Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-06-04 / 660. szám

16.oldal 1977 június 4 ’ MI NŐK \ ZALAN MAGDA: EGY “KLASSZ PASAS" Álmomból csönget fel a te­lefon. Aki ilyenkor hív, - gon­dolom, bizonyára valami na­gyon fontosat akarhat. — Ki volt az a klassz pasas, akivel szombaton láttalak a Royal Alexben? Kicsit álmosabb hangon vá­laszolok a kelleténél, hogy az éjszakai telefonáló lelkiisme­­retfurdalást érezzen: — Lázár Imre BécsbŐl. • j — Kicsoda, micsoda, esmit csinál? — faggat tovább hívóm, álmosságomról, sem a jogos valódiról, sem a rájátszott műviről nem vesz tudomást. A dolog neki valóban fontosnak látszik. — Dokumentumfilmeket.-----Milyen dokumentum­filmeket? — Nagyon jókat. Ausztriá­ban a legjobbakat, de Európá­ban is az elsők közé számít. — Hogy neked milyen hülye mázlid van! — hallom a túl— végről, és a megjegyzést úgy értelmezem, hogy Lázár Imre ’’klasszságán” nemhogy ront, sőt javít az, hogy keskeny csí­pője, izgalmasan ősz szakálla mellett nem playboy, hanem alkotóművész. Habár életem elmúlt jó tíz éve nem nevezhe­tő éppen szüreti mulatságnak, igaza volt éjszakai telefoná­lómnak, hülye mázlim van egy dologban: ahová lépek, minde­nütt érdekes, értékes, ’’klassz emberekbe botlom. Ha dr. Johnson és Co. a 18. szá­zadi Angliában nem találta volna fel az újságírói mester­séget, én biztosan kitaláltam volna magamnak, hogy kárba ne vesszen az a sok portré, a­­mi váratlan, vagy nagyon is várt találkozásaim során ben­nem kirajzolódik. Lázár Budapesten végezte a főiskola rendezői tanszakát akkor, amikor én az első szer­kesztőségi szoba ajtaján ko­pogtattam. Az évfolyam leg­jobbja volt. Egy Déry novellá­ból még diákkorábanírt forga­tókönyvével olyan rangot vív ki magának, hogy Hegedűs Géza beválasztatja az Irodalmi Ta­nácsba. Ebből a könyvből for­gatja vizsgafilmjét, amely rögtön megnyitja előtte a film­gyár kapuit. Egy évvel később már el is készíti játékfilmjét, Sarkadi Imre Hortobágy című novellájából, a film címe: ÍTÉL A PUSZTA, főbb szerep­lői Görbe János és Mensáros László és Márkus László. Azt hiszem ez az egyetlen film a celluloid történetében, ame­lyiknek nincs se forgatókönyv­írója, se rendezője. irodatei: gU-6822 Lakástel 288-7559 tlr.TAttlH rÁL ti HU réti 10 ST. JAMES ST., Suite 902. MONTREAL JELEDI TIBOR Chartered Accountant >IO\Tlti:\L TORONTO 93 I -:m I I 363-8092 4333 St.Catherine St.W. 280 Jarvis St. SIRKOA VATAS Ezúton értesítjük barátainkat és ismerőseinket, hogy felejhetetlen férjem, apánk BREUER FERENC sírkövet avatjuk június 19.-én vasárnap délelőtt 11 órakor a De La Savane úti temető Ahavat Dávid Parcellájában (Jean Talontól első bejáratnál.) BREUER ELSIE, ROBI, DEBBIE ÖCSI és EDDY SÍRKŐ AVAT AS Ezúton értesítem barátaimat és ismerőseimet, hogy felejhetetlen férjem WEISZJÓZSEF sirkö-avatása június 12-én vasárnap 10 órakor lesz a De La Savane úti temetőben, a Baron De Hirsch Parcellában. WEISZ OLGA — Hát igen — mosolyog bele abba az ősz szakállába Lázár, — alig készült el 1956 nyarán a film, október lett, és novem­berben én már Bécsben vol­tam... Nemrég jártam Ma­gyarországon, megnéztem azt a régi, első tulajdonképpen befejezetlen filmemet ( mert minőségű ”soft drinkkel”’ való keverése. Végül a tonic mel­lett dönt, önt, kever, ízlel, az­tán válaszol: Az első igazán sikeres film­je az Osztrák-Magyar Mo­narchiáról szólt, 50 évvel an­nak kimúlása után.AZ ISTENEK FEHÉR KÖPENYBEN, orvo­Lázár Imre a zenei felvételeket már nél­külem készítettékel), és akkor láttam, hogy a szokásosan hosszú, részletező főcímről csak az én nevem maradt le... Bécsben a magyar menekül­teket meleg ruhával, étellel, tanácsokkal várták, de film­szerződéssel még az olyan te­hetségesnek tartott ifjú titáno­kat sem, mint amilyen híre Imrének volt Pesten. Dolgo­zott, mint soffŐr, segédmun­kás, ’’piaci polgár” Ter­­sánszky Józsi Jenő szavával élve, mint hordár és kínai bútorok ügynöke. A hazai mŰ- vészvilágután az utcákegysze­­rű emberei közé került'tulaj­­donképpen visszakerült közé­jük: Rácalmáson született, halászok között. Ekkor döbben rá, hogy a játékfilmnél, a fik­ciónál jobban érdekli a való é­­let dokumentálása. ( — Tulajdonképpen a Déry meg a Sarkadi novellából ké­szített filmjeim is sok do­­kumentális elemet tartalmaz­tak. Például elsőnek Magyar­­országok hivatásos színészek helyett a helyi emberekkel forgattam. Úgy látszik, titkos dokumentumfilmes voltam mindig is, mint ahogy vannak titkos nikotinéhesek,akik rosz­­szul vannak anélkül, hogy tud­nák, hogy az el nem szívott ci­garetták kínozzák őket.) Lázár Imre meglehetős gyorsan rátalált ”el nem szí­vott cigarettájára”, a doku­mentumfilmezésre: 1960-ban, Münchenben forgatta első nem játékfilmjét, a Németország­ban élő magyar menekültek­ről, emigránsokról. A filmnek nagy visszhangja volt, még­sem maradt Münchenben, visszament Bécsbe és beleve­tette magát az osztrák valóság szociográfiai felmérésébe. E- gyik TV-filmjét a másik után forgatja évek óta, elkészített és műsorra tűzött dokumen­­tumjainak számával majdnem valószínűtlen rekordot tarte­­urópai kollégái között: évi át­laga közel két film! Már vagy 30 címet tud felsorolni. — Miről csináltad a leg­érdekesebb dokumentumaidat? — kérdem. Hosszan késik a válasz. Nem mert gondolkoz­nia kell, de mert minden fi­gyelmét leköti egy pohár gin­nek a megfelelő mennyiségű és ^fYlecfkivc \y A MÁRTÍROK TEMPLOMA HITKÖZSÉGÉ ezennel szeretettel meghív minden magyarnyelvű zsidót JUNIUS 12-ÉN, vasárnap délelőtt megtartandó MÁRTÍROK EMI ÉK ÜNNEPÉt yRE a templom helyiségében- 3910 Courtray alatt, em lek ünnepély rendje Délelőtt 9 órakor Istentisztelet 10 órakor az emlékünnepély kezdete. Dísz-szónok: Dr.Barna Zoltán, a hitközség elnökségi tagja Izrael képviseletében Cvi Caspi főkonzul Izrael együttérzését tolmácsolja. Az ünnepély liturgiái részét vezetik Rabbi Schnurmacher Miklós és Kántor FrischmanVVilliam. Gyertyagyújtás' a nöegylet tagjai Zaros/o Hardy Ferenc, a Hitközség elnöke \/ emlékünnepélyt levezeti: Halmi József, a Hitközség ügyvezető elnöke. Zalán Magda sokról, az ELESETT ANGYA­­LOk papokról, a Hitler gye­rekkorát és fiatal éveit felku­tató filmje után hetekig be­széltek róla az osztrákok és németek, akárcsak a később a Rudolf Hessről forgatott film­je kapcsán. Hatalmas sikere volt egy FOCI HATÁROK NÉLKÜL című eredeti ötletfl munkájának: egy burgenlandi, határmenti kis falu amatőr labdarugóit néhány helybeli szurkolóval felpakolta egy te­herautóra és átvitte őket a ha­tár túlfelén található első ma­gyar faluba. A film a két foci­csapat mérkőzését örökítette meg és az előtte-utána Össze­keveredő szurkolók előbb té­továzó, aztán egyre lelkesebb baráti eszmecseréit, vitáit. Készített dokumentumfilme­ket a Requiemmel. Miért ér­dekelnek a vallások, a vallású­­kat gyakorló emberek? — A zsidó vallás többezer é­­ven keresztül meghatározta az ember morális, kultúrális életelveit, sőt az államfor­mákat. Ügy érzem a vallás képviselőinek sorsa hordozza legpragmatikusabban korunk átalakulásra való, de tőle félő szellemét, ezért fordultam annyi kíváncsisággal feléjük. A valóság érdekel, azt szeret­ném, mint filmes feltérképez­ni függetlenül attól, hogy e­­gyetértek-e a bemutatott té­nyekkel, az elmondott elméle­tekkel, vagy sem. Egy-egy fil­memmel tükröt akarok tartani a nézők elé, nem a magam vi­lágnézetét továbbítani. Ezért olyan ritka a dokumentuma­imban a kisérőszöveg. Illetve ezért olyan szűkszavú. — Megmondom őszintén, — jegyzem meg — Reqviem­­ben túlontúl szűkszavúnak é­­reztem. De szerintem te ma­gad is, mert az első torontói magánvetítéskor minduntalan közbevetettél egy-egy kiegé­szítő mondatot. Ami valóban odakívánkozott, a film jobb megértését szolgálta. Lázár nagyot sóhajt, mint aki úriasan le akar nyelni egy méltánytalan kritikát. Rögvest visszakozom: — Na persze ez csak apró technikai kérdés. — Nem technikai, lelkiis­mereti — mondja. — 77? Megmagyarázza, hogy a magyarországi forgatás nem ment mindén nehézség nélkül. Odahaza elvben nincs zsidó­kérdés, mindenki le akarta be­szélni hogy ilyesmivel foglal­kozzék. Megmagyarázta, hogy őt a dolog nem politikailag ér­dekli, hanem etnikailag. Mondjuk foklórisztikailag. Él­nek-e, ha igen hol, kik között zsidó ritusok, hagyományok, régi dalok. Még így is, a for­gatáshoz kapott hivatalos en­gedéllyel, nem volt könnyű do­log szóra bírni,felvevőgépeié állítani az embereket. Nema­­kart az ő óvatosan, mérlegel­ve mondott szavaikhoz semmi kommentárt hozzátenni. Nem hangzik el a filmben, hogy azok a gyönyörű, ősi dalok már alig hallhatók otthon, mert amíg a magyarországi cigányok, vagy svábok etnikus kultúráját álla­mi támogatással őrzik, fej­lesztik, a zsidó kultúrkincsek veszendőbe mennek. Azt sem mondta el a film kisérőszöve­­ge, hogy a filmrevitt körülme­­télési szertartást végző idős mayl az utolsó, aki Magyaror­szágon ezt a rituális operáci­ót végre tudja hajtani. És az sem hangzott el, hány növen­déke van a budapesti rabbikép­ző intézetnek, amelynek kiet­len bérházfolyosóra néző ko­pár, szegénynél szegényebb szobái pofonként csattannak a néző arcán. — Tartozom az igazságnak — teszi hozzá Lázár Imre, — hogy nemcsak Magyarorszá­gon voltak nehézségeim ezzel a filmmel. Eredetileg az oszt­rák televíziónak készült, de mindeddig nem mutatták be. Rázós témának érzik ők is, pestiesen szólva. — Egyébként csakis a ’’rá­zós” témákat szeretem, azo­kat, amelyek nagy igazságokat tapintanak. De a kisemberek sorsának tükrében. A nyugatnémet TV nemré­gen egy háromnegyed órás potréfilmet készített róla, vele. — De azt is hogyan csinál­tam? — szabadkozik, mintha szégyenteljes dolgot halász­tam volna elő a múltjából. — Nem vágtam magam a hí­res filmrendező pózába, nem szívtam szivart, nem ültem bele egy luxusszálló halijának süppedős foteljébe. Kerestem Bécsben egy jó öreg hangu­latos konyhát, nekiálltam a ka­mera előtt rácpontyot és tú­róscsuszát főzni, diktáltam a receptet és közben ’’melléke­sen” elmondtam egyet-mást magamról, a munkámról. Lázár azért repülte át az Atlanti óceánt — életében elő­ször! — hogy megkísérelje itt nézők elé juttatnia magyaror­szági zsidókról készítettfilm­­jét. Torontóba Los Angelesből jött, a film fővárosából. — Hogy szeretted? — Nagyon! Álomvilág? Ha­zug? Lehet. De ahogy egy pap­nak el kellett zarándokolnia a Vatikánba, hogy tudja mi a ke­reszténység, egy filmes sem csinálhat filmet igazán, ha nem látta legalább egyszer belülről a hollywoodi stúdiók világát. Bennem Los Angeles­ben lett igazán tudatossá, hogy micsoda egy szakmát is vá­lasztottam. Nem lehet az vé­letlen, hogy az amerikai fil­meket mindenütt a világon játsszák, ott is ahol szidják, giccsnek tartják őket, miköz­ben egy mondjuk, francia gics­­cset nem lehet Párizs határa­in kívül eladni a legigénytele­nebb nézőnek sem. Az ameri­kai film olyan internacionális nyelven szól, mint szóltak a Grimm fivérek, Andersen me­séi. Az európai filmek közül meg a legjobbak is kicsit olya­nok, mint egy szép székely népballada: nálunk értékelik a legjobban, ha nem ott egyedül, — Úgy beszélsz, mint aki nem is készül visszatérni Bécsbe! — szólok rá. Amit tréfának szántam, ki­derül, valóság. Egyelőre csak túr istaként jött Amerikába, nemsokára hazamegy. De csak azért, hogy megalapozza vég­leges átköltözését. 3Hosszú lejáratra amerikai filmes szeretnék lenni” —mondja, és hozzáteszi, van is már egy filmterve, csak egy csendes szoba kell hozzá valahol a ka­liforniai örök tavaszban, hogy megírja. Egy bécsi bűntény­ről, illetve annak két magyar származású hőséről szól. Nem a bűntény maga, a gyil­kosság érdekli, de a gyilkos orvos és meggyilkolt fiatal szerelmének lélekrajza. Elő­kapja a belépéskor sarokbaha­­jftott hatalmas bőrtáskáját, a­­miben az ő külsejével rendel­kező playboy a golfszerelését hurcolná: sűrűn-gépelt kéz­iratkötegeket szed elő, egy szempillantás alatt beborítja velük a szobát. Ugyancsak e­­lőrejár már a munkában. Egész kicsi szoba is elég lesz már kaliforniai karrierje megalapozásához... GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 COTE DES NEIGES — MOTREAL 733-1161 ---- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING 484-1259 oo Í 484-4363 GREGUSIMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST ALLIED TRAVEl BUREAU Ltd. AZ ÖSSZES REPÜLŐ ES HAJÓZÁSI VÁLLALATOK KÉPVISELETE 5300 Cote des Neiges Rd. TEL733-4614, ---------------------------737-5218 Útlevelek * Vízumok * Hotelioglalások Forintutalványok, gyors és pontos intézése. Magyarorszagi látogatások, olcsó csoportos IZRAELI UTAZÁSOK Montreálból minden időben. Jegyek részletre, vagy kreditkártyára is fizethetők Részletes felvilágosításért hívja:Kissné, Klárát .fesE52SSSH5í52SE5J5ffi2SHSHSES2SH5HSHSESHS2SH5í5E5JSH5HS2SH5íS2S?!S252SHSHSHS2S25H525J5í5HSHS!15Es2 lobi) mint 25 éve a szakmában KOSHER QUALITY BAKERY Mindenfajta kenyer, sütemény, delicatessen frissen naponta Kitűnő minőség 731-3883 Corner Bourett & Victoria Ave. Az elhunyt Dr.I.HAJOL FOGORVOSI gyakoridtól ( praxisát) átvettem Betegeit tisztelettel várom Dr.REUBEN D. HU FOGOK VOS-SZÁJSFBKSZ 5757 DECELLES AVE. Suite 102 Montreal Tel: 731-0921 vagy 731-1448 BÉLYEG SZAKÜZLET ALBUMOK, BEftAKŐS KÖNYVEK. i J.REISZ KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tel.: 843-7213

Next

/
Thumbnails
Contents