Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-06-04 / 660. szám

1977 június 4 * MENORA 9.oldal Egy látogatás margójára A világsajtó nagy szenzációként jelentette, hogy Donald Co­­gan canterbury érsek, az ang­likán egyház feje a Vatikánban hosszan tárgyalt VI. Pál pápával a két egyház egyesítésének lehetősé­géről. Ugyancsak sajtójelentések alapján a két egyiházfejedelem tár­gyalásai az említett kérdésben je­lentős előrehaladást értek el. Való­ban: az angol érsek és a Vatikán fejének találkozása nemcsak a teo­lógusok számára, de politikai szem- i pontból is elsőrendű fontosságú esemény. Az is valószínű, hogy a tárgyalások a kölcsönös níegértés szellemében folytak. Az anglikán és a katolikus egy­ház egyesítéséről beszélni azonban mindenképpen túl korai volna. En­nek nemcsak vallási, de politikai okai is vannak, ahogyan az angli­kán egyház Rómától való elszaka­dásának annak idején is elsősorban politikai okai voltak. Ezek a fel­merült politikai nehézségek tulaj­donképpen csak a második világ­háború utáni években, Anglia vi­lághatalmi helyzetének felszámolá­sával csökkentek annyira, hogy a párbeszéd Róma és az anglikán egyház között egyáltalán megindul­hatott. Az első ilyen párbeszédet a má­sodik világháború utáni korszak haladó szellemű, politikus pápája XXIII.' János kezdeményezte és 1900-ban jött létre az első talál­kozó közte és az akkori canter­bury érsek, Fischer között. Cogan mostani vatikáni látogatása egye­nes folytatása ennek a kezdemé­nyezésnek. A canterbury érsek (ró­mai tartózkodása alatt egyébként az angol katolikus papi szeminá­rium vendégeként a Via Monser­­ratón lakott) Willibrand kardiná­lis kíséretében, aki a keresztények egységét előmozdító titkárságnak a vezetője, jelent meg a pápánál. Körülbelül másfél órás tárgyalás után a beszélgetésről mindkét rész­ről nyilatkozatot adtak ki, amely optimista hangulatú volt, anélkül, hogy a meglevő nehézségeket és politikai kérdéseket érintette volna. Közismert dolog, hogy a Rómá­tól való elszakadási és az anglikán ----HM MM-------XX------Mtr egyház megalakulásának „VIII. Henrik magánélete” volt az oka, miután az akkori pápa, VII. Ke­lemen, nem volt hajítandó felbon­tani az angol királynak,Aragóniái Katalinnal kötött házasságát és így lehetővé tenni azt, hogy az uralkodó óhajának megfelelően új házasságot köthessen választottjá­val, Boleyn Annával. Angliában tehát a protestantizmus, — nőni túlzással — királyi parancsra jött létre. De az anglikán egyház megala­kulása elsősorban politikai kérdés volt és ez a politikum határozta meg a továbbiakban is az angli­kánok és Róma viszonyát. A sze­relmi ügyeiben bővérű és erősza­kos angol király első válása alkal­mával nemcsak pusztán azért ke­rült szembe Rómával, mert felesé­gül akarta venni Boleyn Annát. Henrik első felesége, Katalin bátyjának, Artúrnak volt a fele­sége, Artúr nyomban az esküvő után meghalt, úgyhogy nem is éltek egymással házaséletet. Henrik ekkor politikai okokból nőül vette sógornő j át, mint ahogyan Artúr házassága is politikai nász volt, mert Katalin a világ akkor egyik leghatalmasabb államának, Spa­nyolország uralkodócsaládjának volt a tagja. Henrik évekig élt együtt vele, amíg Boleyn Ahna meg nem jelent a színen. Válását már akkor elhatározta, amikor az évek múlásával kiderült, hogy Ka­talinnak nem lehet gyermeke. Ek­kor döntött úgy, hogy új házassá­got köt. Wolsey bíboros, kancellár teljes mértékben támogatta a király vá­lási tervét, mert 6 azt akarta, hogy a király, válása után, új politikai házasságot kössön I. Ferenc fran­cia király húgával, s ide vonatkozó titkos tárgyalásait már akkor el­kezdte, amikor Henrikben a válás gondolata épp hogy felmerült. A francia udvar szívesen fogadta ezt a kezdeményezést. Wolsey' Boleyn Annát egyébként azért pártolta, mert azt várta tőle, hogy a királyban ébren fogja tarta­ni válási szándékát. Lebecsülte azonban Annának a királyra gya­kőrőlt befolyását. A kancellár csak a király válását akarta azért, hogy az új, megfelelő politikai házassá­got köthessen. Anna viszont ki-DR. DONALD COGGAN rályiié akart lenni. Wolsey ebbe a téves megítélésébe később bele­bukott. A király, nem tudni, hogy csak taktikából-e, de mindenesetre belement Wolsey terveibe és ma­ga is nyíltan beszélt a francia kö­vettel házassági terveiről. A házasság felbontása természe­tesen elsősorban egyházi kérdés volt. S ez a körülményekhez ké­pest aránylag egyszerűnek tűnt. A katolikus egyház akkor sem is­merte a válást, de ismerte, mint ahogyan ma is ismeri, a házasság érvénytelenítését. Az adott esetben ennek alapja az volt, hogy Henrik­nek Katalinnal kötött házassága nem lehetett érvényes házasság, mert a kánonjog szerint valaki csak egyházi engedéllyel veheti el sógornőjét, Henriknek pedig erre sohasem volt engedélye. A pápa, Henrik előtt é$ után is többször semmisített meg poli­tikai okokból házasságokat, hacsak ilyesminek nem voltak áthágha­tatlan kánonjogi akadályai. Henrik ügyében azonban ez az eset nem forgott fenn. Másrészt a Vatikán semmi esetre sem mondhatott le arról a jogáról, hogy házassági vagy bármilyen teológiai kérdésben Grönland és a vikingek 1858-ban érkezett a dán Johannes Ring Koppenhá- S gából az első kézisajtóval Grönlandra. Felszólította a grönlandiakat, hogy küld­jenek vagy hozzanak be hozzá régi történeteket és rajzokat kinyomtatás vé­gett. Felhívásának váratla­nul nagy sikere volt. Már 1859—1863 között megjelen­hetett a grönlandi népmon­dák első négy illusztrált olyanok, amelyekben az eszkimók Őseinek egy más nép fiaival történt találko­zásáról számolnak be. Nemzedékeken át szálltak szájról szájra ezek a tör­ténetek. Most végre leír­ták, és maguk a grönlan­diak illusztrálták ezeket a ■£ mondaszerű hagyományo­kat. Még most is értékes bizonyságai ezek két kü­lönböző kultúra találkozá- X sának. Olyan régmúlt idő­ből, amelyről ma is csak sok kérdőjellel beszélnek. Kereken 5000 éve ván­doroltak be az első mongol törzsek Grönlandra. De csak mintegy 1000 évig él­­■j! tek ott. Később, 1000 kö­rül nyugatról, a mái Ka­nada területéről vándorló eszkimókérkeztek Grön­landra, és letelepedték a jégmentes parti sávokon. Már előttük felbukkantak a szigeten keletről érkezett bevándorlók. Izlandi és norvéglai vikingek voltak ezek, akik Grönlandot fel­fedezték, és a szigetnek a „Green Land” (= zöld föld) nevet adták. Nem egé­szen 500 évig, körülbelül 1500-ig Dél- és Középnyu­­gát-Gröníand két övezeté­ben éltek. Ezek a telepü­lések később elnéptelened­tek, és amíg ma az eszki­mók leszármazottaiként — európai beütésekkel — mintegy 40 000 grönlandi lakja a Föld legnagyobb szigetét, addig a vikingek­ről már csak az elhagyott romok beszélnek. Izlandi „saga”-k és kéz­iratok tanúsága szerint a viking Vörös Eriket 982- ben emberölés miatt kiuta­sították Izlandról. Nyitott csónakján kísérőivel nyu­gat felé vitorlázott, míg végül Grönland szigetére érkeztek. Körülhajózta a Farvel-fokot, és nagy meg­lepetésére a keleti részek kopársága, a tomboló viha­rokkal korbácsolt, nagy­részt hófedte sziklás táj helyett Délnyugat-Grön­­lahd fjordjaiban a parti sávókban szép zöld legelő­ket talált Elhatározta, hogy itt marad. Három év múl­tán még egyszer visszatért Izlandra, ahonnan ottha­gyott vagyonát akarta el­hozni, szarvasmarháit lo­vait és ^birkáit. Behajózta családját és barátait — és elindultak vissza Grön­­landfa, ezúttal örökre. 25 hajó indult útnak, de kö­zülük csak 14 érkezett meg Grönlandra, 3000—4000 em­berrel Az újonnan érkezettek két övezetben telepedtek le. Az egyik österbygden volt, Dél-Grönlandban, a mai Julianehab közelében, és Vesterbygdenben, mintegy 4000 kilométernyire északra a mai fővárostól, Godthab­­tól. Számuk később 5000-re emelkedett. Kereskedelmi és bálnavadászhajók közve­títésével kapcsolatot tartot­tak a külvilággal, minde­nekelőtt Izlanddal, Norvé­giával, Dániával és Angliá­val. Régi izlandi kézira­tok fejlegyzése szerint ar­ról is tudomást szerzünk, Ingyenes retfülőutakat biztosítanak Jacqúeline Onassisnak egyes repülő­­társaságok? Ezt a kérdést vetette fel a New York-i Daily News levelezési ro­vatának egyik olvasója. Igen, válaszolta az újság bizalmasan. A British Airways nemrég London— Athén ingyenjegyet aján­dékozott neki, hogy gyak­ran ellátogathasson elhalt férje sírjához. Lánya, Capoline Kenne­dy, mint hírlik, egy kissé „vad”. Londonban, ahol művészettörténelmi tanul­mányokat folytat, még va­dabb lett. Jacqúeline fel­háborodott amiatt is. hogy Caroliné hivatásszerűen szeretne fotózni. Ez, mon­dotta Jackie, „ártana a család tekintélyének”. Így olvashattuk az egyik ame­rikai női folyóiratban. A National Enquirer cí­­nű amerikai lap „megbíz­ható” forrásokra hivatkoz­na közölte, hogy Jackie íagymennyiségű értékes lő rög műkincset hozott il­­egálisan - New Yorkba. .Emiatt még börtönbe is serülhet” — tette hozzá ünnepélyes komolysággal a ap tudósítója. Mindezeknek a jelenlé­teknek egyetlen közös vo­­lása, hogy nem felelnek neg a valóságnak. Ami­­sor az NBC úgy tudta, íogy Jackie Ausztráliában zan, valójában Jamaicában lyaralt a fiával. Londonból •épült oda, ahol előzőleg neglátogatta Caroline-t. Megfizette a repülőjegyét, is sem a British Airways, cAz új jackie sem bármelyik más repülő­­társaság nem ad neki in­gyenjegyeket. Azt az állítást pedig,, hogy Jackie tart Caroliné fotó­zási ambícióitól, mert ez ártana a család tekintélyé­nek, nemcsak valótlan, ha­nem meglehetősen ostoba állítás is, hiszen Jackie maga is másfél évig dol­gozott mint fotóriporter a régi Washington Times- Heraldnak, mielőtt hozzá­ment John F. Kenpedyhez. Ellopott műkincsek pedig nincsenek. Jackie azonban továbbra is a közérdeklődés ke­reszttüzében áll, de időköz­ben megtanulta, hogyan bánjék hírnevével. Tovább­ra is mosolygó arccal te­kint az olvasókra a lapok címoldalairól, de általában nem tudnak róla semmit. Üjabban nem szívesen jár társaságba, több estét tolt otthon, mint másutt, szívesen televíziózik, és pa­pírpohárból kanalazza a joghurtot. Már egyáltalán nem jár koktélpartikra, és Nancy Tuckermann, a tit­kárnője, nagyrészt azzal foglalkozik, hogy lemondja a meghívásokat, még azo­kat is, amelyek a Fehér Házba szólnak. Következe-1 tesen vonakodik attól, hogy interjúkat adjon. Jackie minden tartózko­dása és hallgatása ellenére az utóbbi hónapokban so­kat beszéltek és írtak ar­ról, hogy „új Jackie” szü­letett. Persze már számos régi Jackie-t ismertünk. Először Kennedy szenátor bájos és szerény feleségét, aztán az amerikai elnök ragyogó vendégségeket rendező, nagyvilági hölgy nejét, aki színt, vidámságot és lendü­letet hozott a Fehér Házba, és bájával, valamint töké­letes francia beszédével még a rendíthetetlen de Gaulle-t is meghódította. S ne feledkezzünk meg a bátor fiatal özvegy tragi­kus méltóságáról a teme­tésen. A temetésnek a megszervezésében is közre­működött. Az Onassis-kor­­szakban azután megismer­tük a túlköltekező Jackie-t, aki a jelek szerint csak a legújabb divatőrületek iránt érdeklődött, tucat­számra vásárolt ruhát és ékszert, és ha megtetszett neki egy ruha, azt rögtön az összes létező szín­­árnyalatokban megvásárol­ta. Most, amikor ismét egye­dül él New Yorkban, újabb változások tanúi le­hettünk. A fotogén mosoly, a híressé vált arc az utób­bi időben ismét gyakrab­ban jelenik meg a nyilvá­nosság előtt, noha nem partikon, hanem inkább kulturális és intellektuális alkalmakkor. Mostanában állítólag művészi körökben érzi magát a legjobban. a végső döntést a maga számára tartsa fenn. Talán ennél is lénye­gesebb volt azonban a pápa szá­mára az, hogy Spanyolország leg­fontosabb szövetségesének számí­tott és Spanyolország kétségtelenül megharagudott volna, ha a házas­ság megsemmisítésével Katalint megfosztja az angol tróntól. Ezért a pápa a halogatás taktikájához folyamodott, Henrik viszont sür­gősen nősülni akart. Nemsokára azonban V. Károly, aki más okokból kifolyólag hábo­rút viselt Ráma ellen, elfoglalta az „örök várost”, zsoldosai feldúlták és kirabolták, a pápát pedig az Angyalvárban fogva tartották. Wol­sey ekkor azt az álláspontot kép­viselte, hogy a pápa fogságban lévén, cselekvőképtelen. A pápa azonban megszökött az Angyalvár­ból és tovább folytatta halogató taktikáját. .Henrik megpróbált ti­tokban külön megbízottat küldeni a pápához, de ez sem bírta rá­venni VII. Kelement világos dön­tésre. Ekkor Henrik lefoglaltatta Angliában azokat az egyházi bir­tokokat, amelyeknek a jövedelme egyenesen a pápai kincstárba folyt. Ez sem használt. Wolsey csak most jött rá arra, hogy Boleyn Anna mindenáron hozzá akar menni a királyhoz. De ekkor már késő volt. A bíboros kegyvesztett lett a ki­rálynál, aki Cranmert nevezte ki kancellárnak, ö pedig 1533 áprili­sában az angol püspökkel már ki­mondatta Henriknek Katalinnal kötött házassága érvénytelenségét. A szakadás azonban még mindig nem volt teljes. I. Ferenc francia király, aki bízott abban, hogy Hen­rik a húgát fogja elvenni, min­den befolyását érvényesíteni pró­bálta a Vatikánban Henrik érde­kében. Az összeülő bíborosi testü­letben azonban csak hárman sza­vaztak Henrik számára kedvezően és huszonhármán a Katalinnal kötött házassága érvényessége mel­lett. Ez elkerülhetetlenné tette a vég­ső szakadást, annál is inkább, mert Henrik most már ténylegesen fe­leségül vette Annát, és nemsoká­ra megszületett gyermekük, a ké- IXÍC hogy Vörös Erik Brat­­tahlindben (Qagsslársuk) az Eriksfjordban (Tunugdliar­­fik) rendezte be udvarát, és fia, Boldog Erik i. sz. 1000 táján egy Norvégiában tett látogatás után behozta Grönlandra a keresztény­séget, és ebben az időben történtek az első felfedező­­utak az amerikai kontinens felé. A vikingek az izlandi és norvég halászok és pa­rasztok régi hagyományait követték életmódjukban. Bár kénytelenek voltak környezetük adottságaihoz alkalmazkodni, de lényegé­ben most is, akárcsak ré­gebben, a mezőgazdaság termékeiből éltek, itt, a sarkkör magaságában is. A