Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)
1975-03-29 / 553. szám
MEN D RH ♦Mr.August J.Molnar • P.O.Box 1o34 New Brunswick, New Jersey o39q3 U.S.A. Second dass t&eii registration No. 1373 AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÚSÁ6IAPJA MV. évf. 553. szám Ara: < 30 ceni 1975- MÁRCIUS 29. SZA1GON ES PHNOM PENH •IA.ISZAVA NEM-MÉ VÁLTOZIK JERUZSÁLEM KEN Hát mit tehet a szegény varázsló, ha egyszer nem sikerül a várva-várt nagy mutatvány. Összepakol és hazamegy. Mint ahogy összepakolt és hazament HenryKissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, miután kéthetes ingajárat után ezúttal nem sikerült kabátujjából előbűvészkedni a békegalambot, feltehetően abból a sajnálatos okból, hogy ilyen békegalamb nincs. Nagy kár, hogy nincs. Hiszen mindenki örülne egy ilyen békefordulatnak. Csak szimmondani, hogy Szádát mentes minden felelősségtől. Inkább azt, hogy bár az izráeli kormány nemcsak áldozatokra, de még bizonyos kockázatra is hajlandó lenne a béke érdekében, a mai amerikai politika egyetlen szövetségesének sem nyújt biztosítékot arra, hogy Ígéreteiben, szavában hinni lehessen. Az izráeli kormánynak két javaslata volt. Az egyik az, hogy nagy távolságba yonul vissza, kiüríti a stratégiai fontosságú szorosokat és visszaadja Egyiptomnak az Bár ez önmagában már azt bizonyította, hogy a másik félben nincs tényleges békeszándék, Izrael mégis hajlandó lett volna egy kisebbfajta visszavonulásra, újabb engedmények nélkül. Csupán a régi megállapodást kellett volna megerősíteni, azt hogy a megnyíló Szuezi-csatornán izráeli árukat lehet keresztülszállítani, valamint azt, hogy külföldi személyek átléphetik a két ország közötti demarkációs vonalat. Egyiptom még erre sem volt hajlandó és kijelentette, hogy kisebb méretű visszavonulás őket egyáltalán nem érdekli. A kissingeri küldetés így kairói értelmezésben csupán arra szorítkozott, hogy Izráel vonuljon vissza nemvédhetö határok mögé, de cserébe nem kap semmit. Az izráeli visszavonulásra Egyiptomnak csak azért volt szüksége, hogy a következő háborút stratégiailag kedvező helyzetből indítsa meg. Béke szerintük csak úgy érhető el, ha az az izráeli állam megsemmisülésével jár. együtt. Ilyen körülmények között érthető volt Kissinger kudarca. Bár a kéthetes tárgyalási periódus alatt állandóan dicsérte Szádát rugalmasságát, búcsúnyilatkozatában mégis az izráeli kormánytényezők jószándékáért kellett köszönetét mondania és diplomatikusan hallgatott az egyiptomi magatartással kapcsolatban. Kissinger visszatért Washingtonba, beszámolt a kudarcról Ford elnöknek. Az elnök pedig nyilatkozatban azt mondotta, hogy Amerika tovább folytatja a békére vonatkozó eröfeszitéseit, de most új körülmények között. MENNYIT ER AZ AMERIKAI GARANCIA ? A tárgyalások szünetében Henrik Kissingert,- talán nem minden célzat nélkül, - Maszadára küldték el az izráeli vendéglátók. A képen Nigal Jadin az archeológiái kutatások vezetője, volt vezérkari főnók kalauzolja a külügyminisztert a zsidó Önfeláldozásra emlékeztető erődítmény-romnál. patizálni lehet azzal a Henry Kissingerrel, aki a luddi repülőtéren elcsukló hangon búcsúzott izráeli vendéglátóitól és könnybelábadt szemmel mondotta: Egyetlen célom az volt, hogy a körzet fiataljai félelem nélkül nézhessenek a jövőbe. De minden szimpátia ellenére meg kell állapítani, hogy a béke elmaradása ezúttal az Egyesült Államok lelkén szárad. Nem azt akarjuk ezzel Abu Rodeisz-i olajmezőket. Ezért cserében azonban egy nyilatkozatot kért Egyiptomtól, hogy az nem tekinti magát tovább hadviselő félnek. Miután Egyiptom politikájában a kétségtelenül mérsékelt szádáti állásponttal szemben a Moszkva-tüzelte és Szíria-képviselte szélsőséges irányzat győzött, a Nílus-parti fővárosból megtagadták egy ilyen politikai nyilatkozat kibocsátását. Ezután már csak egyetlen megoldási lehetőség van, ez pedig a genfi béketárgyalás újabb összehívása. Nem szabad túlzott optimizmussal tekinteni ez elé. Bár Genfben nagyobb békét lehet összehozni mint a lépcsőzetes tárgyalások során, de ez a nagyobb béke sokkal közelebb van a holdhoz, mint a Közelkelethez. A genfi tárgyalásokon ugyanis a Szovjetunió jelenléte csak akadályt jelenthet, nem is beszélve arról, hogy a palesztinai felszabadító bizottság részvétele alapvető arab követelmény, márpedig ilyenről Izráel még tárgyalni sem hajlandó. Mi tette az izráeli kormány magatartását ilyen merevvé az utolsó napokban? Természetesen az, hogy éppen most derült ki, egy amerikai garancia nem ér semmit. Még nincs két éve, hogy végtelen párisi tárgyalások után aláírták a vietnámi békét, amiért Kissinger és kí, nai tárgyalópartnere megkapták a béke Nobel-díjat. Két év folyamán Délkelet-Ázsiában az aláírt szerződés ellenére egyetlen pillanatig sem volt béke. Csak az történt, hogy az amerikaiak kivonultak, sorsukra hagyva szövetségeseiket. Az amerikai közvélemény fellélegzett, mondván, harcoljanak a vietnámiak, kambodzsaiak, saját érdekükben, és ha bátran harcolnak, úgy majd Amerika fegyverrel támogatja őket. Tehát Délkelet-Ázsiában olyan helyzetet teremtettek, amilyenre Izráel tulajdonképpen vágyakozott, amikor ismételten kijelentette: Nem kívánják, hogy amerikai katonák harcoljanak az ö védelmükben, csak azt, hogy lássák el Őket a szükséges fegyverrel, ök majd megvédik saját magukat. Közben megindult a kommunista támadás, Vietnámban és Kambodzsában egyszerre. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az antikommunista erők bátran és jól harcolnak. Halálos ítéletük mégis alá volt írva, nem kapnak fegyver után( folytatás a 6. oldalon ) THE TORONTO JEWISH ASSOCIATION OF HUNGARIAN DESCENT takes pleasure in inviting you and your friends to celebrate with us THE TWENTY-SEVENTH ANNIVERSARY OF THE STATE OF ISRAEL to be held on SUNDAY, APRIL 13th, 1975 at 4:30 P.M. • in the CONGRESSIONAL HALL OF HOLY BLOSSOM TEMPLE 1950 Bathurst St. INVOCATION: RABBI DR. ZOLTÁN ZAGON INTRODUCTION: DR. CHARLES. RADO, PRESIDENT PROGRAM CHAIRMAN: DR. EUGEN VERNY ADMISSION $6.00 per person Tickets available Mr. Bela Brichta, Handbag store 536-2696 Mr. Paul Elek. Orient Travel Agency 921-2393 Mr. Tibor Stern, SASMART 368-4132 GUEST SPEAKERS THE HON. ALLAN GROSSMAN. M.P.P.. Provincial Secretary for Resources ami Development. MISS MIRIAM ZIEV, Vice-Consul of the State of Tsrael. MR. TIBOR J. WALDMAN. President of the World Federation of \ Hungarian Jews. GUEST ARTISTS MISS EVA KARPATI, Famous European Vocalist. REV. ELIEZER KIRSHBLUM, Cantor Adath Israel Congregation REV. SHELDON F. MEREL, Cantor Holy Blossom Temple REV. EFRAIM F. ROSENBERG, Cantor Beth Sholom Synagogue. SARAH FEUERSTEIN on the piano Olaj és szilvalekvár Pesten végre hivatalosan is beismerték, amelyet eddig mindig határozottan tagadtak, de amelyről hetek óta suttogott az ország népe: radikálisan átszervezték a KGST országok árrendszerét és Magyarország — akárcsak a többi testvéri, szocialista állam — megint a rövidebbet húzza. Moszkva a Budapestnek szállítandó Ipari árucikkek és az ún. energiahordozók árát jelentősen megemelte. A lépés várható volt. Hiába magyarázzák a kommunista lapok, hogy a szocialista gazdasági közösségbe Integrált keleteurópai államokat nem érinti a szabad világban mutatkozó gazdasági recessió, kiderült, hogy igenis érinti. Nagyon érinti. Az "ármódosítás" a kézenfekvő bizonyíték. Nézzük a számokat. Az új árrendszer értelmében Moszkva a Magyarországnak — és más KGST államoknak— szállítandó vasérc, nem nemes fém, vegyipari alapanyagok árát 52%-kal felemelte. Ez az áremelés önmagában is súlyos. Ehhez hozzá kell venni az olaj árának 130%-os emelését. Ismeretes, hogy eddig tonnánként 16 rubelért kapta Magyarország az olajat. Az új olajár tonnánként 37 rubel lesz. Tudni kell azt is, hogy az olaj (évi hat és félmillió tonna) messze a I-gmagisafeh tetei a szovjet-magyar kereskedelmi forgalomban. Tavaly egy milliárd 600 millió devizaforint értékben hoztak be a Szovjetunióból. Természetesen a magyar exportcikkek árát is emelték, de a magyar áremelések egyáltalán nincsenek arányban a szovjetével és a tételek is jóval kisebbek. Emelték például — 95%-kal — a Szovjetunióba szállított szilvalekvár árát. Emelkedett a magyar tolóhajók, portáldaruk és az alma ára. De ezek nem jelentős tételek, az exportimport egyensúlyát nem állítják helyre.Huszonegy százalékkal emelkedett a Szovjetunióba irányuló magyar pamutkivitel és a magyar bútorok ára is, az utóbbi 30 százalékkal. Ezeket a számokat szinte össze sem lehet vetni a szovjet nyersanyagárak radikális emelésével. Az Ikarusz autóbuszokért Moszkva a jövőben 20 százalékkal magasabb árat fizet. Eddig úgy volt, hogy évi 5000 ilyen buszt szállítottak az oroszoknak, gyakorlatilag abból fedezte Budapest az egész olajimportot. Most ugyanazért az olajért — az új árak alapján — további 3000 Ikarusz buszt kell szállítani. Pontosan egyelőbe nem lehet felmérni, hogyan alakul majd Magyarország gazdasági helyzete az új árrendszerben. Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogy az új KGST árak nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolnak majd a belső árakra is. Egészen biztosan alacsonyabb lesz az életszínvonal, fokozódik a takarékoskodás, össze kell ismét húzni — de nagyon — a nadrágszíjat, Persze nem Kádárét, hanem a dolgozóét. Akinek jólétéért — mint a Párttól értesülünk — minden követ megmozgatnak, Moszkvától a záhonyi határforgalmi állomáson át egészen Budapestig. Sokba kerül a íelderités A sok agyoncsépelt, unalmassá vált téma között van kettő, amely vezetőhelyet foglal el. Az egyik a kémkedés úgy általában, a másik a CIA, az amerikai felderítő szervezet, amelyikre mostanában alaposan rájár a rúd. Akármit csinál az minden rossz, legalábbis az amerikai politikai életben nagy számban helyetfoglaló ellenségei szerint. Múlt héten napvilágra került a CIA egy korábbi huszárvágása. 1968-ban Hawaiitól északnyugatra 70 tengerésszel elsüllyedt egy szovjet tengeralattjáró. A CIA egy különleges kutatóhajót építtetett, amelynek segítségével felszínre hozták a szovjet tengeralattjáró fontos részeit, köztük az atomfejjel ellátott különleges vízirakéta-kilövő szerkezetet. Józan ésszel csak tapsolni lehetne ehhez, hiszen korunkban modern, ütőképes felderítő szolgálat nélkül nem képzelhető el nemzetbiztonság. De úgy tűnik, hogy az a szenátusi vizsgálóbizottság, amely Frank Church szenátor vezetésével a CIA működését vizsgál ía olócro-p «'ziíkphpn áll aiózanesznek. Su— 350 millió dollárba kerül ez a felderítő hajó. amit lloward Hughes multimilliomos építtetett a CI A részére. lyosan elitélik ugyanis a CIA-r, amiért az kémkedett, holott vila’gos, hogy szerepe kizárólag csak növénygyűjtésre és a lepkék szerelmi életének tanulmányozására korlátozódhat. A szenátorok véleménye szerint 350 millió dollár ( ennyibe került a kutatóhajó) túlzott ár szovjet hadititkok megszerzéséért, hiszen ezek a tengeri atomrakéták 1968 óta már úgyis időszerűtlenné váltak. És különben is — mondják az okosok — csak megharagítjuk a Szovjetuniót, ha azok megtudják, hogy kémkedtünk utánuk. A Szovjetunió persze nem haragszik. Eddig is tudta, hogy az amerikaiak kémkednek, mint ahogy még jobban tudta, hogy Ők is kémkednek az amerikaiak után. Sőt, Moszkvában nyilván azt is tudták, hogy az amerikai kémkedés ebben az esetben nagyonis sikeres volt. Most legföljebb jót röhögnek a markukba, remélve, hogy egy ilyen botrány még jobban meg fogja gyengíteni az USA felderítő szolgálatát. Az egész botránynak az újságok szenzációhajhászásán kívül semmi értelme nem volt. A szenátus vizsgálóbizottsága most nem kevesebbet követel Ford elnöktől, minthogy 1939-ig visszamenőleg bocsássa rendelkezésükre a CIA minden okmányát. Az elnök ezt nem teheti meg, bizonyára az elnöki titoktartásra fog hivatkozni. Vagyis ott tartunk, ahol 1974 nyarán, a Watergate botrány csúcsfokán. Csak éppen közben még kiszolgáltatottabbá, még sebezhetőbbé vált az az ország, amit egykor a nyugati védelmi rendszer sarkpontjának hittek, — az Amerikai Egyesült Államok. ' ' V ■ • ' Felmelegitett töltöttkáposzta Igazuk van a moszkvai szakácsoknak, hogy nem gondolkoznak új recepteken. Akárhányszor beveszi a világ a régit is, még akkor is, ha már sok országban elrontották vele a gyomrukat. Most éppen Portugáliára gondolunk, ahol a baloldali katonai diktátorok a múlt héten három pártot tiltottak be, úgy, hogy azok nem is indulhatnak a következő választáson — amit két héttel amúgyis elhalasztottak. Mintha csak a negyvenes évek második felének Magyarországán élnénk, ahol először megszüntették a Keresztény Női Tábort, aztán feloszlatták a Katolikus Néppártot, betiltották a Szabadság Pártot, részeire osztották akisgazdákat, beolvasztották a szociáldemokratákat. A változatban új csak az, hogy a középjobbpárti Keresztény Unión kívül, most Port igáliában két szélsőbaloldali frakciót is betiltottak. A kommunisták ugyanis még a katonai nyomás ellenére sem számíthattak 15 százaléknál több szavazatra, míg most, hogy a maoista és trockista csoportokat betiltották, talán el fogják érni a 20 százalékot'. Normális körülmények között ez! nem elegendő kormányzáshoz, még egy koalícióban való részvételhez sem. De mivel Portugáliában nincs szó normális választásról, tehát a kommunisták húsz százalékukkal ott lesznek abban a koalícióban, amiben a szociáldemokratáknak kb. 50, a polgári demokratáknak pedig kb. 30 százalékuk lesz. A következő lépés ?Miután a jobboldali pártok betiltása következtében a reakció ugyebár a szociáldemokraták és a polgárok pártjába tömörül, világos, hogy .ezek nem képviselik az igazi népakaratot, tehát a választás hamis volt. A két "reakciós" pártot rövidesen betiltják és ki marad a porondon ?1 Természetesen, az egyetlen igazán demokratikus erő: a 15 százalékot képviselő komcsik,
