Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-09-07 / 526. szám

1974. szeptember 7. * MENORA 3.oldal MILYEN AZ ÉLET LÍBIÁBAN ? A viszonyok felől tájékozat­lan Líbiáról többnyire csak Muammar Gádáfi ezredes-ál­lamfő gyakori és sokszor el­lentmondásos megnyilatkozá­saiból érteslil. Valójában a­­zonban egy sajátos, aXX. szá­zadban még eléggé idegenül mozgó országról van szó. Líbia a XVI. századtól egé­szen 1911-ig török uralom a­­latt volt, ekkor, a rövid török­olasz háborút követően, olasz kézre került és azon is ma­radt a második világháború végéig. Sokan jól emlékeznek még a Rommel-vezette német csapatok és az angolok siva­tagi harcaira, amelyek jórészt Líbiában zajlónak le. 1°43 és 1949 közt az ENSz admi­nisztrálta az ország ügyeit, ezt követően, 1952-ben, füg­getlen állam lett az öreg Id­ris király atyai, bár annál korlátlanabb uralma alatt. Id­ris nyugatbarát külpolitikát folytatott és az ország más­­félmilliónyi, zömmel beduin lakója szegény volt, mint a mecset egere. A nagy válto­zást a 60-as évek, az olajle­lőhelyek felfedezése jelentet­te, amellyel Líbia elindult a gazdasági felemelkedés felé. A másik — sokak szerint kedvezőtlen — változásra 1969 szeptemberében került sor, a­­mikor a király távollétében egy katonai puccs megdön­tötte a királyságot és rákö­­szöntött a nagy ország —két millió négyzetkilométer— ki­csiny népére Gádáfi főhadnagy és tiszttársai uralma. OLAJ ES MIRAGE-GÉPEK Gádáfi azzal kezdte, hogy állig felfegyverezte modern, főleg francia fegyverekkel a líbiai haderőt. A nagyon költ­séges lépés a legtöbb külföl­di megfigyelő előtt enyhén szólva érthetetlen volt, vég­re is Líbia baráti arab, vagy legalább mohamedán álla­mokkal van körülvéve, táma­dástól nem kellett tartania és a legközelebbi, szóba jöhető ellenség — Izráel — vagy kétezer kilométer távolságban van. Gádáfi nem fukarkodott az Izráellel szembeni harcias kijelentésekkel, de attól kezdettől fogva tartózkodott, hogy az amúgy sem meggyő­zően hangzófenyegetéseket be is váltsa. Az új líbiai külpoli­tika élesen nyugat-ellenes i­­rányt vett, 1971-ben az ameri­kaiaknak k! kellett üriteniök ottani légitámaszpontjukat és hamarosan menniök kellett az angoloknak is. De nem csupán az Izráel-barát nyugatiak vol­tak politikai szálka az eléggé zavaros arab szocialista vi­lágnézetet hirdető Gádáfi sze­mében, hanem az oroszok is. A mélyen vallásos, aszkéta hírében álló, közben hirtelen ezredessé előlépő államfő számára az ateista szovjet állam is ellenség maradt. He­lyette a franciákkal való ba­rátságot kultiválta és 1973-ban ’10 modern Mirage gépet vett Páristól, hogy ne maradjon védtelen a líbiai légitér. A vi­lág elképedt, a franciák pe­dig Jót nevettek a markukba a zsíros üzlet láttán. Pénz Szádát , Gádáfi , Asszád persze volt, ha nem is szo­ciális célokra, Líbia ugyan­is két milliárd dollár tiszta hasznot zsebel be az olaj­­jövedelemből. ASZKETIZMUS GÁDÁFI MÓDRA A hetvenes évek eleje az izlámi szocializmus építésé­vel telt el. Ez többek közt azt jelentette, hogy a teljha­talmú, alig 30 éves államfő kiutasította a 30.000 főnyi olasz kisebbséget, de úgy, hogy csak azt vihették ma­gukkal, ami két kézben el­fért. A határokat lezárták és csak olyan idegen léphetett líbiai területre, akinek az út­levelére arabul is rá volt nyomtatva, hogy passport. Az összes latinbetűs feliratokat kormányrendeletre el kellett távolítani. A latinbetűs újsá­gokat betiltották, tilos volt az európai viselet, a nőknek újra fátyolt kellett viselniük, akit szeszfogyasztáson kaptak, az börtönbe került. A vallá­sos tanításokon alapuló szesz­­tilalom méreteire jellemző, hogy nemcsak a vendéglőkben volt tilos a szeszárusftás, de még a diplomáciai csomago­kat is átvizsgálták, nincs-e bennük égetett vagy egyéb szeszesital. Az állami törvé­nyek a Korán vallásos téte­lein alapultak. Politikai el­lenzékről szó sem lehetett, különben ma sem lehet. Az ország hivatalos neve Líbiai Arab Köztársaság, egyetlen párt van, az Arab Szocialista Unió, természetesen Gádáfi­­val az élen, aki soká egy­­személyben egyesítette az állam és kormányfő, pártve­zér, továbbá a hadsereg fő­­parancsnokának bokros teen­dőit. Hamarosan államosítot­ták a külföldi olajvállalatokat is. Gádáfi excentrikus húzá­saira azonban hamarosan tiszttársai is ráuntak és 1972- ben Jalloud lett a miniszter­­elnök, aki Idris király idején még szintén főhadnagyként szerepelt. A kormánynak kü­lönben inkább csak formai a szerepe, a tényleges hata­lom ugyanis a Forradalmi Ta­nács kezében van, amelynek tagjai valamennyien tisztek. Gádáfi újabb szerepét meg­lehetős homály fedi. Idén áprilisban híre járta, hogy 00000000000000000-900000000000000 GYÓGYSZERT MAGYARORSZÁGRA Romániába. Csehszlo\ákiába, bármely más országba küldessen az európai és amerika^ gyógyszerek elismert szakértője, Dr. BÁNYAI KAROLY gyógyszerész útján: STAR PHARMACY 1514 FIRST AVE., (corner 79 Street) New York, N.Y. 10021. Telephone: 535-2279. 50000{»»a0000000000fl«»000000000& tiszttársai megsokallták az ezredes főként személyi sze­szélyein alapuló külpolitiká­ját, így az Egyiptommal való helyzet elmérgesedését, azt, hogy Gádáfi Kairóval és Tu­néziával akarta Líbiát egye­síteni. Bármi is legyen az áprilisi változások hátteré­ben, tény az, hogy Gádáfi ad­digi hatalmát erősen meg­nyirbálták. JAVUL AZ ÉLET Tavasz óta szembetűnő változásokra került sor Lí­biában, amelyet sokan a gya­korlatias gondolkodású kor­mányfő,Jalloud, józanabb po­litikájával hoznak összefüg­gésbe. Állítólag arról van szó, hogy Jalloud beszélni hagyja ugyan Gádáfit, de cse­lekedni maga akar. Gádáfi képei továbbra is mindenütt ott láthatók a na­gyobb városok, Tripoli, Ben­­gazi, Tobruk középületein, a transzparensek, feliratok az ő elévülhetetlen érdemeit zengik. De ismét elszaporod­tak az idegenek és senki sem kér többé tőlük arabnyelvű út­levelet. Az üzletek kirakata­iban ismét látható nyugati áru, az utakon elszaporod­tak a nyugati márkájú és rend­számú gépkocsik. A líbiai nők levetették újra a fátylat, egyre több a nyugati divatú hosszú szoknya, sőt, uram bocsáss, a nadrág. Ismétkap­­natók a nyugati lapok, magazi­nok, és a könyvesboltok nyu­gati könyveket kínálnak. An­nak tudniillik, aki olvas ide­gen nyelven, vagy egyáltalán olvas, mivel az ország 60^-a írástudatlan. Enyhültek a szi­gorú vallásos intézkedések is. A mozikban ismét játsza­nak nyugati filmeket, régit, újat egyaránt. Az idősebb ge­neráció még Johnny Weismül­­ler Tarzan filméinek tapsol, a fiatalabbja Steven McQueen és az újabb amerikai sztárok filmjeit kedveli. Aki whisky­­vel §karia elűzni a rossz­kedvet, könnyen teheti, tud­niillik, ha van eleg pénze. Egy üveg Scotch hatvan dol­lárba kerül, de az alkoholti­lalmat nem veszik komolyan, nem a törvény, hanem a pénz­tárca szabja meg a kívánatos határt. HAVI ÖTVEN DINÁR Egyre nagyobb rések tá-VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK fűügynOksége Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TŰZ EX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK B RENDELHETŐK O.S.RELIEFPARCELSERVICE, 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 *. Phon« LEigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK-REICH BEJÁRAT: IMS Second Aveaoe-ről tonganak az izlámi aszkétiz­­mus falán az élet minden te­rületén. A Jalloud kormány, úgy látszik,a külpolitika he­lyett a belső állapotok Javu­lására helyezi a súlyt. Az eltérő politikai vélemény hangoztatása ma sem külö­nösebben ajánlatos,másrészt az is igaz, hogy a lakosság na­gyobbik része támogatja a Jobb viszonyokat biztosító re­zsimet. ban a fejlődő olajiparnak, munkanélküliség nincs és egy családban gyakran 2-3 kere­ső is van. Egy —természete­sen nyári— ruha 20 dinár, egy férfiing 4-5, a cipő, akinek ar­ra van gusztusa, 10-11 dinár. Újabban nem luxus a gépkocsi sem, használt kocsit már 200 dinártól lehet kapni és egy jobb fényképezőgép 30-3 5 di­nár. Egy állami tisztviselő ha­vi 100 dinár körül keres, a szakemberek, kereskedők még jobban. Mindezt, mint már szó volt róla, legelső­­sorban az olajnak és termé­szetesen az új vezetés józa­nabb politikájának köszönheti az ország népe. Olajból még vagy 30 évre van tartalák a sivatag homokja alatt. De a tartalékok egyszer kimerül­nek. Jalloud józanul számol ezzel a lehetőséggel, amit az is mutat, hogy igyekszik sok­oldalúan iparosítani az orszá ­got és modernizálni a földmű­velést Líbia partmenti vidé­kein, ahol a körülmények ked­veznek. Kifogás természtesen van. Egy kormányrendelet ér­telmében a legalacsonyabbfi­zetés havi 50 dinár*.Egy* dl*--, nár körülbelül három dollár­nak felel meg. Egy átlagmun­kás havonta 70 dinárt keres, a nyugdíj havi 30 dinár körül van. Ezek az anyagi viszonyok természetesen a városlakók­ra vonatkoznak, a lakosság nagy részét kitevő, nomád, si­vatagi beduinok életszínvo­nala összehasonlíthatatlanul alacsonyabb. Az árak elfo­gadhatók. Egy kiló kenyér 4 piaszter, azaz kb. 15 cent, 10 piaszter egy kiló hagyma, ami Líbiában igen fontos é­­lelmicikk. De a líbiaiak sze­retnek sokat és jól enni, egy négytagú család kb. 45 dinárt költ élelemre. Hála elsősor-Főleg az értelmiségiek köré­ben ellenzik az uniformizált politikai életet, a még mindig túlzásba vitt arab nacionaliz­must, a tetemes hadikiadáso­kat, annál is inkább, hiszen Líbiának nem tankokra és sugárhajtásos repülőgépekre, hanem sokkal inkább szak­emberekre, orvosokra, mér­nökökre, agronómusokra len­ne szüksége. De, egészben vé­ve az élet Jobb, az életszínvo­nal arab viszonylatban egyi­ke a legmagasabbaknak. Ezért az átlag líbiai tudomásul ve­szi, sőt tapsol is ahhoz, ha Gádáfi szidja az izráelieket, az amerikaiakat, olykor-oly­kor Szádátot és az oroszokat. Egy kicsit úgyis a szívükből beszél. . HAvAS KORNÉL -ROKON KIHO - ZATAL LEGRÖVIDEBB, LEGJOBB, LEGGYORSABB ÚTON a HUNNIA útján “A Kárpátoktól le az Aldunáig így távozunk el a VASKAPUNÁL s így térünk vissza, megspórolva közben 236 US rúpiát“ Hunnia House & TRAVEL, INC 1592 Second Ave. at 83rd Street New York, N. Y. 10028 Tel: RE 4-6900 SÍRKÖRAKTÁR /##•©*. A' Gvohh• /lie. _ MANHATTANBAN 287 East Houston Street, New York, N.Y 10002. Tel.; AL 4 - 2360. Előnyös iron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARAZATA JUDA MEGSEBZETT OROSZLÁNJA Halié Szelásszié, Abesszínia császára, Salamon király­ra és Sába királynőre vezeti vissza a dinasztiáját. Ezért van, hogy a négus — ahogy általában Halié Szelassziet Is­merik, -• nemcsak a "királyokkirálya", de a "Juda orosz­lánja" címet Is viseli. A nyolcvankétéves uralkodó ma mar minden bizonnyal In­kább Judának megsebzett oroszlánja, és Adlsz Abebában,^a fővárosában, ma már az a mondás járja, hogy a négusra már csak az udvarában lévő szelíd oroszlánok hallgatnak. Nem lehet könnyű Halié Szelásszié számára,^aki félév­századon keresztül megszokta, hogy élet es halai korlátlan ura, hatalmának ez a fokozatosan történő, de ma már tö­kéletes megsemmisülése. Pedig amikor a harrarai helytartó fia a múlt század ki­lencvenes évelnek elején megszületett, nem enekeltek a bölcsője fölött, hogy ez a gyermek — Rasz Táfari, ahogy akkor hívták — egy napon császár lesz. Apja elég távoli unokatestvére volt az akkor uralkodó II. Meneliknek, és két évtized Intrikál, államcsínyei, palotaforradalmai kel­lettek ahhoz, hogy Rasz Táfári 1922-ben régensherceglesz Menelik lánya, Zaudltu császárnő mellett, majd 1930-ban, a császárnő halála után, I. Halié Szelásszié néven császár. A négus minden bizonnyal nagy reformátornak tartja ma­gát. Hiszen ötven évvel ezelőtt egy nemhogy középkori, de még ennél is elmaradottabb országot vett át. 6 volt az az uralkodó, aki eltörölte országában a rabszolgaságot,mert amikor uralomra került, még mint a barmokat adták-vették az embereket a rabszolgapiacokon. Ez az ötven év ismertet­te meg Abesszíniát a technika összes, addig számára isme­retien vívmányaival. A négus birodalma az egyetlen afrikai ország, amely so­hasem volt koloniális uralom alatt, és mindig megőrizte füg­getlenségéi. Hacsak nem számítjuk azt az öt-hat évet, ami­kor Mussolini hatalma alá került. Ez azonban túlságosan-rö­­vld Idő volt ahhoz, hogy maradandó nyomokathagyjonAbesz­­szinlában. Az igazság az, hogy ők még az Abesszínia nevet sem szeretik hallani, mivel az ország hivatalos neve Etió­pia, és Abesszíniát csak az európaiak használták. Az abesszin nép büszke arra, hogy a világ egyik legősibb önálló állama, és hogy mindig független volt, de bármilyen különösen hangzik Is, sok tekintetben éppen ez az oka annak Is, hogy ennyire elmaradt a fejlődésben. A legtöbb afrikai ország a tizenkilencedik század folya­mán került az európai államok gyarmati uralma alá. A nagy osztozkodásból kimaradt Olaszország, amely későn vált egységes országgá. 1898-ban I. Umberto király hadai megkísérelték behozni a késést és elfoglalni Abesszíniát. Könnyű győzelemre számítottak a kezdetlegesen felsze­relt abesszin katonákkal szemben, azonban II. Menelik csá­szártól -\dua mellett megsemmisítő vereséget szenvedtek. Az aduai csata megmentette az országot a gyarmati sor3tól, de egyben ez az egyik és talán fő oka Is az ország borzalmas elmaradottságának. Eszem ágiban sincs a kolonializmus védelmére kelni, csak tényként meg akarom állapítani, hogy — a sok rossz mellett — általában a franciák, angolok, belgák, spanyolok és portugálok eredményeket IsJiagytak maguk után. Amikor az afrikai államok a koloniális uralmak után elnyerték az önállóságukat,.a gyarmati kormányzat nyomai már nem vol­tak eltörölhetőek, mert ezek a kormányok indították el a gyarmatokat a modernizáció, a huszadik század vívmányai felé. Mindebből Abesszínia kimaradt. Megőrizték az évezre­des régi rendet és érintetlenül hagyták a régi uralkodóosz­tályt. Abesszíniában az ámháriak uralkodnak, akik valóság­ban a népnek csak egy kisebbségét alkotják. Az ámháriak töltik azonban be az állam, a hadseregésa kopt-keresztény államvallás vezető tisztségeit, míg a nép nagyobbik része másod,- vagy harmadrangú polgár. Ezzel együtt a lakosság óriási többsége, több mint kilenc­ven százaléka analfabéta, és az egy főre eső nemzeti jö­vedelem még afrikai mértékben Is a legalacsonyabb. Abesszíniának alapos szüksége van reformokra, az agg uralkodó azonban már semmiképpen sem alkalmas ennek megvalósítására. Fia, Wossen herceg, mindig gyenge ember volt, ma már szívbaja és agyvérzése miatt hivatalosan is lemondott jogairól. A császár unokája, a hivatalos trón­örökös, pedig még egyetemre jár Angliában. A hadsereg fiatal tisztjei — akik maguk is az ámhári ural­kodó réteghez tartoznak — nem akartak tovább várni. Az utolsó év folyamán lépésről-lépesre, kis felkelések és utcai felvonulások közepette magukhoz ragadtak minden hatalmat és a császár kezében úgyszólván az üres címen kívül sem­mi sem maradt. Halié Szelásszié személyéhez azonban eddig nem nyúlt még senki sem, bár a palotáját államosították. Azegyszerű nép istenként tiszteli az aggastyánt. Kétségtelenül van valami felemás ebben a katonai forra­dalomban. A hadsereg tisztjei egyrészt akarnak változáso­kat, másrészt maguk is a rendszer éí/ezői közé tartoznak és vonakodnak önmaguknak Irtani. Erre a politikára mutat az új miniszterelnök személye is. Michael Imru a fiatal tisztek bizalmi embere, de egyben fia is Rasz( Herceg) Im­­runak, az ország egyik leghatalmasabb földesúrinak és tar­tományi helytartójának. Halié Szelásszié tényleges uralma, úgy látszik, véget ért,1 ennek ellenére a döntés pillanata Abesszíniában való­színűleg csak akkor következik be, ha a négus hivatalosan is eltűnik az állam éléről. *Tvr»^To\ r HUNGARIAN F-vp-lCp RESTAURANT POLGÁRI ÁRAK — ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 7489 SECOND AVE. (77-78 St. közt) NEW YORK Tolofon: 734-9881

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents