Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-03-06 / 597. szám

12. oldal MENORA * 1976 március 6. időszakos Életbiztosítás Hívja A.S. TATÁR biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a rrn specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life, Insurance 460 University Avenue Toronto. Ontario LEGJOBBAT A LEGOLCSÓBBAN: GOLD BÖRONDÖS javításokat szakszerűen készítünk 212 QUEEN STREET, West (university ave.-tói nyugatra) TELEFON: 366 - 6469 fioeoooooosoooooooooooeooflooosoooooooooooooooosseooó. Amikor ezeket a sorokat írom, a tiroli hegyivadászok, a Monarchia híres császárva­dászainak az utódai már bont­ják a tribünöket, az Olimpiai Falu üres, eltűntek a verseny­zők és a biztonságukra 12 na­pon át olyan gondosan vigyázó őrök is, Innsbruck kiürült, az alpesi város élete lassan is­mét visszalendül a régi, két héttel ezelőtti kerékvágásba. Már csak néhány, visszama­radó turista szopogatja a sört a patinás öreg Schwarze Ad­­lerben és hallgatja a sramli­zenét. Természetesen a fen­tiek az olimpiára érkezett tu­ristákra vonatkoznak. A sí­idény nagyban tart, a város­­környéki hegyekben élénken folyik a síszezon. De a száz­ezrek eltűntek. A 12 napos olimpiai játékokat 2 millió személy nézte végig. • •• A XII. téli olimpiai játé­kok mérlegét az olvasó meg­találhatta a lapokban, a rész­leteket végignézhette vagy személyesen, vagy a tévében, hiszen az osztrák és német állomások naponta 5-6 óra INNSBRUCKI KÉPESLAP (Kiküldött tudósítónktól) egyenes közvetítést adtak a versenyekről. Az alpesi or­szágokban a téli olimpia jóval több egyszerű sportesemény­nél. A győzelem nemzeti ér­zés és üzleti érzék kérdése is egyúttal. Az oroszok a 37 versenyszámból 13-at nyertek meg, a keletnémetek 7-et, az amerikaiaknak, norvégeknek három aranyérem jutott. Ka­nada egy arannyal, ezüsttel és brc izzal a 11—ik helyen végzett. Még egy kis statisz­tika: 32 ország versenyzői versenyeztek, szárnszerint több mint 1220-an. A magyar kontingens csupán három ver­senyzőből állt. A téli sportok­ban nincs sok keresnivalónk. • • • A hóviszdnyok megfelelőek voltak, a rendezés-legalább­is az osztrák fogalmak sze­rint - szintén nem hagyott hátra sok kívánnivalót. A ver­senyzők a 3 méteres kerités-A m ultlkultura rr Kanada büszke arra a tényre, hogy állampolgárai sok kulturális háttérrel jöttek. A számtalan és különböző tehetségek művelt és technikai szaktudásuknak örülni tudunk, mint kanadaiak, Kanadát erőssé és dinamikus­sá teszik. A multikulturális állandó politikán keresztül a kanadai kormány ennek a kulturális előnynek a birtokában arra ösztönöz, hogy ebben valamennyi kanadai részesüljön. ITT VANNAK AZOK A LEHETŐSÉGEK, AMELYEK A MULTIKULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGBEN MŰKÖDNEK □ A szervezetek és közösségek támogatása aNemzetisé­­gi Csoportok kapcsolatán keresztül. □ Kiépíteni annak lehetőségét, amely a mi kulturális el­térésünket megismerteti a Kanadai Azonossági Prog­ramon keresztül. _□ Tanácsadó Bizottság irányítja a Kanadai Nemzetiségi Tanulmányokat. / □ Anyagi alap a Nemhivatalos Nyelv Oktatásának fejlesz­tésére. □ Támogatás a Multikulturális Központok szervezeteiben. □ Bevándorlók segítése a Bevándorlók Kivizsgálása Programban. |7] Önkéntes csoportok alapítása a Tervezett Biztosítások Programján keresztül. □ Többnyelvű filmek gyártása a Nemzeti Film Bizottsá­gon keresztül. □ A multikultúra történelmének okmányai az Embertani Múzeumban;' □ Felkutatja és megőrzi a nemzetiségi okiratokat a Nyil­vános Archívumokban. □ Idegennyelvű könyveket gyűjt a Nemzeti Könyvtárban. Közölje észrevételeit vagy írjon további felvilágosítá­sért a következő címre: Multiculturalism, P.O. Box 366, Station “A”, OTTAWA, Ont. KIN 8Z9 Hon. John Munro Minister Responsible for Multiculturalism L’hon. John Munro Minisbe chargé du multiculturalisme 1*1 se! körülvett Olimpiai Falu­ban laktak, ahova csak igen nehezen lehetett bejutni, az ember úton-útfélen igazol­tató őrökbe ütközött. Az elő­vigyázatossági intézkedések azonban - gondoljunk csak Münchenre - indokoltak vol­tak, Szerencsére, minden rendben folyt le. • • • A versenyek mellett politi­kai ellentétekben sem volt hiány. A szovjet tömb ver­senyzői és a nyugati sporto­lók nemigen barátkoztak, még a közös ebédlőkben is gondosan elkerülték egy­mást. Nagy vihart és tiltako­zást váltott ki az, hogy a Sza­bad Európa rádió 10 munka­társától az utolsó pillanatban visszavonták — szovjet és cseh tiltakozásra — a meg­bízóleveleiket. A verseny .két azonban ennek ellenére rész­letesen közvetítették a kelet­európai hallgatóknak. Kissin­­ger maga is tiltakozott és a nyugati sajtó szinte egyönte­tűen elitélte az oroszokat, csakúgy mint Lord Killanint, az Olimpiai Bizottság elnö­két. Killanin ráadásul olajat is öntött a tűzre arra, hogy az ügyről frivol, nyegle hangon nyilatkozott a német tévében. Az agg lord népszerűtlensé­gét még nevetségességgel is fokozta, amikor két műkor­csolyázó szám közt maga is a jégre merészkedett és kü­lönböző figurákkal próbálko­zott, a nézők derültsége kö­zepette. • •• A derék Coubertin báró, aki a múlt század végén felújítot­ta a játékokat, alighanem for­gott volna a sírjában, ha lát­ja, hogy a népek barátkozását célzó játékok során milyen magasra csaptak a naciona­lizmus hullámai. Az oroszo­kat rendre kifütyölték. Külö­nösen az keltett mély ellen­szenvét, hogy a szovjet sajtó az oroszok győzelmeivel kap­csolatban újra forgatta az el­avult lemezt: azt, hogy a szov­jet sportsikerek egyúttal a szovjet társadalmi rendszer felsőbbrendűségét is bizo­nyítják. Visszatetszést kel­tett a győzelmek után a nem­zeti zászlók felvonása, ráa­dásul a győztes országét egy fokkal magasabbra húzták. Érdekes — és jellemző — színfolt volt az, hogy a német és cseh jégkorongozók ösz­­szeverekedtek, hogy a cse­­hektől két pontot el is vettek, mert egyik játékosuk kábitó­­szert szedett. Ezen oknál fogva diszkvalifíkáltak egy orosz gyorskorcsolyázónőt is. • • • A játékok hőse a nyugatné­met Rosi Mittelmaier volt, aki két aranyat és egy ezüstöt szerzett különböző síszámok­ban. Az ováció — a szép tel­jesítmény mellett — azért is érthető, hiszen a nézők nagy többsége német volt. Innsbruck csak két óra autó­val Münchentől. Az osztrákok nagy hazai sikerekben biztak, de a remények nem váltak be'. Különösen a síelők szerepel­tek gyengén, és ezért az egész szakvezetőséget még a játé­kok idején leváltották. Derült­ségre adott okot, hogy az orosz síelők két alkalommal is elveszítették a kötésüket. Megértő mosollyal fogadta a közönség az ausztrál, a nem­zeti kínai és a görög verseny­zők erőfeszítéseit. Az utolsó három helyezés sorsa mindig köztük dőlt el. Az amerikaiak népszerűek voltak és ezen a tényen az sem változtatott, hogy egyik-másik versenyző­jük az innsbrucki bárokban al­kalmilag megfeledkezett ma­gáról. A kandaiak közül Kathy Kreiner, a női óriáslesiklás győztese aratott sikert és ter­mészetesen Toller "Cranston, aki bronzérmet szerzett a férfi műkorcsolyázásban. • • • Az erkölcsi sikert komoly anyagi siker kísérte, örülhet­tek a vendéglátók. Százezré­vel adták el — borsos áron — a különböző olimpiai mütyür­kéket, sísapkától kezdve a jel­vényeken, képeslapokon át az olimpiai gyertyákig. A tiro­li panziók, szállodák már nyár óta “bookolva” voltak, meg­teltek a parasztházak és zsú­folva voltak a bajor téli üdü­lőtelepek is, lévén nagyon kö­zel a versenyek színhelyéhez. Az élelmiszerek színvonala vetekedett a versenyekével. Egy kiskocsmában félcsir­kéért, amelyet nagyvonalúan “olimniai menünek” nevezett a tulaj, 8 dollárnak megfe­lelő schillinget kellett fizet­nie e sorok írójának. Az olim­piai cocktail 3 dollá/ volt. Jobb helyeken az árak sokkal magasabbak voltak. Hiába, ritkán van Innsbruckban olim­pia, ki kellett használni az alkalmat. Természetesen sok szó esett az amatőrizmusról ez­úttal is. Józan ésszel senki sem képzeli el, hogy a sí­sport élvonalában meg lehet maradni úgy, hogy az ember valamilyen munkával keresi a kenyerét. A kommunista or­szágok versenyzőinek álama­tőr voltáról errefelé is min­denki tisztában van. Azt is tud­ják, hogy az amerikaiak vi­szonylag gyenge szereplése mögött Jcejesendö^Jipgy Har, mill kisasszony és társai va­lóban amatőrök, az állam nem ad nekik pénzt sportolásra. A nyugateurópai versenyzők, különösen a síelők körében szintén sok kívánnivalót hagy maga után az állítólagos ama­tőr voltuk, A francia Augert, aki 1970-ben lesikló világbaj­nok volt, — jelenleg profi sí­elő — a tévében őszintén meg is mondta, hogy attól kezdve, hogy élvonalba jutott, nem volt többé amatőr és különböző, rejtett juttatásokat kapott francia, svájci, osztrák téli­sport - cégektől. Augert sze­rint manapság egy élsportoló síelő évente legalább 100.000 dollárt keres. Na ja, a téli­sport ma milliárdos üzlet. Hí­re járta, hogy az osztrák sí­csapat 14 tagjára “ismeretlen” forrásból 3 és félmillió dol­lárt költöttek, edzésre és egyebekre. Mások sem költöt­tek kevesebbet. • • • Ilyenformán a télisport hí­vei meglehetősen vegyes ér­zelmekkel tekintenek a New York állambeli Laké Placid­­bán megrendezésre kerülő, 1980-as téli olimpiára. Minek is tagadjuk a nyilvánvaló igaz­ságot: a sport egyre inkább üzletté válik, a játék, a ver­sengés öröme másodlagos szempont. Mint szó volt róla, Coubertin báró foroghat a sír­­jában, Innsbruck után is. Havas Koméi

Next

/
Thumbnails
Contents