későbbi eseményekről mind kevesebbet tudunk, és nem tudunk semmi bi­zonyosat a vikingek rejté­lyes eltűnésének okairól sem. A 15. és 16. század­ban a dán királyok több expedíciót küldtek a meg­szakadt érintkezés helyre­­állítására, hasztalan. Ehhez járult az is, hogy az ös­terbygden névtől megté­vesztve, a viking települé­seket hosszú időn át Grön­land keleti partjain keres­ője Tavaly Jackie állást vál­lalt a Viking Kiadónál; tanácsadó szerkesztő lett. Fizetése mindössze 10 000 dollár évente, ami persze kiváltotta azt a vádat, hogy dilettáns munkát végez. Tulajdonképpen miért is vállalta ezt a tevékenysé­get? Barátainak feltűnt, hogy Jackie egyre unot­­tabb és nyughatatlanabb. Rosszul aludt, órákat töl­tött a reggelinél újságolva­sással, és amikor felhívta ismerőseit egy kis beszél­getésre, kiderült, hogy nincs sok mondanivalója. Ajánlották, hogy vállaljon munkát. Minél tovább gon­dolkodott ezen, annál von­zóbbnak találta az ötletet. Nem volt titok előtte, hogy a közvélemény bírálja, és ezt a bírálatot elsősorban Onassis-szal kötött házas­ságával váltotta ki. A Viking Kiadónál Jac­kie Onassis egy kis, majd­nem spártai egyszerűségű irodában dolgozik, amely­nek berendezése: egy író­asztal .írógéppel, iratszek­rények és két szék. Több­nyire nadrágban és puló­verben jár és lassanként az újságírók és a munka­társai egyaránt hozzászok­tak rendszeres jelenlété­hez. Mindenesetre az még emlékeztet arra, hogy nem közönséges alkalmazottról van szó, hogy rengeteg le­velet kap; sok közöttük az autogrammkérés, vagy egy hajfürtöt szeretnének kapni a híres asszonytól. Kapott leveleket ezzel a szöveggel is: „Szeretlek. Küldj 10 000 dollárt.” sőbbi Erzsébet királynő. A pápa erre kiátkozó bullával felelt, amire Henrik maiga tette meg magát az angol egyház fejévé és ezzel meg­alapította az anglikán egyházat, Angliában pedig elkezdődött a ka­tolikusok kegyetlen üldözése. A véres események idővel megszűn­tek, de a katolikusok kirekesztése a közéletből csak nagyon lassan változott meg és az ellenük, vala­mint a Vatikán irányában tanúsí­tott ellenszenv a legutóbbi időkig megmaradt az angol társadalom­ban. A Vatikán és a hivatalos Anglia közötti viszony javulása a második világháború alatt kezdődött, ami­kor Osborne vatikáni angol követ egészen végig állomáshelyén ma­radt és működésével mind a Vati­kánnak, mind Angliának igen nagy szolgálatot tett. A jelenlegi közeledési kísérlet­nek is két lényeges politikai oka van. A második világháború után a Vatikán és Anglia hatalmi hely­zete egyformán meggyengült. Az anglikán egyház és Róma szövet­sége kétségtelenül nagymértékben növelné mindkét fél tekintélyét a nemzetközi életben. Az egyesülés előtt álló teológiai nehézségek azonban még rendkí­vüliek. 1967 óta egy közös teoló­giai bizottság foglalkozik az egye­sítés kérdésével, Azóta is külön­böző közös nyilatkozatokat adott ki, melyek a közeledés előrehala­dásáról számoltak be. A lényeges kérdésekben azonban, mint a cöli­bátus, a nők poppá szentelésének kérdése (mindkettőt az anglikánok szorgalmazzák), valamint a legfon­tosabb kérdésben, a pápa primátu­sának, vagyis az egyház egyetlen és legfőbb fejedelmének elismeré­sével kapcsolatos problémában nem történt lényeges előrehaladás. Ha egyáltalán szóba kerülhet a római és anglikán egyház egyesítése, biz­tos, hogy az út még nagyon hosz­­szú és fáradságos lesz. Ennek elle­nére elmondható, hogy a canter­bury érsek vatikáni látogatása több volt puszta udvariassági aktusnál. WESSELÉNYI MIKLÓS ték. A vikingek emléke már csak az eszkimók és izlandiak mondáiban és norvég hajósok elbeszélé­seiben élt tovább. Róluk az utolsó írásos emlék izlandi forrásokból származik. Itt az 1408-ban, a Hvalsö templomában kötött házas­ságról olvashatunk. Az utolsó vikingeket feltehe­tően 1537-ben látta Og­mund Skaltholt püspök, akit egy nagy vihar eltérí­tett Grönland déli partjai elé, és hajójáról házakat, legelésző állatokat és inte­gető embereket látott. A századforduló táján grönlandi birkatenyésztő parasztok ugyanazokban a völgyekben telepedtek meg, amelyekben annak idején a vikingek éltek. Távol a mai grönlandi központoktól, a nagyszerű, de szűkmarkú természet ölén élve, legel­tetik itt állataikat. Az el­múlt években azonban mégsem voltak egészen egyedül. Gyakran látogat­nak el ide észak-európai archeológusok. 1976 nyarán az Északi Tanács támoga­tásával nagy ásatások kez­dődtek, amelyek a tervek szerint évekig eltartanak, és amelyek a várakozások szerint sok, eddig megol­datlan kérdésre fognak választ adni. Sok archeológus ezt a munkát álomszerűén szép­nek tartja. Ugyanis a kop­penhágai Nemzeti Múzeum i archeológusának, Knud Kroghnak a véleménye sze­rint a Qardlortup Itinerva­­nál és egyéb helyeken is egyedülálló lehetőség kí­nálkozik évszázadok óta érintetlen lelőlehelyek fel­tárására, -----X*-------** — LUXURIOUS HARBOUR HOUSE 102nd Street On the Ocean 1 -2-3-4 or more week holidays 1 week 2 weeks 3 weeks Kitchenette 229 289 Kikhenette plus ccr * 259 - 319 Kosher kitchenette on request 349 379 pe' person double mm 1 ,t * Economy car for one week with unlimited mileage Rates quoted include: return airfare, transfers to and from airport in Miami, kitchenette or kitchenette plus car. HOTEL Cftotun 40 th Street on the Ocean © 1 week 289 2 weeks 3 weeks 429 559 INC: Airfare, Transfer in Miami, 2 kosher meals daily ^^^^^^Jj^aturda^s________________________ ISRAEL és bármelyik EURÓPAI VÁROS 22-45 napra *888.““ (Május 31-ig) IFJÚSÁGI JEGY 1 EV RE *603.-______ MINDEN NAP INDULHAT APEX TORONTO—BUD APEST—TORONTO SZEPT. 1-től '450.— 60 nap elővétel szükséges. 2 HÉT BUDAPESTEN 499.-tól Heti kétszeri indulás (szerda és péntek) Londonon keresztül, 60 nap elővétel szükséges! HOZASSA KI ROKONAIT BARATAIT ISMERŐSEIT MÁR '399.00—töl APOLLO TRAVEL 651-4102 1500 BATHURST ST., TORONTO 651-4333 PANNÓNIA DELICATESSEN 557 St. Clair W. 651-3318 MAGYAR CSEMEGÉS A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN NE MULASSZA EL MEGTEKINTENI megnyílt úi üzletünk az 532Eglinton Ave. alatt 488-5092 MINDKÉT ÜZLETÜNKBEN; IMPORTÁLT EURÓPAI ételkülönlegességek meleg és hideg büfé, finom saláták, szendvicsek helybeli fogyasztásra és elvitelre. Szemeskávé - sütemények - fagylalt - szalámik - felvágottak Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR EZT A KIÁLLÍTÁST LÁTNI KELL! Több mint 300 régi magyar olajfestmény látható Torontóban! Úgyszintén régi magyar fémjeles EZÜST étkészle­tek, a legnagyobb válasz­ték ezüst tálcákban, ké­rek, ovális, szögletes hal és sütemény tálcák tálak, gyümölcs-kosarak, gyertyatartók, szivardo­bozok, teáskannák és készletek, dísztárgyak a XIX. század és a század­forduló idejéből való ké­ziveretű ezüst remek­művek. HétfótÖl-szombatig: 9.30-tol 6-ig. Használja ki ezt a lehe tőséget és látogasson meg bennünket! <Srt ©allerp Í Hugo D’afise 41B EGLIIMTOIM AVE.W. PH.4B5 04B1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents