Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-03-06 / 597. szám

ABC CHARTER UTAZÁSOK KÖZPONTI IRODÁJA TORONTO—BÉCS—BUDAPEST—TORONTO AZ AIR CANADA SUPER JET GÉPÉVEL LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA AZ INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVCE NEVE GARANCIA, HOGY CSALÓDÁS NEM ÉRI HA SAJÁT UTAZÁSÁT, VAGY ROKONAI KIHOZATALÁT VELÜNK INTÉZTETI TORONTO TORONTO Súlyhatár 66 LBS TORONTO— BUDAPEST— TORONTO Helyfoglalás esetén $50.00 előleg fizetendő. Betegség vagy baleset esetére kössön MISSED FLIGHT INSURANCE-t Az utolsó jelentkezési határidő indulás előtt, amikor már a teljes összeget is ki kell fizetni: Május 31-ig induló gépeknél 35 nappal az indulás előtt Június 30-ig induló gépeknél 50 nappal az indulás előtt Július 01-től induló gépeknél 65 nappal az indulás előtt. BUDAPEST—TORONTO- BUDAPEST Közvetlenül Torontóba! Hozassa ki rokonát az olimpiára. Különböző időpontokra 4 héttől 20 hétig! Kérjen bővebb felvilágosítást! Teljes ár $ 449.00 Egyesület csoport utazásaink BUDAPEST TORONTO h6"aP'9 $41 9.00-.O, $543 Előnyös utazások Magyarországról, Csehszlovákiából, Romániából, Jugoszláviából Torontóba és vissza TORONTO—LONDON—TORONTO — TORONTO—FRANKFURT—TORONTO TORONTO- ZÁGRÁB—TORONTO Kérjen bővebb felvilágosítást! Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés. IKKA—TUZEX—COMTURIST—IBUSZ—CEDOK főképviselet KÖZJEGYZÖSÉG. Pénz- és gyógyszerküldés Parkolóshoz bejárat a Bedford Roadról(City Parkm 'IVwcleHfilate magyar Február 1.töl minden este fellép e tterem J3UDA PESTRŐL rai arianna ELŐADÓMUVÉSZNŐ a Moulin Rouge és a Maxim bár sztárja a magyarországi JAH0S-VU0 Nyitva vagyunk déli vasárnap este 10.-ig egy JÓ RÉGI PESTI HANGULATÉRT ÉRDEMES A WOODEN PLATE -BE MENNI Asztalfoglalás: 923-6599 200 Bloor St.W, Mindenkit szeretettel vár i & 1Á LADÁNYI ARTUR és csalódja mm 1976 március 6 * MENORA 11 . oldal MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKR* ROYAL PATISSERIE V- L -& BAKERY -NEL. Tel.. 651-7689 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ ZALAN MAGDA: Trastevere, a Tiberis va­tikáni oldalának amerikai tő­kepénzest tősgyökeres római proletárral vegyítő negyede Perczel Zitának tartozik majd egy emléktáblával. Amikor e sorokat irom, a hajdani film­szépség finom tollú novellis­ta és háztartást vezető nagy­mama a hektikás Viale Tras­tevere és a szabálytalanul parkoló kocsiktól ösvénnyé szűkült Via Fratte di Tras­­’tevere sarkán. Hogy került Rómába, nem tudom pontosan, bár mozgal­mas életének számos epizód­ját elmesélte: a szeszélyes mozaikkockákból sehogy sem állt össze a teljes kép. Úgy rémlik, mintha sikerei csú­csán — a harmincas évek má­sodik felében? —, miután a örmény kép l Ritáról Meseautóban marlenei új ízű szexepiljével divatot dik­tált, miután még nem egészen húsz évesen eljátszotta jól Madách Éváját a Nemzetiben, miután egyre-másra vívott ki magának címlapokat, Ameri­kába ment. Hollywoodba ? Ilo­na Hajmássy, Márta Eggert után szerencsét" próbálni? Vagy feleségül menni orosz származású amerikai kérő­jéhez? Három gyerekük szü­letett az Egyesült Államok­ban, a legnagyobb fiú túl le­het a harmincon, de nevét sem tudom, Zita nem emle­geti. A középső a nem-ma­gyar ismerősöknek Mary, odahaza Kis-Zita, balettet tanult Párizsban, de a sors kacskaringéi Ghánába sodor­ták, ahol egy olasz gyár si­keres és remekül kereső Public Relation üzletasszo­nya. Niná, a legkisebb, volt már boutiqueban kiszolgáló, divatlapokban fotómodell, be­mutatókon manöken és film­forgatókönyv fordító. Jelen­leg ideje legjavát leköti kis­iskolás Bobo fia. A három nő mielőtt kikötött volna Tras­­teverében, a hajótöröttek és életművészek e tarka szige­tén, megjárta Párizst és Mad­­ridot. Amióta Rómában él­nek, lakásuk a pesti művé­szettáji utazók zarándokhe­lye. " Jöjjön át holnap ebéd­re! " — süvölti telefonba a vad­idegennek is a ház asszonya. Aztán meglehet, hogy a meg­hívást elfelejti, a vendég e­­setleg nagytakarítás kellős közepébe csöppen, Zita szer­teeső kontyával, papucsban szalad le a sarki henteshez, akinél állandó hitele van, majd amíg ellentmondást nem tűrő művészi, emberi ítéle­teit osztja hatalmas kony­hájából a szőlőlugasos tera­szon feszengő vendégnek, el­készül egy ragyogó ebéd is. Leggyakoribb menüje az olasz paradicsom-mártásos főtt­tészta, utána főtt marhahús franciásan, ezernyi ízben, százados vásárhelyi cserép­tálon felszolgálva. Ezt ette nála első vizitje alkalmával a filmrendező-grafikus Huszá­­rik Zoltán is, Zita egyik leg­nagyobb tisztelője és legjobb barátja, s tán erre a velős­csontos ebédre gondolt, ami­kor szépséges Szinbád film­jében megkomponálta Krúdy- Latinovics asztalára az aranygyűrűket vető, absztrakt mesterek remekeit idéző hús­leves-beállítást. A rendkívül hosszú és ál­landóan barlangsötét előszoba baloldali falát nem szakítja meg egyetlen ajtó sem, ezen a falon függ megtisztelő ke­retben, üveg alatt Huszárik sajátkezűleg tervezett nagy Szinbád-plakátja, mellette, ugyancsak bekeretezve, egy fénykép: a budapesti Perczel Mór utca névtábláját örökí­tette meg rajta valaki. Úgy rémlik, a színésznő és a 48- as politikus rokonok. Jobbra nyílnak a hálószobák. Az el­sőnek mindig tárt ajtaján át­vetve függ a göcseji Huszárik nagymama egy rostos, hím­zett fekete selyemkendője. A folyosó végéből nyílik a nap­pali. Sötét pácú, szép régi étkezőasztala egyben Zita íróasztala, tetején elmosott tányérok halma mellett ke­­resztül-kasul javított kézira­tok. A fő fal könyvespolca előtt vendégektől és a ház ku­tyáitól, macskáitól völgyessé megült kerevet, előtte, mel­lette, alatta fölötte könyvek és folyóiratok, legalább négy nyelven. A három nő szenve­délyesen olvas, mindent és majdnem minden európai nyelven. Beszélni is egyszer­re három nyelven beszélnek, nem pongyolán összekeverve, csak könnyedén váltogatva az angolt franciával, olasszal. Magyarul a házban csak Zita tud. A nagymamává lett szép­asszony ma is nagyon szép le­hetne, ha akarna. De nem­igen akar. Alakja ma is tö­rékeny-karcsú, fiús, arca, nyaka, keze, símabőrű. Per­sze Perczel Zitának nem is kellene idős hölgynek látsza­nia, hisz jóval innen van a hatvanon, még ha hajdani hó­dolói esküdnének is rá, hogy letagad a korából. Ilyet Zita nem tenne meg sosem. Öreg­bíti, hogy még bakfis korában érte el pesti sikereit, olyan művészek mellett, akik fölött azóta valóban eljárt az idő. A múltról ritkán beszél, annál szenvedélyesebben száll vitá­ba a szerencsétlen vendéggel a földkerekség bármely újke­letű kérdéseiről. Mindenről nézete van, amelyet szikla­­szilárdan védelmez. Ot per­cig. Hogy rögvest utána hom­lokegyenest ellenkezőt állít­son ugyanilyen kard-ki-kard eréllyel. Beszélgető partne­reibe fenntartás nélkül belé­­fojtja a szét, de fáradságot nem ismerve kalauzolja a vá­rosban az először látott ifjú segédrendezőt, s ha úgy hiszi anyagi nehézségei vannak, szerét ejti, hogy fedezze ki­rándulása költségeit, ha ké­sőre nyúlt a nála tett látoga­tás, saját számlájára haza­­taxiztatja, sőt ha már vissza­tért Budapestre, ajándékcso­magban meneszti utána- a megkívánt könyvet vagy rajz­eszközöket, Perczel Zita római vendégei akkor élik át legnehezebb perceiket, ami­kor a ház asszonya elhatároz­za, hogy felolvas novelláiból. Érdekes, egyéni dolgokat ír meg Rómában, sőt ezen belül Trasteverében élő idősödő külföldi szépasszonyokról. Ha valaki azt kérdi, mennyi írá­saiban az önéletrajzi, Zitát elönti a méreg. Hangosan, kö­­nyörület nélkül tud veszeked­ni minisztertől le és fel min­denkivel. Azokkal is, akiket szeret. írásaival kapcsolat­ban nem lehetsz eléggé okos, nem mondhatsz kedvére valót. Ha dicséred a stílusát, Zita rádtámad, hogy egy novellá­nak nem a stílus a lényege, és mondja ezt akkor is, ha az észrevételt a magyar iro­dalom valamely élő jelese és stilisztája tette. Ha alakjait megkapónak mondod, lehur­rog, hogy megkapó nem jelző az ő alakjaira. Ha a történet atmoszféráját dicséred, meg­tudod, hogy arra fütyült írás közben a leginkább. Ha meg netán bármi apróságot is ki­fogásolnál, akárcsak megkér­dőjelezni merészelnél, akkor jobb, ha meg sem születtél... Milyenek végül is Perczel Zi­ta irasai? Jók. Professzio­nisták. Angolul ír, változa­tos-szókinccsel, de olyan öt­letes helyesírási hibákkal, hogy aki nem hallja, de olvas­sa a szöveget, nem mindig is­mer rá aszóra. "Angolulana­lizáltak" — magyarázta egy­szer írfói nyelv-választását, — "nekem minden, ami a lé­lekben történik, angolul fogal­mazódik meg". Novelláit időnként lázasa lefordíttatja olaszra, franciára, magyar­ra, tárgyal készséges kiadók­kal — Huszarik Zoltán már el is készítette egy esetleges magyar kötet néhány szép trasteveri tollrajz illusztrá­cióját —, meghallgat hozzá­értő kritikusokat, de művei mindeddig, csak riasztott ga­lambokként szerteröppenő la­pok maradtak. S ismerve Zi­ta szeszélyességeit,valószínű­leg maradnak is életében. A magam részéről úgy érzem: nagy kár. Kevés olyan megin­­dítóan őszinte oldalt olvastam életemben, mint Lengyel Menyhértről szóló, de önma­gát élveboncoló írását. A keskeny, berregővei nyí­ló trasteverei tölgyfakapucs­­ka mellé a Perczel Zita szép profilja alá ezt írnám: Itt élt és alkotott a magyar Kathe­rine Mansfield, ki senkit sem tisztelt, kit a világ tiszteletre méltónak tartott, de mindenki: segített, kin mások soha nerr is gondolták hogy segíteni kel­lene. charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák I 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp TERNATION AL AGENCY TRAVEL SERVICE Division of Intragserv Ltd. 519 BLOOR ST. WEST, TORONTO M5S 114, CANADA TELEPHONE: 537-3131

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents