Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-09-14 / 527. szám
12. oldal MENORA * 1974. szeptember 14. KÉPZELT RIPORT EGY AMERIKAI POPFESZTIVÁLRÓL (Folytatás a 11. oldalról) — Persze. Knlevel tegnap mesélte, hogy ha sikerül a sáncon fölfelé elérnie a 350 mérföldes sebességet, s az ugrás közben a hátsó Jet-motorral 500 fontnyl hőt sikerül kibocsátani, akkor technikailag minden rendben van, a többi már Buddha dolga. — Miért nem enged be Knlevelhez? Ha a szakemberek úgyis kiszámították a technikai adottságokat, és Buddha Is segít, akkor miért kell még Knlevelnek egyedül maradnia? — Hogy miért? — válaszolja. — Koncentráció. Koncentráció mindenek felett! Úgy látszik, Itt nem tudok keresztüljutni az őrségen, ugyanúgy, mint ahogy nem tudok átjutni az őrszem agyának bűvös körén sem. Megfordulok és néhányszáz méterrel arrébb újból kísérletezem. — Sürgősen beszélnem kell Evei Knlevellel — mondom egy másik őrnek. Levelet hoztam Buddhától. Személyesen kell átadnom. A trükk sikerül. Percek alatt a főhadiszálláson vagyok. Kísérőm lelkesen kiabálva segít át a további zárógyűrűkön. — Levél Buddhától — kiabálja lelkesen. — Azonnal kísérjétek az Ipsét Eveihez. Knlevel egy méter nyolcvan magas, szélesvállú, Jóképű fiatalember. Furcsamódon teljesen ellentétes a mai kor Ideáljával. Az én fiatalságom idején Ilyen fizikai felépítéssel valóban lehetett lányokat hódítani; de ma ez nem divat. Ha egy férfi sikereket akar, legyen lányos megjelenésű, keskenyvállú, ringó csípőjű és gitárvinnyogással mondja el azt, amit a lányok hallani akarnak, amit más korokban költők versekben, trubadúrok dalban, lovagok harcijátékben mondtak el. Ez az Evei Knlevel valahogy nem Illik bele a képbe. Hamisságot érzek körülötte, de nincs Időm elmélkedésre, mert Evei határozott léptekkel Jön elém. — Maga hozta a levelet Buddhától? Mondjaapuskám, maga teljesen hülyének néz engem ? Vállat vonok. — Miért nézném hülyének? — Azt hiszi, én nem tudom, hogy Buddha nem levelez ? Buddha hindu Istenszobor — magyarázza nekem halálos komolyan — bálványképe a legfőbb erőnek, és semmi köze nincs ahhoz, hogy átjutok-e a motorblclkllmmel a szakadékon vagy sem. — De ... — hebegtem. — Semmi de. Maga látott már legalább ötven tavaszt, tudom, hogy nem ugrik be Ilyen marhaságoknak. Akkor mért pistitjuk egymást? — Bocsánat. Most már az egészet nem értem . . . Állítólag Itt valami olyan attrakcióról van szó, ahol a valóság a transzcendenssel vegyül össze. Szeretném tudni, mit akar bizonyítani ezzel a nyaktörő vállalkozással, miért kell harmincezer embert hisztériába kergetni, miért kell a saját nyakát kockáztatni ml lesz az égi és földi jutalom, ha az attrakció sikerül, és mi lesz, ha nem sikerül? — Figyeljen rám, hapsi. Én nem vagyok sem buddhista,sem ateista, sem vegetáriánus, sem mártír. Egyáltalán nem vagyok semmiféle -ista. Teszek rá. Tudja, ml érdekel ? — Na mi? — kapom fel a fejem, remélve, hogy végre megtudok valamit, ami főszerkesztőmnek Is tanulsággal szolgál. Knlevel felnézett a felhőkre, elmerengett, aztán remegő,átforrósodott hangon mondta: , — A guba, apám. A tizenhat millió. Ennyi tisztán megmarad. — Dehát az Ideál ... a koncentráció ... A dacolás a veszéllyel . . . — Mit lötyög? Ideál nincs. Megkergült, megveszekedett, ostoba kölykek vannak, akiket nem az ideál hozott Ide, hanem éppen az, hogy nincsenek ideálok. Pedig hogy szeretnék szegények, ha valamiben hihetnének . . . Félnek az életüktől. Vinnyognak rémületükben. A félelemtől bújnak egymásba, azért szeretkeznek csordában, hogy még akkor se legyenek egyedül. Koncentráció sincs. Hogy ml van? Matematika, Jó ember. Ahhoz, hogy valaki hős legyen, nem kell sárkányokkal szembeszállni. Nézze — megfogja a kabátom gombját és bizalmasan suttogja —, a terveken tizennégy technikus dolgozott négy hónapig. Nem lehet Itt semmi baj. Ha a motor nem repül át a szakadék felett, kinyílik az ejtőernyő és szép nyugodtan leszállók a folyóba, a szakadék mélyén. Aztán majd helikopterrel kiemeltek. Belépődíjak: nyolcszázezer. Zártkörű televíziós Jog: négymillió. Jutalék az eladott sörből, pepsi-colából, amerikai mogyoróból kb. egymillió. Az "Evei Knlevel tornaingek" tudja, ez privát business, — szintén szépen fog hozni. Ha sikerül a dolog, húsz éven alul mindenki megveszi. Ha nem sikerül, hát Istenem . . . Jogdíjak az Evei Knlevel himnuszokért és szerelmi dalokért, hangszalagon és hanglemezen. Könyvek és fénykének, dedikálva. Fellépések a cereal, kutyahús és sör hirdetésekben. Nem olcsó móka ez az egész dolog, apám, ezt elhiheti, de azért megéri. Nem vagyok olyan hülye, amilyennek néznek. — De hiszen — vetem közbe —, ha itt nincs szó kockázatról, egyéni bátorságról, a sorssal való dacolásról, akkor ez szélhámosság, gazság. Knlevel azonban most már magabiztosan emelkedik fölém. — Szélhámosság? — görbíti el gúnyosan a száját.Az lehet. Gazság? Hol itt a gazság? — Nézze — folytatja — ez a megkergült sereg azért Jött ide, mert csodát vár. Hát legyen nekik csoda. Azért Jött, mert vezérre vár. Hát legyen nekik vezér. Gazság? Ugyan kérem! Gazsági — egy motorbiciklls trükk? Gazság — egy biciklis banda vezérétől? Ha jól meggondoljuk, kitüntetést kellene kapnom minden filantróp társulástól, minden emberség gítö, emberazerető akciótól. — Ezt már igazán nem értem — próbálok vitatkozni. Épp most vallotta be, hogy teljes cinizmussal csak a pénzre utazik. — Na és? Akkor lennék gazember, ha néni arra utaznék. Tudja mit érhetnék én el, ha politikusnak mennék? Ez a sokmillió ember, aki személyesen és televízióban engemjfigyel, a világ közvéleményét Jelenti. Epekedve várnak egy új diktátorra, aki végre valahová vezeti őket. Hogy hová, teljesen mindegy. Ha azt mondanám nejeik: mindenki utánam, a szakadékba I — a tömeghisztéria hatása alatt mindenki a mélybevetné magát. Ha azt mondanám: Fel Washingtonba I — Jönnének utánam. Útközben legyilkolnának mindenkit, aki elébük kerül, véres szexuális mámorban tobzódva taposnának végig az országon. Diktátor kell ezeknek, higyje el. Még szerencse, hogy itt vagyok én. Én ... én ... én ... aki nem DJ GARNITÚRA A VILÁGPOLITIKÁBAN mb hámori laszlö (StocUoM man elnök óta nem volt. A kül-Amnextae Nyugat-Európákm « M nabadaág hónapit amikor a dolfocó emberek pifaafct 4a kikapcsoiódáet kenmk tinaegy hónapi robot ■M& As njrfgiróknak. akik a yUflnHftai eeemények kom- Énantáláaával foftalkornxk, ez övben nem jot ki a jól kiér- 4mek mnbadsög örömeiből. Akinek sikerült előtúrna, azt. tfaöratilag visszarendelik a szerkesztőségbe, de a legtöbbjük M«* sem tudott kezdeni a szabadsághoz. A politikai koamteatátar. aki szereti szakmáiét (és a legtöbb ujtághó az írott saó türelmese) dehogy is engedné át mérnek. hogy például az amerikai elnök lemondásának jelentőségét fejtegette. vagy hogy lépésről lé péera kövesse a furcsa komédiát. maikor két szomszédos és szövetséges állam mozgósít egymás ellen. Az idén nincs tehát uborkaszezon a világpolitikában. a nagy változások, amelyek a tavasszal kezdődtek meg. tovább folytatódnak. Ha az ember ráadná magát, nem lenne nehéz egy könyvre menő adathalmazt és analízist összeá'lítani az 1974-e* év világpolitikai eseményeiről. Röviden öszszefoglalva ugyanis az történt, hogy az országok egész sorában a főszereplők leléptek a politika színpadáról és átadták pozícióikat másoknak: egy uj garnitúrának. UJ ELNÖK A REGI HELYEN Az agyaserőség kedvéért kezdjük talán a végén — Nixon lemondásával. Az esemény két okból is megérdemli * vezető helyet: 1.) az Egyesült Államok közel 200 éves történetében először történt, hogy az elnök lemondott hiavataláról. illetve lemondásra kényszeritették, 2.) személyi Caere a világ leghatalmasabb állama élén világjelentősé gfl esemény. Richard M. Nixon lemondáaa fájdalmas procedura volt, még azok a „liberális” és nyíltan baloldali körök, akik két ve folytatták a hajtóvadászatot. sem tudtak ujjongani sikerüknek. Kétségtelen, hogy Nixon súlyos hibákat követett el a Watergate-ügy ehussolása körül. de ha az elmúlt busz év során nem ingcrli maga ellen az újságok, a tévé- és rádió-állomások munkatársait és a vezető intekktuellek legtöbbjét a hibának nem lett volna ilyen súlyos konzekvenciája. Az elmuh fél év során, amikor egyre sötétebb felhők tornyosultak az elnök feje fölött, egyre többen és egyre élesebben kritizálták Nixont. E sorok írója, anélkül, hogy valaha is különösebb szimpátiát táplált volna Nixon személye iránt, megkockáztat e helyen egy próféciát: Richard M. Nixont a történelem a nagy amerikai elnököd közé fogja besorolni. Ha az ember visszagondol I9fift őszére. Nixon első megválasztásának ideiére, cs az USA jelenlegi helyzetére, a prófécia nem is napvon merész. Fmlékeznek a forrongó egyetemekre. a gyilkoló cs gyújtogató hippy-diákokra? Emlékeznek a fekete párducok és a rendőrök utcai csatéira? A háború-ellenes tömegtüntetésekre? És Vietnamra, ahol naponta szazával pusztultak cl az amerikai fiuk és millió dollárokat puffogtattak el egy reménytelen háborúban. 1968-ben divatba jött mélyértelmflen konstatálni, hogy az amerikai társadalom beteg, sőt hogy már telén haldoklik is. Nixon és munkatársai hat év alatt kigyógyitották a „beteg társadalmat” és az Egyesült Államok nemzetközi presztízsét oly magasra emelték, mint Trupolitikai sikerek egy jelentős része persze Kissingert illetik meg. de hét ki nevezte ki a csúnya kis emigráns profeszszort előbb személyes tanácsadójává, azután külügyminiszterévé? Nos, a hála ritka emberi érzelem ... MODERN STILUS, KÉRDŐJELLEL Valery Giscard d. Estaign. Franciaország uj elnöke., semmiben sem emlékezteti elődjére. Georges Pompidoura. Giscard gazdag és kulturált patrícius félarisztokrata környezetből lépett a politikai porondra, felesége nagykapitalista arisztokrata család leánya. A kispolgári származású Pompidou nagy súlyt fektetett arra. hogy magas hivatala tradicionális fényét fpnntarttf j> saját személyét méhóeágtefjw -pwnsíw Ziel vetcUáutftfU,. jGiscacd. érzi szükségét a pompának éa ceromóniéknak, ő akkor is valaki, ka jeanamdrágban és teniszcipóban füvet nyir kastélya kertjében. Az első száz nap alatt az oj elnök eltörölte az operett-uniformisba bujtatott köztársasági gárdát menesztette a rokokó-ruhákba bujtatott lakájokat az Elysée palotában, ahová minden reggel a magahajtotta Citroenen érkezik. A kormány tagjai és a diplomáciai testület naftaünba tette a zsakettokat; az elnök mindenkit utcai ruhában fogad és zakóban megy s wllli«»tertanácsokra is. Pompidou minden beszédét úgy mondta fel. mintha a Comédie Francaiseben valamelyik Racine-drámában a főszerepet játszotta volna. A szöveg » tele volt irodalmi fordulatokkal és e francia nyelv grammatikai finomságaival; a hallgatóság büszkén konstatálhatta, hogy elnöke klasszikus műveltségű irodalmár, ahogy ez már egy francia államférfihez illik. Giscard d,Estaign miűAen beszéde könnyen érthető, mentes minden csavaros frázistól, tényekre utal és reális következtetéseket von le azokból. Az uj elnöki stilus egyáltalán nem tipikus a francia. legalább is nem tipikus az idősebb és középkorú franciák között. A fiatal generáció azonban talán egyetlen más országban sem különbözik annyira az idősebbtől. mint éppen Franciaországban és Giscard egyénisége, stílusa tetszik ennek a fiatal korosztálynak. Az uj francia elnök hibátlan angolsággal beszél és ha kell meg tudja értetni magát spanyolul és németül is. Általában a nemzetközi menedzser típus. ruházatában, mozgásában cs fenépésében. Giscard d'Estaign konzervatív elveket vall. de nem a múlt szárad liberál-konzervatív ideológia követője, hanem egy modern konzervativizmusé. Kérdés, hogy modernsége elég messze nyuÜk-c ahhoz, hogy reformálni akarja és tudja Franciaország szinte reménytelenül visszamaradt gazdasági és társadalmi struktúráját. A ROMANTIKUS KANCELLÁR UTÓDJA Willy Brandt, erőteljes alakjával és markáns arcával, pattogó berlini dialektusával, nagyon is a két lábával a földön álló ember típusa. A látszat, mint annyi máskor, ez esetben is csalóka. Willy Brandt egész élete és személyisége a romantika jegyeit viseli magán Lelkes és fanatikus ifjú szocialista, oiocstelen fiatal emigráns, akinek minden percét a nácizmus elleni küzdelem tölti be, az újjászületett norvég hadsereg fiatal őrnagya, kormányzó polgármester kettészakított szülővárosa nyugati felében, aki a nyugati világot tudja mozgósítani a fél-város exisztenciája érdekében, a külügyminiszter, aki szakit a busz éven át szinte azent dogmává avatott Wiedervereinigung gondolatával, a kancellár, aki hűséges szociáldemokrata létére százezrével nyeri el a ««olgárok szavazatait — ugye, elég romantikus életpálya?* Willy Brandt a hosszú és mvagyok Hitler és nem vagyok Sztálin; aki egyszerű, tisztességes szélhámos vagyok, aki csak nyolcmilliót akarok keresni tisztán. Érti most már a trükköt, apám ? IV.__Houdini mester megmagyordzza Kilépek Knlevel sátrából, s felnézek a szürkén gomolygó felhőkre. — Itt keresed a megoldást? — szólal meg az egyik felhő. — Mert ha Igen, jóhoz fordulsz. Gyermekkorom mesél jutnak eszembe, mikor még a tárgyaknak is lelkűk volt, és nem Is nagyon csodálkozom. — Kihez van szerencsém? — kérdezem a felhőt. — Welsz vagyok— válaszolja a kumulusz mosolyogva. — Hogy-hogy? Ezt nem értem. Milyen Weisz tetszik lenni, felhő úr kérem? — Welsz Erik. Talán Ilyen néven nem Ismer. Művésznevem Houdini. Most már kapcsolok. Houdini, a nagy varászló, a zseniális bűvész, minden földöntúli trükk legnagyobb tudója, aki valaha valóban Weisz Erikként látta meg a napvilágot Budapesten. Nem Is lepődöm meg, hogy a nagy mágus felhő alakjában jelenik meg. Mindenesetre jókor jött. Talán ő, az ámítás mestere, megoldja nekem a talányt. — Mondja, kedves Houdini úr, ml az értelme az egésznek? — Értelme nincs, az biztos. Ezt a Knlevelt én még csak nem is tartom valami ügyes bűvésznek, a szemfényvesztésről fogalma sincs. De hogy a közönség lelkét Ismeri, az biztos. — Miért, ml a közönség Igénye egy Ilyen mutatványnál? A felhő szélesen mosolyog: — Ne hagyja magát átejteni! Nem a mutatvány és ügyesség érdekli őket, hanem a veszély, a vér, a halál. Ezért megy a közönség a cirkuszba, akár gladiátort, akát kötéltáncost néz. Tíz centiméteres magasságú kötélen táncolni ugyanolyan nehéz, mint ötszáz méter magasságban. Mégsem érdekel senkit. Egeret Idomítani legalább olyan nehéz, mint oroszlánt. Az egéridomítás mégsem szám — az egér még sohasem harapta le az idomító fejét. Ez a Knlevel ügyes gyerek. Csak kicsit erkölcstelen. Ezt a mutatványt végrehajthatta volna egy tavon Ás, de a kutyát sem érdekelte volna. így milliókat csinál: ezért ügyes. Hogy miért erkölcstelen? Mert a művésznek — bármivel foglalkozik Is — vállalnia kell a végső konzekvenciát. Rólam mindig azt mondták, hogy én vagyok a legbecsületesebb bűvész, mert sosem állítottam, hogy földöntúlit tudok. Amikor megbilincselve, fejjel lefelé beállíttattam magam a vízzel telt, lezárt akváriumba, vállaltam a kockázatot és végül fizettem Is. Az életemmel. Ez a Knlevel fizetni nem akar, csak a pénzt vágja zsebre. Becstelen üzletember. Dehát hiába, manapság a tisztességtelen Uzletembérek Idejét éljük - sóhajtott a felhő és elgomolygott. V. tíjrd q szerkesztőségben Felértem a szerkesztőségbe és letettem a kéziratot. — Ez ml? — kérdezte a főszerkesztő. — A nagy riport Evei Knlevelröl. A hatalmas úr únott mozdulattal dobta a papírkosárba a munkámat. — Evei Knlevel? Ugyan kéreml Kit érdekel ez ma már? Hiszen több, mint három nappal ezelőtt történt... gyogó pályafutása alatt sem lett a rutin áldozata és soha nem ütötte meg a kiábrándult cinizmus hangját; 6 hitt elveiben. lelkesedett a lehetőségen, hogy megvalósíthatja azokat. Lelkes hivő mivolta vezetett bukásihoz is. Pártjában szakadás állott be a mérsékeltek és a radikális fiatal marxisták között, a pártegység, amelyet Willy Brandt és elődje Erich Ollenhauer oly nehéz munkával teremtett meg. súlyos válságba került. A kancellárnak a külpolitikai elfoglaltság kevés időt hagyott a belpolitikai reformokra és az eredmény megmutatkozott három Landstagválasztáson. A rossz választási eredményekén sokan Brandtot okolták a pártban. Végül, de nem utóljára — kiderült, hogy az uj keleti politika. — Brandt favorizált ideája, nem hozta meg a várt eredményeket. a szakadék Nyugat- és Kelet-Németorszig között nem lett kisebb, a keleteurópai piac nem nyílt meg a nyugatnémet gazdaság számán, Moszkvában csak az ellenséges hang változott meg, de nem az ellenséges érzelem. Az ideálista. romantikus és lelkes kancellár nem tudott megbirkózni ■ feltornyosuló csalódáaokka). svmélyi titkára leleplezése, mim Kelet-Ber- Iin ügynöke, volt az a bizonyos utolsó csepp a pohárban. Az utód, Helmut Schmidt, más fából faragott egyéniség és politikus mint Will* Brandt, valahogy modernebb, de egyben szívtelenebb is; jugendstílus helyett Bauhaus. Nem hiszem, hogy Schmidt sok ideált táplál magában. neggy őzöd éséhez valószínűleg pontos számitások alapján jutott el. amint jó közgazdászhoz illik. Érdekes egyébként, hogy ő is. csakúgy mint Giscard d.Estaign. a pénzügyminisztérium éléről rukkolt feljebb a ranglistán. A színtelen reálista nem szükségképpen tehetségtelenebb, mint a romantikus idealista. Helmut Schmidt minden bizonnyal nem lesz rosszabb kancellár. mint Willy Brandt volt. KÉT DIKTATOR BUKÁSA Portugáliában egy fél évszázadon át kormányzott egy diktatórikus rezsim. Görögországban több mint hét éven át. Mindkét diktatúra elsősorban a hadseregre támaszkodott — és mindkettőt a hadsereg buktatta meg. Spinola tábornoknak és a tisztikarhoz tartozó barátainak elege lett a reménytelen gyarmati háborúból, a görög juntát az ostoba ciprusi kaland nyomán kergette el az ország északi részén állomásozó harmadik hadtest. Spinola tábornok kormányának, csakúgy mint Karamanlisz kormányának sorsa a kommunista és az egyéb szélsőbaloldali csoportok magatartásától függ. Ha a különböző árnyalatú marxisták túl'zott követeléseikkel, utcai demonstrációkkal és szabotázsakciókkal aláássák az uj. demokratikus színezetű kormánynak tekintélyét, sem a portugál, sem a görög demokrácia nem lesz hosszú életű. Sajnos mutatkoznak bizonyos jelek arra, hogy a marxisták inkább megkockáztatják valamiféle katonai diktatúra uralomra kerülését. semmint hogy tartanák magukat a demokratikus ' játékszabályokhoz. A portugál fasiszták ifjisági vezetőjének portréját kidobják a miniszterelnökség épületéből LEZUHANT A REPÜLŐGÉP, 88 HALOTT A Trans World Airlines nevű izraeli légitársaság gépe belezuhant a viharos lőni tengerbe. A görög polgári légitisztek úgy vélik, hogy a baleset következtében 88 ember veszthette életét. Az eddigi Jelentések szerint a gépen tartózkodó utasok és személyzet közül nem menekült meg senki. A Boeing 707-es Tel Avivból 49 utassal Indult. Menetrend szerint Athénben, Rómában, New Yorkban állt volna meg,úticélja Los Angeles volt. Athénben a le- és felszállás még rendben megtörtént. 40 perccel később azonban a pilóta rádióján leadta a vészjelzéseket, mert egyik motorja felmondta a szolgálatot. Később egy olasz gép navigátora beszámolt arról, hogy még látták a gépet lángoló motorral lefelé zuhanni, kb. 60 mérföldre Kefallinia szigetétől. A pilóta minden bizonnyal úgy akarta megmenteni magát és utasait, hogy megpróbált még eljutni az A- raxos nevű speciális repülőtérig. A szerencsétlen utasok között voltak amerikaiak, japánok, izráeliek, olaszok, franciák, sőt akadt egy kanadai Is. Tel Avlvból a Trans World Airlines hivatalos nyilatkozatot adott ki arról, hogy ebben az esetben nem történt szabotázsakció vagy terrorcselekmény, Itt technikai okokból eredő légi katasztrófáról van szó. HIRDESSEN A MENÓRAEGYENLŐSÉGBEN
