Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-03-15 / 551. szám

KITŰNŐ KONYHA, KIVÁLÓ ITALOK DINNER, MIDNIGHT SUPPER kontinentális énekesnő SZERDÁN MŰSOR SZÜNET REZERVALAS 1593 SECOND AVE., - NEW YORK 1975. március 15. * MENORA HITLER MAGÁNÉLETE A Hitler - Éva Braun viszony ismeretlen részletei (folytatás) ELEGANCIA Tévedés lenne azt hinni. hogy Évá valamiféle Hamu­pipőke volt a' vezéri kastély­ban, mert erről szó sem volt. Rendkívüli respektussal bán­tak vele a Berghof alkalma­zottai, emellett Hitler lehe­tővé tette számára, hogy ele­gánsan öltözzék. Ajakpirosí­­tót nem használhatott ugyan, mert ezt Hitler tiltotta,. de egyébként is természetes sző­ke haját még jobban szőkí­tette, mert így tetszett a Ve­zérnek, Szenvedélyesen gyűjtötte a cipőket, amelyeket Hitler tu­catjával hozatott neki Olasz­országból.. A cipőket csak egy­szer viselte, hogy aztán to­vábbadja ismerőseinek, vagy Parisból hozatott neki fűző­ket a 40-es évek elején, ami­kor a vezéri kedves l^orábban karcsú alakja már kissé puf­­fadttá vált a szálló évei hatá­sára. Éva rajongott az éksze­rekért is. Mikor már bele­szokott a jólétbe és Német­ország Vezére szeretőjének szerepébe, égyre-másra kér­te Hitlert: ajándékozza meg ékszerekkel. 1944-ben például hosszú listát készített, mely­ben vagy harminc különböző ékszer, drágakő, ezenkívül nem kevesebb, mint egy tucat nercbunda szerepelt. Hitler szemrebbenés nélkül fizette barátnője számláit — a németek zsebéből. Gyakor-1942. Intim órák a Berghofban . . . a női alkalmazottaknak. Az alig használt rúhákból, cipők­ből sokat küldött haza Mün­chenbe anyjának, nővéreinek. Naponta kétszer fürdött,elő­szeretettel viselt selyem alsóneműt. Hitler egyenesen latilag természetesen minden kiadását, a luxuscikkek árát is a gazdasági szervek fe­dezték. Éva sosem kért Hit­lertől pénzt, de azért mindig bőségesen el volt látva anya­giakkal. CSAK IÓBARÁTOK ... A náci rendszer gyökeréig hamis moráljára jellemző, hogy bár az egész világ — mindenesetre Németország valamennyi polgára — tudta, hogy Évát intim szálak fű­zik a Vezérhez, Braun •taní­tó úr leánya a Berghofban hivatalosan mint “vendég” szerepelt, afféle jóismerős, aki történetesen ismeri a Füh­­. rert, de az égvilágon semmi sincs közöttük. A Berghof al­kalmazottai, akik aztán tény­leg tudhatták még az intim részleteket is, szintén úgy tettek, mintha az évek óta a havasi kastélyban lakó Braun Éva amolyan hétvégi vendég lenne. Még egy-egy szerel­mes éjszakát követő reggelen is úgy üdvözölték egymást a személyzet előtt, mintha hosszú idő óta először talál­koztak volna.- A nyilvánosság előtt együtt sosem mutatkoz­tak, de még a Vezér körül nyüzsgő, viszonylag szőkébb állandó társaság előtt sem mutatták soha, hogy intim vi­szony van köztük. Mikor Hitler napközben Éva szobájába ment, mindig ko­pogott, megkérdezte, hogy fel van-e öltözve és ő beléphet-e? A nyilvánosság előtt magáz­­ták egymást. Az áltitokról persze min­denki tudott. Heinz Linge, Hitler komornyikja jóval ké­sőbb elmondta, hogy az évek folyamán több alkalommal is rányitott a vezéri szerelme­sekre, akik nagyon el lehet­tek merülve egymásban, mert a komornyik kopogását sem hallották. Linge több alkalom­mal is ágyban találta Hitlert és Évát. Wiedemann kapitány, aVe­zér egyik személyi adjutánsa elmondta: a szerelmesek al­kalmilag megfeledkeztek a vi­lágról és kitették cipőiket Hit­ler vagy Éva lakosztályának ajtaja elé, .mintha szállodá­ban lettek volna. Wiedemann ilyenkor óvatosan elvitte a felesleges pár lábbelit az aj­tó elöl. Napközben aztán to­vább játszotta a Vezér és szeretője azt, hogy csupán fu­tó ismerősök. A bizalmas vi- . szonyra való legkisebb célzás életveszélyes kockázatokkal járt volna, így a vezéri kör­nyezetben mindenki a süketet és vakot játszotta. NEM KELL GYEREK Hitler háziorvosa később elmondta, hogy a Vezér és Éva Braun közt rendszeres nemi kapcsolat volt. Ezt ugyan mindenki tudta, de azt már ^jó­­val kevesebben, hogy Éva ugyan szeretett volna gyere­ket, de Hitler a leghatáro­zottabban elzárkózott a gyer­mekáldás elől. A zseniknek — a Vezér meg volt győződve zsenialitásáról — szellemileg visszamaradott utódai szület­nek, tehát nem kell gyerek — mondta Hitler. Éva fogamzás­­gátló pirulákat szedett, ame­lyet abban az időben kísér­leteztek ki a német szakem­berek. Az asszony ennek el­lenére minden “trükköt” meg­próbált, hogy teherbe essen, de hiába. A vezéri vadházas a maga asszonyi módján azért igyeke­zett hatással lenni Hitlerre. “Húzza ki már magát, olyan a tartása, mint egy vénem­beré” — szokta időnként kor­holni Hitlert, akit nem egy­szer hallottak mentegetőzni: “Sok a dolgom, sok a prob­lémám, , van éppen elég ami nyomja a vállamat.” Éva rajongott a táncért,Hit­ler viszont gyűlölte ezt a “szentimentalizmust” és so­sem táncolt. Környezetében megtiltotta a táncolást is. Az ál-aszketizmusban a nácik odáig mentek, hogy Himmler rendelettel akarta bezáratni a német kozmetikai üzleteket. > , Éva azonban közbenjárt Hit­lernél és a tervből nem lett semmi. VÉRES SZUVENÍR Az évek lassan múltak. A háborúé években Hitler csak ritkán találkozhatott Evaval, lekötötte az egyre rosszabbo­dó katonai helyzet. 1944 július 20-án Stauffenberg ezredes sikertelen bombamerényletet követett el a vezéri főhadi­szálláson, a keletporoszor­szági Rastenburgban Hitler ellen. Hitler életben maradt, csak kisebb sérüléseket szen­vedett. Megmenekülésében a Gondviselés közbelépését lát— A 40. -es években ta. Az összeesküvőket, kato­nákat- és civileket százával végezték ki, Hitler pedig — emlékül — elküldte Évának vérfoltokkal borított unifor­misát. Kedves levelet is mel­lékelt hozzá: “Drága kicsikém! JÓI va­gyok, ne aggódj, semmi baj, bár kissé fáradt vagyok. Re­mélem, hamarosan újra lát­hatlak és nyugalmat találok melletted. Nagy szükségem lenne pihenésre, de a német nép ügye mindennél előbbre­­való. Ne feledd, a’frontkato­nákra jóval nagyobb veszélyek leselkednek, mint rám. Kö­szönöm ragaszkodásod oly­annyi jelét. Kérlek, add át köszönetemet tisztet anyád­nak és atyádnak jókívánságai­ért. Nem mondhatom el, mennyire büszkévé tesz, hogy annak.a leánynak a bizalmát élvezem, aki ilyen tisztessé­ges família tagja. Elküldteip az egyenruhámat, amelyet ezen a sorsszerű napon vi­seltem. Ez is újabb bizonyí­téka, hogy a Gondviselés véd és nem kell félnem többé az ellenségeimtől. Szfvbéli ra­gaszkodással A.H,” AZ UTOLSÓ ÓRÁK ... Hitlernek azonban még bőven maradtak ellenségei a tiszti puccskísérlet után is, és — mint hamarosan kide­rült — a Gondviselés kegyei­vel is baj volt. A háború el­veszett; nem kimenetele, ha­nem időpontja volt csupán kér­déses. A nyugti szövetségesek és az oroszok két irányból kö­zelítettek Berlin felé. Hitler és környezete a berlini ve­zéri bunkerban várta a sors zel írta alá, töltötte ki a há­zasságlevelet. Először Braunt írt a férjezett rovatba, de áthúzta és — életében elő­ször és utoljára — leírta: Éva Hitler. Röviddel éjfél előtt ért vé­get az aktus. A bunkerbe be­hallatszott a szovjet ágyúk döreje és a becsapódások za­ja. Másnap reggel Hitler kö­zölte környezetével: “Ha csak csoda nem történik, felesé­Hitler és Éva Braun házasságlevele beteljesedését. Hitler sem bí­zott többé, lassan mái a cso­dában sem. 194 5. április 28.­­án lediktálta végrendeletét. Annak egyik mondata így hang­zik: “Elhatároztam, hogyélet­­utam végén nőül veszem azt a fiatal lányt, aki hosszú éve­ken át hűséges társamnak bi­zonyult és szabadon úgy dön­tött, hogy osztozik sorsom­ban.” Éva 33 éves volt, Hit­ler 56. ■ ' , Még aznap megházasodtak. A vezéri nász a kahcellária földalatti konferenciatermé­ben zajlott le, késő este,. Rö­vid állami szertartás volt. Éva hosszú fekete ruhát vi­selt, Hitleren a vezéri uni­formis feszült (vagy lógott, mert nagyon lefogyott az utol­só napokban). A Vezér nem csókolta meg aráját a szer­tartás alkalmával. Éva azon­ban nem tudott uralkodni meg­indulásán. Az izgatott asszony, akinek csak órái voltak hátra a földi életből, remegő kéz­gemmel együtt halottak le­szünk.” Nem történt csoda. Hitler kiadta az utasításo­kat. Haláluk után a holtteste­ket el kell égetni. Éva nyu­godtan várta a halált. Búcsú­leveleit már korábban meg­írta és elküldte. A hátralévő órákat visszavonultan töltöt­te, többnyire a bunkerban tar­tózkodó Göbbels családtagjai­val, akik szintén a halálba menekültek a felelősségrevo­­nás elől. Április 30-án dél­után Hitlerrel együtt magán­lakosztályukba húzódtak visz­­sza. Kb. délután fél négykor Hitler revolverrel agyonlőtte magát. Éva mérget vett be és hamarosan meghalt. A Ve­zér személyzetének tagjai utóbb rájuknyitották az ajtót, a két holttestet kivitték, a bun­kerból a kancellária udvará­ra és 150 liter benzint öntöt­tek rájuk. Hitler soffőrje meg­gyújtotta a benzint. A lángok magasra csaptak.- E. GUN -3. oldal JOCHANAN CARMEL HELYZETIMGYARÁZATA A HÁROM KIS MAJOM Nem tudom, ismerik-e azt a meglehetősen elterjedt rajzot a titoktartást szimbolizáló három kedves kis majom­ról. Az egyik befogja a fülét, a másik a száját, a harmadik pedig a szemét, annak jelképéül, hogy nem lát, nem hall és nem is beszél... A Jelenlegi helyzetben azt az ajánlatot tehetem a nyugat­európai kommunista pártodnak, és a különböző, magukat forradalmárnak nevező csoportokat, hogy új oártjelvényként válasszák maguknak a sarló és kalapács, vagy az ötágú vörös csillag, illetve más elcsépelt érvényű jelképek he­lyett az említett három kis majmot. Ez ma sokkal jobban kifejezi a való helyzetet. Ha ezeknek a megáporodott boncoknak és besavanyodott ápárátcsikoknak humorérzékük volna, akkor a felemelt ököl helyett is új, ennek megfelelő köszöntést vezetnének be. Az egyik köszönő elvtárs befogná a fülét, mire válaszképpen a másik befogná a száját. Közben mindketten befognák a szemüket. Ez legalább szórakoztató lenne, És végeredményben a helyzet nem is olyan nagyon humo­ros. Tény, hogy a különböző arab sejkek a rendelkezésük­re álló petro-dollárok segítségével egyre nagyobb mérték­ben vásárolják fel egészben vagy részben azokat a vállalat tokát és gyárakat, amelyekben azok a proletárok dolgoznak, akiket ezek az állítólag forradalmi pártok képviselnek. Ugyanakkor az egekig érő olajárak egész Nyugat-Európá­­ban gazdasági stagnációt okoznak — közbén infláció is van s ez egyszerre veszélyezteti a dolgozók életszínvonalát és a munkahelyét. A világ legtermészetesebb dolga az kellene legyen, hogy a magukat munkáspártoknak nevező szervezetek egel-földet megmozgatnának az arab olaj-imperializmus ellen. Kapva­­kapnának az alkalmon, hogy megmutathassák: a tőkés rend­szerben miként zsákmányoljak ki feudális sejkek a francia vagy olasz munkásokat. Mindebből persze semmi se történik. A nyugateurópai kommunisták viselkedése méltó ahhoz a három kis majom­hoz, amelyeket pártjelvény helyett ajánlottam nekik. Nem látnak, nem hallanak, nem is beszélnek. Ha nagynehezen mégis kinyitják kénytelen-kelletlen a szájukat, nyomban kiderül, hogy csodák-csodája! az arab sejkek érdeke sokkal fontosabb nekik, mint az európai proletároké. Ha a csillagászati áron behozott olaj Japánból, vagy Amerikából jönne, és az iparágakat japánok vagy amerikaiak vásárolnák fel, akkor nyilván egészen más volna a helyzet. Akkor a kommunisták már a barrikádok közelébe menné­nek, és azoktól biztos távolságban uszítanák a. harcoló munkásokat a kizsákmányoló vérszfvók ellen. Az arabok ellen azonban ezt nem lehet megtenni, mivel — mint köz­tudomású r- minden arab — a sejkek is— a feltörő világ­hoz tartozó, haladó elemek. És mivel a Kreml urai a nemzetközi játszmában az arabok oldalán vannak és Moszkva még véletlenül sem mondott egyetlen rossz szót az utóbbi esztendőkben rhég a leg­­obskurusabb olajsejkről sem, tehát nyugateurópai párt­fiókjaik is szigorúan tartják magukat ehhez a vonalhoz és óvakodnak attól, hogy a szájukat kinyissák. Ma a legmegcsontosodottabb kapitalisták és szigorú konzervatívok nyilatkoznak és tárgyalnak arról, hogy egy nap nem lesz más választás, ipint államosítani azokat az üzemeket, amelyek az arab olajhatalmasságok kezébe mentek át, a nemzetgazdaság érdekében; és gondolom, ha erre a lépésre sor kerülne, akkor éppen a kommunisták tiltakoz­nának ez ellen és “rablásnak" minősítenék. Azok az urak, akik szeretik magukat a munkásosztály érdekeinek egyedüli képviselőiként beállítani, ismét lelep­lezték magukat és bebizonyították azt a régi igazságot, hogy az egyetlen, ami érdekli őket, az a moszkvai párt­vonal. A többi számukra nem létezik. Hogy mi a nyugateurópai munkások tényleges érdeke, az olyan világos, hogy még vitázni is csaknek fölösleges fö­lötte. Nyilván nem érdeke a munkásnak, hogy az az üzem, ahol dolgozik, távol élő, feudális urak birtokába kerüljön s ő ezek hasznára dolgozzék. Az sem érdeke a munkás­nak, hogy a horribilis olajárak miatt az árak napról­­napra emelkedjenek, és így a bérének vásárló értéke csök­kenjen. Legkevésbé pedig az az érdeke a munkásoknak, hogy az olajárak miatt beállt pangás következtében el­veszítsék a munkahelyet s munkanélkülivé váljanak. A mun­kások érdeke: ez ellen harcolni. A kommunisták azonban biztosan nem vezetik őket erre a harcra, mert Moszkva nem akarja, hogy a kuweiti vagy abu-dabui sejk meghara­gudjon. Az utóbbi években ismét elburjánzottak Európában a kis, úgynevezett forradalmi csoportocskák, hol trockista, hol anarchista, vagy akár maoista címkével. Az ember azt hinné, hogy most ütött e csoportocskák órája, s amikor a moszko­­vita pártok nyilvánvalóan nem teljesítik feladatukat az olaj­zsarolás elleni küzdelemben, ők kihasználják az alkalmat és betöltik az így keletkezett űrt. Ebből se lesz azonban semmi. Ezek a zavart és többnyire kissé ütődött nyárs­­polgár-csemeték az arabokra egy új May Károly-i romanti­­cizmus szemszögéből pislognakjáuszer Áráfátnálukvalami Che Guevara-pótlékká vált, s így minden arab náluk is szent tehén, akihez nem szabad nyúlni, akár sejk az illető akár a “felszabadító mozgalom" vezére. Tanúi lehetünk tehát annak, hogy amíg az arab olaj a nyugateurópai munkásság létérdekeit vessélyezteti, az úgy­nevezett baloldal némán és ö’betett kézzel áll szemben ezzel a folyamattal. magvar SÍRKŐRAKTÁR ffvhtrvh iiroM» & Gvohh* !###•• MANHATTANBAN 287 EAST HOUSTON ST.,-NEW YORK. N Y. 10002 Telefon: AL 4 - 2360. Előnyös áron készít minden kívánságnak megf elelö SÍRKÖVEKET / , TABÁNBAN KAPITÁNY ANNY —■ VÁMOS PÉTER zongoraművész 650-0536

Next

/
Thumbnails
Contents