Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-04-02 / 651. szám
1977 április 2 * MENORA 23 «>Ida I a Menóra New York-i Szerkesztősége ~ ~ - - - - - - - - - - - - - - - ^ -A MENORA OLVASÓINAK ES HIRDETŐINEK Kellemes Pészach ünnepeket kíván KALMÁR MIK1ÓS és ÁGI NAGYON BOLDOG PÉSZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK BARÁTAIKNAK, ROKONAIKNAK WEINREB JENŐ S BORIS Kellemes Pészach ünnepeket kíván U. kedves ügyfeleinek, Barátainak és Ismerőseinek LÖWYZ. ARANKA BERDELL TRAVEL AGENCY Inc. 136 East 57 Street N.Y. Tel: 688-2300 • • Kellemes Ünnepeket kívánunk HUNNIA HOUSE & TRAVEL INC. 1592 Second Ave. NEW YORK Tel: RE4-6900 T* Vendégeinknek Kellemes Ünnepeket kivan a CSÁRDA HUNGÁRIÁN RESTAURANT tulajdonosa 1477 Second Ave. NEW YORK (77 ntca sasok) Bródy László: Kedves vevőinknek és jóbarátainknak BOLDOG ÜNNEPEKET KIVAN HUNGARIAN QUALITY m Ú PASTRY SHOP 841 Madison Ave. and 314 E. 78lh Street tulajdonosa New York. KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN MINDEN KEDVES VEVŐJÉNEK J.MERTL 1508 SECOND AVE NEW YORK í'ih Kellemes ünnepeket kívánnak barátaiknak ismerőseiknek és vendégeiknek HUN6 ÁRIÁN 5ELF SERVICE RESTAURANT 1556 Second Ave., (80-81 utcák közt) Telefon: 861-1096 tulajdonosa és személyzete KEDVES VEVŐIKNEK KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK YORKVILLE PACKING HOUSE CG TULAJDONOSAI ÉS SZEMÉLYZETE BARÁTAINAK ÉS ÜGYFELEINEK KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁN EMERY PRINTING 401 EAST 80th STREET, NEW YORK ÜJ VERSESKÖTETEM ELÉ.. AZ IDEGEN Nem bocsájtják soha azt meg nekem, hogy az egyik ősöm valahol a Tigris mentén egy gyönyörű naplementén az Istenről álmodott. Tűzhettem a gombiyukamba új virágot, tulipántot, fürdethettem új borokba, mely Tokajról jött csorogva, véremet és dalomat. Meddő harc ez szélmalommal, sose fognak megölelni. Letépik a tulipántom, sorsomat magamra rántom s bandukolok foltosán. És hiába minden itten! Rámismernek s nyelvet öltve ucca kölykei kisérnek, jaj volt mindig a szegénynek, aki mustrált idegen. Évezredek elmúlhatnak, lehullhatnak léha bolygók (időágyún csöpp golyóbis), fordulhatnak a folyók is visszafelé, mint a rák. Süllyedt város felmerülhet, farkas szelíd bárányt szülhet, de a bélyeg, mely lobogva lángot sütött homlokomra, nekik mindig Idegen. Nem bocsájtják soha azt meg nekem, hogy az egyik ősöm valahol a Tigris mentén egy gyönyörű naplementén az Istenről álmodott. VÉGRENDELET Ha új lakásom lesz a menny, jó utitársam idelenn, amim csak van, tied legyen. Tied minden Ingó vagyon, sajnos, nincsen ingatlanom, autóm sincs, azt sem hagyhatom. De amim van még: csupa fény, felosztom, mint egy szuverén: szegényen gazdag vanyok én. (5, mennyi dallam, mennyi kép, és mennyi bíbor, mennyi kék, szentenciák és tízigék! És mennyi gyémánt, mennyi kincs, az örömhöz arany kilincs! Távolban rossz már semmi sincs. Rímek, zenék! Hímes szavak! Látásom örökli a vak és álmatlan az álmomat. A süketé minden ütem, a hitetlené a hitem, a szívtelené a szivem. Rózsát hagyok, hol sok a gyom, s azokra, kik búsak nagyon, az örök mosolyom hagyom. Ha majd fölém borul a gyep, vigyétek, kóborló szelek, világgá szép emlékemet. SZÉP ERNŐ' EMLÉKÉRE A zenekarban, hol Ady a prímás, ő muzsikált a pásztorfurulyán, zenéje mélabús volt, csupa sírás a nyájból eltűnt kisbárány után. A könnyeket szerette és a szépet, mert szépek voltak mindig álmai, és ahol járt-kelt, szerette a népet, mely békében szeretne szántani. Szivében a szeretetet szerette, a gyermekbánat poétája volt. Gondolt a szegény szoboszlai gyerekre, a játék-üzlet neki zárva volt. S mikor a mennybe fölszállott egy este, a Tejúton játszott a furulyán, majd hívójelre Istent fölkereste nyugalomnapján, szombat délután. A mennyel gyerekszobába vitték Isten leányai, az angyalok, ahol együtt volt valamennyi játék, amelyről híres versében dalolt. A póniló, a képeskönyv, a csákó, a kisvasút, kard, kocka, valahány, a sárgarézből való messzilátó, melyen lenéz a mennyek ablakán. Gyönyörködik a szép Margitszigetben, hol hajdan egy kis hotelben lakott, a párkányra egy csendes könnye cseppen, s csillag ragyogja be az ablakot. Sírom Keresztúron legyen, a föld örökli tetemem. Ez az én végrendeletem. A VELENCEI ZSINAGÓGA FALARA A vaporetto elhozott, az utat ismerem, nem voltál itthon, zárva volt a házad* Jstenem, Velence most is gyönyörű, nem rontja meg atom, — A Magyarországon élő neves zsidó költők: Benjámin László, Hajnal Anna, Somlyó György, Vas István, Vészi Endre, Zelk Zoltán, — persze bizonyára nem teljes a felsorolás. Versükben azonban gyéren csillan meg a zsidó folklór, a zsidó hagyomány, alig merítnek a bibilia örök forrásából. Az általános magyar lírában éppen ezer t nincs is sajátos külön színük. A Kiss ,, . József utáni éfs a Nyugat költői egyetmast mondhatnék neked, kar, hogy nem mondhatom. Nagy kár, hogy nem beszélhetünk, már rég nem voltam itt ahol a lagúnák között a vigalom lakik. Sok évem elfolyt az időn, de nem voltam beteg, öregszem s addig jó nekem, míg öregedhetek. Elmondanám, hogy szép az ősz, szüret az életem, s kertem ízes gyümölcseit a fáról téphetem. Peregnek illatos napok, és illatos hetek, nyugodtan fekhetem le és vidáman kelhetek. Elmondanám, mert nem titok, ne fedje el lepel: a szikár, sovány éveket pufók cserélte fel. Nem a halál jaját veri vissza a hegyorom, pacsirtaként az életem dalait dalolom. Elmondanám, hogy élni jó, s ajándék, ami szép, kár, hogy ma át nem léphetem a házad küszöbét. Dicsérnék holdat, csillagot, az árnyat és a fényt, dicsérném a világodat a ház vendégeként. De nem vagy Itthon, zárva van a házad, Istenem, melynek patinás szent falát verssel megtisztelem. Látogatód szegény utas, s hogy itt voltam, vegyed a falra firkált versemet, akár egy névjegyet. Velence, 1975. BOLDOG ÉS BÉKÉS PÉSZACHI ÜNNEPEKET KÍVÁN ROKONAINAK, BARÁTAINAK. ISMERŐSEINEK ÉS MINDEN ZSIDÓNAK SZERTE A VILÁGON John, Marika & George GORDON a LIVINGSTON GALLERIES tulajdonosa 832 Ltxington Avsnus A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK BÉKÉS BOLDOG pe-szachi ünnepeket kivan: Mr. & Mrs. ALEX KLAUSS közül Szép Ernő szivére nehezedett legjobban fajtája minden fájdalma, tragikuma. Az élet szerelmese volt, aki bevonulásakor kardjára rávésette: "Leben und leben lassen”, és az első világháború utáni elem bér telenedés őt döbbentette meg legjobban. Két könyvem kritikusa volt (a Nyugatban és a Magyar Csillagban) és barátilag szeretett. Egy alkalommal a zsidókérdés egyetlen megoldására frappáns ötlete támadt. A hajdani Népszövetség elé egy olyan javaslatot kell terjeszteni, hogy minden tagállam a körelező katonai szolgálat analógiájára vezesse be a kötelező zsidószolgálatot is. Minden 18 éves fiú és lány köteles legyen három évig zsidóként szolgálni. Az obsitosokból már hiányozni fog az antiszemitizmus minden baktériuma. — Summázva: rövidesen a tizedik könyvem jelenik meg, immár a harmadik mini alakban, Vitéz László alkonya címen, egy egyfeivonasos verses bábjáték a nyugdíjas bábhősről. Két vers-gyüjteményem áll nyomdakészen. Csendes szüret címen az utóbbi harminc év terméséből körülbelül kétszázat válogattam egy kötetbe. A biblia túristája címen pedig hatvan év alatt írt biblikus és ’’zsidó” verseimet kötöttem hatalmas csokorba. Ha nincs már időm arra, hogy e két utolsó könyvemet még életemben küldessem az olvasóimhoz, legalább megkönnyíteni a dolgát annak, aki hagyatékommal foglalkozni fog. — Még a XIX. században — 1897-ben — születtem Zemplén megye székhelyén, Sátoraljaújhelyen, de szüleim a millénium hangos ünneplese közepette csendesen tönkrementek és a következő évben szerencsét próbálni kilenc gyermekükkel (én voltam a vakarcs) Pestre költöztek. É- rettségi után jogra Iratkoztam be, de párhuzamosan — sikeres felvételi vizsga után — a Színiakadémiára is. A Nemzeti Színház próbatábláján mar kiírtak statisztálásra, Calderon: A zalameai bíró-jában én lettem volna az 1. Por, de október közepén — 1915—öt írtak és háború volt — be kellett vonulnom és csak 1918. novemberében 3l havi frontszolgálat után szereltek le. A színiiskolába nem mentem viszsza, a frontról már küldözgettem verseket és azok rendre megjelentek: az első A Hétben, Kiss József lapjában, A háború, béke, élet és halál nagy kérdései ihlet lek, A legnagyonb ütési lelkemre az antiszemitizmus mérte. A fehér terror hajnalán ért hozzám a hír, hogy a Műegyetemen felheccelt diákok inzultálták a zsidó Pfeifer professzort és ekkor — épp lázas betegen feküdtem — írtam a Hazátlanul c, versel, amely az első jajszó volt az embertelenség ellen. A Pesti Élet első számában jelent meg a proletárdiktatúra bukása után. Százává! vitték a lapot vidékre, megszállt területekre, külföldre. több utánnyomás volt a vers miatt, amelynek nagy visszhangja volt. Több nyelvre lefordították, angolra a New Yorkban élt William Loew, Petőfi fordítója. Gellert Lajos a Vigadóban egy matinét szavalt, meg kellett ismételnie, mint a kabát-áriát, vagy Ózni in áriáját. Minden folyóirat, ellenzéki napilap kinyitotta előttem ajtaját, az Egyenlőség, Múlt és Jövő, Zsidó Szemle is. Égy lettem magyar költőként egyszersmind zsidó költő is. Több versemet fordította héberre Haméiri és Holder, jiddisre ugyancsak Holder, németre Horvát Henrik. Horvát révén ismertem megfeleségét, Medgyaszay Vilmát, aki több sanzonomat énekelte Nádor Mihály és Lányi Viktor zenéjével. Februárban születtem, közel a tavaszhoz, így általában derűs a szemléletem és mosolyognak a verseim, de a kor betegségeinek, az antiszemitizmusnak és fasizmusnak zimankós téli napjai is ott boronganak jelentékeny számú költeményeimben és igyekeznek hitet ébreszteni és vigasztalást nyújtani kortársaimnak, — Sok bajom volta cenzúrával, amellyel a háborúk, forradalmak, ellenforradalmak jártak. Számos versemet a Népszavában és a felekezeti lapokban nem engedélyezte a cenzúra. Mózes a Fáraónál, Istentisztelet, A késdobáló c. verseimre határozottan emlékszem, hogy a cenzúra sorompójába ütköztek. De volt úgy is, hogy csak sorokat törölt a bestia és a lap így ablakosán, tátongó fehér folttal hozta a verset (cikkeket is), hogy az olvasó figyelmét felhívja a cenzúra packázásaira. Meg a felolvasások anyagát is cenzúrázták. Szemere Samu az IMIT vezetője mindig öt versef"kért bemutatásra, hogy' a felolvasandó háromra megalkudhasson a rendőrfőtanácsossal, A Hazátlanul ott volt a fiókjában a tilalmas versek között, de nem engedélyezte például a Habakuk próféta könyvéből írt versemet sem, amely úgy fejeződött be, hogy a sanyargatónak’’népekátkozzák porló csontjait.” Ki nem gondol Hitlerre? — ezzel a megállapítással törölte a felolvasandó versek közül. A biblikus versekben is allegóriát szimatolt, persze nem minden alap nélkül. MISKOLC es KORN 1 I KI I AG.I \IN \K vs BAR V KELLEMES PÉSZACHI ÜNNEPEKET HETI ROBERT CRETt IZRÁÉI. NÉPIM K I s \ \ILAG ZSIDÓSÁGÁNAK NAGYON BŐI.DOG I s Hl KI s PÉSZACHI ÜNNEPEKET KIVAN Pollatsik Bandi És Licy A Charm Dross Shop tula idoiuisa t BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK NAGYON KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN VERA & MICHAEL HONT
