Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-03-27 / 600. szám
14. oldal MENORA * 1976, március 27. KELL-E SAJNÁLNI A BANTU-NÉGEREKET? Nem ismeretes, hogy az oroszok felhasználták-e ’ nyiltar ezt a motivációt, de feltételezhető, hogy a kubaiak ismerik. saját múltjukat, származásukat Amikor tehát „angolai testvérekről“ beszélnek — a dolog nem egészen légből kapott, s egyáltalán nincs kizárva, hogy van az ügyben egyfajta bosszú, történelmi elégtétel a fehér ember világával szemben, melyet a Nyugat képvisel. (S itt most háttérbe szorul az a tény, hogy végeredményben a Kremlben is „fehér emberek“ ülnek.) Bármennyire is kényelmetlen az ügy ilyen jellegű beállítása, s bármennyire is tiltakozik minden fajta kommunista mozgalom az ellen, hogy „faji elemeket“ vegyítsenek fejlődésébe, ostobaság volna szemet hunyni afelett, hogy „Nyugat“ és „demokrácia“ alatt, egyre szőkébb fogalmazásban, a fehér ember világa értendő, míg a „marxizmus” (melyet az utóbbi időben előszeretettel használnak „szocializmus vagy „kommunizmus helyett) a „többieket“ foglalja magában; teljesen függetlenül attól, hogy a marxizmus is is épp úgy a fehér ember világának terméke, mint a demokrácia. Kétségtelen, hogy a délkelet-ázsiai nagy csatavesztésben döntő része volt annak a ténynek, hogy a demokráciát az idegen „betolakodott“ fehérek képviselték, mig a „marxizmus“ a helyiek, az ázsiaiak képében jelent meg. A valóság az, hogy ettől a problémától a Szovjetunió sem menekült meg, s ha Angolában, vagy a világ más részein, sikerül is egy-egy ügyes fogással a maga javára kihasználnia — nagyon is ott lebeg feje felett a veszély, hogy ázsiai tagállamai egy szép napon átállnak Kínához Ez azonban még a távolabbi jövő kérdése. Most mindenesetre sikerült nem lebecsülendő eredményt elérnie Angolában, s viszszaszoritani a demokráciát az őserdőbe. Szóval: demokrácia aligha lesz Angolában. De — visszatérve a kiinduló kérdésre — vajon, kell ezért sajnálni lakosait, a bantu-négereket? Hiszen ők sohasem éltek demokráciában, nem tudják milyen, vagy milyennek kellene lennie, igy azt sem tudhatják, mit vesztettek? Ők legfeljebb azt tudják, milyen a fehér ember, aki évszázadokon át elnyomta, eladta, rabszolgasorban tartotta őket. S ime. most jön a „marxista hadsereg“, innen elhurcolt egykori rabszolgák kései unokái, hogy felszabaditsák őket... A demokrácia erre nem volt képes. A Nyugat, jelen állapotában, nem csak, hogy mások felszabadítására képtelen, de önmagát köti saját béklyóiba: mig a „marxizmus“ egyebet sem tesz, mint önmagát dicsőíti, addig a demokrácia, de mindenekelőtt annak vódbástyája, az Egyesült Államok, egyebet '-»em tesz, mint saját kelevényeit keresi, s ha megtalálja mazochista gyönyörrel tárja a Irta: BARKAY ZEÉV világ elé: ime, megint egy közbotrány, újabb titkos adatok kiszivárogtatása; ime, micsoda megvesztegetők, orgyilkosok, politikai felforgatók vagyunk f.. S közben a Kongreszszus döbbenetes fukarságot tanusit létfontosságú célokat szolgáló pénzösszegek megszavazása terén; meghökkent egyes vezető személyiségek naivitása; hiszékenységen alapuló politikai vonal követése, a demokráciának, mint hatalmi tényezőnek állandó viszszavonulása. Aligha kell tehát sajnálni a bantu-négereket, amiért nem ismerkednek meg ezzel a demokráciával. Sajnálni, talán inkább azokat kell, akik más demokráciával ismerkedtek meg, s most keserű sziwel, s olykor szoruló torokkal nézik nem csak egy politikai rendszer, de egy egész kultúra hanyatlását. Azon töprengek, hogy sajnáljam-e a bantu-négereket, amiért nem ismerkedhetnek meg a demokráciával? Most lett volna egy alkalmuk, hazájukban, Angolában, dehát a jelek szerint elszalasztották, s igy gyarmati sorból, minden átmenet nélkül, közvetlenül ,.marxista állam“ polgárai lesznek. Igaz. az ügy nem kizárólag rajtuk múlt: a demokrácia is elszalasztottá őket, nem ment házhoz értük, mint a „marxista rezsim“ szovjet tanácsadói és kubai harcosai. A demokrácia mindössze maroknyi „foltozott ruháju zsoldost“ s párezer délafrikai katonát tudott mozgósítani a jól felszerelt és kiképzett kubaiak ellen. A Nyugat — hogy vulgáris kifejezelsel éljek — nem nagyon strapálta magát, s Henrynk kissé a saját dugájába dőlt, amikor pár héttel ezelőtt nem sikerült meggyőznie a Kongresszust az Angola nyugatbarát erőinek nyújtandó további segítség szükségességéről; hiába hangoztatta a probléma drámai mivoltát, miszerint „a második világháború befejezése óta most történt meg először. hogy a Szovjetunió tőle ily távol eső területen katonai erővel kényszeríti ki számára kedvező rezsim uralmát“. „No soap“ — zárta le a vitát a szenátusban Mike Mansfield szenátor, . ami valahogy annyit tesz: „nem megy!“ „kár a gőzért“ vagy benzinért, vagy minden egyéb energiáért, amit ebbe az ügybe a kormányzat fektet. Be is dugult a segélyforrás a nyugatbarát angolaiak számára. \ Vietnamsokkból még ki sem gyógyult Amerika újabb intervenciós konfliktusnak még csak látszatát sem meri megkockáztatni. Még csak az hiányzik, hogy az amerikai vezetőség megint magára haragítsa Jane Fondát és daloskedvű, hosszú hajú társait; hogy megint zászlókat égessenek és felvessék a sorsdöntő kérdést: „Mi keresni valója van Amerikának Angolában?“ Azt ugyanis, hogy mi keresni valója van Kubának Angolában, alig-alig vetik fel, de hogy magában Kubában egyáltalán nem, az biztos! S habár kétségtelen, hogy azért egynéhány derék kubai Angolában fejezte be ifjú életét, nem tudunk róla, hogy kisirt szemű anyák és özvegyek tüntettek volna Castro előtt, vagy sajtófogadás során keseregték volna el panaszukat a rezsim ellen, amely idegen földön küldte halálba szerettükeL S mondok még valamit: ezek a kubaiak, az immáron 17 éves Castr^-rezsim alatt bedresszírozva, talán tényleg elhiszik, hogy „angolai testvéreik“ felszabadításáért harcolnak. Az ügy egyáltalán nem olyan képtelen, mint ahogyan első pillantásra látszik, s lehet hogy az oroszok zseniális fogást alkalmaztak épp a kubaiak bevetésével. Ez a kép akkor kezdett megvilágosodni, amikor azt a hirt olvastuk, hogy a kubaiak Angolába szállítják a mintegy 12.000 főt számláló intervenciós hadseregük katonáinak hozzátartozóit, azzal a céllal, hogy azok ott 40.000 lé- ' lekszámú kolóniát létesítsenek. Feltételezhető, hogy ez a 12.000 kubai katona és családja gondosan ellenőrzött kádert képez — a többi az ő dolguk .. • De nem is ez az érdekes a dologban, hanem, maga a „visszatérés“ ténye. Kik ugyanis Kuba mai lakosai? Nagyrészt afrikai rabszolgák leszármazottai. Mert az indián őslakosságot a spanyol hódítók már a XVI. században teljes egészében kiirtották, helyettük tízezrével hurcolták be a néger rabszolgákat, főleg Nyugat Afrikából. Tudjuk, hogy Angola volt az egyik fő „rabszolgalelőhely. A legnagyobb európai színésznő? Elmondhatjuk-e, hogy Glenda Jaekson a legnagyobb európai színésznő? Kétszer kapott Oscar-díjat. (Később azt mondta, hogy az arany szobrocskákat kerti törpének fogja használni.) Világsikert aratott Erzsébet királynő alakjának megformálásával a híres tévéváltozatban. Glenda Jaekson egy liverpooli kőműves lánya. Fiatal korában áruházban dolgozott, hogy a tandíját megkeresse. Kitüntetéssel végezte eU jt „sjriniakadémiát. Aztán hat éven át egy utazó színtársulat tagja volt, és a nyári idényben vidéken játszott. Csak 1964-ben fedezte fel a kritika. Ekkor Charlotte Corday szerepét játszotta, majd Oféliát a stratfordi Hamlet-előadáson. Utóbbi alakításáról a kritikusok megjegyezték, hogy „Hamlet szerepét is ugyanilyen jól eljátszaná”. A közönségsikert és a legjobb női alakításért kapott Oscar-díjat a „Szerelmes asszonyok” és „A szerelem másik arca” című filmek hozták meg számára, Ken Russell rafinált, erotikus képei. Ekkor lett filmcsillag. És azóta: kiváló alakítások sora,, megérdemelt hírnév. — Mi a véleménye az érzékiségről? — Sokféle van — mondja Glenda. — Azt hiszem, ma már nehezebb pusztán érzéki szépséggel karriert csinálni, egyszerűen azért, mert a közönségnek ez már nem elég. Nem tudom, azért-e, mert a mai nézők érettebbek. Nem hiszem, hogy az emberi természet ilyen gyorsan megváltozhatna. De a légkör egészen más. — Miben látja a változást? — Azt hiszem, az emberek megcsömörlöttek a szex-túltermeléstől. Ha van is még rá kereslet,, a kínálat minden bizonnyal jócskán meghaladja. Hasonlítsuk csak össze Marilyn Monroe-t, ezt az igazi szexszimbólumot (aki egyébként tetszett nekem, mert kitűnően ismerte a játékszabályokat) az „Oh Calcutta!” című musicallal, amely megfosztotta a szexet minden titokzatosságtól. Ha alaposan megvizsgáljuk a dolgot, arra a megállapításra juthatunk, hogy a szexben valóban nincs semmi titokzatos, és főleg nincs már benne semmi tilos. — Mi a véleménye a férfiakról? — Vonzóbbnak, érdekesebbnek találom őket, mint fiatal lány koromban, vagy akár tíz évvel ezelőtt. Akkoriban rövid frizurát viseltek, merevek és bizonytalanok voltak. Legjobban a humorérzéket becsülöm a férfiakban. Talán ezért olyan jó partnere Michael Cain. Vele játszott legutóbbi filmjében, a „Romantikus angol nő” címűben is. A legutóbbi angliai választási hadjáratban Glenda gyümölcsösládákra állva szónokolt a feminizmus mellett. Arra a kérdésre, hogy melyik politikai pártot támogatja, így felelt: — Nem a politikai meggyőződést tartom fontosnak, hanem a konkrét ügyeket. Több nőnek kellene lennie a kormányban. Azt hiszem, ezt előbb-utóbb elérjük. Szabadok vagyunk, senki sem tiltja meg, hogy gondolkodjunk. Én nem függök senkitől. Ugyanilyen független lehet minden nő, akkor is, ha háztartása, gyermeke van. — Mit tenne, ha rendeleteket hozhatna? — Először is jogalapot teremtenék ahhoz, hogy a gyermeknevelést ugyanolyan foglalkozásnak ismerjék el, mint bánni mást. Megfelelő fizetést szabnék meg a háztartási munkáért, a gyermeknevelésért. Ezt a férj fizetné vagy az állam. — Nem aggasztja, hogy fia úgy nevelkedik, mint egy híres filmcsillag gyermeke? — Szakmai munkámnak semmi köze itthoni életemhez. Olyan környéken lakom, ahol senki sem érdeklődik irántam, az. utcán vagy a boltban utánam sem néznek. Dánielt épp úgy elkísérem az iskolába, mint minden más anya. Csak az a különbség, hogy reggelenként álmosabb vagyok. Dániel egyáltalán nem érez olyasmit, hogy más lenne, mint a többi gyerek. Mire idősebb lesz, úgyis korlátozni akarom színészi munkámat. Mindent pontosan elterveztem. — Elégedett önmagával mint színésznővel? — Azt hiszem, nincs a világon színész, aki valamelyik szerepéről elmondhatná : alakításom tökéletes. Az igazi színész sohasem elégedett önmagával. Mindig reméli, hogy még még jobbra is képes, és ez ad neki erőt. A S W I S S A I R H A Z A R E P l T I ímssjöösssíxjoíjös» B U D A P E S T R E B E C S B E P R A G A B A A SWISSAIR most leszállás nélkül repül Torontótól Zürichig és a svájci repülőtértől Budapestre , Prágába vagy Bécsbe. Őn nemcsak a SWISSAIR heti négyszeri menetrendszerű járatát élvezheti Torontóból . Ráadásul kapja a világhírű SWISSAIR szolgálatot az elsőrendű étkezést és DC 10-30 típusú gépeink kényelmét,ahol - bármelyik helyet kapja is - legföljebb egy széknyi távolságban van az ülésfolyosótól. Részletes információért hívja utazási irodáját, vagy a SWISSAIR torontói kirendeltségét: 364- 3361 BUDAPEST PRÁGA BECS ez csak 3 név a Swissair számos leszállóhelye közül Európa szivében Ak«K3SSCSSK30CW0CSCSStSSSeSSS£St3SSa0S3S3S30SSS3SSS3SSSSCStSS3t3SStS3tSSS0S3S*SKStSSSSSSS63SS63SSSSS38SaSSSStStS£SSSÖ6a Véget ért a gigantizmus A francia kereskedelmi elosztó rendszerben továbbra is fontos szerepet játszik a „sarki kis bolt”. A legutóbbi vizsgálatokból kiderül, hogy elakadt a nagy bevásárlóközpontok diadalútja: csökken az érdeklődés a szupermarketek iránt. A törvényes intézkedések a kereskedők védelmére, a vevők vonakodása és elutasítása, továbbá a peres ügyek növekvő száma megnehezíti napjainkban a hatalmas bevásárlóközpontok továbbfejlesztését. Így például alig három hónap után Lyon környékén a növekvő veszteségek miatt bezárt az egyik szupermarket. Hét további tervet elvetettek. Ez irányzatváltozást jelent a francia kiskereskedelemben. Persze nincs szó radikális átalakulásról, de jelentős mértékben lelassult a francia kereskedelmi elosztás átcsoportosítása és koncentrálása. . Ismét versenyképesek lettek a korábban erősen veszélyeztetett kis boltok. A legutóbbi statisztikák szerint a kisebb kereskedők részesedése a piacból most 70 százaléknál stabilizálódott, és tovább növekszik A hatalmas eladási központok részesedése mindössze 7,8 százalék! A Royer, volt kereskedelemügyi miniszter által kidolgozott kiskereskedelmi védelmi törvény erősen fékezi a nagyvállalkozásokat. Ez a törvény 1500 négyzetméternél (kisebb városokban már 1000 négyzetméternél) nagyobb területtel rendelkező eladási központok létesítését a körzeti bizottság jóváhagyásától teszi függővé, amelyben a kisebb üzletek számos tulajdonosa is képviselteti magát. "V Az érdekeltek ellenállása nagymértékben felelős azért, hogy 1975-ben Franciaországban mindössze 14 új szuperpiacot létesítettek az 1974. évi 35-tel és az 1973. évi 49-cel szemben. Az 1975-ös év első kilenc hónapjában 200 kérelem felét hagyták jóvá. A központok gyors növekedése bizonyos telítettséghez is vezetett. A telítettebb körzetekben ezer lakosra számítva több mint 90 négyzetméterre növekedett az üzlettér, szemben a „szegényebb” körzetekkel, ahol ez mindössze 10—20 négyzetméter. A telekárak, és az építkezési költségek erős növekedése veszélyezteti a rentabilitást KIHOZATAL Budapest - Toronto - Budapest $449.00 Budapest - Montreal - Budapest $419.00 ABC CHARTER REPÜLÖK BUDAPESTRE, BECSBE 1976 NYARÁN AIR CANADA-VAL A legkellemesebb, átszállásnélküli utazás, 66 Ibs. csomagsúllyal! TORONTO—BUDAPEST—TORONTO Csecsemőknek 2 évig 35 dollar. Jde/itkezeskor 50 00 dollár előleg fizeiendö. a teljes összeg 60 nappal az. indulás dón. Amennyiben betegség miau nem tudna elutazni, ajánljuk a Missed Flight Insurancot. SI0.00 megváltásával a Columbus Travel Service Ltd. HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA! TELEPHONE: 361-1101 \ 420 SPADINA AVE., TORONTO M5T 2G7\
