére.

Next

/
Thumbnails
Contents