Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-04-02 / 651. szám

14.oldal 1977. április 2. * MENORA 2S25H525252S2SZ5E5í5ES2SZ5a52SZS25Z52SH52Sa52S2SZ5?SS5 7 T7T “ UTAZÁSI ZjJZjJ-j IRODA Mr. & Mrs. J. Baum Vállal mindenféle utazásokat a világ minden részébe. Heti csoportos utazások PESZACHRA IZRAELBE Pontos és figyelmes kiszolgálás Tel:274-4941 és 276-8769 vasárnap és este is. DUPLEX OLCSON ELADD SZÉP, JÓ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ,TÁGAS, FINISHELT BASEMENTTEL,ÓRIÁSI TERÜLETEN AMERIKÁBA EMIGRÁLUNK 2480 Goyer St. Tel 731-9387 ADÓBEVALLÁSOK finandd statementek, üzleti adminisztráció ANGOL-FRANCIA NYELVEN B.S.Kertész I.C.I.A. okleveles könyvszakértő 5497/A Victoria Ave, Suite M3, Montreal Tel: 731-9079 Szabad, kényelmes parkolás TÖLTSÜK A PÉSZACH-OT TEL-AVIVDAN! Imádkozzunk Jeruzsálemben a Nyugati Falnál Bármifele utazási tervei hívja bizalommal: Dreuer Elsiet Tel: 276—9571 •• •• REPÜLJÜNK IZRAELBE! Strandoljunk márciusban EJ gyönyö forrók ■tengerparti Corporate Planning Associates Gazdasági tanácsadás Piackutatás Termelési analízis Új gyárak, üzemek beindítása Di.GEORGE SÍPOS pld Richmond-Adelaide Centre. 14th Flr., Toronto. Ont. M5H 1V4 364-7898 CflESS A legrégibb kanadai magyar cég! A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield Street, Montreal Que. T:842-9548 UTAZÁS: Forduljon bizalommal irodőnkhoz.Utazások a világ minden részébe. IKRA. Fáképviselet.Naponta küldjük a megbízásokat Budapestre.Rokoni támogatás az Income tax alapból levonható. u TUZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. Gyógyszerkiildés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. BOURRET PASTRY & DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. Finom külföldi es kanadai csemegea'rúk és sajtok. Ai ismert legfinomabb magyar hentesáruk. Magyar és európai cukrászsütemények. Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. SZABAD PARKOLÁS Bállá Erzsébe ÜZEMKÖLTSÉG IVferai Sanda mondja: parázs van és sugárzás, kinek Isten megérintette homlokát, aki tudja az összefüggéseket és hallja azt a másik zenét és hangot, mely a tárgyakból, ál­latok, növények, fák, virágok és kövek leikéből és leheleté­ből árad, valamint és elsősor­ban az emberek szivéből. Né­ma, titkos üzeneteiket hallod, el nem mondott vágyaikat, leg­titkosabb gondolataikat, sok­féle szenvedéseiket, te az fró, a költő, hallod, látod, felérzed, szíveden hordozod és írsz ró­la, róluk, mindenről, minden­kiről, gazdag szíved bő tárhá­zából, pazarolva, két-kézzel, mintha saját életedről lenne szó, olyan mélyről, olyan iga­zul és vergődve, hogy amit mondasz, amit írsz, olyan hit— vallóan igaz legyen, mint a Bibliának bármelyik sora. Te szólsz róluk egyedül és senki más! Te szólsz róluk és nem saj­nálod idődet, egészségedet, nyugalmadat, intuiciódat, éle­tedet, fenntartás nélkül, két kézzel, viszonzás és honorá­rium minden reménye nélkül, j Költő vagy, író vagy, tehát ! civilizált lázadó, s ami szíved 1 mélyén parázslik, az soha ki nem alszik, mert egyre többet, egyre jobbat, egyre istenibbet akarsz kifejezni mindenki számára és gyötrődöl egy szó­ért, mit nem úgy választottál mint kellett volna, éjszakákat tűnődsz át a helyes, a ráhang­­zó szóért, amikor más alszik, vagy ébren álmodozik a holna­pi üzletmeneteiről, a várható haszonról, jövedelemről és előmenetelről. És mi a te előmeneteled és jövedelmed író? Költő? Az a néhány elismerő, kedves szó avagy vállveregetés ami után aztán a néma csönd követ-SZÉKELY MOLNÁR IMRE ”Ha tudnak az emberek, ha gyanítanák mit költ el az író munkájára? Ha tudnák ’’mibe kerül” az írás? Idegbe és vérbe kerül, a tes­tet is szolgálatába kell állíta­ni, aztán életmódba kerül, va­lamilyen félelmesen öntuda­tos, ravasz, figyelő, gyanakvó, odaadó, áradó, tartózkodó, mindenestül, tehát teljes ké­szenlétbe kerül minden leírt sori S mit kell hozzá össze­élni, összeálmodni, összeol­vasni, összeutazni, összeka­landozni, aztán aszkétának is kell lenni, boldogtalannak is kell lenni, néha boldognak is és pazarlónak is kell lenni, mindig a2ért, hogy a titokzatos pillanatban, mikor már nem lehet kitérni a munka kénysze­re elől, hogy ’’jelen” legyünk és írni tudjunk. Igen, az írás­nak üzemköltsége van, több és félelmesebb mintegy gyárnak. Mit kell rákölteni? Mindent! Az egész életet!” Igen, Mírai tudja, hogy te, az író, a töltő, kinek szívében 1944 április 2-án tették kötelezővé a magyar zsidóság részére a sárga csillag viselését. Erre azilkalomra író­dott a vers, melynek szerzője Szilas Frida jelenleg már a kilencvenes éveiben Budapesten él. A sárga folt... A sárga folt az én jelem, Sárga, mint a búzakalász . . . Csengő barack . . . szóló szőlő . . A sárga szín meg nem aláz I Az Isten fénylő drága napja S az örökmécs is sárga folt, Halvány derengés a sötétben, Vagy világító fáklya volt I A méhek ízes csorgó méze S a lepkeszárnyak hímpora, A nemes arany tiszta fénye S a mély pincéknek ó-bora . . . Az égő csipkebokor lángja, Hol Isten megnyilatkozott ! S a sivatag arany homokja, Ahol Ábrahám ballagott . . . Örök jelek egyforma színe: A glória is sárga fény ! S a rongyok közül is ez sugárzott A tőrrel általvert szívén ! Kik szégyenfoltnak szánták reám, Nem látják, — oh, szegény vakok - Isten jele rajtam a folt ! S a nagy próféták törpe sarja Vallom én: Zsidó vagyok ! kezik, a feledés és nem-törő­dés sorsoddal, életeddel, akár mintha soha, soha nem is lé­teztél volna ezen a világon, mit megváltani szerettél volna, vagy legalább is szebbé, jobbá varázsolni? író vagy? Költő vagy? Oh te szegény, de sajnállak téged, mert megáldott és megvert té­ged az Úr mindazért, mit lel­­kedben hordasz oly nagyon re­ménytelenül. Idős hölgy részére keresünk szobát és teljes ellátást magyarul beszélő zsidó csa Iádnál, Montreálban. Tele­fon 747-3318. Dr.TASSY SINGERMAN Optometrist (Szemvizsgáiat és szemüveg) 5897/A VICTORIA Ave. (Bourret és La Pettie kozott) MONTREAL, Tel.:737-2611 Szállítást és költözést Torontóba is garanciával és biztosítással. TRANSPORT LLOYD RG. 735-3416 626-2375 4200 Kinderslay, Apt. 6. Toronto of Montreal KATZ ERVIN és VARKONYI IMRE 484-1259 484-4363 GREGIIS IMRE DIPLOMÁS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST ) GLASS GYÖRGY diplomás optikus 5847 COTE DE5 NE ICES — M ÖTRE AL 733-1161 ---- 733-5576 ELLENDALE MEDICAL BUILDING LEVIZITELTEM A KOMJÁDI USZODÁBAN Budapesten a Bécsi utcában laktam, többnyire autóbusszal mentem haza, mert attól a helytől, ahol a busz megállt, alig 50 méternyire volt a laká­som. Minden nap elrobogott velem az autóbusz aKomjád-i uszoda előtt. Ez az a hely, a­­hol nevelik, tanítják az úszó­kat, itt vannak a nagyobb ver­senyek és hidegebb időben itt játszanak a vízipólósok, Komjádi neve mindig szo­morú visszhangra talál szí­vemben. Ismertem és jó bará­tom volt Béla, ha összehozott a sors vele, mindig egyetlen témáról, a vízipólóról beszél­tünk. Ez volt az álma, ezért élt, és én vallom, hogy ezért is halt meg. A szív nem soká­ig bírja az örökös izgalmakat, egyszercsak felmondja a szol­gálatot. Ez történt Bélával is. De gazdag örökséget hagyott ránk. A világhíres vfzipóló csapatot, s ebben a sportban azóta is elsők vagyunk. Igaz, néha megtépázza a dicsősé­günket, egy-egy másik nem­zet vízipóló válogatottja, de ahogy én láttam nem azok győzték le a mieinket, hanem a tudatlan, részrehajló bírák. Bizonyára nekik az a vélemé­nyük, hogy kicsi ország va­gyunk, minek büszkélkedjünk a világ elsőségével? Na dehát mindegy. Nálam elérték azt, hogy már nem vagyok drukker, nem borzolja fel az idegrend­szeremet, hogy ki nyer és ki veszít. Sajnos a sport is mint a többi más, üzletté rákosodott, és nemzeti öntudatomat is tel­jesen hidegen hagyja, hogy ha­tárainkon túliakkal mérkőzve győzünk-e, vagy veszítünk. Sportban ez nem lehetsz igaz­ság kérdése, mert egy-egy i­­lyen mérkőzés sok mindentől függ. Mint már említettem el­sősorban a bíróktól, aztán a forma rögzítésétől. Nincsen olyan sport a világon, ame­lyikben egy-egy atléta, vagy játékos ne essen formán kívü­liségbe. A montreáli olimpiász előtt a magyar sporttársadalom legjobban az úszókban bízott. Caliba világrekordot úszott, V eirasztó Zoltánról, Hargittai Andrásról azt híresztelték, hogy kiváló az állóképessége, s ha már bekerült az üldözé­si versenybe, vagyis ott van a nagy úszók háta mögött, bizto­sai ő nyer. Valóságos le­­geidákat beszéltek Szécsi Ta­núsról, az újkor modern úszó edzőjéről, aki a rábízott fiata­lokból ki tudja hozni teljesít­ményük maximumát. Az olimpiász előtt igen nagy mellénye volt Szécsi Tamás­nak azt bizonygatta, hogy az o­­limpiász után négy aranyér­met tesz le az asztalra. Mikor beléptem a Komjádi­­uszodába, kisérő társnak mel­lém szegődött Béla szelleme; nagyon megilletődött voltam, de mielőtt felmentem volna az uszodába, ahol a nagyok gya­korolnak, lent, az előcsar­nokban beszéltem az uszo­da alkalmazottaival, akik bennfentesek, s jobban tudják, hogy mi minden történik a falakon belül. Megtudtam, hogy Szécsi Tamás éppen csak tud úszni, sosem vett részt versenyen, nem volt verseny­úszó. Nem baj, gondoltam — azért még felnevelheti világ­elsőnek a magyar úszókat. Orth György, a legendás fut­­balista mondása kavargott a fejemben, mikor ezt mondta: —A sportban ma már szigo­rú őrmesterekre van szükség, — én pedig, folytatta lehangol­­tan — még gyenge közlegény sem vagyok... Na, gondoltam magamban, a Szécsi biztosan kiváló őrmes­ter, s minthogy Montreál Ka­nadában van, s én innen, To­rontóból repültem haza, — jó lenne meginterjúvolni a mes­tert. Az is megfordult a fejem­ben, hogy közben beszélek a nagyhírű úszókkal, Verrasztó Zoltánnal, Hargittai András­sal, az ilyen írás érdekli az olvasót, színessé teszi az új­ságot. Egy-egy ilyen cikk ol­vasásával el lehet szórakozni, sohasem unalmas. Pláne, így olimpiász előtt, ahol mindenki arról beszél, hogy a magyar úszóknak van keresnivalójuk Montreálban. Remek, szép hely ez az uszoda, csak ámultam és bá­multam benne. Süllyeszthető a szerkezete, s meggyőződé­sem, hogy ilyen uszodával leg­feljebb csak a nagy sportnem­zetek rendelkeznek. Igaz, so­káig építették, talán tíz év is beletelt. Végül a kiskatonák segítségét is igénybevették, hogy végre az olimpiászra el­készüljön. A padokat bevonta a víz párája, újságokat terítet­tem magam alá, s onnan néz­tem a versenyszámokat. Be­vallom nem voltam megelé­gedve, főleg a női úszókkal nem, akik közül messze kitűnt a kis Verrasztó Gabriella, de olyan véznácska szegény, hogy megítélésem szerint nem sok keresnivalója lehet Montre­álban. Nem is tévedtem. Gabi­ka legfeljebb tapasztalatokat gyűjthetett. De térjünk vissza, a nagy úszó-csillagokhoz, akiktől azt remélte Szécsi Tamás, hogy négy aranyérmet gyűjtenek össze. A mestert nem találtam az uszodában, Sági Elvira fog­lalatoskodott az úszókkal, a hölgy, mint segédtréner mű­ködik, s mindenben követi Szé­csi Tamás utasításait, sági Elvira vállalkozott arra, hogy összehoz a mesterrel, elő is kerítette valahol és megbe­szélték, hogy Szécsi Tamás másnap reggel 8 órakor fogad az irodájában. Pontosan je­lentkeztem nála, de csak e­­gyetlen tekintetre érdemesí­tett, majd lakonikus rövidség­gel kijelentette, — nem érek rá... Bevallom, nagyon felbosz­­szantott ez a fölényes viselke­dés, pedig hát jó lett volna ve­lem szóbaállni, mert ép messzi földről érkeztem Bu­dapestre, s ha nem is vettem részt az amerikai úszók tré­­ningjein, de egyet-mást mégis tudok róluk, főleg azt, hogy ki­tűnő trénerekkel rendelkez­nek megvan a módszerük ar­ra, hogyan hozzák formába az úszókat, és a formát úgy tud­ják időzíteni, hogy az pont a versenypontok idejére érjék el a csúcsot. Ezt akartam meg­mondani Szécsinek és azt, hogy ne dőljön be az újságcik­keknek, mert az utolsó hetek­ben a formákról nem adnak ki hiteles jelentéseket, ezt a ver­senynapokra tartogatják, hogy ezzel is becsapják az ellenfe­let. Szécsi nem fogadott, nem a­­dott alkalmat arra, hogy elbe­szélgessünk, elképzeléseivel a fellegekben járt, nem volt udvarias a modora, s ezzel nemhogy barátot, de inkább el­lenségeket szerez magának. Azért mert van egy pár igazán jó úszója, de ezek képességé­ről Montreálban meggyőződ­hetett. A kis Verrasztó Zoltán utolsó előtti lett a versenyben, az amerikai Naber pedig egy­másután javította meg azokat az úszórekordokat, amelyeket otthon megdönthetetlennek tartottak. Dobogóra egyetlen magyar úszó sem került, Har­gittai Andrásnak meg kellett e­­légednie egy negyedik hellyel, de ő legalább mégis ott volt a nagyok között. Montreál után sokan azt várták, hogy Szécsi Tamás le­mond. De nem, nem mondott le, elhinti újra a reményt, hogy majd 80-ban Moszkvában más lesz az eredmény. És ebben van is igaza, mert Amerika közben kitermeli az utódokat, a MarkSpitzekésaNabereku­­tódját. Az uszodában mondták a bennfentesek, hogy Szécsi Tamás nemcsak velem bántel így, hanem a felettes hatóságát is foghegyről kezeli. Miért ne, ha megteheti?! Dehát ilyen vi­selkedéstől még nem lesz na­gyobb a magyar úszósport...

Next

/
Thumbnails
Contents