Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-03-22 / 552. szám

18. oldal MENORA * 1975. március 22. TEKO MOTION PICTURES INC. ! MONTREAL, (Head Office) 3300 CAVENDISH BLVD. TELEFON: 482-6900 IGAZGATÓ TULAJDONOSA KOLTAI IVÁN és CSALÁDJA SZÉP PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN BARÁTAINAK ÉS KANADA MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK BOUTIQUE [illy ltd. HANDBAGS SALON !■ 5238 QUEEN MARY RD., MONTREAL 489-9000 és 5800 CAVENDISH BLVD., MONTREAL487-7799 üzletek , tulajdonosa, az ÉLIÁS CSALÁD KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN KEDVES VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK PAPERMAN S SONS CŐTE DES NEIGES CHAPEL 5605 CÓTE DES NEIGES ROAD - 733-7101 KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK Inc. BARNA Barna &Barna ZOLTÁN GYÖRGY KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK KEDVES VEVŐIKNEK, BARÁTAIKNAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK (KOZMETIKA) SALON 6268 COTE DES NEIGES RD. - Tel: 738-3910 tulajdonosa R0Z ZSUZSI Kellemes Pészach ünnepeket kíván kedves Customereinek, Barátainak és Montreal Magyar Zsidóságának SMARTER FASHION CO. 400 ATLANTIC AVE. — 272-3241 tulajdonosa GELB ZOLTÁN Áí LLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KIVAN VEVŐINEK ÉS BARÁTAINAK %\V~ -#jar <»-*•< 1410 VAN HORNÉ Ave, Montreal Tel: 274-7311 tulajdonosai GALFI BÉLA és KLEIN BANDI Kellemes Pészach Ünnepeket kíván kedves ügyfeleinek barátainak. VIRÁGOK AZ ÁGYÚCSŐBEN I SUSY'S BEAUTY and ESTHETIGAN Senki sem tudta, honnan és milyen országból alijázott az öreg, púpos suszter. Beszélt franciául, lengyelül, németül, rortiánul és magyarul. Magá­nyosan, egyedül élt. Eleinte csak a gyerekek jártak be hoz­zá, hogy rongyos, agyonfut­ballozott cipőjüket javítsa. Szakszerűen nézégette a kis szandálokat, cipőket. — Ez nem volt valami jó cipő. Csak múlt héten kap­tad és máris rongyos. Kipirult arccal kérdezték a kis kuncsaftok, mit fizetnek? De az öreg nem fogadott el pénzt. Tudta, hogy szidástól kíméli meg őket. így lassan összebarátkozott a telep gyerekeivel. Lakása egyetlen dísze egy családi kép volt. Büszkén mutogatta nekik. — Megboldogul feleségem, ez a fiam; nagy tudós, mesz­­sze, nagyon messze, Ausztrá­liában. Azért nem rendezke­dem be, mert rövidesen én is kiutazom hozzá. Szomszédasszonyai néha megkérték, vigyázzon az apró gyerekekre, amíg ők vásár­lásaikat intézik, vagy, hogy hozza haza a gyerekeket az óvodából, islolából. A leckék­nél is segített. Azt hitték, az öreg tanítja őket, holott ő ta­nult tőlük. így hamarosan jól beszélt, írt és olvasott ivri­tül. Lecke végeztével a parkba mentek, labdáztak, hintáztak, vagy az árnyékos fák alatt ültek és kórusban énekeltek. Meghajolva járt, a földet nézve, de ha valaki beszélt, egyenesen, becsületesen a szemébe nézett. Azt is csak a jobbszemével, mert a balt egy évvel ezelőtt a Tél Hásomér kórházban megoperálták. Né­hány gyerek állt az operá­ciós terem előtt, lányok, fiúk; tembel-sapkájukat a szemük­re húztak, hogy aggódó arcu­kat ne lássa senki. Csendben ültek, szót sem váltottak egy­mással. Mikor az öreget ki­hozták, odarohantak, majdnem egyszerre szóltak: — Ne félj, itt vagyunk, mi vigyázunk rád. Nap mint nap felváltva jár­tak hozzá látogatni, vittek m'ásztikot, cukorkát, néha még virágot is. És rengeteg leve­let a fiától. Mikor az öreg hazakerült, kijelentette, hogy most már csak nem halasztja tovább és kiutazik a fiához. — Nagyon sajnállak itthagy­ni titeket, de mégis a fiam mellett a helyem — mondta az öreg. — És már jóval túl vagyok a hetvenen; ha meg­halok, nem lesz aki kádist mondjon utánam. — Mondunk mi — válaszol­ták a gyerekek. — Igen, ha gyerektelen len­nék, el is fogadnám. De így mégiscsak a fiam adja meg a végtisztességet nekem. ■— Tudod mit — szólalt meg az egyik fiú —, Néked van magnetofonod. írd meg a fiad­nak, mondja be a kádist egy hangszalagra és százhúsz év múlva kivisszük neked a sí­rodhoz és így a fiad kádisá­­val fogunk eltemetni. Csak ne menj el. Először mosolygott az öreg, de végül csak megírta a kí­vánságát a fiának. A jom-kipuri háború előtt meg is kapta a hangszalagot a kádissal, egy levél kíséreté­ben, hogy azonnal menjen ideg­­gyógyászhoz, vizsgáltassa ki magát alaposan, és hogy jö­vőre meg fogja őt látogatni. A háború javában tartott, a gyerekek sem akartak belő­le kimaradni. Szereztek egy ócska biciklit, leszerelték a kerekeit, az öreg hozott desz­kákat és egy nagy kartonlap­ból ágyűcsövet csinált. Rozs­dás fazekak is kerültek, amik­kel éktelenül lehetett lármáz­ni amikor nem kellett a vé­dett pincékben ülni. Mikor a fegyverszünetet ki­hirdették, a nagy lármának is vége lett és a kartonágyú csö­vét megtöltötték virággal. És ujjongva kiáltottak: — Soha többé ne legyen há­ború, soha, soha... Másnap hiába várták öreg barátjukat a parkban. Fáradt szíve nem bírta ki a háború sok izgalmát. Még azon á dél­utánon eltemették. Három teherautó kísérte az öreg, púpos susztert utolsó út­jára. A harmadikban csak a gyerekek voltak. Az ágyút is feltették, úgy virágostól. A fia kádisa messze elhal­latszott a hangszalagról. A vi­rágokat az ágyúcsőből a fris­sen hantolt sírra szórták. És az ágyút a fejfa mellé tették. A temetés után megint a parkban ültek.Csak az egészen apró gyerekek játszadoztak. A nagyobbak ültek a fűben, nem labdáztak, nem hancúroz­­tak, nem énekeltek. Mert az izráeli gyerekek, minden szabadságuk és önál­lóságuk ellenére, hamar vál­nak felnőtté. Játék helyett az újságokat böngészik, a tran­zisztorokból nem zenét, ha­nem híreket hallgatnak. Be­csületes, érzékeny kis lelkűk korán ismeri meg a bánatot, a gyászt. Mert Úri apja el­esett. Dávid apjának az akna levitte a lábait. Dani testvé­re az eltűntek közt van. És az öreg, púpos suszter­rel sem lehet már soha töb­bé játszani... SÁRONÁ sálom AMERIKA Folytatás a 17. oldalról öt esztendeje itt élek ebben a hatalmas, gyönyörű ország­ban, megismerve, mérlegel­ve, együtt élve vele — az én drága Anyám szavait használ­va — elmondhatom minden el­fogulatlanság nélkül, hogy: "Amerika, az Amerika! "Pá­ratlan, utolérhetetlen, meg­magyarázhatatlan, csodálatos ország! Amerikát vagy sze­retik, vagy gyűlölik az embe­rek. Akik szeretik, azért sze­retik, mert valamilyen formá­ban érzik és tudják, hogy Ame­rika is szereti őket. Akik gyű­lölik azért gyűlölik, mert mint a reménytelen szerelmes, szeretnék, ha Amerika sze­retné őket. Ma már mindany­­nyian tudjuk, hogy a gyűlölet is szeretet. Egy furcsa for­mája a szeretetnek, de sze­retet. Hol vannak a közömbösek? Nincsenek. Egész egyszerűen Amerikával szemben ner.i iehet közömbösnek maradni, mint ahogyan egy szép asszony mellett nem marad közömbös egy férfi, avagy egy csinos férfi láttára nem marad kö­zömbös egy nő. Szeretnék objektív lenni. Nem akarok megsérteni, le­kicsinyelni egyetlen más nem­zetet sem ezfen a kerek föl­dön. Még ha akarnám sem tudnám megtenni, mert hi­szen itt Amerikában a ~ föl­dünk összes nemzete repre­zentálva van! S így mikor A- meríl " ól beszélek, tulajdon­képpen földünk összes fiairól beszélek. Amerika az összes emberfajták száz és száz kü­lönböző nyelvét beszéli, kü­lönböző vallásokban hívő. az eredeti, a szülőhazát valami­lyen okból kifolyólag elhagyó emberek millióinak találkozó­­helye, kovácsműhelye. Ame­rikában az első bevándorló ge­neráció, az emigráció első esztendeinek égető tüzében ( nyelvtudatlanság, pénztelen­ség, honvágy, stb.) megfüröd­­ve egy megerősödött, az egész országgal összeolvadt máso­dik generációval, egy új ame­rikai generációval ajándékoz­za meg a befogadó Amerikát közel ötszáz éve. Ez Ameri­ka ! Ebben rejlik Amerika e­­rőssége ! Amerika az ó-világ­­nak az új-vüága, sok nagy­szülőnek sok unokája. Ame­dr juc GÁROOSI JÁNOS COMMISSAI RE ES FELESÉGE 3210 Forest Hill, #501, MONTREAL Telefon: 735-3452 KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KIVAN ÜGYFELEINEK, BARÁTAINAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK 3 1425 STANLEY STREET Tel: 288-3090 rika az elmúlt évezredek sö­tétségében leélt emberi élet­nek első, megszületett, meg­világított, 1492-ben elindított évezrede. Amerika a Colum­­bus által meggyújtott kis mé­cses napjainkig hatalmas fé­nyekre lobbant fáklyahordozó­ja, mely fény bevilágítja nem­csak földünket, de Isten segít­ségével egész emberi létünket is. Amerikának az egész világ­gal van kapcsolata, mint aho­gyan az egész világnak kap­csolata van Amerikával. Ezért Amerikával bukik vagy él a világ. Különösen mi, zsidók, ne felejtsük ezt el. tulajdonosai GOTTLIEB JENŐ és FELESÉGE KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK KEDVES VENDÉGEIKNEK ÉS JÓBARÁTAIKNAK CUSTOM KITCHEN & SHEET METALWORKS LTD. 11470 ALBERT IIUDON, MONTREAL TELEFON: 323-6200 T IIL AJDONOSAI SELMECI E. a ERDŐS Z. KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK KEDVES VEVŐIKNEK, BARÁTAIKNAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK LOUIS 1 FINA SERVICE STATION % 2595 LAURENTIAN BLVD. Tel: 336-3344 TULAJDONOSA BALOGH LAJOS NAGYON SZÉP PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN KEDVES CUSTOMÉRJEINEK, MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK ÉS BARÁTAINAK WEISS SALES CO. ?706 ST. LAWRENCE BLVD. 849-2004 TULAJDONOSA WEISS MIKLÓS és DOLGOZOI Nagyon szép Pészach ünnepeket kívánnak kedves Vevőiknek, Barátaiknak és Ismerőseiknek EASTERN CANADIAN TRADING i DISTRIBUTING LTD. 1000 AMHERST AT., MONTREAL 132, Que. Tel.: 844-5252 — 844-3235 tulajdonosai T. SCHIFF - Q. FON FEDER KELLEMES ÉS NAGYON SZÉP PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK KEDVES VEVŐIKNEK, BARÁTAIKNAK ÉS MONTREAL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK MAGYAR Ijwcql GARAGE T. M. R. SERVICE CENTER REG‘D 245 BATES ROAD, Montreal, Tel: 737-7039 tulajdonosa Weiss Béla nagyon szép Pészach Ünnepeket kíván kedves Costume remek, Barátainak és Ismerőseinek KLEIN BÉLA ES FELESEGE KLEIN MÁRIA ES CSALÁD]UK 2010 EKERS AVENUE, - MONTREAL NAGYON SZÉP PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK DlAvT Üli OZ.ur rc.OA.nvn UIV*" 1 . / > BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK, MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK, A VILÁG MINDEN RÉSZÉN ÉLŐ HITTESTVÉREIKNEK ÉS IZRAELNEK BÉKÉVEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents