Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-05-01 / 605. szám
M E N o e n AZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIOÚSÁG LAPJA Vol. 15. No. 605 Ara: 40 cent . RUBIN FERENC: ELÉG VOLT A KISHITŰSÉGBŐL! Néhány héten belül, május 30.-án Szíriának határoznia kell az ENSz-csapatok mandátumának meghosszabbítása felett a Golán fennsík hadmentesített övezetében. "Ha Szíria megtagadja a mandátum meghosszabbítását, — írják aggódva az amerikai lapok —, úgy a háború elkerülhetetlen ' Még ma sem fogják fel, hogy Izráel a Közelkelet legerősebb országa, s hogy e ténynyel Szíria, Egyiptom és az összes környező országok is tisztában vannak. Izráelt ma már nem túlságosan érintené, ha az ENSZ haderők elhagynák az övezetet, az meg kimondottan nagy örömet okozna Izráelben, ha az ENSZ tagállamok nagy része teljesen távol tartaná magát az arab-izráeli problémától s mérsékelné mérgező uszításait a Jordán nyugati partján lévő felszabadított területeken. Izráelnek nincs szüksége az ENSZ csapatok támogatására a goláni határvonal megvédésében és Szádát,Egyiptom elnöke, február 26.-án egy kuwaiti sajtókonferencián kijelentette, hogy Egyiptom nem siet Szíria segítségére, ha egy esetleges izráeli - szíriai konfliktus esetén kiderül,hogy Szíria volt a támadó fél. ”Ha ezzel szemben Izráel támadná meg Szíriát — mondotta Szádát —, úgy Egyiptom, egy korábbi megegyezés értelmében köteles lenne Szíriát támogatni. Ha azonban Szíria háborút kezdene, hogy zavarokat okozva felkavarja az eseményeket, úgy a felelősség Szíriát terheli". Ez a kijelentés bizonyára elvette Ászádnak, Szíria elnökének kedvét, hogy "kimerítő háborút" kezdjen. A LIBANONI KÉRDÉS Amikor Rabin miniszterelnököt januári látogatása alkalmával Ford elnök sürgette, hogy tegyen további lépéseket a béketárgyalások elkezdésére, Rabin így felelt: " Elnök úr, az arabokkal csakis az esetben lehet béketárgyalásokat kezdeni, ha azok minden kétségen felül megbizonyosodtak afelől, hogy tárgyalófelük jóval erősebb náluk". Libanon most tökéletesen igazolta az izráeli miniszterelnököt. Az arabok nem hajlandók semmilyen béketárgyalásba belemenni, amikor látják, hogy Szíria és a Szovjetunió száz százalékban mögöttük áll. Türelemről és békés szándékról náluk szó sem lehet. Szinte hihetetlenül naiv Ford elnök nyilatkozata, amikor Szíriát megdicséri felelős magatartásáért a libanoni kérdésben. Ki hinné el józan fejjel, hogy Szíria nem azért küldött csapatokat Libanonba, hogy Arafátot és terroristáit a végső győzelemhez segítse? F ranjeh elnök, mérlegelve az eseményeket,lemondott. Izráel már előre jól látta ezt, de sajnos a jelen körülmények között helyesebbnek gondolja az amerikai nyomásnak engedni. Vajon hogyan reagálna az USA, ha kubai csapatok árasztanák el Mexikót orosz rakéták tömegei kiséretében? Bizonyára nem nézné tétlenül. Most hasonló változás folyik le Izráel határán. Egy mérsékelt, demokratikus kormányt felvált egy Szíriától és Moszkvától támogatott terrorbanda, melynek egyetlen célja Izráel elpusztítása. A szabad világ pedig ismét leírhat egy demokráciát, az egyetlen arab államot, mely szabad sajtóval, egyenlő polgári jogokkal rendelkezett, s ahol a lakosság aránylag békés körülmények között élt egymással. UJ PROBLÉMÁJA Kétségtelen, hogy Izráel érdeke azt követelné, hogy megakadályozza a nemkívánatos szomszédság létesítését. Sajnos azonban ez most nehézségekbe ütközik. 1969 és 1972 között Izráel és az Egyesült Államok közötti tárgyalások alapját az képezte, hogy az USA milyen típusú és mennyiségű fegyvert adjon el Izráelnek. A Pentagon ugyanis némelykor vonakodott legújabb típusú harcigépeit átadni. 1972-ben Rabinnak sikerült keresztül vinnie, hogy a Szuezi csatorna megnyitásával kapcsolatos tárgyalások megkezdése ellenében Phantom harcigépeket kapjon. Mindkét időszak alatt, az Egyesült Államok különböző formában támogatást nyújtott Izráelnek. Izráel kedvezményes feltételek mellett vásárolhatott fegyvereket, s Amerika lépéseket tett Moszkvában az orosz zsidóság Izráelbe történő bevándorlása érdekében. Mindezt egy szerény gazdasági segély is kisérte; nagvobbarányú segélyezés azonban nem történt ekét időszak alatt. A jomkipuri háború óta a gazdasági kapcsolat A PALESZTIN PROBLÉMA Izráel azonban lassan elérkezik az engedmények és a türelem végső határához. De nem tud az USA-segélyről lemondani. Tragédia volna azonban e segély érdekében az ország biztonságát veszélyeztetni. Itt megkell jegyeznünk, hogy egyetlen amerikai elnök sem fogja Izráelt szándékosan kitenni egy kockázatos háborúnak. A baj csupán az, hogy Amerika nem látja és nem is láthatja oly tisztán, hogy mikor válik Izráel biztonsága kockázatossá. Izráel semmiképpen sem vádolható azzal, hogy szabotálja a béketárgyalásokat. A kérdés csak az, hogy e "béketárgyalások" eredményében való bizakodás nem álomszerű utópia-e? változott a két ország között. Izráel képtelen volt fizetni az általa szükségelt fegyverekért. AzUSA parlamentje ekkor nagyobb összeget szavazott meg gazdasági és hadisegély formájában. Amikor Rabin miniszterelnök az Egyesült Államokba érkezett, a New York Times meglepetést keltő vezércikkben közölte, hogy a Ford adminisztráció 2.25 milliárd dolláros segélyét 1.8 milliárd dollárra mérsékelte. A lap felszólítja Izráelt, hogy kezdje meg béketárgyalásait az arabokkal. A két cikk öszszefüggését nem lehet félreérteni. A lap, mely mindenkor hűséges barátja volt Izráelnek, úgy érezte, hogy elő kell készítenie Rabint, hogy mit várhat a tárgyalásoktól. Az elnök, a választási évben csökkenteni kívánja a költségvetést, s egyben fegyverként kívánja ezt felhasználni a palesztin probléma megoldására. Az USA nyilván azt óhajtja, hogy Izráel tárgyaljon Genfben a terroristák vezetőivel és e lépés megtételére az ország gazdasági függőségét igyekszik kihasználni. vetkező generáció dolga" Ezek szerint tehát Izráel fizessen most egy esetleg ötven év múlva beváltandó ígéretért. Izráel nem így képzeli el a békét. Persze senki sem olyan optimista, hogy azt higgye, egy tárgyalás azonnali eredményeképpen izráeli követségek és konzulátusok létesülnek Kairóban, Ammanban és Damaszkuszban, a minimális eredménynek azonban legalábbis a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásában és az anticionista és antiizráeli propaganda megszüntetésében kellene jelentkezni. Erre azonban jelenleg még egyetlen arab állam sem hajlandó. Mit kíván tehát Amerika IzráeltŐl? írjon alá egy egyoldalú egyességet, melyért csak szép szavakat kapna cserébe? Ezért tegye kockára biztonságát? Ezért pusztultak fiai négy véres háborúban ? A gazdasági segítség rendkívül fontos. Izráel határainak gyengítése azonban semmilyen tárgyalásnak nem képezheti alapját. Újabb áremelkedések Az ontariói kormány bejelentette, hogy rövidesen újabb áremelkedés várható különféle árucikkekben. Többek között a benzin ára kb. 7-8 centtel emelkedik gallononként, továbbá a cigaretta, ital és egyéb dolgok drágulnak. Megértőnek kell lenni, hiszen mindennek megy fel az ára világszerte, nemcsak Ontarióban, — mondaná a kormány a kritikusnak — s ha megnézzük a nemzetközi statisztikát akkor kiderül, hogy Ontario rendkívül jól áll a világ egyes részeihez, például Olaszországhoz viszonyítva. A kritikus távozhat egy megértő mosolylyal, vagy ha kedve van haszontalan időtöltésre, elgondolkozhat, s fel tehet szónoki kérdéseket. Azért szónokit, mert hiába teszi fel akárhol, akármilyen formában, ugyanazt a választ kapja, s semmi remény, hogy bármi is történjék. Az egyik pont, amin el lehet gondolkozni az az, hogy a világ egyik leggazdagabb és legproduktívabb közössége, Ontario Provincia, miért zárt be kórházakat takarékoskodás címen. Eddig mást sem hallottunk ugyanezen kormány uralma alatt, hogy kritikus hiány van kórházi ágyakban, s azok, akik balszerencséjük folytán szükségében voltak kórházi kezelésnek, készséggel tanúskodhatnak, hogy a hiány valóban fennállt s fennáll. Ugyancsak hallottuk állandóan a kórházakkal kapcsolatban, hogy mennyire nehéz ápoló-személyzetet találni és most azt halljuk, hogy akik most végeznek ápolónői tanfolyamot, nehezen fognak állást találni. Ki hazudott s mikor ? Mit vállal a kormány szívesebben: eddig félrevezettek bennünket s szó sem volt ágyhiányról, vagy volt-e és van ágyhiány, s ennek ellenére lezárnak kórházakat spórolás miatt, ugyanakkor, amikor egy Royal Commission tanulmányozza az erőszak szerepeltetését újságban, rádióban, filmeken, televízióban s egyéb helyeken és a Cqmmission elnöke, Judy LaMarsh napi250 dollárt kap, nem beszélve a beosztottjairól, irodabérről s egyéb apróságokról. Ez csupán egy példa a sok közül.Semmi panaszunk Miss LaMarsh ellen, aki kiváló, intelligens ember, csupán furcsa, hogy erre s ehhez hasonlókra van pénz, amikor kórházi ágyra és személyzetre nincs. A kormányok, amelyeket választunk, amelyeknek a logika szerint nagyon kellene vigyázni, hogy a közvélemény mint gondolkodik felőlük, egyre inkább arra engednek következtetni, hogy korántsem törődnek anynyira a közzel, mint ahogyan érdekeik megkívánják. Az a polgár, aki még nem látja, hogy egy súlyos változás előtt állunk, kellemetlen meglepetéseknek lesz kitéve rövidesen. A politikusok nem estek a fejükre, ők most is a saját érdekeiket szolgálják, mint eddig. Ezzel szemben rájöttek arra, hogy a polgár annyira letargikus lett a közügyekkel kapcsolatban, s annyira elfoglalja saját ügyeinek sikeres vagy sikertelen menete, hogy nem Aszad, Szíria elnöke A múlt hónapban itt járt Jordánia miniszterelnöke, aki egy televízió interjú keretében beszélt a jordániai álláspontról. " Mi a tárgyalások előtt akarjuk Izráel kötelező ígéretét elnyerni arra nézve, hogy fokozatosan visszavonul határai mögé". A kérdés nagyon egyszerű, csupán az nem érthető, hogy ez esetben minek kell leülni tárgyalni? Megoldhatatlan problémák nincsenek, csupán a békeszándék az, ami hiányzik: az araboknál. Még a mérsékeltnek tartott Szádát is kijelentette: " A béke elérése a kö-IITOHONTÓI MAGYARAJKÚ ZSIOÍK SZÖVETSÉGE ÉS A HEW HORIZONS 1976 MÁJUS MÁSODIKÁN, VASÁRNAP DÉLUTÁN FEL 5 ÓRAKOR TARTJA A HAGYOMÁNYOS IZRAEL NAPOT GAFNI MIKLÓS NEW YORKI OPERAÉNEKES ÉS BEN ZION MILLER KÖZKEDVELT TORONTO! KÁNTOR FELLÉPTÉVEL A SHAAREI TEFILLAH ZSINAGÓGÁBAN (3600 BATHURST) A DÍSZES ÜNNEPSÉGET AZ ANYÁK NAPJA UZSONNÁVAL EGYBEKÖTÖTT HANGULATOS RENDEZVÉNYE KÖVETI. TAGJAINK ÉS BARÁTAINK MEGJELENÉSÉRE FELTÉTLENÜL SZÁMÍTUNK A jegyek ára 6.00 dollár JEGYEK KAPHATÓK AZ ALÁBBI CÍMEKEN : JUDY FLORIST 387 SPADINA A VE MIRIAM GIFT 3007 BATHURST STERN TIBOR (Sasmart) ORIENT TRADING Co. 344 BLOOR St.W. TEL 979-2177 TEL- 781-826 1 TEL'. 368-4132 TEL‘921-2393 törődik azzal, mi történik körülötte. Ha felmegy az ár, többet követel, ha az alkalmazott sztrájkol és nyer, ha üzlete van, megemeli az árakat s a profitot. A politikus élénken figyel s érzékenyen reagál minden hangulatra. Természetesen sokkal könnyebb nem demokratikusan kormányozni, mint demokratikusan. Könnyebb parancsolni, mint engedélyt kapni a köztől. Lassan egyre több hatalom s egyre több lehetőség kerül a kormányok kezébe, hogy széleskörű intézkedésekkel operálhassanak, mert a polgárt csak az érdekli, hogy kedvenc játékaival körülrakhassa magát, még akkor is, ha a játék nem igazi, csak buborék. A benzin, cigi, ital s egyebek felmennek. A polgár vállat von, sóhajt, azt mondja: lám lám milyen világ van, s továbbmegy. Hogy mi lesz azzal nem törődik, mert azt hiszi, vagy lustasága folytán azt akarja hinni, hogy erején felül van bármit is tenni. A politikus? Miért legyen ő a rossz fiú ? Miért mondja ő a gyermekded könnyedséggel hancurozó polgárnak, hogy kissé húzza össze magát, mert egy szép napon kipukkad a buborék ? Az ilyen csúnya bácsit rögtön elzavarnánk, tehát a jó politikusaink továbbra is dobják az értékes bútort a tűzre, mert a lényeg az, hogy a láng égjen s nem az, hogy mit éget el. A világban valóban hatalmas változások mennek végbe s az általános gazdasági helyzet minden országot befolyásol. Ezzel együtt nem elég leülni s azt mondani, hát kérem változunk, változunk . . . A változásokat lehet irányítani, elősegíteni, kordába tartani érdekeinknek megfelelően.Ehhez a kormányoknak s az egyéneknek együtt kell működni. Ha a kormányt magára hagyjuk, nyilvánvalóan a számukra legegyszerűbb utat fogják választani mindenben. Ezért kell a polgárnak körülnézni, felmérni a helyzetet s most, jobban mint valaha, törődni a közügyekkel. Hallatni kell a kormányokkal mit gondol a választó s tudatni kell velük, hogy nem vagyunk felelőtlenek s nem elégszünk meg szappanbuborékkal. Előbb azonban ehhez a polgárnak meg kell önmagát győznie, hogy ez így is van. Sztrájk—jog Szabad-e a tanárnak, rendőrnek sztrájkolni? Szabad-e az ápolónőnek, orvosnak, tűzoltónak megvonni életbevágó szolgálatait, béremelési, vagy egyéb munkakörülményeikkel kapcsolatos vitás ügyekkel kapcsolatban? A legutóbbi problémák a tanárokat érintik, s Q'uebecben a kormány drasztikus lépéseken gondolkozik. Miért pont a tanárok sztrájkjoga váltott ki ennyi keserűséget s haragot? Amikor a torontói tanárok sztrájkoltak nemrég, a népharag igen erős formában jelentkezett s a mai napig is a hangulat feszült. A jelenség igen érdekes, mert amikor a közlekedési sztrájk volt, vagy amikor postasztrájk volt, a polgárok sokkal több s nagyobb méretű kárt s ze n ve d te k, mint a tanársztrájkkal kapcsolatban. Lehetséges, hogy a gyermekek otthon tartózkodása megsemmisítőbb hatással van szüleikre, mint a postaszolgálat vagy a közlekedés felfüggesztése ? A sztájk rövid történelme folyamán főleg fizikai munkásembereket érintett, míg a fehérgalléros osztály volt az, amely ellen a munkás sztrájkolt. A sztrájk tehát hosszú ideig a fizikai munkások fegyvere volt, talán kicsit közrejátszott az is, hogy a tisztviselő, tanár s egyéb középosztálybeli elem méltóságán alulinak tartotta, hogy ilyen fegyverekhez nyúljon. Északamerikában, ahol a társadalmi osztálykülönbségek jobban eltűntek mint bármelyik úgynevezett osztálynélküli társadalomban, a polgári társaság arra lett figyelmes, hogy egyetemi végzettsége ellenére kevesebbet keres, mint a legtöbb fizikai munkás. Hamar rájöttek arra, hogy szervezkedés nélkül nem sok eredményt lehet elérni s így rövid időn belül szakszervezetek alakultak, megerősödtek s követelményekkel léptek elő. A tanár valakinek az alkalmazásában áll s valakitől fizetést vesz fel. Ha a posta s a közlekedési alkalmazottak megvonhatják szolgálataikat a köztől s a köz ezt tiszteletben tartotta, akkor miért nem a tanár is ? Semmi kétség, hogy a szakszervezetek nagyon erősek s rengeteg visszaélés történik. 1 Nagyon üdvös lenne, ha a kormány találna olyan megoldást, ami megszüntetné a visszaéléseket anélkül, hogy alapvető emberi jogokban sérelem érné az egyént. De amíg nincs ilyen megoldás, addig nem igazságos egy foglalkozási ágat kipécézni s megvonni tőlük olyan jogokat, amik bárki másnak, más foglalkozási ágakban rendelkezésere állnak.
