Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-06-12 / 611. szám

1976. junius 12 * MENORA 3 oldal LOSONCZY LÁSZLÓ: IRREÁLIS ÁLMODOZÁS AVAGY Ml A BAJ AZ AFRIKAI ÉS ÁZSIAI “TALPRAÁLLÓ” MOZGALMAKKAL? “Sok elmaradott ország olyan tehenet szeretne, amit állandóan fejhet­nének, anélkül, hogy ta­karmányáról kellene gon­doskodni”. — John Diefen­­baker volt kanadai minisz­terelnök parlamenti fel­szólalásából. Az ázsiai általános helyzet sem sokkal rózsásabb mint az afrikai. Sőt. A Középkelet pus­kaporos hangulata a világ leg­nagyobb főfájása, miután visz­­sza-visszatérő kríziseiben nem látszik megoldás. Mint múlt heti számunkban említettük, az Arab Liga az­után, hogy minden afrikai tö­rekvése kudarcba fulladt, minden figyelmét az ázsiai országok felé fordította. Csakhogy Szírián kívül alig akadt támogatója. Az arabfél­sziget olajhercegségei olyan gazdagok, hogy semmi értel­mét sem látják egy országok közötti összefogásnak, külö­nösképpen ha ez az ó'sszefo­­gás politikai (értsd: Izráel elleni), vagy nacionalista jel­legű. Monarchiák amugysem szeretik a nacionalizmus jel­szavát. A Liga többi volt szö­vetségese közül Libanon és Irak kiugrott, míg Irán (Per­zsia), melynek történelme zsúfolva van az arabok ellen folytatott háborúkkal, kimon­dottan ellenséges érzülettel viseltetett a Liga iránt. Nyugat-Ázsia, beleértve a kritikus középkeleti térséget és az Arab Félszigetet, min­dig közelebb érezte magát Af­rikához mint Ázsiához, füg­getlenül a földrajzi törvények­től. A negyvenes évek végén, amikor Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország egy ázsiai védszövetséget szeret­tek volna létrehozni (mielőtt a Délkelet-Ázsiai Védelmi Szövetség megszületett), a nyugatázsiai országok közül egyedül Irán és Libanon mu­tatott érdeklődést. Ugyan­akkor az első Szabad Afrikai Országok értekezletén, 1949- ben, Izráel kivételével az ösz­­szes nyugatázsiai országok képviseltették magukat. Kö­vetkezésképpen az afrikai események mélyebb benyo­mást gyakorolnak a térségre. Az Arab Liga — kliensek hiányában — Ázsia középső és keleti részei felé is sze­retett volna nyújtózkodni. Csakhogy a keletázsiai mo­hamedánok sokban különböz­nek az arab mohamedánoktól vallási, politikai és társadal­mi vonatkozásokban. Indoné­ziában, Indiában, Pakisztán­ban és Afganisztánban, ahol nagy tömegű mohamedán él, semmi kihatása sem volt az Arab Légió nacionalista pro­pagandájának. Egy alkalom­mal Malézia és a Fülöp szi­getek kormánya küldött meg­figyelőket az Arab Liga kong­resszusára, de ezek megret­tenve jelentették kormányuk­nak tapasztalataikat: az Arab Liga ideológia nélküli nacio­nalizmust hirdet. A pakisz­táni mohamedánok, akik a kashmiri krízisek másfél év­tizedében lázasan kerestek külföldi szövetségeseket, me­reven elzárkóztak a Liga kü­lönböző ajánlatainak elfoga­dásától. A földrész életében termé­szetesen kommunista Kína győzelme jelentette a legna­gyobb változást. MaoCse-tung hatalomra jutása siettette és elősegítette az ázsiai gyarma­tok felszabadulását, de ez a tény itt sem járt előnnyel, akárcsak Afrikában. A hagyo­mányosan szegény országok, Indiával az élen, továbbra is szegények maradtak, sőt, még jobban elszegényedtek. A má­sodik világháború utáni orosz befolyás az ötvenes évek vé­gére a kínai befolyásnak kény­szerült átengedni a teret, ami politikailag előnyösebb volt az ázsiai országokra nézve, de gazdaságilag visszaesést je­lentett. A koreai háború első éveiben még volt valami együttműködés Kína és a Szov­jetunió között, de a Sztálin halálát követő időszakban a két nagyhatalom ideológiai párharcba keveredett. A szabad világ számára — érdekes módon — Ázsia min­dig többet jelentett mint Af­rika. Nemcsak a franciák ra­gaszkodtak kétségbeesetten Indokínához, de az angolok is abban reménykedtek, hogy az indiai és pakisztáni csőd visszahajtja ezeket az orszá­gokat fennhatóságuk alá. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok kezdettől fogva úgy te­kintette az ázsiai kommunista térhódítást mint saját terüle­te elleni támadást, s úgy Ko­reában mint Vietnamban te­vékeny szerepet játszott a kí­nai és orosz támogatást él­vező kommunista előrenyo­mulás elleni védekezésben. India ugyanazt a hintapolitikát alkalmazta Ázsiában, ami oly sikeres vplt Jugoszlávia és Görögország számára Euró­pában: gazdasági segélyt sze­rezni a Szovjetuniótól és Ame­rikától ugyanabban az idő­szakban. A Délkeletázsiai Védelmi Szövetség aránylag hosszú időn át önbizalmat adott a kommunista befolyástól ret­tegő ázsiai országoknak, főleg HUNGARIAN RESTAURANT POLGÁRI ÁRAK — ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND A VE. (77-78 St. közt) NEW YORK Telefon: 734-9881 Burmának, Thailandnak (Szi­­ám), Maléziának, FülÖp szi­geteknek és Indonéziának. A Szövetség összeomlása után azonban ezek az országok ki­szolgáltatottnak érezték ma­gukat, s liberális politikával elnézőbbek lettek a szélsősé­ges politikai csoportok tevé­kenysége iránt. Szerencséjük­re időközben jóvátehetet­len szakadás állt be Kína és a Szovjetunió között, s Kína — legalábbis átmenetileg — fel­adta a gyors gyarmatosítás politikáját. (Tibet megszállá­sa után nyilvánvalóvá vált a kínai terv: India és Pakisz­tán után a befolyást a föld­rész déli és délkeleti orszá­gai felé kiterjeszteni.) Miután a világ három leg­népesebb országa Ázsiában található (Kína, Indonézia és India; míg Japán sem kul­log hátul népességben), ért­hető, hogy az éhínséggel kap­csolatos félelem erre a tér­ségre összpontosult. S bár mindhárom országban komoly problémák találhatók, az el­múlt két évtized némi javulást eredményezett az általános színvonal emelkedésében. A “sárga veszedelem”-tői való rettegés azonban változatlanul jelen volt Kína északi szom­szédjában, a Szovjetunióban, különösen az ideológiai sza-I. kadás után. Kína legnépesebb tartományai, melyek a Szov­jetunióval szomszédosak (Ál­tal, Tien Shan, Sinkian és Manchuria) vágyakozó pillan­tásokat vetnek azUrungi, Hai­­lar és Khaika folyók túlsó partja felé, ahol a végtelen — és néptelen — szibériai pusz­ták terülnek el, nem beszél­ve a Mongóliával határos te­rületekről, az Altai hegység és Góbi sivatag mentén. (Ma már nem titok, hogy a Szov­jetunió — kínai inváziótól tart­va — roppant erős védelmi fa­lat épített ki a kínai határ­sávon, beleértve a mongóliai­­kínai határvonalat is.) A gyászos kimenetelű indo­kínai háború kommunista megszállás alá hajtotta Viet­namot, Laoszt és Kambodzsát, de ezzel korántsem szűnt meg a térség feszültsége. A kínai megtorpanás gondolkodóba ej­ti a friss kommunista államo­kat, mert a rendszertelenül érkező szovjet segítség he­lyett kínai támogatásban re­ménykedtek. Mind Afrikában, mind Ázsi­ában a vezetés hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Egyiptom, Líbia és Algéria Afrikában, Kína, India és In­donézia Ázsiában, időnként és helyenként megpróbálkozott a vezetés átvételével, de a kí­sérletek minden alkalommal kudarccal végződtek. Hiányzik az igazán erős — és gazdag — vezetés. Külpolitikai szakér­tők szerint az Egyesült Ál­lamok ott és akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor nem igyekezett kihasználni az egymással szemben álló felek politikai és gazdasági gyenge­ségét, s Korea és Vietnam helyett nem próbálta átvenni a vezetöszerepet. A Kína és Szovjetunió közti vetélkedés­ben például egy ügyesebb ame­rikai diplomácia hallatlan si­kereket érhetett volna el, kü­lönösképpen egy erőteljesebb, Kína mögötti kiállás révén. S erre még mindig megvan a lehetőség; az új pekingi ve­zetés sok tekintetben hajlamos lenne az Egyesült Államokkal való együttműködésre. A világ békéje és biztonsá­ga nagyrészben attól függ, hogy milyen jellegű esemé­nyekre kerül sor Ázsiában és Afrikában, legelsösorban a Középkeleten. Egy esetle­ges, mindkét félre előnyös megállapodás Izráel és arab szomszédai között döntő kiha­tással lenne a jövőre. A jelen körülmények között azonban egy ilyesfajta megál­lapodás is csak irreális álmo­dozás. EGY CSESZE TEA ABA EVEN ASZTALÁNÁL * f AZ OLASZ VESZÉLY Rohamosan közeledik junius 20-ika az olasz képviselővá­lasztások ideje. Ezzel kapcso­latban egyre több amerikai és nyugateurópai politikus kér­dezi: Mi lesz a NATO-val, ha Olaszországban kommu­nista miniszterek is lesznek a kormányban? A Fehér Ház számára min­denképpen nehéz kérdés ez, úgy politikai, mint katonai szempontból. Olaszországban 1000-1500 atomfegyver van az ott állo­másozó US csapatok kezében. A NATO olasz tábornokai úgy látják, hogy a Pentagon már megtette a szükséges in­tézkedéseket, hogy ezeket a fegyvereket mielőbb kivonja Olaszországból. A legutóbbi 30 évben, Olasz­ország volt a NATO déli, Föld­közi-tengeri szárnyának vé­dőbástyája. A NATO “Southern Com­­mand”-nak (Déli Főparancs­nokság), Nápoly a székhelye. Alá ja van rendelve a “Földi Erők Parancsnoksága”, Vero­na székhellyel és a “Taktikai Légi Erők Parancsnoksága”, Vicenza székhellyel. Jelenleg 12.000 amerikai katona tartózkodik Olaszor­szágban, többnyire az utánpót­lási szolgálati ágakban. A har­ci alakulatok inkább csak ke­retek, amelyeket háború ese­tén feltöltenének. Összeha­sonlításul: Nyugatnémetor­<TYlinclen eóte zeneó muóor a TABÁNBAN 12-től 4-ig NÉGYFOGÁSOS BUSINESSIViEN LUNCH: *3.25 KITŰNŐ KONYHA. KIVÁLÓ ITALOK , dinner, midnight supper SZERDÁN MŰSOR SZÜNET 1593 SEC0ND AVE., - NEW YORK REZERVALAS: 650 — 0536 szágban 220.000 amerikai ka­tona állomásozik.) Olaszország hadereje kb. 300.000 fő. A múltban, az olasz Kom­munista Párt nyíltan hangoz­tatta: “Olaszország ki a NATO - ból és a NATO ki Olaszországból.” Az utóbbi hónapokban ez a hang enyhült. Az olasz Kommunista Párt vezetősége kijelentette, hogy nem ragaszkodik a NATO erők kivonásához Olaszországból. Vannak azonban kommunis­ták, akik egy európai semle­ges zónáról beszélnek. Ezek közé tartozik Giorgio Amen­­dola, az olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. A NATO északeurópai tag­államai, ahol szocialisták vannak kormányon, az olasz Keresztény Demokrata Pártot hibáztatják a jelenlegi válsá­gos gazdasági helyzetért. Ma­guk a NATO magasrangú tá­bornokai is látják a kormány­párt hibáit. A NATO vezérkara attól tart, hogy egy esetleges koa­­liciós olasz kormány kommu­nista tagjai nem fogják titok­ban tartani a védelmi szövet­ség katonai terveit. Attól is félnek, hogy a kommunisták az olasz honvédelmi kiadások csökkentését fogják követelni. Kissinger nem bízik az olasz kommunistákban. Úgy látja, hogy egy esetleges vá­lasztási győzelem után, az olasz Kommunista Párt Moszkva oldalára fog állni. Sok nyugateurópai diplomata osztja ezt a nézetet. Az olasz Kommunista Part az angolai polgárháborúban, szimpatizált a marxista erők­kel. Sokan azt állítják, hogy az olasz kommunisták pénzt kapnak Moszkvától. Berlinguer viszont arra hi­vatkozik, hogy felemelte sza­vát a szovjet csapatok beve­tése ellen Csehszlovákiában. Hangsúlyozza, hogy partja el­vetette a “nemzetközi prole­tárdiktatúra” elvét és a Szov­jet Kommunista Párt legutób­bi kongresszusánlándzsát tört a nemzeti kommunista pártok “egyenjogúsága és független­ségi jogának sérthetetlensé­ge” mellett. Amikor 1974-ben, kommu­nista miniszterek is tagjai lettek a portugál kormánynak, a NATO nem zárta ki Por­tugáliát a védelmi szövetség­ből, de képviselőinek és tá­bornokainak nem engedett töb­bé beletekintést a “titkos ter­vekbe”. Ezt aligha lehetne megtenni Olaszországgal, a­­mely nem fogadna el “má­sodosztályú” tagságot a NATO-ban. Akárhogyan is áll a dolog, az “olasz veszély” kemény dió, nemcsak dr. Kissinger, de minden nyugateurópai ál­lamfő és külügyminiszter szá­mára. Az a helyzet, hogy Olaszor­szág nélkül a Földközi-tenger védhetetlen és a Földközi-ten­ger nélkül maga a NATO is védhetetlen. Ha Olaszország — egy eset­leges júniusi győzelem után — bennmarad a NATO-bán, való­színű, hogy néhány katonai ti­tok a szovjet hírszerzők ke­zébe fog kerülni. Ha Olaszországot kizárjuk a NATO-ból, akkor a Föld­közi-tenger vidéke katonailag tarthatatlan. Egyben az olasz Kommunista Párt számára egyetlen út marad nyitva: a Moszkvába vezető út. Nyugatnémetország kancel­lárja, Helmut Schmidt, nyu­­godtabban ítéli meg a helyze­tet: “Várjuk meg, amíg a híd­hoz érünk” — mondta az egyik újságírónak —, “azután majd eldöntjük, hogy átmegyünk-e rajta, vagy sem.” A.P. Folytatás az első oldalról niszterelnök számára egyik vagy másik miniszterének le­váltását. Csak akkor kerülhet erre sor, ha maga a minisz­terelnök lemond, ez maga után levonja a kormány lemondását. Utána — szerencsés esetben — újra a volt miniszterelnök alakít kormányt, amelybe jo­ga van nem meghivni azt a mi­niszterét, akivel korábban elégedetlen volt. Erre való utalással vetette oda Rabin­nak a nyiltan fellépő Peresz: — Ha ön meg akar szaba­dulni tőlem, előbb nyújtsa be a saját lemondását! Peresz ugyanis arra számít, hogy a párton belüli újabb vá­lasztás esetén — erre szük­ség lenne, ha Rabin megfo­gadná a tanácsát —, most ő kapna többséget, tehát követ­né Rabint a kormányelnöki székben. Mit akar Rabin ? Kormányfő szeretne ma­radni, noha látja, ma már e­­gész világosan látja, hogy mi sem nehezebb ennél. Közeled­nek a választások. Papírfor­ma szerint még elég idő van a következő választásokig — " több mint másfél év, — de könnyen lehet, hogy az idő­pontot előbbre hozzák. Ezért a jelenlegi belpolitikai szer­vezkedések már a választás jegyében folynak. Ennek a jegyében ültek ösz­­sze egy csésze teára Aba Evén házában a galambok is. Mi az ő programjuk? Azt mond­ják, ha jobboldali ember venné át a párt bizalmából a minisz­terelnöki tisztséget, ez elva­dítaná — vagy továbbvadítaná — a Mapámot, a Munkapárt szövetségesét. Ennek biz­tos következménye, hogy fel­bontanák a pártszövetséget, a Máárách megszűnne, s ez egyet jelentene a jobboldal so­ha nem látott erősödésével. Véget vetne a szociáldemok­rata pártok, a munkáspártok hegemóniájának. Ezt megelő­zendő — ki kell iktatni a kor­mányból, vagy legalábbis a kormány vezető tárcáinak éléről el kell távolítani a sóly­mokat. Pereszt és GádJako­bit. Egy ilyen elképzelés volt a vita központi témája Aba Evén lakásán, miközben a meghívottak a teáikat kortyol­gatták. JADIN IS JELOLT Jigál Jádin Megjegyzendő, nem Aba Evén miniszterelnöksége a lehetőség ebben a vonatkozás­ban. Újra felmerült és a hé­ber sajtó állandóan napiren­den tartja egy idő óta, hogy legyen Jigál Jádin a minisz­terelnök. Jádin az utóbbi két évtized folyamán nem vesz részt a közéletben. Tudós ember, e­­gyetemi tanár, az archeológia professzora. De a múltja mi­niszterelnöki tisztségre is al­kalmassá teszi.Tábornok volt ugyanis, majd Izráel hadsere­gének vezérkari főnöke. Mint ilyen — és mint nemzeközi te­kintélynek örvendő tudós, — alkalmas lenne a kormányfői tisztségre, s talán képes len­ne úgy ellátni azt, hogy elejét vegye a párton belüli szaka­dék, illetve szakadékok elmé­lyülésének. G nem pártember, talán nem is tagja a Mun­kapártnak, viszont lojális em­bere a mai rendszernek. Te­hát nem igyekezne alapvető változásokat elérni. Jádin, — a régi magyarországi szótár alkalmazásával, — alkalmas lenne egy koncentrációs kor­mány élére állni. Ez a kor­mány — az ő nagy tekintélye következtében — magába ol­vasztaná az összes politikai erőket és a kormányon belül folyna az állandó kiegyensú­­lyozási tevékenység. Talán jó is lenne minden szempontból — figyelemmel a nehéz időkre. De hogy Jádin hajlandó-e kormányfő lenni, az egyelőre talány. Az izrá­­eli belpolitikai élet nagy ta­lánya. Azon múlik, érdemes­nek találja-e, hogy egy időre levegye a professzori kalapot és felcserélje a politikai élet­ben olykor elkerülhetetlen vaskalapossággal. Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE , (78 -79 St., között) Tol RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden mós, jó, hazai ízű HENTESÁRU kapható New York kó'zpontjabon, a vilog üzleti életenek cent­rumában, pont a Brodway közepén von g ABBEY vicTOftia HOTEL 7th AVE. telefon Ot 51 st ST. Cl 6-9400 A magyar szívélyesség és előzékeny­ség, s az amerikai nagyvonalúság ve- < zérli ezt a gyönyörű szállodát, fényes ' éttermet, a világ minden részéről Ame", rikába érkező magyarok e központi ta­lálkozóhelyét. magyar SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös dron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET F0GÁS0S BUSINESS LUNCH leves vagy juice. ÁRAI Af HÚS ÉTEL KÖRÍTÉSSEL TÉSZTA ÉS KÁVÉ I (péltöl délután 2-ig.) HUNGÁRIÁN RESTAHRANT 1556 SECOND AVE. - (80 és 81 utcák között) Az egyetlen magyar ónkiszolgáló és utcán át ételkiadó étterem KITŰNŐ ÉTELEK. BEL- ÉS KÜLFÖLDI ITALOK! Nyitva: Déli 12-tól éljél 11-ig. — Hétfőn zárva. Telefon: 861-1096 __________ Partyk rendezését is vállaljuk! A TULAJDONOS BETEGSÉGE MIATT az ÉVA NIGHT CLUB EGYELŐRE /ÁRVA'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents