Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-09-28 / 529. szám
MEN D En »Kr.August J.Molnár P.O.Box lo34 NeBrunswick, New Jersey oSO’BrS'1’11 class U.S.A. _ _ mail registration No. 1373 Az 5735. év Jomklpur ünnepe fájdalmas évforduló, mely az Izraeli anyák szívszaggató tragédiáját Idézi fel bennünk. E kis állam 26 éves történelme a határainak szinte állandó veszélyeztetése jegyében zajlott le. Aggódva kérdjük: remélhet-e e sokat szenvedett kis ország népe egy nyugalmas korszakot, melyben a tankot az ekével helyettesítheti? 1973 október 22-én, a jomklpurl háború 17. napján, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa elfogadta az USA-SZU ún. 338. számú javaslatát, mely a küzdő feleket 12 órán belüli tűzszünetre kötelezte. A háborúskodások azonban másnap klújultak.Az ENSZ ekkor meghozta a 339., majd a 340. számú határozatokat, melyek elhárították a nagyhatalmak beavatkozásának veszélyét. E határozatok kötelezték a feleket, hogy az 1967-ben elfogadott 242. számú döntés alapján azonnal kezdjék meg tárgyalásaikat. Bár a kissingerl ingajárat a közvetlen háború veszélyét legalábbis egy időre elodázta, a májusra tervezett béketárgyalásokat szerencsés módon sikerült elhalasztani. Ha ugyanis e tárgyalások valóban elkezdődtek volna, akkor Izráel valószínűleg újabb háborúba keveredett volna az arabokkal. KÉTFÉLEKÉPPEN ÉRTELMEZHETŐ A 242. számú döntés tulajdonképpen szándékosan kétértelmű. A francia nyelv szabályai ti. lehetetlenné teszik a határozott névelő kihagyását. Ennek folytán a francia szöveg szerint Izráelnek vissza kell vonulnia az elfoglalt területekről ( franciául: des territoires). Az arab nyelv szabályai hasonlóak. Ezzel szemben az angol szöveg csupán ”területek”-ről(from territories) való visszavonulást ír elő, és hozzáteszi még: ’’Minden népnek jogában kell hogy álljon, hogy "biztos és elismert' határok között élhessen“. Izráel tehát helyesen úgy értelmezi a döntést, hogy bizonyos területeket, melyek feladás a nem veszélyezteti határainak biztonságát, átenged az araboknak. Az arab államok ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz, hogy a francia szöveg értelmében minden területetvisszaadjon, melyet a hatnapos háborúban elfoglalt. BÉKEKONFERENCIA ? Egy békekonferencia tehát csupán elronthatja a helyzetet. Célszerűbb béketárgyal ásókat kezdeni— Egyiptommal. E- gyiptom a Szuezi Csatorna megnyitásával, amerikai tőkével és technológiával konszolidálni kívánja zavaros gazdasági helyzetét, így jelenleg nem érdeke az újabb háború. így Izráel egy lépessel közelebb Juthat a békéhez. Jelenleg ez látszik könnyebbnek, mivel Izráeltól egy sivatagi földdarabot követelnek, miután olajellátását és szabad kereskedelmi hajózását biztosította. Jordánia már nehezebb eset. Itt egyrészt Jeruzsálem vallási státuszára kell megfelelő formát találni, másrészt át kell húzni Arafátnak azt a törekvését, hogy önálló palesztin államot alapítson. Ha azonban Egyiptommal és Jordániával sikerül egyezségre jutni, úgy van némi lehetőség arra, hogySzíriával aGolánfennslkmegoldhatatlannak látszó problémájára kompromisszumot találjanak. Ezért ragaszkodott Rabin miniszterelnök az egyes arab államokkal külön-külön, kétoldalú tárgyalásokhoz. Az Egyesült Államok — miután az apróbb nézetkülönbségek tisztázódtak — teljes mértékben méltányplta Rábin álláspontját. , Napsugaras reményektől azonban inkább tartózkodjunk. Ne keressünk a politikában szentimentalizmust. Az USA ezt ismét bebizonyította a ciprusi konfliktusban, ahol nem léphetett fel kellő erővel,hogy a törökök túlzott előnyomulását megakadályozza. E sorok írója hat hónapot töltött Törökországban és alkalma volt meggyőződni az amerikai bázisok, erődítések és radarállomások rendkívüli fontosságáról. Törökország a Boszporusz kapuinak kulcsát tartja a kezében! így nem csoda, hogy Kissinger ezúttal nem volt elfogulatlan bíró a görög —török viszályban. Ami Izráelt illeti, Ford elnöknek az ENSZ közgyűlésen tartott beszédéből kitűnik: az Egyesült Államok tart az olajzárlat megismétlődésétől. Kissinger nem titkolta Rábin előtt, hogy amennyiben Jordá-A SZOVJET BEFOLYÁSRA TÖREKSZIK A béke létrehozása azonban nem ilyen egyszerű. Az októberi háború felbátorította az arab szélsőségeseket.Szerintük az orosz fegyverek és az olaj kombinációja elégséges lehet arra, hogy Izráelt letöröljék a térképről. Az iz-< ráeli szélsőséges oldal viszont úgy látja, hogy a kompromisszum egy lépés a pusztulás felé. A döntő nehézség mégsem ebben áll. A kérdés az, vajon érdeke-e Moszkvának a Közelkelet nyugalma? Az októberi háború után a Kreml elveszítette befolyásának nagy részét. Az utóbbi hónapok fegyverszállításaival megváltozott a helyzet. Nem valószínű, hogy Moszkva ölhetett kézzel nézné Kissinger újabb diadalát. Ellenezni fogja a kétoldalú tárgyalásokat, ahol Izráel egy-egy arab országgal külön -külön egyezne meg; ragaszkodni fog a genfi békekonferenciához, ahol ő is hallathatja hangját arab vé-t dencei érdekében. Moszkva most ellensúlyozni óhajtja a palesztin terroristák szemében azt, hogy Klssingernek megígérte: engedélyezi 60,000 zsidó kivándorlását. A Szovjetunió aktiv, arabul beszélő moszlim követe, Sardar Azimov, állandó összeköttetésben áll a terroristákkal, hogy azok felfegyverzéséről gondoskodjék. Közben a Kreml 20%-kal emelte légelhárító rakétáinak számát. Ezen kívül több SCUD rakétát szállított Damaszkusznak, melyek egy tonnás bombát képesek 100 mérföldre kilőni. Az októberi háborúban elveszített 800 tank helyett Szíria most 960 modern tankot kapott a Szovjetuniótól. Ezen kívül repülőgépeinek számát többszáz új MIG-23-assal növelte. E- gyiptom hadi ereje ugyancsak 20%-kal emelkedett. Míg a hatnapos háború korában az általános vélemény az volt, hogy a szovjet fegyver mitsem ér az arab katona kezében, ez ma már megváltozott. Az arab tisztek rendszeres szovjet kiképzésben részesültek. A modern orosz fegyverek kezeléséhez kevesebb szakképzettség szükséges, pl. a vállon hordozható, magnetikus sugarú tankelhárítók automatikusan teszik a tankokat harcképtelennéjSzaudi Arábia 700 millió dollár értékű fegyvert vásárol E- gyiptom számára. Célja: nagyobb számú Mirage repülő megszerzése Franciaországtól, tankok Angliától és könynyű fegyverek vásárlása Belgiumtól, tankok szerzése az USA-tói. Szádát azonban még ezzel sem elégszik meg. Szándékosan kikotyogta a sajtó képviselőinek, hogy Líbia — a tilalom ellenére — átadta Eniával hamarosan nem indulnak meg a tárgyalások, az USA újabb olajzárlatra ébredhet. Számolni kell ezen felül a palesztin menekültek türelmetlenségével is. Ne feledjük Arafát állandó úszításait és napóleoni ambícióit önálló palesztin állam megalapítására. Ebben a kérdésben Jordániának és Izráelnek azonosak az érdekei. Egyiknek sem érdeke egy Szovjet által támogatott és irányított, terjeszkedésre beállított ország szomszédsága.' Ezzel szemben Rábin otthoni problémáit sem lehet figyelmen kívül hagyni. A legutóbbi izráeli választásokon megerősödött Likud például egy arasznyi területet sem akar Jordániának átengedni. Ilyen körülmények között csak kompromisszumra volt lehetőség. Izráel — Kissinger segítségével — tárgyalásokat kezd Egyiptommal, s közben tapogatózások indulnak meg a Jordániával való békeegyezmény lehetőségei iránt. A Jordán nyugati partján lévő palesztin vezetők ugyancsak irtóznak Arafáttól, inkább hajlanak arra, hogy elfogadjanak egy Jordán szövetséget. Hogy Amerikát mennyire aggasztja az arab olaj esetleges elmaradása, arra jellemző, hogy Kissinger, egy szuperhatalom külügyminisztere, minden büszkeségét félretéve, tervbe vette, hogy tárgyaljon Arafattal, a gyilkos bandavezérrel. Egy másik olajág az arabok felé: Ford elnök nem járult hozzá ahhoz, hogy az amerikai követség Tel Aviv-y ból Jeruzsálembe települjön. gyiptomnak a Franciaország által szállított Mirage gépeket. Ezzel kényszerftette Párizst a zárlat feloldására. így most már nincs akadálya,hogy közvetlenül kapjon gépeket a Dassault-Breguet gyártól, amellyel máris aláírt egy szerződést 110 gép szállítására. Az egyiptomi pilóták rendszeres kiképzést kaptak Líbiában a Mirage-gépek vezetésére. A zárlat feloldásával egyidejűleg Kuwait engedélyt kapott angol-francia gyártású szuperszonikus Jaguár gépek vételére. Ez a legújabb harci repülő hőre és fényre beállított szerkezet segítségével áthatol a legmodernebb rakétákon is. Képes alacsonyan repülni, és a lelassult gép biztosabban céloz. Franciaország egyébként 12 olajexportőr arab országgal kötött Mirage gépek szállítására egyezményt. Ez a magyarázata annak, hogy most, amikor az ipari államok részesedési egyezményt kötnek egymással olajtermelésükre vonatkozólag, Franciaország távol tartja magát e megegyezéstől. Magatartására jellemző, hogy miután értesült róla, Görögország kilép a NATO-ból, tüstént nagyobb mennyiségű gépet ajánlott fel Görögországnak. most hatványozottan szüksége van egy erős, jól felfegyverzett Izráelre, hogy a kiesett láncszemet pótolja, a NATO meggyengült nyugati szárnyát megerősítse. Izrael tehát nem Taiwan és nem Görögország. A BÉKE KILÁTÁSAI IZRÁEL JELENTŐSÉGE NÖVEKEDETT Helyes, ha világosan és alaposan ismerünk minden nehézséget, minden problémát. De ugyanakkor határozottan elítéljük egyes zsidó laptársaink szkepticizmusát. E lapok aggodalmasan mutatnak rá, hogy a görög-török vita megtépázta Kissinger nimbuszát, ami szerintük tragikus következményekkel járhat a közelkelet^ rendezésre. Tekinted -V«- ®s az ÚSA s'.cr- - .-solataíra^ minc}_ cZ ei el. hathat a ^ áll anüra. Ehírnxa^/arázókúgy vélik, hogy a Kreml ki fogja használni az amerikai diplomácia gyengeségét, és magához ragadja a kezdeményezést Cipruson és a Közelkeleten. Milyen súlya lesz Washingtonnak Genfben — vetik fel a szkeptikusok a kérdést—»mikor az képtelennek bizonyult arra, hogy megakadályozza Cipruson a török inváziót? Ha Törökországot előnyben részesítették Görögországgal szemben, Kínát pedigTaiwannal szemben, vajon mire számíthat Izráel áz olajzárlattal való fenyegetőzések közepette? Ezek a pesszimisták súlyosan tévednek és veszedelmesen megtévesztik1 olvasóikat. Az USA gyakorlatilag teljesíti Rábin minden fegyverszállításra vonatkozó kérését, hogy az arabok javára billent fegyveres egyensúly helyreálljon. Több milliárd értékű F4 Phantom repülőgépet szállítanak Izráelnek, lézer—irányítású bombákkal felszerelve. Ezenkívül Izrael kap nagy mennyiségű tankot, ún. "okos“ Jíombát és légelhárító berendezéseket. Anglia — a zárlatot feloldva — többszáz centurion-tankot és alkatrészt ad el Izráelnek. Az alkatrész igen lényeges, hiszen még emlékszünk, milyen zavarokat okozott az októberi háborúban a centurion tankalkatrészek elmaradása, minthogy Izráel tankállományának nagy része ilyen gyártmányú. A Ford-Rockefeller kombinációnál álmodni sem lehet jobbat zsidó szempontból tekintve. Ford elnök nem kényszerül oly gyors sikerek elérésére, mint elődje. Nem fog olyan mértékű nyomást gyakorolni Izráelre. A kongresszusi választásoktól mindössze két hónap választ el bennünket, s a Republikánus Párt nem hagyhatja figyelmen kívül a zsidó szavazatokat. A görög csapatok kiválása a NATO-ból új, megnövekedett jelentőséget biztosít Izraelnek. A Nyugatnak Lehetséges-e béke a Közelkeleten? Ma még erre a kérdésre senki sem képes határozott, egyértelmű választ adni. Ez rengeteg tényezőtől függ. Nem tudjuk, mennyire kötik meg Szádát kezét a többi arab államok. Nem ismerjük a Szovjet szándékait. Vajon rá lehet-e beszélni a Kremlt, hogy szüntesse be további fegyverszállításait, s ne serkentse háborúra az arab államokat? Belátják-e az olajban gazdag arab államok, hogy nekik sem érdekük a térségben a szovjet hegemónia, és semmi esetre sem kedvező részükre a terrorista mozgalom erősödése? Vajon felfogja-e Husszein király, hogy a palesztin kérdésben Jordániának és Izráelnek azonosak az érdekeik, s lemond-e arról a követeléséről, hogy Izrael még a tárgyalások előtt 6 m|rföldes zónát szabadítson fel, számára? Mind olyan kérdés, amire e pillanatban nincs válasz. Csupán egyetlen szilárd alap van, amit Rábin miniszterelnök oly ékesen fejtett ki beszédében: egy erős Izráel. Ma egyes-egyedül ez lehet Izráel nyugalmának, sőt a szoros összefüggések miatt, a békének a záloga. RUBIN FERENC A POLITIKAI FOGLYOKRÓL A Londonban székelő Amnesty International nevű szervezet most tette közzé szokásos évi jelentését, atpélyben beszámol elmúlt évi működéséről. A nemzetközi szervezetek jószándékai felől nincsenek kétségeink, sokkal inkább azoknak az államoknak a társadalmi rendszere felől, amelyek ennek a szervnek a létét indokolják. Az Amnesty International tavaly mintegy száz országban próbált eljárni, hogy a politikai vagy lelkiismereti okok miatt bebörtönzötteket kiszabadítsa, vagy legalább sorsukon enyhítsen. Valljuk be, nem sok sikerrel. A jelentés megállapítja, hogy világszerte legalább egymillió politikai fogoly ül rács mögött, de arról diplomatikus tapintattal hallgat, hogy hol mennyi a foglyok száma. A jelentés — nehogy a szervezetre üssék a politikai elfogultság bélyegét — egy kalap alá veszi a politikai fogoly problémát Albániától Venezueláig,és közben szinte futólag megemlíti, hogy a szocialista államokban és a Szovjetunióban is akadnak po- - litikai foglyok. Szovjet vonatkozásban tavaly 350 ügyben járt el a szervezet, de arról nem szól a jelentés, hogy sikerrel, avagy eredménytelenül. Persze azt a világon senki sem hiszi el, hogy csupán ennyi politikai fogoly lenne a Szovjetunióban. A legelszomorítobb és jellemző tény az, hogy amíg a csilei, koreai és más, egyes körökben erőteljesen elítélt rezsimek valamelyes, jóllehet hiányos adatokat mégiscsak szolgáltatnak, a szocialista tábor államai mereven elzárkóznak a legkisebb információ adása elől is. Ar^jól nem is szólva, hogy amíg civilizált országokban a hatóságok a személyes éritkezést is lehetővé tették kisszámú politikai foglyaik és az Amnesti International megbízottai közt, addig a szocialista államokban ilyesmiről szó sem lehetett. A valóság az — és ezt alighanem a jószándékú szervezet irányítói is tudják —, hogy a politikai foglyok száma világszerte az egymilliónak többszöröse. AzsemlehetelŐttük titok, hogy — bár kétségtelenül van valamelyes javulás — a szocialista államok börtöneiben még mindig rengeteg politikai fogoly van. Az az érzésünk, hogy ha az Amnesty Internationalnak alkalma lenne meglátogatni a mai szovjet kényszermunkatáborokat, nem 88 oldalas jelentésre futna csupán, de egy újabb Gulág szigetvilágot publikálhatnának. A szo-i morú igazság az, hogy a Szovjetunióban ma is milliószámra élnek-halnak rabok a kényszermunkatáborokban, Murmanszktól Vladivosztokig, akiknek sorsáról a világ talán sosem fog értesülni. FIGYELEM! ZSIDŰ GIMNÁZIUMI TALÁLKOZÓ ’ a Budapest-i és Debrecen-i volt zsidó gimnazisták ez évi találkozója, NOVEMBER 30.-ÁN SZOMBATON ESTE lesz TORONTÓBAN Az Egyesült Államok területén november 28.-tól, december 1.-ig 4 napos ünnep van, tehát a legtávolabbi helyekről is érdemes ellátogatni Torontóba, ahol a szervező bizottság teljes 3 napos programról gondoskodik. Kérjük az érdekelteket, hogy résztvételi szándékukat - még akkor is, ha egyelőre nem biztos, - azonnal jelentsék be, vagy a szervező bizottságnál, vagy saját városukban, valamelyik szervezőnél. Torontói cím: 105 Almore Ave., - DQWNSVIEW-ONTARIO, CANADA Telefon: (416) 636- 1381
