Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-02-28 / 596. szám

1976, február 28 * MENORA IX <>Ma; Kovács Dénes: ADÓ, VÁM ÉS BORRAVALÓ A közerkölcs nemzetközi fogyatékossága, hogy az em­berek szeretnek csalni, ha az adóhivatal, vagy a vámhiava­­tal becsapásáról van szó. Adót azért kell fizetnem többek között, hogy az állam utakat építhessen és tarthas­son karban, nehogy én kitör­jem a nyakamat; hadsereget és rendőrséget tarthasson fenn, amely hadiflottájával, repülőivel, ágyúival, valamint gumibotjaival és börtöneivel engem véd meg adott esetben az ellenségtől és a gang­­sterektől. A vám is engem véd nehogy olcsó külföldi árú döm­­pingje következtében tönkre­menjek. De én úgy látszik szeretek tönkremenni, mert semmi sem okoz nekem nagyobb örö­möt, mintha képtelennél kép­telenebb furfangokkal becsap­hatom a fináncot a határon. Már előre félek a Közös Pi­ac -i fejlődéstől, mert eset­leg nem lesz érdemes a kiló kávét Svájcból Németország­ba, vagy a húst Németország­ból Svájcba csempésznem. És úgy látszik én szeretem ha az állam nem csináltat­ja meg az utakat, ha nem véd meg az ellenségtől és a tol­vajoktól, mert képes vagyok szembeszállni a gumibotos sereggel és a börtönökkel amit az én pénzemen tarta­nak fenn csakhogy lecsaljak valamit ebből a pénzből és kijátsszam az adóhatóságok éberségét. Egészen más a helyzet azonban ha nem éppen köte­lező fizetésről van szó amely­nek elmulasztása legfeljebb kisebb udvariatlanságot de semmi esetre sem pénzbün­tetést és börtönt jelent. A borravalóról beszélek. A borravalóról, amelyet annyiszor, annyi országban próbáltak már megszűntetni — hiába. A dolgozók öntuda­tának növekedésével és a szakszervezetek erősödésé­vel megpróbálták a dolgot úgy megkerülni, hogy a számla bizonyos százalékát kell meg­fizetnem borravaló gyanánt, nehogy megszégyenítsem a dolgozót. Ennél a megoldás­nál annyi a változás, hogy a százalékon felül is adok még külön borravalót, mert a dol­gozó úgy látszik szereti ha minél nagyobb mértékben megszégyenítik. És még nem akadt ország, amelynek szak­­szervezete sztrájkot, vagy tüntetést szervezett volna, kö­vetelve, hogy: “le a borrava­lóval!” Engem nem kényszerít a borravaló megfizetésére az államhatalom rendőrségével és bírósági apparátusával, mégis az első dolgom ha kül­földi országba érkezem, hogy diszkréten megtudakolom ot­tani barátaimtól: “Mondjátok itt mennyi borravalót kell ad­ni?* A. vámos becsapásának körmönfontságáról hőstett­ként számolok be baráti tár­saságban de még senkinek sem jutott eszébe, hogy azzal di­csekedett volna el, hogy sike-MAGYAR TEXACO GARAGE T. M. R. SERVICE CENTER REG’D 245 BATES RD., Montreal, Tel.: 737-70 39 :... A TOWN OF MOUfTF- RO%SAl.'BAN**tHLTRAIVtODERNIJCfAR«ZS Special CAR STEREO TAPE PlAYER S49SQ Tulajdonos: WEISS BÉLA rült borravalóadás nélkül ki­­slisszolnia egy vendéglőből. Ez a keletről származó bak­­sis osztogatás nábobot farag a nyugati polgárokból, mert az elhullajtott krajcárok hajlongó lakájokká varázsolják az ön­tudatos dolgozókat. Aki borra­valót ad, gazdag embernek hi­szi magát és ez az oka an­nak, hogy szegény emberek gyakran magasabb borravalót adnak mint a gazdagok. “Bor­­ra-valót”, amit senki sem ar­ra szán, hogy valóban bort vegyenek belőle és amelynek neve ellen sohasem tiltakozott egyetlen antialkoholista liga sem. Kérem a kedves olvasót ne értsen félre,, .blem vagyok én borravaló ellenes; Sőt! Csak éppen két dolgot nem értek. Az égyik a ‘közmorál, illet­ve szokás, amely a.kötelező adó és. vám'nem fizetésére és a nem. kötelező borravaló megfizetésére' kötelez. A másik a borravalóra jo­gosultak szűk köre. Senki sem írta elő, nem foglalta szabály­ba,: kinek adjanak borravalót, kinek nem, mégis tudom, hogy a taxisofőrnek igen és a moz­donyvezetőnek nem kell bor­ravalót adnom, annak ellené­re, hogy a mozdonyvezető sok­kal nagyobb teljesítményt és szolgálatot tesz nekem amikor Béesből Londonba épségben elszállít, mint a taxisofőr, aki mondjuk a müncheni sörözőm­ből a szállodámba fuvaroz. Kinek kell borravalót adni? A pincérnek, a hotelszemély­zetnek, a taxisofőrnek és a borbélynak. Miért éppen ezek­nek? Nem tudom. Fogalmam sincs róla. Azért mondom, nem vagyok én borravaló-el­­f lenes, sőt. Ha már borravaló. | * legyen borravaló. Él^^b^q1'^ ravaló! Nem azt nemi értem, miért adok borravalót a pin­cérnek, a hotelszemélyzetnek, a taxisofőrnek és a borbély­nak, hanem azt, hogy miért nem adok a többieknek? Itt van például a kiszolgá­ló segéd. Nem valami magas a fizetése, valószínűleg keve­sebb mint a Savoy főpincéréé. Hajlongva siet elém, “méltóz­­tassék parancsolni”, — mond­ja. Fécipőt kérek, barnát, pu­hát tartósat, nem túl drágát 6 és feleset. Hoz egy féltu­cat dobozt, lehúzza a régi cipőmet, leméri a rendkívül gusztusos lábamat, felpróbál­ja a javasolt lábbeliket, izzad, lohol, már egész dobozerdő magasodik körülötte. Egyik cipő sem kedvemre való. “Kö­szönöm” — morgom kedvet­lenül , és kisietek az üzletből és eszembe sem jut borrava­lót adni a szerencsétlen se­gédnek, aki most mindent rendbe rakhat utánam és vá­sárlás esetén sem csaphatott volna a számlához kiszolgálás fejében 10-15 vagy 20 száza­lékot. . Ha borravaló, legyen borra­való. Adjunk borravalót a bol­tok, árúházak kiszolgálóinak, mindjárt nem lesz udvarias­­sági versenyre szükség. Ál­talános és kötelező borrava­lót javasolok. Magyarországon már el­kezdődött ilyesféle mozgalom különösen, ha hiánycikk meg­szerzéséről vagy soronkívüli szolgáltatásról van szó. És ha nem is borravalónak hív­ják, hanem “Ha lehetne édes­kém, nagyon meghálálnám”­­nak. És ami nyugaton elkép­zelhetetlen, az orvos is kap olykor — ha nem is nevezik nevén — de borravalót. Nagyon helyes! Adjunk bor­ravalót az orvosnak, hogy kü­lönös figyelemmel vágja fel hogy érzéssel, de érzéstele­nítve húzza ki a fogunkat. És adjunk borravalót a pilótának, hogy baj nélkül szállítson át az óceánon. És a piaci kofá­nak, hogy szebb salátát ad­jon. Adjunk borravalót az ut­caseprőnek, hogy tisztábban seperjen, az órásnak, hogy pontosabban javítson. A tanár­nak, hogy jobban tanítson, a kertésznek, hogy szebbek le­gyenek a parkjaink. Az új­ságírónak, hogy kedvezőbb hí­reket írjon. A színésznek ha tetszett az alakítása. A kar­mesternek, hogy jól vezényel­jen. És a karmester is adjon borravalót a zenészeknek, hogy jobban játsszanak, < ~ Közvetlen beleszólásunk és szerepünk a közéletben meg-r növekedik a borravaló kiter­jesztésével. Miért csak a pin­cérnek, a hotelszemélyzetnek, a taxisofőrnek és a borbély­nak kell borravalót adnom? Adjunk borravalót a 'rendőri­nek és a katonának. És mi­ért ne adhatnék borravalót a miniszterelnöknek, hogy olyan politikát folytasson ami­lyet én szeretnék. És adjunk borravalót a hadvezérnek, hogy ne viseljen háborút. Adjunk borravalót a finánc­nak, hogy ne vámolja meg a poggyászunkat és adjunk bor­ravalót az adóhivatalnoknak, hogy ne kelljen befizetni az adót. Mert Isten látja a lelkemet szívesebben adnék önként, száz márka borravalót az adó­hivatalban, ha elengednék a kötelező száz márka adómat. Kérem a kedves olvasót, ha egyetért javaslatommal ne fe­lejtse el nemzetköz' posta­utalványon átutalni számomra a borravalómat. a hasunkat és i fogorvosnak, 84 4-6822 Lakás,el clr. TAltlH PÁL Hfff/réti 288-7559 í I 10 ST.JAMES ST., Suite 902. MONTREAL KELENY HENRIK UTAZÁSI IRODA 2112 St. Lawrence Blvd. (Sherbrooke sarok) Tel.: 845-3111 aaoaaaa u tücskök ogarak MAGYAR BOROK és LIKŐRÖK ONT ARlÓBAN, MANITOBÁBAN, SASKATCHEWAN BAN, ALBERTABAN es QUEBECBEN KAPHATÓK. Jászberényi rizljng,^ za­matos, nagyon olcsó- Szekszárdi vörös Egri Bikavér, vörösbor. Tokaji aszú. a bor király Badacsonyi szürkebarát, zamatos pecsenvebor. * Debröi hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkorié. * Hubertus. ESKÜVŐKRE, PARTIKRA ENGEDÉLYÉT MEGSZE­REZZÜK. HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK . COSMOPOLITAN WINE AGENTS LTD. P.O.BOX 275 Terminal "A” TORONTO Sokféle munka van, amit szeretek; olyan is, amit magam is szívesen mű­velek, olyan is, amihez nem értek, de boldogan figyelem, ha valaki jól, szak­képzetten, gonddal és szeretettel vég­zi a dolgát. Szívesen bámulom az ösz­­szetanult gépek működésének mágiá­ját, de örömmel üldögélek a suszter mellett is, aki nagy műgonddal tal­pal egy cipőt és csak alig-alig fe­lel a kérdéseimre, mert a szája te­le van szögecsekkel. Öröm nézni az esztergályos precizitását, a kertész színekbe öltözött fantáziáját és az igaz öröm meglepni a vérbeli keres­kedőt, aki elégedetten mosolyt vará­zsol vevője arcára, közben maga is elégedett, mert jó üzletet csinált... Ha elgondolom, mit szeretek igazán a sokféle tevékenységben, talán így mondhatnám: szeretem meglesni az ebert, amint szemtől-szembe, fi­gyelmét, erejét és tehetségét össze­gezve, harcol a problémájával... Ez a birkózás, ez a napról-napra, perc­­ről-percre való küzdés a szép, mert edzi a szellem, a lélek, a test izmait, növeli legszebb tulajdonságainkat: a kitartást, türelmet, ügyességet, mű­gondot és szaktudást, és elégedettség forrása is lehet, ha az ember sike­resen gyakorolja hivatását. Mégis, van egy olyan foglalkozás, amivel nap mint nap találkozom, és amely minden alkalommal a hátamat borsóztatja. Nem a lovagi harcot juttatja eszembe, hanem a háborút a maga modern, személytelen bor­zalmasságában... A telefon-salesman foglalkozás ir­­tózatot kelt bennem. A telefonáló ügynök ül a szobájában vagy egy iro­dában, előtte fenevad: a telefon, ami nem fegyvertárs, hanem ellenség, SZEMTŐL -SZEMBE mert olyan eszköz, aminek közremű­ködésével az ügynök munkájának tár­gya, az ember láthatatlanná válik. Ez a szerencsétlen ügynök olyan ke­reskedő, aki sohasem láthatja vevő­jét, tehát olyan hátránnyal indul harc­ba, mint senkisem. A kereskedő lát­ja “ellenfelét”; a vevő nemcsak el­jön hozzá, de arcát mutatja: vidám, gondterhelt, kellemes, kellemetlen, ironikus vagy naiv, könnyen vesz, al­kuszik, egyáltalán nem vesz és csak turkálni akar, stb. A kereskedő kö­szön (vagy nem köszön) és vár. Az árú beszél helyette. Rendszerint a vevő szólal meg először, szívélye­sen vagy ellenségesen, jó- vagy rosszindulattal, de megszólal; így világos a harci helyzet, neki leh^t gyűrkőzni. Még az a kereskedő, az az ügynök is, aki fiktív árút terít vevője elé, akár a biztosító, az is szemtől-szemben áll az ellenféllel, leolvashatja arcáról, hogy milyen hú­rokat pengessen és tudománya ezer árnyalatát hívhatja ütközetbe. De a telefon mellett ülő magányos, árva ember szinte fegyvertelenül megy rohamra minden percben, mint a gladiátorok. Először is váratlanul és hivatlanul támadja meg ellenfelét. De olyan ellenfelet támad, akiről azt sem tudja, dolgozott-e éppen, aludt, unatkozott, szeretkezett, kedves leve­let írt, vagy éppen elkeseredetten veszekedett, jó állása van-e vagy éppen most vesztette el, boldog-e újszülött gyermekével, vagy éppen a temetőből tért haza és még a könnyeit sem törölte le, mikor meg­szólalt a telefon... A telefon mellett ülő magányos ügy­nök nem várhatja meg, míg remélt vevője megszólal; hiába van éles füle, hangból nem ismerheti fel, milyen kedvében van az ellenfél, mert hang nem jön: először a telefonáló, árva ember kell, hogy megszólaljon. Többféleképpen szólal meg. Van, hogy betanult szöveget darál le, az­tán várakozásba menekül: most a megtámadott, ellenséges vevőé a szó... vajon mit felel? Van, aki egy érthetetlen nevet motyog, hogy a be­szélgetésnek legyen valami társa­dalmi formája... aztán kezdi a mon­dókát. Van olyan — és talán ez a legszörnyebb, — aki csak így kezdi, csevegő hangon: “Hogy van?* Ilyen­kor azonnal megfagyok. Ki ez és mi köze hozzá, hogyan vagyok? — gon­dolom. És látom a vonal túlsó vé­gén a magányos, árva ember félszeg mosolyát: valahogy el kell kezdenie... de nehéz... ismeretlen az áldozat... nem látható... és a láthatatlan ellen­fél mindennél irtózatosabb... ha le­csapja a kagylót (hány százszor egy nap, istenem), ha gorombaságokat zúdít a kagylóba... olyan ez a harc, mint a láthatatlanba küldött és lát­hatatlanból kapott ágyúlövés, bomba, rakéta... nem véd a tapasztalat, az ügyesség. Szegény magárahagyott, fagyottmo­­solyú, kapcsolatteremtés lehetősége nélkül harcoló ember a bunkerben, a vonal túlsó végén... mély szánal­mat érzek iránta minden alkalommal, ha jelentkezik a telefonon... borzasz­tóan szánom — de nem tudok venni tőle soha, semmit... Szeretem látni azt, akitől vásárolok, szeretek szem­től-szembe mérkőzni... (Ey-e) Otto Zinner Carpets Inc. 384 - 0363 384 - 9363 384 - 8733 384 - 0364 384 - 1746 384 - 0749 9090 CHARLES DE LA TOUR MONTREAL. NORTH I DCIQ7BÉLYEG J.ncidt SZAKÜZLET ALBUMOK. BUBAKOS KÖNYVEK. KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tel.: 843-7213 KOMPLIKÁLT' ADÓVALLOMÁSOK szakszerű, gyors elkészítése egyének, üzletek, háztulajdonosak ■ ,é"ére KÖNYVELÉS Business adminisztráció. Okmányhitelesítés, Fordítások. Fotókópiák, Szerződések, NÉMET JÓVÁTÉTELl ÜGYEK intézése B. S. KERTÉSZ OKLEVELES KÓNYVVIZSGÁLÓ-Commissioner of Oaths 5497/A VICTORIA AVE, Suite 223. Tel: 731-9079/ .Kényelmes szabad parkolás. W W SERVICE SUTION w 1 1 (azelőtt Dariington-Bates BP Service Station) 2o5 Bates R 733-0775 733-2161 I Mindennemű mechanikai és elektromos munka, s Automata sebességváltók garanciális javítása. . I TUNE UP * OLAJCSERE * ZSIROZÁS * TOWING SERVICE J s TIRES SALE S Magyar autósoknak és taxisoknak nagy árengedmény.! VA1TZNER TIBOR GROSZ GYÖRGY zxk: ixk: :>hc rxsc JA CANADIAN - EUROPEAN ^ PASTRY 5205 Sherbrooke St., West {Marlove sarok) Telefon 481 9044 A legjobb minőségű magyar cukrászsüteményed, diós és mákos beigli, sós é^ édes.(«asütei^fp^^, sajtos és son­kás rollnik, sajtok, felvágottak, külföldi csemegeárúk nagy választékban . PARTYKRA RF.NDF.LF.SF.KET lll.Vl.S7.VNK. Tulajdonosok : LANTOS LÁSZLÓ es ÁGI =xsc IRÉNÉ GÁTI F U H 5 THE FÜR BOUTIQUE 400 MAISONNEUVE, - Koom 750 Gordon Brown Bldg. - Telefon: ?88-3331 m LEGÚJABB ÉS LEGDIVATOSABB KXKLI /.l\ S/.ŰRMK BŰNBAK készen és mértSTután is. Nagybani árak. Alakítások javíUsok^ Érdemes átalakítani ÓDIVATÚ JACKETJET vagy STÓLÁJÁT a legújabb model szerint LAMBER JACKRE pal díszítve). Díjmentes árajánlat. KÜLÖNLEGES FUN FUR-ÓK. Díjmentes parkolás. _________ In V B0URRET 1 PASTRY & DELICATESSEN 5771 VICTORIA Aví. 7« 846? * Finom külföldi és konodai csemegea'rúk és sajtok. * Ar ismert legfinomabb mogyor hentesáruk. * Mogyor és európoi cukrászsütemények * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. y , SZABAD PARKOLÁS 50 EVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ALEX A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield St., MONTREAL, - Quebee-Telefon: 842-9548 TTTA7.Á3* Forduljon bizalommal irodánkhoz. U ItlIiIlO. Utazások a világ minden részébe. ÍVVA* FSképviselet. Naponta küldjük a meg­bízásokat Budapestre. Rokoni támoga­tás az Income Tax alapból levonható. TUZEX: Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. Foképviselet. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés. GYÓGYSZERKÜLDés, HITELES, FORQIT^SOK, nyilatkozatok, magyarországi VÁLÓPEREK A LEGRÉGIBB MAGYAR IRODA, MELY FIATALOS GYORSASÁGGAL INTÉZI ÜGYEIT 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents