Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-03-15 / 551. szám

1975. március 15. * MENORA 9. oldal SZÉKELY MOLNÁR IMRE: ADY ZSUKA Ady Endre emlékezete ott ragyog-fénylik a magyarság lelkében. Verselnek gyógyí­tó, vigasztaló, építő, vagy serkentő hangja visszhangzik bennünk, — olyannyira, hogy még a halálba indulók is sok­szor az 6' szavaival merítik a bátorságot, az erőt. A hazát­­lanság országútján mi is ezt éreztük, amikor kifogytunk a sírásból, mert vannak fájdal­mak, amelyek erősebbek a könnyeknél, s éppen ezért né­mák. A balsors nyomorúság­hoz kevesek a szavak. A meg­próbáltatás óráiban Adynál kerestünk vigasztalást. Ady . . . akit Rákosi Jenő­től kezdve egész Kosztolányi­ig megpróbált kicsinyíteni a hivatalos magyar irodalom. Ady tábora a Holnaposok, a Nyugatfelé nézők voltak. Nagy harc dúlt körülötte. Ma már irodalomtörténeti dokumen­tumok ezek. Az idők távla­tából még keserűbb színe­zetet kapnak, mint amikor az élők viaskodtak egymással. Akkor mindkét fél hitt a ma­ga igazában. Ma már tudjuk, hogy kinek volt mégis igaza. Ady ellenségei közül a meg­­hasonlott lelkű nagy magyar író: Oláh Gábor élete alko­nyán megbékélten vallotta be: — Mindig éreztem, hogy Adytól félnem kell. Tudtam, hogy az én parittyámmal nem tudom átdobni az ő csillag­szóróját. Dehát azok a pes­tiek összeugrasztottak vele... Kosztolányinak Sem efeje, sem bátorsága nem volt az ilyenfajta színvallásra. Ady pedig megjósolta, hogy "utá­nam 50 évig nem jön említés­re méltó költő ". . . Móra még messzibbre tol­ta ki ezt a dátumot: — Én csak azért nem let­tem költő, mert Ady 100 év­re agyonverte a magyar lí­rát. Szabó Lőrinc a legtisztáb­­bak, legnagyobbak közül való, beismerte, hogy mégAdyver­set sem mer olvasni, mert utána hónapokig terméketlen. Ady emlékévében rengeteg riport, visszaemlékezés hal­mozódott fel a szerkesztők asztalán. csak a legille­tékesebb, Zsuka, Ady volt menyasszonya halgatott. A KISÉRÖTÁRS ASSZONYOK Dénes Zsófia... de szólít­suk az Adytól kapott néven, Zsukának, visszavonultan élt Budán, a Vár aljában, a Szent­­háromság utcában. A környék gyönyörű. Ablakából látja a legfestőibb fáját. A Koronázó­templomot, a Halászbástyát, a Tabánt, a Vérmezőt s ha kicsit elsétál megcsodálhatja a Dunát, a Margitszigetet, is­merősként köszöntik a törté­nelmi emlékű házak, a macs­kaköves utcák, a régi lámpa-CENTURY "SPECIAL” RUDNAIANDRÁS Értesíti barátait, ismerőseit és az egész to­rontói közönséget, hogy a YORK MILLS PONTIAC BUICK cégnél kedvezményes árakkal és elsőrendű minőségű új és használt kocsikkal áll a nagyközönség rendelkezésére. E HETI KÜLÖNLEGES AJÁNLATUNK. 1974. -es Century Regal fekete-fehér Cabriolet automata, léghűtéses, auto­mata ablakok, minden luxussal ellátva RENDKÍVÜLI ÁR: 55.999.-1974. -es Laurentian Coupe halványkék­­fekete féltetővel és belső huzattal Vö. motor automata, rádió stb. RENDKÍVÜLI ÁR: $4.145.­UTAZZON AZ APOLLOVAL 651-4102. ABC CHARTER PROGRAM EURÓPÁBA AZ AIR CANADAVAL BUDAPEST, VIENNA, (Bees) LONDON, FRANKFURT, ZAGRAB Toronto—Budapest—Toronto 1. JÜNIUS 14—JÚLIUS 12 28 NAP 4 HÉT $389.— 2. JÜNIUS 27—JÚLIUS 23 26 NAP 4 HÉT $439.— 3. JÜNIUS 28—AUG. 16 49 NAP 7 HÉT $459.— 4. JÜLIUS 4—SZEPT. 1 59 NAP 8 HÉT $459.— 5. JÜLIUS 12—AUG. 24 43 NAP 6 HÉT $439.— 6. JÜLIUS 19—AUG. 9 21 NAP 3 HÉT $439.— 7. AUG. 5—AUG. 31 26 NAP 3 y2 HÉT $439.— Toronto—Becs (Vienna)—Toronto ' ; I 1. MÁJUS 3—JÜNIUS \ 28 NAP 4 HÉT $369.— 2. MÁJUS 31—JÜNIUS 29 29 NAP 4 HÉT $369.— 3. JÜLIUS 15—AUG. 2 18 NAP 2 y2 HÉT $419.— 4. JÜLIUS 20—AUG. 10 21 NAP 3 HÉT $419.— 5. JÜLIUS 22—SZEPT. 6 46 NAP 6/ HÉT $419.— 6. AUG. 16—SZEPT. 13 28 NAP 4 HÉT $399.— 7. AUG.. 30—SZEPT. 22 23 NAP 3 HÉT $389.— TORONTO - LONDON - TORONTO $ 259.- -tói, TORONTO - FRANKFURT - TORONTO $ 319.- -tói, TORONTO - ZÁGRÁB - TORONTO £ J2g____jJL Az utolsó jelentkezési határiflö 65 nappal indulás előtt, a teljes útiköltség lefizetésével. KÉRJEN RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST ! APOLLO TRAVEL 1500 Bathurst Street •'s< < i;iírn< i: > Tel: 651-4102 FREE PARKING oszlopok, az egész szép, ma­gyar múlt. Zsuka boldog asszony. Azzá teszi fanatikus Ady-itnádata. A világirodalomnak ezt,az üs­tökösét Zsuka a tehetséges író szemével látta és értékel­te. Adyt Tisztelettel szerette és Zsuka könyveiből érezni, hogy a nagy költő neki mu­tatkozott meg igaz valójában. Zsuka lakása hatalmas mű­terem; a polcokon könyvek, a falakon pedig a nagy ma­gyar festők szebbnél szebb képei élnek. Az ura Is él­vonalbeli festőművész: Sza­­latnyay József, aki szintén ra­jongója Adynak. Megkérem Zsukát, hogy be­széljen Adyról az Emberről, s azokról az asszonyokról a­­kik klsérőtársal voltak. Zsu­ka arca átszellemül. A sza­vak szinte kirobbannak belő­le, érezni, hogy Ilyen szép megnyilvánulásra csak egy mindenét feláldozni tudó asz­­szony képes. — Nagyon fontos — mond­ja, hogy az emberek tudják: Ady a legnagyobb szeretetet érdemli meg úgy is, mini em­ber és úgy is, mint a XX. század legnagyobb költője Kö­­zépeurópának. Ha Adyról mint emberről beszélek, elő­ször az jut eszembe, hogy mélységesen jó volt. Aztán az jut eszembe, hogy rend­kívül okos volt. Olyan okos, amit Inkább még intelligen­ciának nevezhetünk, amit év­századok finomítottak meg. Parasztzsályaként aludt el, bús krizanténfürtként ébredt. Ezt ő mondta. Még mindig kiegészítem azt, amit Adyról, mint ember­ről mondtam. Mert azt is el kell mondani, hogy én rend­kívül műveltnek Is találtam. Mert Itt mindenféle tanár, a­­kadémikus, pedagógus, —nem mindenki! — csak a vas ka­laposok, kitalálták, hogy Ady műveletlen volt. Ez nem igaz. ő rendkívül művelt is volt. Mert a gimnáziumban Zilajon ő remek humanista kiképzést kapott. Persze a matemati­kai oldal az nála mindig sán­tított, mert az nem tartozott őrá. De a magyar történelem, magyar filológia, magyar iro­dalomtörténet, s az egész vi­lágirodalom őhozzá tartozott. És ebben mélységesen művelt volt. Természetes köze volt Ady egykori menyasszonya 90 éves. mindenhez ami európai kul­túra. Mikor kiérkezett Pá­rizsba, neki nem volt szük­sége, hogy bárki vezesse. Bö­­löni, Ady előtt négy hónappal érkezett oda, s már az első hetekben kereste a vele való kapcsolatot. Mégpedig Ady Lajos közvetítésére, akinek Bölönl osztálytársa volt. Mert nem Igaz, amit állítanak, hogy Bölönit még Zilajról ismerte volna. Azért mondom Zilajt “j”-vel. mert a zilajiak így mondták és Ady is mindig így mondta. Szóval Bölöni né­ha tudott Adynak kultúrális útmutatást adni, mert Bölöni György egyetemet végzett jo­gász volt. Jogász és nem fi­lológus, de rendkívüli intelli­genciája volt neki is, képző­­művészeti vonalon. Bölöni nem egyszer adott Adynak i­­rányítást, hogy ide menjen, vagy oda menjen. Ezen az a­­lapon fedezte fel Magyar­­ország számára Ady Rippl- Rónai Józsefet, akit a magyar hivatalos körök teljesen mel­lőztek. Ady mutatott rá, hogy milyen nagy értékünk nekünk Rippl Rónai Józpef.’ BRÜLL ADÉL Nem mindenkinek Léda Azokról az asszonyokról kérdeztem Zsukát, akik hoz­zátartoztak Ady életéhez. Brüll Adél, Léda érdekel fő­leg, hogy milyen hatással volt Ady költészetére, s milyen végzettel nehezedett rá? — Az, hogy Léda lett volna az ő kalauza Párizsban, azt én a tapasztalatom, mégpedig objektív tapasztalatom alapján — s ezt az utókor előtt nyu­godtan vállalom, hogy én tár­gyilagos vagyok — tagadom. Bár én azt az arany szobrot, amit Ady emelt neki, a nagy Múzsa zsoltárait rendkívül tiszteiéin, de ugyan ez a tisz­telet énbennem nem jár ki Brüll Adélnak. Mert bár ö részben egész kivételes és különös, s a maga nemében értékes asszony volt, de Iro­dalmi vonatkozásban tudatlan és műveletlen volt.ő szekszu­­állsan hatott rendkívül Adyra. Meg volt erre az ő magával­­ragadó ereje. Egy Ilyen mondjuk így, hogy feminin lé­lek — mert viszont a költé­szete tökéletesen férfias Ady­nak, — csak olyan tévelygő', akaratnélkifli, bizonytalan ember volt Léda asszony ke­zében. Soha nem tudott vala­mit pontosan elhatározni, hogy igen, vagy nem. Léda akarat­ereje kormányozta. Szerel­mes Ady Lédáoa talán egy esztendeig volt. 1903 őszétől 1904 őszéig. 1904 szeptem­ves az a beállítás, hogy ő dzsentri lány volt, mert föld­birtokról egyáltalán nem volt még visszamenő ágon sem szó. Csinszka nagyapja aktív katonaorvos volt, de mint ka­tonaorvos fegyelmit kapott, mert pénzért szabadított újon­cokat. A felelősségrevonás e­­lől öngyilkosságba menekült. Az apának, Boncza Miklósnak sikerült elvégeznie a jogi egyetemet, igen eszes ember volt, — egyébként Csinszka Is Igen eszes volt — és kép­viselő lett. Először ellenzéki programmal Jókai Mórral szemben lépett fel egy kerü­letben, de megbukott. Akkor észbekapott, hogy Jókai kor­mánypárti, mire ő is gyorsan kormánypárti hitre tért át, s egy másik kerületben meg is választották képviselőnek. At­tól fogva élvezte a kormány­körök legnagyobb protekci­óját. Ügyvédi Irodája a Tisza pártnak kedvenc helye lett és engedélyt kapott egy nagy sző­lészeti lapra is, mégpedig ha­talmas kormánypárti támo­gatással. Ez volt hátadzsent­­riség, amelyre a magyar Iro­dalom olyan boldogan hivatko­zik. — Maga Csinszka csodála­tosan megfinomult orchidea volt, mert Csinszka közeli vérrokonok házasságából szü­letett. A nagybátyja elvette az unokahugát. De amellett Csinszka bevallása szerint az édesapja vérbajos volt, meg­fertőzte édesanyját, s az meg Is halt gyermekágyban. Azon túl Csinszka, mint árva nőtt fel, rendkívül kalandos körül­mények között. Mert pana­szolta, hogy apja a szeretőit haza-haza vitte Csúcsára,­­amikor ő kislány volt és hogy a végén ezeket a látogatáso­kat ne élje végig, 10, vagy 12 éves korában beadta az elő­kelő svájci nevelőintézetbe, ahol szerintem semmi kultú­rát nem szedett fel, még fran­ciául sem tanult meg. Ady nálánál jobban beszélt franci­ául, állandóan olvasott francia könyveket, azokat tőlem kérte, én hordoztam neki, de Csinsz­ka soha nem olvasott mást, mint kalandorregényt, kém­történetet. vagy más szerelmi ponyvát. Én nem, tudom meg­érteni, hogy ó Is hogy tartoz­hat a kultúrvonalra, mert nem való oda. De én szívesen lát­tam a vele kötött házasságot, mert vagyonos lány volt és nagyanyja, nagyszerű öreg dá­ma volt , aki nyugalmával és a biztonságával biztosította Adynak a fészket, az otthont, a családi fedelet, amire szük­sége volt, hogy ellen tudjon állni annak a sok alvilági és más csábító kísértésnek, ami Budapesten őt körülvette. Zsuka a búcsúzáskor még ezeket mondja: — Nekem rengeteg levelem van magyar fiataloktól, a Fel­vidékről is, Erdélyből is, so­kan a kivándoroltak közül ma­gukkal viszik az én emlék­soraimat dedikációimat Ady­ról, mert az igazat mondom és nem a dicsfénnyel övezett asszonyainak juttatok di­csőséges részt az ő életében, hanem őneki magának. Én az igazi Adyról beszélek köny­veimben és ezt végtelenül megbecsüli a mai fiatalság... LEVEL A TENGERENTÚLRA herében, egy évre rá, hogy megismerte Lédát, találkozott Vészi Margittal, Vészi József főszerkesztő leányával Pá­rizsban, aki az apjával és hú­gával Jolánnal járt kint. Ady beleszeretett Vészi Margitba és mindent elkövetett, hogy Margit az apján keresztül ne­ki szerződést biztosítson a Pesti Naplónál, hogy elhagy­hassa Párizst. Ady már akkor látta, hogy Léda mellett tu­lajdonképpen örök küzdelem­ben él, egy meghasonlott sze­relemben. De akkor még nem sikerült hazamennie, hanem egy évre rá, hogy kiment visz­­szajött a Pesti Naplóhoz. E- zentúl még 9 évigvissza-visz­­sza tért Lédához, mert tar­totta őt az asszony szexuális irányban, de Léda összekap­csolta Párizzsal is és ki volt zárva, hogy elkerülhette vol­na őt, ha ott él Párizsban. CSINSZKA Léda után Csinszkára kerül a sor. Zsuka egy árnyalattal melegebb, mikor róla beszél. — Ha van ellentétes figura nők között — mondja — ak­kor Csinszka volt az ellenté­te Brüll Adélnak. Csinszka szintén nem volt színmagyar származás — mert én azóta meghallottam, hogy a Boncza név román eredetű. És té­Végezetül megkértem Dé­nes Zsófiát, hogy írjon néhány sort a tengerentúli olvasók­nak. Levelét Itt adom: Megragadom az alkalmat, hogy tengeren túl élő fró- és honfitársam, Székely Mol­nár Imre szócsövén át üdvö­zöljem messze földre sza­kadt magyar olvasóimat. Most pedig, hogy adva van a megszólalás lehetősége, nem az emlékeimről beszé­lek, hanem, ha megengedik, mai rálátással magamról. A távollevőknek elárulom: amennyire áttekinthetem po­rondomat, ma én vagyok a szü­lőföldjén élő magyar írótábor legidősebb nőtagja. Bizony­­bizony, januárban átléptem a 90-ik év küszöbét. Tudva tu­dom, hogy e földön mind­annyian Isten tenyerén va­gyunk. Hangfogósan ma épp csak annak örvendezek, hogy még mindig dolgozom. Dol­gozom, mert agyam ideggócai a szellemi munkát még meg­engedik. Dolgozom,mert sza­vamnak még mindig olvasó­visszhangja van. Visszhang nélkül igazán nem menne a do­log. És dolgozom, mert az írás egy az életemmel. De mondhatnám azt Is, nem utolsósorban azért dolgozom, mept van olyan szerkesztőség és kiadó szülővárosomban, a­­mely ma is szívesen látja és adja közre írásaimat. És hogy a csoda teljes legyen, ez ép­penséggel a fiatal írók, az új jelentkezők szerkesztősége — miközben szeretett főszer­ke sztó'm azt mondja: — Zsófia, maga az én leg­fiatalabb munkatársam. Talán — talán e tekintetben valóban igaza van. Én még mindig hiszek az életben. En­gem semmiféle anarchizmus, vagy nihilizmus soha el nem fog. Én nem élek öncélű éle­tet, soha nem is rombolok, hanem — ahogyan egészen fia­talon már elkezdtem, mindig csak építek. Ez pedig nem kü­lön elhatározásom, hanem természeti adottságom. Min­den rombolással és önrombo­lással szemben csak ezt vál­lalom. Mondanom sem kell ezek után, hogy nem szeretem a torz dolgokat. A torztükröt. A fényűzéssel, semmittevéssel, tombolással és önkultusszal eltöltött életet. A dolce vitát. Utálom a szadizmust, a kis emberek legázolását, a mások letiprása árán megnövekedett hatalmasokat. És viszolygoka meggyőződésnélküli embe­rektől, a mindenkori kon­junktúra lovagjaitól. Szeretem a szépet, azt, a­­mely tegnap, ma és holnap is szép. Vagyis a szépét, amely nem ismer divatot. Es szeretem az emlékeimet nagy emberekről és nagy fo­lyamatokról — átélt múltamat ha úgy Idézhetem fel, ahogyan minden történt, ahogyan volt. De még mindig fogékonyan állok a világ összes jelensé­gével szemben, mindazzal a­­mí elémkerül televízión, rá­dión, könyvön, zenén és ke­vés, de megválogatott baráto­mon, közöttük elsősorban mű­vészférjemen át. Az észlelés első percétől tisztán látom, hogy ami elém került, kell-e nekem, vagy pedig magától ér­tetődően vissza kell-e utasí­tanom. Más skatulyám nincs: elő­­revlszi-e az életet az, ami e­­lémkerült vagy tönkreteszi-e létünket. És eszerint van hí­vó vagy tiltakozó szavam. Annak a szava, aki belső parancsra, lehunyt szemmel szól. Nem tudom — talán ez ma­gyarázza, hogy a kilencvene­dik évéhez közeledő fiatal­nak, nagy távolságból is, minden magyarlakta földről mindmáig visszhangja van. ^ Valóban — tengereken túl­ról Is. Visszhang — amely engem boldogít. MÁRCIUS 15. es 31. KÖZÖTT MINDEN ÚJ KOCSIHOZ EGY INGYEN VINYL TETŐT, VAGY EGY 8 CSATORNÁS AUTÓ TÁPE-RECORDERT ADUNK. MIELŐTT HATÁROZ, HÍVJA RUDNAI ANDRÁST ! hwy 401 FROM ANYWHERE IN METRO —si — YOU ARE CLOSER s* TO A BETTER DEAL AT ... | 3501 YONGEST. ® UUST BELOW THi 401)485-7641

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents