Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-05-28 / 659. szám

1977 május 28 * MKNORA 13, uiílal A kanadai könyvpiac egyik szenzációja mindenképpen e lap érdeklődési körébe tarto­zik. Negyedik hete áll a best­seller lista élén Jónás György és Barbara Amiéi könyve a Demeter perről. "Ismeretlen személyek által" by persgns unknow” címen jelent meg. A recenzióhoz szükséges tárgyilagosság ezúttal hiány­zik nálam. Hiába is tagadnám, hisz túl sokan tudják, hogy Jó­nás Györggyel együtt kezdtük kanadai pályafutásunkat, sőt hosszabb időn keresztül lakó­társak is voltunk. így tanúja voltam Jónás első nyelvlecké­inek, s annak a szinte ember­­fölötti igyekezetnek és szor­galomnak, amivel az angol nyelv titkait később mind mé­lyebben fekvő titkait sajátí­totta el. Hogy ez az igyekezet milyen eredményt szült, azt nem csupán a mostani könyv i­­gazolja, hanem az, hogy George Jónás, a CBC egyik legkitűnőbb munkatársa, ma már Kanada legnívósabb angol költői közé tartozik. Barátom tehát most egy nagysikerű könyvvel jelentke­zik a piacon, s bennem illene, hogy meglegyen a szükséges pártosság és elfogultság. De nincs meg mégsem, mert a­­mennyire örülök Jónás Gyuri sikerének, ugyanannyira bosszant valami más. Ezt a könyvet a Demeter per tör­ténetét tudniillik én akartam megírni. Már hozzá is kezd­tem, de aztán a terv félbema­radt mert úgy éreztem, hiány­zik belőlem valami ahhoz, hogy ezzel a témával megbir­kózzam. Miután így a két érzés ki­egyenlíti egymást, tehát elfo­gadhatják tárgyilagos, higgadt és mérsékelt véleményemet, mely szerint a könyv remek­mű. Nem mernék ilyen nagy szavakkal dobálózni, ha egy hirtelen megírt könyv irodal­mi értékéről lenne szó —ezt Jónásék valószínűleg el sem hinnék — de amilyen célból a könyv készült, ennél kitűnŐb­­bet csinálni nem lehet. Legalább is erről kellett meggyőződjék Thomas Berger British Columbia-i főbíró, a­­kit a kanadai központi kormány azzal bízott meg, folytas­son vizsgálatot a megépítendő északi olajvezeték ügyében. Az Alaszkában kitermelt olajat ugyanis az Egyesült Államok­nak el kell juttatnia a kontinens többi részére, s ezért egy olajvezeték felállítását ter­vezték. Az elképzelés az volt, hogy a McKenzie folyó völgyé­ben vezetik végig ezt a hálóza­tot, s ílymódon a költségeket megosztják Kanadával. Ez a javaslat elég ésszerűen hang­zott. Kanada az amerikai olaj átengedéséért természetesen megfelelő díjazást húzott vol­na, s ugyanakkor itt lehetett volna átvezetni a kanadai ola­jat is, illetőleg az amerikai o­­laj is olcsóbb módon kerülhe­tett volna kanadai piacra. Ép­pen ezért, bár voltak más el­képzelések is, pl. az alaszkai országút mentén való vezetés, az amerikai és ugyanígy a ka­nadai hatóságok is a McKenzie folyó völgyét látták a legalkal­masabbnak. A vizsgálattal megbízott Berger azonban megkontrázta az egész elképzelést. Miután többezer északi eszkimóval vagy indiánnal tárgyalt s meg­hallgatta őket, olyan jelentést terjesztett a kanadai kormány elé, melynek alapján a csőve­zeték építését tíz évre el kell halasztani. Az indokolás nem­csak egyszerű, hanem nagyon kézenfekvő is. Az olajhálózat megépítése károsan befolyá­solná Yukon és az északnyuga­ti területek vadállományát, megbontaná a természeti e­­gyensúlyt, s megváltoztatná a bennszülöttek életmódját és feltételeit. Berger bíró jelentése nem váltott ki egyhangú lelkese­dést. Amikor Jack Horner, a ISMERETLEN TETTESEK Maga a párosítás is nagyon szerencsés. A nemzetközi fel­tűnést keltett Demeter-per megírása csak olyan ember­nek sikerülhetett, aki nem - csak a magyar lelkületnek, de a magyar nyelvnek is tökéletes ismerője, mégpedig felsőfo­kon, vagyis úgy, hogy azt is megérti a magyar beszédben, amit nem mondanak ki (ebből a szempontból akár én is meg­írhattam volna de a többia­­dottság hiányzott} Ez pedig az, hogy Jónás György angolja nemcsak a klasszikus angolra de az összes elképzelhető an­gol slangre is kiterjed, még a legidegenebbnek hangzó ma­gyar vagánynyelv szavaira is megtalálja a megfelelő angol kifejezést. Felesége és szer­zőtársa Barbara Amiéi pedig egyike a legjobb reseacher­­eknek, akivel valaha találkoz­tam. A könyv sokkal többet tud a Demeter-perrŐl, mint amit a bíró tudott, az ügyész tudott, a védő tudott, az esküdtek tud­tak. Néha az az érzésem, hogy többet tud az ügyről, mintamit Demeter Péter tudott. Mert az még csak hagyján, hogy Jónásék kikutatták, hogy ki volt az ismeretlen tanú, akit a rendőrség, mint Mr. X-et csuklyával a fején jelentetett meg. Az ilyet még csak va­lahogy ki lehet nyomozni. De az angolszász judikatúrában valószínűleg példa nélkül áll az, hogy egybírót utólag meg lehessen interjúvolni és az el is mondja őszintén vélemé­nyét, érzéseit, sőt időnként még azt is, hogy mikor értett egyet a védelemmel, mikor a váddal, s voltak pillanatok a­­mikor hajlamos volt arra, hogy az egész permenetnek új fordulatot adjon. A könyv tartalmát persze majdnem mindenkiismeri, hi­szen az újságok hónapokon ke­resztül részletesen számoltak be az ontáriói Londonban foly­tatott tárgyalásokról. Deme­ter Krisztinát egy gazdag épít­kezési vállalkozó feleségét férje és annak vendégei szét­vert fejjel találták meg a ház garázsában. A gyanú a férjre Demeter Péterre terelődött, s több hónapos tárgyalás után az esküdtszék ki is mondta a bűnösségét. Igaz, hogy a vita azóta is folyik, hiszen Deme­ter valakit felbérelt volna a tett elkövetésére, de azt a gyilkost sosem sikerült meg­találni. Demeter védelmezői tehát azon az állásponton van­nak, hogy az esküdtszéknek a kételkedés jogán felmentést kellett volna kimondania. Jónás és Amiéi ebben a vi­tában nem foglalnak állást. Valószínűleg igazuk van, ami­kor az egész Ügyet nem Deme­ter Krisztina vagy akár Deme­ter Péter egyéni tragédiája­ként fogják fel, hanem az e­­gész kanadai törvénykezést, a birósági eljárások módszerét teszik górcső alá. Ha jól ér­telmezzük, a ki nem mondott állásfoglalást ez körülbelül a következő: lehetséges, sőt va­lószínű, hogy az esküdtszék i­­gazságos ítéletet hozott, de ha történetesen Demeter ártatlan lett volna, ez sem változtat a Ítéleten. Ez ugyanis csak a legritkább esetben függ attól, bűnös-e valaki, vagy sem. Sokkal inkább attól, milyen felkészültségű a védő és azü­-V*-------«« ------­gyész, milyen hangulatot tud­nak teremteni a tárgyalóte­remben, mennyire tartja fon­tosnak a rendőrség, hogy ki­erőszakoljon egy Ítéletet, szimpatizál-e a bíró a vádlott személyével, etnikus és kul­turális környezetével, habitu­sával. Vagyis, mondja kimon­datlanul a könyv, akit egyszer rátesznek az igazságszolgál­tatás futószalagjára, annak többé beleszólása nincs abba, hogy milyen kész árú lesz belőle, s az un. igazság telje­sen másodrendűvé válik a pa­ragrafusok és jogszabályok mindent elöntő sűrűjében. Lehet vitatkozni azon, hogy igazuk van-e ebben az íróknak vagy sem, de akárhogy is van — még ha a rosszat tételezzük is fel a kanadai bírósági rend­szerről — akkor is be kell lát­nunk, hogy a jogszolgáltatás és törvénykezés független a tár­sadalmi rendszerektől és ide­ológiáktól, legalább annyiban, hogy nem csak a diktatórikus országokban tekintik a jogi fo­lyamat mellékproduktumának az embert, de a demokráciák­ban is. Azt írtuk, hogy a szerzők többet tudnak az ügyről, mint bárki más. Ez kétségtelen. Két éves aprólékos gyűjtögető munka eredményeként látnak ilyen tisztán. Ugyan melyik *x"~; " xk ~ " xx_____xkz: zsűritag tudná felvenni a ver­senyt Jónással, aki anyanyel­vén hallgatja végig azt a hang­szalagot, ahol Demeter és a koronatanú, Szilágyi Csaba félszavakban és utalásokkal beszélgetnek egymással, s amit aztán három tolmács, há­rom különböző verzióban for­dít le angolra. Vagy melyik esküdt vehetné magának azt a fáradtaságot, (joga és jog­alapja sincs rá) hogy úgy az áldozat, mint a vádlott előé­letét végigkutassa, barátokkal és ismerősökkel, volt szere­tőkkel és üzleti ellenfelekkel készít interjút. És ugyan ki lenne képes olyan jól megér­teni azt a kölcsönös bizalmat és szeretetet, ami az ügyben nyomozó kanadai és magyar rendőrség között kialakult mint Jónás György, akinek módja volt megismerni azt a magyar rendőrmentalitást is, amely két egymás után következő diktatúrában tel­jesen azonos volt és amit a kanadai vidéki kisváros nyo­mozói példamutatónak tekin­tenek. Rendőrparadicsom, mondják a kanadai detektívek. Micso­da szigorúság, milyen kemény kéz. Mennyire mások ezek a vasfüggönyön túli szocialis­ták, mint azok a szocialis­­—---------------------------VVÍ Nem olyan egyszerű dolog az a természetvédelem kanadai kormány legkonzer­vatívabb tagja ( csupán egy pár hónappal ezelőtt lépett át a konzervatívoktól a liberális pártba) emelt szót a döntés ellen, még semki sem csodál­kozott. Horner szerint nem a caribouk jóléte dönti el, szük­ség van olajvezetékre, vagy sem. Ha a bijok szempontjait vették volna figyelembe, — mondta —, még ma sem vezet­ne vasútvonal Kanadán ke­resztül. De aztán kiderült, hogy Horner nem az ún. kon­zervatív álláspontot képviseli, hanem vele azonos vélemé­nyen van az északi területek tanácskozó szervezetének ( olyan parlament-féle) a többsége. Berger csak ezer emberrel beszélt, mondták, s ezen a vidéken 26 ezer ember él, akiknek többsége sokat profitálna nemcsak a hálózat építéséből, hanem abból a ci­vilizációból is, amit az olaj magával hozna. Igaz, néhány ezer eszkimó életfeltetele megváltozna, de ez anyagi megerősödést jelentene ré­szükre, s vajon van-e amúgy is lehetőség arra, hogy az ipari fejlődést bárki is leállítsa ? Egy üzletemberrel beszél­gettünk nemrégiben, aki azon kívül, hogy a fa-szakma egyik legeredményesebbje Kanadá­ban, s azonkívül széles látó­körű, kulturált ember. Érde­kes érvet mondott. Azok, akik tiltakoznak az erdők kivágása ellen, akik leg­jobban hangoztatják a termé­szetvédelmi jelszavakat, nem lennének hajlandók lemondani arról, hogy a vadászkunyhóban a kandallóban tüzeljenek, e­­gyetlen darab újságpapírral, egyetlen darab egészségügyi papírral nem lennének hajlan­dók kevesebbet fogyasztani. Nem mondom — így az üzlet­ember —, hogy nem lehetne él­ni kevesebb civilizációval. De egyszer el kell dönteni, hogy az emberek anyagi jólétét nö­velő ipari civilizáció mellett döntünk-e, vagy az emberek kellemes életformáját jelentő természetvédelem mellett. A kettő együtt nem megy. Hát akkor mit is mondok?... Végeredményben ma már min­denről lehet beszélni! Óvatosan, okosan. Mert azért vigyázni kell. Nekem itt könnyű. De nekik ott még bajuk lehet. Meg kellene mondani ok­vetlenül, hogy a hazalátogató Jolánka viszi magával az ezer borotvapengét. Akkor nem kell azt a tenger vámot megfizetniük, nincs is miből, és kicsit könnyebben élhetnek egy ideig... Talán azt lehetne mondani, hogy a brazíliai Miklós nagynéniének az unokahuga, hiszen tudjátok, majd meglátogat titeket és átad tőlem ezer éles csókot. Ez az „éles” csók nagyon jó! Éles-édes... A pasas, aki lehallgatja a telefont, azt hiszi majd, hogy nyelvbotlás. Nagyon jó!... De mi az, hogy a nagynéni unokahuga? Várjunk csak... Es brazíliai Miklós?... De mi az, hogy a nagynéni unokahuga? Várjunk csak... És brazíliai Miklós?... Nem, nnem, ez túlságosan kémhistóriának hangzik. Isten ments! Akkor hogyan mondjam?... És azt is meg kellene tudni, hogy szegény Feri a feketézés miatt börtönben van-e még, vagy kegyelmet kapott-e? Talán így lehetne fogalmazni... Meggyógyult­­e már a Feri, vagy szanatóriumban Érdekes, hasonló úgy látszik a vélekedése az északi terüle­tek vezetőinek is. Tiltakoznak Berger bíró döntése ellen s azt kérik a kormánytól, hogy az o­­lajvezeték ügyében népszava­zást rendeljen el. Érvként azt hozzák fel, hogy ha tíz évvel elhalasztják szépítkezést, úgy az Egyesült Államok maga oldja majd meg a kérdést, ki­van-e még? Ez a szanatórium átlátszó. Azt is meg kellene kér­dezni. lesz-e valami a nővérem és a férje bécsi utazásából? Hogy nem utasították-e megint vissza az útlevélkérelmet? Hopp, megvan! Hová mentek nyaralni az idén? Miért nem jösztök Pécsre? Pécsett semmi dolguk, ebből mindjárt tudni fogják, hogy, hogy tulajdonképpen Bécset akartam mondani. Különösen, ha hangsúlyozom, hogy miért nem jöttök? Ez nem látszik rossznak... Akkor azt is értésükre lehetne adni, hogy küldök pénzt Bécsbe, ne aggódjanak a szállodaszámla miatt... Nem lesz semmi gondotok Pécsett, a Lajos bácsi, — az én második keresztnevem Lajos, ezt csak ók tudják, könnyű lesz kitalálniok — a Lajos bácsinak van pénze... Minden mást pedig meg tudok mondani nyíltan. Hogy én már teljesen meggyógyultam a vakbélműtétemből, erős vagyok, mint egy bika... „A brazíliai Miklós nagynénjének az unokahuga átad tőlem ezer éles csókot. Feri szanatóriumban van még? Es miért nem jösztök Pécsre, a Lajos bácsinak van pénze és én erős vagyok, mint egy bika!” Te jó Isten, ez olyan, mint egy rémregény! És semmi értelme a világon. Még én sem értem. Most vezeti az olajat a tengerpartra ahonnan szállítóhajókkal fog­ják tovább vinni. Kanada pedig tíz év múlva hiába jelentkezik, az üzlet akkorra már kútba­esett és az északi szomszéd­nak egymagának nem lesz elég anyagi ereje egy olajvezeték felépítéséhez. Nagyon valószínű, hogy ha népszavazásra kerül sor , a természetvédők maradnak ki­sebbségben és az iparosítok győznek. A nyilvánvalóan jó­indulatú Berger b(ró aligha­nem melléfogott. mi lesz? Már csenget a központ... „Halló. Budapest? Igen. én. Halló, igen... Szervusztok! Jaj, de jó hallani a hangotokat! Igen, úgy hallak, mint a szomszéd szobából. En jól vagyok, mint egy bika. Izé... Hát ti? Tis is jól? Biztos? Hála Istennek! Hát a Stefi néni hogy van? 6 is jól? A kis Tibiké? Már nagy gyerek? Nahát! Hogy repül az idő! Igen, mondom, én jól vagyok. Ti hogy vagytok? Hogy mit akartam a bikával? Semmit Mi ez a sípolás?... Jaj, már vége a három percnek! Még csak azt akar­tam mondani, hogy a brazíliai Miklós nagynénjének... Halló, hogy nem értitek?... Semmi, semmi... Be kell fejeznünk... Csókolok mindenkit. Csók élesen! Ér-ti-tek?! Nem? Igen, igen, én jól vagyok Vigyázzatok magatokra! Halló, halló!...” Letették. No de mindegy. Fő, hogy jól kibeszélgettük magunkat!_______ Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 KOVÁCS DÉNES: Interurbán ták akikkel nekik van dolguk, akik különböző táblás felvo­nulásokon rendetlenekednek, s akiket, ha előállítanak a rend­őrségre, különböző szabad­ságjogokra hivatkoznak, I- lyesmi a szocialista orszá­gokban nem fordulhat elő. Tulajdonképpen ennél is hosszabb recenziót kellene ír­ni, mert a könyv minden so­ra nemcsak lélegzetállftóan izgalmas, de minden sor há­rom sornyi elgondolkoztató anyagot is tartalmaz. Ahhoz nem kell különösebb jóstehetség, hogy tudjam: ba­rátaim, George és Barbara megcsinálták a szerencséjü­ket. A könyv nemcsak soká­ig fog bestsellter listán ma­radni, de nyilván film is lesz belőle. Mégpedig, hajókezek­be kerül, rendkívüli sikerű film. A Perry Mason-soro­­zat megnyitotta a tárgyalóter­mi filmek korszakát s ilyen izgalmas tárgyalást, ilyen vá­ratlan fordulaté feszültséget, ilyen hirtelen felvonultatott tanúkat, amelyek szinte nap­­ról-napra új helyzetet terem­tenek, ilyen éles összecsapá­sokat vád és védelem között, még soha senki sem tudott ki­találni. Ilyet csak az élet tud produkálni — mondanánk — ha ezt a mondatot nem tar­tanánk hülye, banális és ezer­szer agyoncsépelt frázisnak. Frázis, de tény. Mert ha ol­vasóink emlékeznek még De­­meteréken kívül a vágottszájú Kacsa, az utcai harcban agyonlőtt Eper László, a be­súgó boxbajnok-betörő Di­­nardo szerepére, akkor tud­ják, hogy ez a per időnként még Rejtő Jenő P.Howard-i fantáziáján is túltett. Demeter Krisztinát isme­retlen tettes ölte meg. S mi­vel mindenki aki egyáltalán a tettel gyanúsítható lenne, már halott, s mindenki aki még valami újat tudhat okosabbnak látja ha sírba viszi magával a titkot, a per teljes titka sosem fog kiderülni. A zseniálisan megírt köny­vön kívül ez Jónás György és Barbara Amiéi szerencsé­je. A mű, amely aMac-Millen of Canada kiadásában jelent meg az ország minden köny­vesboltjában kapható. E.G. Exkluzív magyar étterem a St.Clair—Yonge—nál! HUNGARIAN CAVE Esküvőkre, Shower-okra, összejövetelekre külön party-terem 100 személyig 76 St.Clair W.*Te 1:967-9460 * Tulajdonos:Rózsa Magda [STOP CET-SETW DRIVING SCHOOL ■ V TEL: 635-1102 este 661-0364 HEISME MIÉ R TIBOR 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN^ Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk Gesztenye Cukrászda e$ dél teát essen t,.után. de a regi jinomságú süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON: 782-13*8 294 COLLEGE STREET-AJ 1JV-A —A a I BUDAPEST TAVERN ILYEN MÉG NEM VOLT! Hétfőtől- péntekig komplett 4 fogé sós vacsora; leves, főétel sütemény kávé csak 4.75 Keresse fel délben is éttermünket friss, olcsó specialitásokkal állunk rendelkezésére A LEGHANGULATOSABB MAGYARORSZÁGI ZENEKAR VÁRJA ÖNT ÉTTERMÜNKBEN BALO-SCHWmER DUÓ! Magyaros vendégszeretettel várja Béres Gábor manager

Next

/
Thumbnails
Contents