Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-02-15 / 548. szám

1975. február 15. * MENORA 13. oldal RUBIN FERENC A NONTOM MEGMENTI A FÖLDGOLYÓT Ford elnök gazdasági konfe­renciáját revorverdörrenéa zavarta meg. A Fehér Ház kerítése előtt egy negyven é v körüli, vérben úszó férfi fe­küdt. Az őrség elfogta a két támadót, akikről később ki­derült, hogy szovjet kémek: Gregorij Godzsukov és Boris Nyekrij. Walter Cronin — a tehetséges atomfizikus — a műtőágyon belehalt sebeibe. A Jelentésekből kiderült, hogy a kitűnő tudós élete már hónapok óta veszélyben for­gott, s ez bizonyára valami új felfedezés miatt volt, me­lyet Moszkva minden áron meg akart kaparintani; a talál­mánynak azonban semmi nyo­mát nem lelték. JIMMY KID HAZAFI LESZ Miután ötször, is gondosan átkutatta a kissé kopott akta­táskát, bosszúsan csapta a padlóra: apró gyerekjátékokon kívül semmit sem talált ben­ne. “Ezért kockáztattam a bő­römet?"— morogta mérgesen. “Ezért kár volt elemelni ezt a vacak táskát. Még szeren­cse, hogy sötét volt és senki se látott.” Az izgalom és a hiábavaló “munka” okozta düh kimerí­tette és kábult álomba me­rült. Furcsa zajra riadt fel. Ásí­­tozva, bosszankodva kereste a zaj forrását, mely a kopott aktatáskához vezetett. Hallga­tózott és tisztán kivehette két Uvegdarab ütemes koccintá­sát. Már ki akarta dobni a zajos játékot, mikor észre­vette, hogy két apró pohár megállás nélkül koccint egy­mással. “Őcska trükk” — gon­dolta, — “ilyesmi akisöcsém­nek is van. Majd kiteszem az ablakpárkányra, ott kocoghat­nak.” Majd aludni próbált, de hiába: a poharak váltig za­­jongtak. Fülére húzta a koszos párnát, de a poharak csilin­­gelése azon is áthatolt. Végül felugrott és kutatni kezdett a táskában. Ujja egy gondosan össze­göngyölt papírkötegbe ütkö­zött. Az írás kusza, kapkodó volt: “Könyörgöm, — olvasta — juttassa el az írást azonnal az elnökhöz. Engem halálra ül­döznek... E pár sor meg­mentheti az egész emberisé­get”. Ezután érthetetlen ma­tematikai formulák sora kö­vetkezett, melynek végered­ménye ez volt: A-y&s-X M-G&R-Q2&Z-H Jimmy, a Kid talán életé­ben először — gondolkozni kezdett: talán most az egy­szer valami nagyot alkothat. Lehet, hogy a történelem fel­jegyzi a nevét. Azonnal öl­tözni kezdett és indult a Fe­hér Ház felé. FORRADALOM A FEHER­­HÁZBAN A Fehér Ház őrsége már harmadszor próbálta hltávo­­lftani Jimmyt. Nem engedték útjára, mert már megszok­ták, hogy úton-útfélen kótya­­gos “géniuszok” kívánnak ha­ladéktalanul beszélni az el­nökkel. De Jimmy semmiféle fenyegetéstől nem riadt visz­­sza. Végül sikerült egy ala­csonyabb beosztású titkárhoz kerülnie, aki szerencsére az új generáció egyik tehetséges tagja volt és hitt a Jimmy által hozott üzenet valódisá­gában és fontosságában. Vala­hogy, kerülő úton, eljutott a kérés az elnökhöz, aki éppen konferencián volt, ae a hang­súlyozott sürgetés miatt ezt félbeszakította. Pár perc múl­va Jimmy egy eldugott szo­bában Amerika elnökével ült szemben. Az izgalomtól gyön­gyöző homlokkal húzta elő a táskából a papírlapokat és a két pohárkát, melyek fárad­hatatlanul koccintottak egy­mással. Az elnök azonnal látta: vi­lágot rengetően fontos dolog­ról van szó, s a három leg­kiválóbb atomtudóst hívta be rendkívüli ülésre. De ezek te­hetetlenül nézték a képletet. Megegyeztek abban, hogy a tit­kos formulát csak egyetlen tu­dós képes megfejteni: a svéd Jorge Jorgensen, aki épp ak­kor tért vissza hazájába egy moszkvai tanulmányútról. A- zonnal üzentek érte s egy amerikai állami jet-gép máris, hozta Washingtonba. De mivel a kockázat túlnagy volt ahhoz, hogy a USA fővárosába vigyék, egy nevadai titkos laborató­riumba szállították, segéd­­személyzettel együtt. A vil­lanydróttal körülvett épületet 200 főnyi katonaság s az FBI és a CIO detektfvei őrizték. ♦ A NONTOM Három havi feszített mun­ka után Prof. Jorgensen je­lentette az elnöknek, hogy a képlet megfejtése jó irányba halad s valóban, világszenzá­cióról van szó. Az elnök rög­tön a helyszínre sietett s meg­hallgatta a jelentést. “A nontom megszületett” — mondta izgatottan a prof. — ’’A nontom vagyis non-atom milliószorosan felülmúlja a 200 megatonos atombombát. Anyaga az antimáttér vagyis ellenanyag, mely pillanatok a­­latt képes elpusztítani a föld­golyót. Ismerjük az energia megmaradásának elvét, s ho­gyan alakul át az energia hang­gá, sugárzássá, stb. Átalakul, de nem vész el. De egyet nem tudunk: hová tűnik a halottak­ból kiszivárgott ' energia? E brilliáns képlet segítségé­vel a halott utolsó lehellete megfogható, raktározható és átalakítható bármilyen más energiára.“ Tehát a koccintó poharakat egy elhalt személy lehellete mozgatja. Megállapították, hogy a poharak mozgását a 82 éves korában meghalt Schwartz Náthán fűszer- és csemege kereskedőnek, C ronin házigazdájának utolsó lehelle­te okozza. “S ez a kis energia elég volna egy hatalmas mennyi­ségű atom robbantására? — csodálkozott egyre jobban az elnök. “A kérdés helyes — szólt a .prof. — Ez a kis ener­gia elég hatalmas turbinák, Diesel motorok és mozdo­nyok hajtására, s elképzelhe­tetlenül nagy mennyiségű atom robbantására. A nontom feles­legessé tesz minden más energiát. Az arabok nem zsa­rolhatják tovább a világot. El­zárhatják olajforrásaikat. Az oroszok abbahagyhatják urá­­niumtermelésüket.” KÁOSZ AZ ENSZ-BEN Minden titoktartás ellenére — szokás szerint — a hír Ki­szivárgott a sajtó berkeibe és óriási zűrzavart okozott az ENSZ-ben. Egyiptom követe méltatlankodva jelentette ki, hogy ők már rég ismerik a titkot, hiszen már 5000 évvel ezelőtt azért építettek pirami­sokat, hogy azokban a halot­tak utolsó lehelletét megőriz­zék. Ivanovics FJedorov, az orosz delegált az asztalt csap­kodta és ordította, hogy Sztá­lin húsz millió polgárnak vet­te el utolsó lehelletét s ez azt bizonyítja, hogy ők előbb is­merték a nontomot. “Az im­perialista Egyesült Államok — ordította — azért ment bele a vietnámi háborúba, hogy milliók lehelletével növelje energiaszükségletét.” De a legnagyobb botrány a Kreml­ben volt, ahol az egészért Brezsnyevet okolták, hogy ha kedvenc détente-jével és nyu­gati barátaival nem állt volna útjába a dolgoknak, most a Szovjet legalább egymilliárd L.E.-vel — lehelletenergiával — rendelkezne. Hasnyál Pé­ter magyar delegátus szerint Magyarországon a lehellet­­energia termelését már év­századok óta ismerik. HOVA LETT JORGENSEN és a NANTOM KÉPLETE Hajnali háromkor telefon­­berregés ébresztette az elnö­köt: “Jorgensen eltűnt... az összes képletek eltűntek” — dadogta a CIO detektfvje a te­lefonba. Az elnök kikelt ma­gából: “Lehetetlen, hiszen százak őrizték a laboratóriu­mot!” A rendőrségi nyomozás nem tudott semmit megállapítani. Csak egy közeli farmer jelen­tette, hogy valami titokzatos sárgás-vörös fényt látott a levegőben, mely a laborató­rium irányába haladt, majd hirtelen eltűnt. A csillagászok csak hónapok múltán állapít­hatták meg, hogy a titokzatos fény az Elektra bolygó irányá­ból jött. Világos, hogy e boly­gó a föld halandóinak utolsó lehelletéből fedezi energia-Jónéhány éve mérlegnyelvként ál­lok két ellentétes erő között, ami ugyan semmiségnek látszik — dehát az ember sokszor semmiségekből tanulja a bölcsességeket. Ez a két ellentétes erő a két kutyám: az öreg, szeszélyes, ember­lelkű spániel leányzó, Samu, és a fiatalabb, farkaskutya és labrador csintalankodásából származó, szép­szemű’ Bogyó, Bogyót én választot­tam szolgául, és ő hűséges alatt­valóként, istenül imád, ezért én for­málom őt olyanná, amilyennek az ideális kutyát képzelem. Hálás ezért, tele van daloló boldogsággal, bármi történik vele általam; boldog, ha hívom, ha enni adok neki, ha szóljok hozzá és megsímogatom és áradó alázattal tűri, ha megszidom vagy megbüntetem. Napi programja, hogy istennek érezzem magam: az önzet­len szeretet, hála és alázat mellett egyfolytában őriz engem, féltékenyen és fáradhatatlanul: hívő lélek. Ezzel szemben nem én választot­tam Samut, hanem ő maga választott engem és tett meg istenének; ennek következtében nem tűri, hogy nevel­jem, formáljam, hanem ő formál engem a saját képére. Ragaszkodik ahhoz, hogy megtanuljam megérteni speciális kutyanyelvét, s ha nem ta­lálom ki azonnal, mi a kívánsága, rosszalását fejezi ki. Egy ideig meg­próbáltam ellenállni ennek a formáló erőnek, aztán két-három év után fel­adtam a harcot; ma ő mondja meg, mit akarjak parancsolni neki — és én engedelmesen parancsolok. Az étkezés nálunk így néz ki: Bo­gyó megkapja a napi adagot és fark­csóváló mohósággal, kacagó szemmel felfalja az egészet: meg kell becsül­ni, ajándék, a gondoskodó istenség adta. Samu csak akkor eszik, ami­kor elhatározza, hogy éhes lesz; ilyenkor elém ül, sokatmondóan rám­mereszti a szemét és türelmetlenül topog a mellső lábaival. Ha vágyát eltalálom, gondos mérsékletességgel falatozni kezd; de előbb mereven né­zi a tányért egy percig; azt hiszem, áldást mond. De ha nem találom ki, hogy májat, nyers fejeskáposztát, zöldpaprikát, tejet vagy tejes esz-Balance presszó kávét óhajt-e, hűtlenül ott­hagy és tüntető duzzogással a sarok­ba vonul: nem vagyok jó istenség, hiszen nem adom meg neki azt, ami­ért fohászkodott hozzám, gondatlan a gondoskodásom, nem is érti, miért tart engem ilyen magas rangban. Nem is kényeztet el nagyon engem; míg Bogyó kis lelke felforrósodik és megnő, ha rámnéz és énekelni kezd, ha valahonnan hazatérek, Samu el­­-vár ja és kényeskedve tűri, hogy be­­cézgessem. Ha hazatérek, hangosan veszekszik, amiért el mertem hagyni a piedesztált, amire állított. Bogyó­nak feltétel nélküli ura vagyok, Samu rendszeresen érezteti velem, hogy néki köszönhetem pozíciómat; nem is vitatható: ő a kiválasztott sze­mély s én csak akkor uralkodha­tott ha ő elfogad engem urául, te­hát becsüljem meg magam. A két kutya különféle lelkületéből tanultam meg az úr és szolga vi­szonyának titkát, és ebből követke­zőleg megértettem a titkosan össze­fűző szálakat a forradalmiság és konzervativizmus között. Bogyó ta­nított arra, hogy úr és szolga közt nemcsak feltétlennek elfogadott kap-* csolat van, hanem a szolga egyben azonosnak is érzi magát urával, mert csak így tud hasonulni hozzá, így lehet megvetettségi érzés nélkül,bol­dogan és teljesen szolgáló, és nem­csak őt köti a hűség és rang t'órr vénye, hanem urát is: mivé lenne az úr, ha nem akarna uralkodni és nem formálná meg uralmának sza­bályait? Hogyan tudna ő engedelmes­kedni, ha én, az úr, szeszélyes vol­nék s ezért ő nem találhatná ki, mi a kívánságom? Mi lenne, ha vi­szonyunkat új és új, ismeretlen szo­kásokkal próbálnám semmivé silá­­nyítani? Tehát engem, az urat, szi­gorúan köt mindaz a szabály, amit én határoztam meg, amire ránevel­tem és amit megért. Ezzel szemben az uralmat nem tűrő Samu leányzó arra tanított meg, hogy az, aki nem tűri el maga fölött a feltétlen uralmat, hanem forradalmi módon maga kívánja ezt az uralmat megformálni, forradalmiságát kény­telen konzervatívizmusba merevíteni: hiszen a forradalmi egyéniség is ki­alakít szabályokat, de ha azokat nem­csak magában és magányosan akarja gyakorolni, hanem másoktól is meg­kívánja ezeknek a szabályoknak be­tartását, aligha váltogathatja ezeket a szabályokat, hiszen igy nem lehet se kitalálni, mit akar, sem alkal­mazkodni nem lehet hozzá. A for­radalmárnak következetesen konzer­vatívnak kell lennie, abban a pilla­natban, mihelyt formálni akarja kör­nyezetét, akár istenség és hívő vi­szonyáról van szó, akár népuralom­ról (vagyis olyan diktátorról, aki azt állítja, hogy nem ő uralkodik, hanem csak a többiek akaratát testesíti meg). Példa: Sámu csak akkor megy fel a kanapéra, ha megparancsolom. — De próbáljam nem megparancsolni; hét határra szóló patáliát csap. Tehát, kutyái színvonalon: Samu a diktátor, aki engem, az eszményt tart kordában, mereven, orthodox kö­vetkezetességgel, ragaszkodva ahhoz, hogy én, az ideálja és istene pon­tosan olyan legyek, amilyennek kí­vánja ezt az ő kutyalelke, míg Bogyó fellebbentette a fátylat arról a titok­ról, amelyet legtisztábban a XX. szá­zadi német népléleknél tapasztalhat­tunk — de többé-kevésbé érvényes más csoportokra is —: úr é3 szolga lényegében azonos, mert a szolga azonosul urával és az urat köti át­­hághatatlanul az a képmás, . amely az urat, istenséget, a hatalmat és erőt ábrázolja — s ezen a ponton az ideális úr és az ideális szolga egy­másra kopírozódiU: azonosul. Van-e emberi viszonylatokban sza­badság? Kérdezgetem a kutyáimat, s ők azt válaszolják, hogy csak a magányos lélek szabad, és minden­ki, úr és alattvaló, istenség és hí­vője, azonnal elveszíti lelke szabad­ságát, mihelyt köztük a reláció meg­születik. Nehéz, de mégis jó magányos farkasnak lenni... de vajon minden­kinek megérné-e a nehézséget? (Ey-e) szükségletét, s ezért küldte az utóbbi időben UFO nevű kémrakétáinak seregét, hogy kiértékelje a jövő évi ener­giaszükséglet fedezetét. Most, hogy ezt veszélyeztetettnek látták, Jorgensent és a kép­leteket fényenergiává változ­tatták és magukkal cipelték az Elektrára. Aznap éjjel egy szolgálatban lévő rendőr furcsa jelenségről számolt be feletteseinek: kék­­piros és sárga fényből kiraj­zolt fénysávról tett említést, mely olyan hatást tett rá, mint egy gúnykacajra nyíló (mÜNÓ KONYHA, MAGYAR ÉS EURÓPA/ ÉTEUCÜL0NLEGESSÉ<5j C0FFEEMlLL Rastaunnt 2046 MOUNTAIN ST., MONTREAL - Tel.: 288 - 3546 Minden szombaton maceszgombóc lives és sólet, füstölt marbaszeggel.-----RR ~X*= J.«hszí£$Ut ALBUMOK, BERAKOS KÖNYVEK, KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás Új cím: 4629 PARK AVE. Új tel.: 843-7213 száj. Üzenete bizonyára így hangzott: “Ember, még nem vagy érett a nontom védelmé­re. Ember, te csak pusztítsd el magadat!” Dr. TASS Y SINGERMAN Optometrist \ (Szemvizsgálat és szemüveg) 5897/A VICTORIA Ave. (Bourret és La Pettie között) MONTREAL, Tel: 737-261 íj CANADIAN - EUROPEAN PASTRY 5205 Sherbrooke St., West (Mor/ove sarok ) Telefon 481-9044 A legjobb minőségű magyar cukrászsütemények, leveles túrós, diós és mákos beigli, sós és édes teasütemények, sajtos és son­kás rollnik, sajtok, felvágottak, külföldi c.semegeárúk nagy választékban . PARTYKRA RENDELÉSEKET. EEl.VES7.VNK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents